Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-29 / 151. szám

C E G L E D .1 J Á R Á »J..S C E G L E D V Á RO S R É S Z É R E IX. ÉVFOLYAM, 151. SZÄM 1965. JÚNIUS 29, KEDD Neg/venhafszoros véradó Mindig megbecsüléssel és csodálattal nézek azokra, akik a piros véradó jelvényt vise­lik. A legdrágábbat, piros vé­rüket áldozzák beteg ember­társaik életének megmenté­séért, Cegléden majdnem há­romszázan. Sefcsik József vonatvezető már 1953. november negyedi­ké óta rendszeresen ad vért. — Én hiszem, hogy az em­berrel együtt születik a rész­vét, felebarátain való segíteni akarás. Magamtól jelentkez­tem annak idején a honvéd­ségnél elsősegélynyújtó tan­folyamra, és ezt a tanfolyamot megismételtem, amikor a MÁV-nál alkalmaztak. — Szívesen viseltem a kék színű elsősegélynyújtó jel­vényt, s bármilyen hihetetle­nül is hangzik, úgy kerültem a véradók közé, hogy én is meg akartam szerezni a vér­adó jelvényt. — Életemben először a Dű- róczy utcai országos véradó központban adtam vért, majd Szolnokon, és amióta váro­sunkban megnyüt az önkéntes véradó állomás, azóta rendsze­resen Cegléden is járok vér­adásra. — Véradó adataimat és cí­memet nyilván tartják nem­csak a rendszeres véradás ér­dekében, hanem azért is, hogy életveszély esetén azonnal be tudjanak hívni. Volt már ar­ra példa, hogy éjszakának ide­jén gépkocsi vágtatott értem. Nagyon emlékezetes alkalom volt, amikor egy fiatalasszony életét kellett megmenteni és sürgősen le kellett adni négy deci vért. * Sefcsik József negyvenhat esetben adott vért több, mint tizennyolc litert, összesen annyit, amennyi három makk- egészséges ember vére. Nem­régen megkaptam a többszö­rös véradó oklevelet és jel­vényt. Két évvel ezelőtt az ér­demes véradó jelvénnyel együtt tüntették ki, és újab­ban büszkén viseli a kiváló véradó kitüntetést. Ipari tanutónak lehet jelentkezni Biztos megélhetés várja a fiatalokat a kisiparban Befejeződött a tanév. Hoz- kumokban más középiskolák- Az utánpótlás nevelése te- závetőlegesen öt-hatszáz fiatál ban, sokan pedig ipari pá- rén mi is komoly feladatot kapta meg^ az általános isko- lyákra készülődnek. A gyá- vállalunk — mondotta Dub­ia elvégzését tanúsító bizo- rak, üzemek mellett a kis- niczky Mihály, a városi járási nyítványt. A gyerekek egy ré- ipari termelőszövetkezetek is KIOSZ titkára. Pontosan tud- sze a jó bizonyítvánnyal a sok fiatalt szerződtetnek ipari juk, hogy melyik kisiparos­Kezében tovább tanul techni- tanulónak. Kisiparosok az árvízkárosultakért Pénteken este rendkívüli százalékát ajánlotta fel az vezetőségi ülésre gyűltek árvízkárosultak részére, össze a kisiparosok. A vezetőség minden tagja A rendkívüli ülés egyet- készségesen vállalta, hogy len pontja az árvízkárosul- országosan kiadott gyűjtőív­tak megsegítése volt. vei felkeresik a kisiparoso­Bujdosó Mihály asztalos- kát, hogy minél nagyobb mester ötszáz forintot ajám- anyagi segítséget nyújthassa- lott fel, Dubnyicki Mihály nak az árvíz okozta károk KlOSZ-titkár fizetésének húsz helyreállításához. Szakmai gyakorlaton Majdnem máglyahalál Lángnyelvek a benzines tartálykocsi mellett Orosz István ÁFOR-segéd- munkás a péntekre virradó éjjel vasúti tartálykocsiból üzemanyagot fejtett le vál­lalatának a TÜZÉP vasúti iparvágánya melletti lefejtő helyen. A lefejtést szokásos módon gumitömlővel végezte. Az elcsöpögés felfogására a tartály leeresztő csapja alá vedret helyezett, mely a fej­tés folyamán csaknem szí­nültig megtelt benzinnel. Sági Ferenc MÁV tolatás- vezető időközben a helyszín- (<# re érkezett, hogy érdeklődjék ' a munka állásáról. hogy Orosz István feszítő­vassal éppen a kiürült tálykocsi továbbgördítéséhez fogott. A vasutas az lámpáját a földre helyezte és vállával nekifeszült kocsinak. A sötétben vette észre a csap alatti rét, és lábával beleakadva, belborította. * A kiömlő benzin ráfolyt az $ égő lámpára is és az belob- % bant. A jó szándékú vasutast^ nyomban lángnyelvek vették ^ körül. Ruhája lángbaborult, s ^ csak a két ember együttes lé- ^ lekjelenléte mentette meg a jó^ szándékú Sági Ferencet a ^ „máglyahaláltól”- így is sú- ^ lyos égési sebekkel szállítót-^ ták a kórházba. < A tüzet az oda hozott tűz- v, oltókészülékkel eloltották és $ ezzel megakadályozták a sú- ^ lyosabb anyagi kárt. A kiér- ^ kező tűzoltóság a felhevült ^ tartályt víasugarakal lehű- % főtte, nehogy az erős párol- ^ gástól újabb tűz keletkez- g zék. S vesznek részt a ceglédi Török Já­nos Mezőgazdasá­gi Technikum hallgatói a nyári hónapokban. A Cifrakerti Állami Gazdaság föld­jein „kapcsolják össze” a köny­vekből tanulta­kat a gyakorlat­tal. Tóth János, He­gedűs Dezső és Bajkai István harmadéves hall­gató — a három legjobb kapás — maglucernát ka­pál. Tapasztalataik­ról „gyakorlati munkanaplót” vezetnek. A nap eseményeit jegy­zi naplójába Cs. Kovács László és Horváth Zoltán. (Papp Ambrus felvételei) nál van ipari tanuló. Figye­lemmel kísérjük a gyerekek szakmai előmenetelét, hiszen az időszakos szakmai vizsgá­kat félévenként mi szervez­zük és bonyolítjuk le. Szoros kapcsolatot tartunk a meste­rekkel és gyakran kérünk tá­jékoztatást az ipari tanulók magatartásáról. Nyilvántart­juk azt is, hogy melyik kis­iparos kíván újabb tanulót szerződtetni. Előzetes számításunk sze­rint nyolcvan fiatalt tu­dunk elhelyezni a külön­böző szakmákban: ács, asztalos, kőműves, lakatos, műszerész, bádogos, szabó és általában az összes szolgáltató szakmákban. Felhívom itt a szülők fi­gyelmét a mielőbbi jelentke­zésre. Mi általában minden segítséget megadunk, a mes­tereknek és a jelentkező fia­taloknak egyaránt. Szívesen látjuk megbeszélésre a kis­iparost és a szerződni készü­lő tanulókat, a KlOSZ-irodá- ban és készségesen vállaljuk a tanulószerződés megkötését is. — Városunk szolgáltató igé­nye napról napra növekszik. Fontos, hogy érdemes mestereink helyébe jól képzett utánpótlást ne­veljünk. Olyan fiatalokat, akik méltók a kisipar jó hírnevéhez. — Az építőiparban különö­sen nagy a lendület. Tömegé­vel épülnek a családi házak, ezek kivitelezése nagy rész­ben a kisiparra vár. Jöjjenek fiataljaink minél nagyobb számban az építő szakmába, amely nekik egész életükön keresztül nyugodt, gondtalan megélhetést biztosít — mon­dotta befejezésül a KIOSZ titkára. Nagy különbség „Bűnszövetség társadalmi tulajdon ellen” című, június 22-i számunkban megjelent cikkbe — betűcsavar kö­vetkeztében — komoly fél­reértésre adó hiba csúszott be. Készséggel igazítjuk ki a tévedést: Bállá Endre el­lenőr nem elleplezte, hanem le leplezte a visszaélést. Egy kis különbség! Zenés vígjáték, humoros est a Kossuth Művelődési Ház nyári programjában labdarügAs — Területi bajnokság — Úri—Ceglédi Spartacus 3:1 (2:0) ■Ceglédi Spartacus: Holló — Darányi, Kemencés, Sze­gedi — Nagy Cy., Baranyi — Csicsü, Vig, Kuruc, Bállá, Zelei. Balszerencsés mérkőzést ví­vott a Ceglédi Spartacus Úri ellen. Igaz, hogy tarta­lékosán álltak ki, de ezt még tetézte, hogy a harminc- egyedik percben Holló lesé­rült és ettől kezdve tíz já­tékossal folytatták a mér­kőzést. Holló helyett Bállá védett. Az első félidő elején Úri kezdett jobban és Holló nehéz helyzetben is szépen tisztázott. A ceglédiek is ve­zettek néhány szép támadást, de a befejezést nem tudták góllá értékesíteni. A máso­dik félidő' inkább a Sparta- cusé volt. Többször veszé­lyesen támadtak, de helyze­teik ismét kimaradtak. Úri szórványos támadásai azon­ban sikerrel jártak és a tíz főre apadt ceglédiek ellen 3:1 arányban győztek. A ceg­lédiek gólját Zelei lőtte. A játékvezetők nyomták a ceg­lédieket. Jók: Kemencés, Baranyi, Nagy Gy., és a sérülésig — Holló. Területi ifi-bajnokság: Úri ifi—Ceglédi Spartacus ifi 6:1 (4:1). — sz — ATLÉTIKA Papp József, a CVSE jó ké­pességű atlétája az utánpótlás válogatóján 1500 méteres aka­dályon 4.24,2 perces idővel második helyezést ért el és ez­zel az idővel bekerült az utánpótlás válogatottba. VI. 30-án és VII. 1-én a Népsta­dion újonnan elkészült futó­pályáján az NDK utánpótlás és Magyarország utánpótlás találkozón lesz az első nem­zetközi versenye. VII. 2-tól 10-ig Tatán a válogatott edző­táborban lesz, ahol a svédek elleni találkozóra készülnek fel. Ezúton mondunk hálás köszö­netét rokonainknak, jó ismerő­seinknek, jó szomszédainknak, a Dózsa Népe vezetőségének, tag­ságának, munkatársainak, akik szeretett jó férjem, édesapánk, fiúnk, testvérünk: Bozóki József 2lhunyta alkalmából együttérző részvétükkel mérhetetlen nagy bánatunkban osztoztak, a temeté­sén megjelentek, sírjára koszo­rút, virágot helyeztek. özv. Bozóki Józsefné és gyermekei Bozóki László és családja Ezúton is köszönetét mondunk nindazoknak, akik a felejthetetlen ió családapa, fiú és testvér, ifj. 2sala István temetésén részvétük­kel nagy fájdalmunkat enyhítet­ek, sírjára koszorút, virágot he- yeztek. Külön köszönetét mon- lunk a Budapesti Autóközleke- iési Tanintézet Műszaki Vállalat vezetőinek, dolgozóinak a teme- ésén való megjelenésükért és a zép búcsúbeszédért, valamint a 3udapest, Dereglye utca 4. számú láz lakóinak az általuk küldött :oszorúért. Csala-család ÖKÖLVÍVÁS Ceglédi VSE: Kecskeméti Lakatosipar 11:7 Kevés néző előtt, de izzó hangulatban zajlott le a két különböző osztályú ökölvívó találkozó a ceglédi régi Vas­utas Otthonban. A kecskemé­tiek nem árulták el, hogy NB Il-es osztályban versenyeznek. Jellemző volt rájuk, hogy többször lehetetlenné tették a mérkőzést azzal, hogy állan­dóan átölelték a ceglédieket, vagy háttal rájuk támaszkod­tak. Egyedül Báró találta fel magát, ellenfelét nem engedte közel, hanem ragyogó ütés­sorozatokkal, kemény horgok­kal tartotta távol Pásztort. Báró az est legszebb mérkőzé­sét mutatta be magasszintű, igen kultúrált öklözésével. Óvári bíró kitűnően vezette le a mérkőzéseket. Eredmények: Rabi II.— Oláh: Oláh rugalmas védeke­ző technikájával tűnt ki. 2:0. Halmi—Madár: - a harmadik menetben Halmi kemény üté­seit Madár nem bírja és fel­adja 4:0, Lukácsi—Vig össze­csapáson Víg már az első me­netben kemény ütéssorozatot visz be. Lukácsi feladja. 4:2. Báró—Pásztor az est leg­szebb küzdelmét hozta. Báró győzelme értékes, mert Pász­tor komoly ellenfél volt. 6:2. Semetka—Kozma: találkozón ökölvívás nem alakulhatott ki, mivel Kozma furcsa taktiká­val akadályozott meg minden kibontakozási lehetőséget. A döntetlen mindkét félre hízel­gő. 7:3. Hörömpő—Bakó csúnya mérkőzés. Bakó ráfekszik vagy hóna alá bújik, vagy há­tával Hörömpőre dől. Ha Hö­römpő Barát utánozza és nem engedi közel magához — győz, így döntetlen lett 8:4. Gencsi —Nagy összecsapás viharos erejű Gencsi támadásokkal in­dul. A második menetben va­lamivel jobb Nagy. A harma­dik menetben egyformák. Na­gyon nehéz kemény ütések mindkét részről. Óriási hang- orkánban a viharos támadások mégis döntetlen eredményt adnak. 9:5. Pataki—Csőke találkozón ^ Csőke jobb, Pataki 1. sérülése í miatt az első menetben kény- ^ télén feladni. 9:7. 'j Pataki II.—Szabazi. Az est í legcsúnyább találkozója. Pa- $ taki II. Szabazit leteríti, aki % folytatás után térdével Pata- % ki II. hasába rúg. A bíró J azonnal lelépteti. ^ Végeredményben a ceglé- £ diek ll:7-re győztek. ^ Meg kell még jegyezni, hogy Romhányi I és Szabó beteg- $ ségük miatt, Telek és Nagy \ katonai szolgálatuk miatt, míg \ Homokinak nem volt ellenfe- (le és ezért nem indultak, í - sz ­\ * ' $ Ezúton mondunk hálás köszö- ** netet rokonainknak, jó ismerő- Jseinknek, jó szomszédainknak, a { Kossuth Étterem, a Magyar Étte­rem, a Május 1. Ruhagyár, a Ci- j pőipari Vállalat, a Járási Könyv- {tár dolgozóinak, akik szeretett és {felejthetetlen jó feleségem, édes- banyánk és testvérünk: Mester íSzabó Ferencné, szül.: Klément {Julianna elhunyta alkalmából {együttérző részvétükkel mérhe- J tetlen nagy bánatunkban osztoz­nak, a temetésén megjelentek, sír­jára koszorút, virágot helyeztek. Mester Szabó Ferenc * és családja J. z. 2 rSSSSSSSSSSSSSASSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Az abony—ceglédi or­szágút széles árkaiból az utolsó rendek is eltünedez­tek. Az esőzések miatt nehéz volt a begyűjtés, de szorga­lommal mégis sikerült. Molnár Mihály út őr maga is megnyugodva telepedik le, ebédre terítve az árok oldalában a harcálláspont­ját messziről jelző három­szögletű nagy U-betűs pi­ros zászlócska közelében. — Minden szál fűnek akad gazdája — újságolja. — Legtöbbjük évről évre kibéreli a neki alkalmas útszelvényt lekaszálásra. Kilométerenként haszná­lati díjul kétezer-kétezer- ötszáz forinthoz jut az út- mesteri hivatal, a bérlők meg jelentős mennyiségű takarmányhoz. Nem is kel­lett biztatni őket, hogy ka­száljanak. Ünnep, nem ün­nep, kihasználták a legki­sebb alkalmas időt hozzá. — Hogyan hasznosítják az útmenti fák és bokrok lenyesett gallyait? ÚTSZÉLEN... — Veszendőbe az sem megy. Csak éppen a drága fuvarköltség miatt nem na­gyon kifizetődő. Manapság már kevés helyen tüzelnek gallyal meg szárizékkel. Ezeknél többre becsülik a leggyöngébb barnaszenet is. Bezzeg hajdanán nem így volt — sorolja tovább hatvanegy évének emlékei­ből Molnár bácsi. — Gyermekkoromban úgy csentünk el egy-egy ta­risznya szenet a Harkányi uraság gőzekéitől, szinte csak azért, hogy közelebb­ről is meglássuk: milyen a szén. Faküllős, telegumis, füs­tölő szörnyetegek zötyögtek a makadámút kátyúiban, nem gépkocsik. Sok öreg­asszony keresztet vetett láttukra, mi gyerekek nyo­mukba szegődve a csodá­jukra jártunk. — Szeretem az utat, a rajta nyüzsgő forgalmat. Meg a foglalkozásomat, ami ide köt. Huszonhat éve ezt csinálom, mégsem unal­mas. Kis tanyát, ebből meg belterületi házat kapargat- tam össze. Három családot neveltem. Lányomék az abonyi Uj Világban szépen keresnek. Nagy szomorúsá­gom, hogy egyik fiam sor­sa rosszabbra alakult; be­teg s ez családi életét is felborította. — Dehát — sóhajt fel mélyen — a legsimább be­tonúton is történnek ka­rambolok. Sötét fellegekkel érkező nyugati szél mar bele az U-betűs zászlóba: — Azért jó volna, ha ott is lekaszáltak volna már — mutat a közeli tsz rétje felé. Hátunk mögött nagy tábla Bezosztája búza haj­togatja szőkülő kalászait. Molnár bácsi lapátjával a betonút szélén keletkezett gödröket kezdi elegyenget­ni. J. Z. % «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents