Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

Az első virágcsokor Gyakran látni pöttömnyi gyerekeket hatalmas csokor virággal baktatni az iskola fe­lé. Tavasszal a termek vi­rágdíszbe öltöznek, év végén pedig el sem képzelhető egy- egy tanári asztal virágok nél­kül. Gyakran kapnak a ne­velők is egy csokrot, bájos gyermekmosolytól kísérve: (Erre a kedvességre még rosszindulatból sem lehetne azt mondani, hogy szánéltás, törtetés.) Nekem a most végző nyolca­dikos tanulók adtak két szép csokrot az utolsó órámon. És kedves gyerekhangjulcon elné­zést kértek, ha évközben ér­tetlenségükkel, meggondolat­lanságukkal bosszúságot okoz­tak. Arra kértek, hogy ne fe­lejtsem el őket... Nem férfias dolog az elér- zékenyülés, a megindultság, de mégis ez történt velem. Csak annyit tudtam monda­ni: — Köszönöm szépen. Ennek a virágnak az em­léke, azt hiszem, sokáig kí­sér majd. Es nem felejtem el a diákokat sem, akik adták. Ezek voltak az első csokrok, amit „tanár bácsiként, kap­tam. De mellettem álló kar­társnőm arcán is a megha­tottság tükröződött. Pedig ő már sokszor kapott év végén is, év közben is virágot. 0 is, én is, mint annyi más pedagógus, szinte egyik pilla­natról a másikra elfelejtettük a sok bajt, bosszúságot. Csak az jutott az eszembe, hogy milyen jó volt együtt, lenni velük, milyen sok bennük a kedves vonás, a szorgalom, a tanulás utáni vágy. A szép emlékek sokáig él­nek. Bennem is, az első virág­csokor emléke. Gyarmati Sándor Drága hangoskodó* Tápiósápon a Dózsa György úton Kókai István közerkölcsöt sértő szavakkal szidalmazta az iskolából ha­zafelé tartó gyerekeket. Kó- kaít egy ízben már figyel­meztették hasonló okok miatt. Botrányt okozó ré­szegségért 500 forint pénz­bírsággal sújtották. Árutermelés helyett - szolgáltatósokat A hibák felsorolása helyett - intézkedéseket A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA vii. évfolyam, 129. szám 1965. június 3, csütörtök NÉGYSZER AZ EGYENLÍTŐ KÖRÜL Lengyelország nagykövet­sége és az FSO Autógyár a Budapesti Nemzetközi Vásá­ron a külföldiek klubjában ünnepséget tartott: a War­szawa kocsikkal magas tel­jesítményt elért gépkocsive­zetőket jutalmazta meg és látta vendégül a gyár. A tizennyolc meghívott kö­zött ott volt Lengyel Zol­tán, a járási tanács gépko­csivezetője is, aki a kedves ünnepségre így emlékezik vissza: — Már a hely, ahol a ven­déglátást, az ünnepséget ren­dezték az is sokat sejtetett, hiszen oda akárki nem mehet be. Reprezentatív, szép klub. Én úgy kerültem a meghívot­tak listájára, hogy az AB 36—63 rendszámú Warszawa kocsival 176 ezer kilométert tettem meg fődarabcsere nél­kül. Szép teljesítmény, hiszen mint megtudtuk, a meghí­vottak között Lengyel Zol­tánt csak ketten előzték meg, a 150 ezer täte. Aki ismeri Zoli bácsit (az ismerősök így nevezik), mind azt mondják: „szíve van a kocsihoz”. 1933 óta van jogo­sítványa, 1357-től jár FSO­többiek mind „csak” kilométeresek vol­gyári kocsival. A „Baleset- mentes közlekedésért III. fo­kozat” jelvényt már meg­szerezte, s e hónap végén kap­ja meg a II. fokozatot. Kiváló dolgozó. Ezt a kocsit, mely- lyel a gyár jutalmát elnyer­te, ő járatta bé, kezdettől fogva ő vezeti. Már négy­szer körülkerülhette volna a földet (az egyenlítő mentén), hiszen a megtett 176 ezer ki­lométer nem kis távolság. A gyár ajándékul egy kar­órát, a lengyel követség dísz­oklevelet adott a szép tel- jesitményért. Mi is gratulá­lunk! BWskó Mihály A járási szolgáltató ktsz közgyűlésének néhány tanulsága A járási szolgáltató ktsz a napokban közgyűlést tartott. Farkas Sándor megbízott el­nök megnyitójában a részle­gek munkáját értékelte. Nagy a rezsi A pilisi cipószrészleg veze­tője felvetette a kérdést, hoz­zászólásában: mi az oka an­nak, hogy a rezsijük mindig nő? Azzal szokták magyaráz­ni, hogy a részleg sok kötbért fizet. De a kötbér összege nem olyan nagy, hogy in­dokolná a rezsi állandó növe­kedését. Az okot talán ott kellene keresni, hogy rossz bőrt kapnak, s ebből nem le­het első osztályú cipőt ké­szíteni. Az elnök beszámolójában megemlítette, hogy a fényké­pészrészlég is nagy rezsivel dolgozik, s a havi forgalmuk alig hatezer forint. Erre válaszolt a részleg vezetője. Elmondta, hogy 1963-bgn két vakuval dolgoztak, s akkor — szeptemberben például — tizenháromezer forint volt a havi forgalmuk. Most pedig több mint egy esztendeje, hogy nincs vakujuk. A rende­lők átpártoltak a kontárok­hoz, s ez az oka annak, hogy koznak, s ezek a problémák soha nem nyernek elintézést. Nem felsőbb utasítás Egyetlen kérdést kellene kiindulópontként felvetni, mondotta: Mi a szövetkezeti mozgalom célja? A lakosság igényeinek kielégítése, kifo­gástalan ellátása. A szomorú tény viszont az, hogy a ktsz termelési tervét teljesítette ugyan 99 százalékra, de a szolgáltatások területén el­maradt. Tudomásul kell ven­ni, hogy a kisipari szövetke­zetek feladata nem az áruter­melés, ezt elvégzi helyettük a gyáripar — olcsóbban. Ahhoz, hogy feladatait ellát­hassa a ktsz. korszerűsítésre szorulnak a részlegei. Elbír­ják ezt az anyagi megterhe­lést? Nem, ezt csak az egye­sített, nagy járási szövetke­zet bírná el Végül — összefoglalva az elmondottakat, — kérte a ta­gokat: vegyék figyelembe, hogy az egyesítés — mely­nek szükségességét bevezető­jében Farkas Sándor meg­bízott elnök is, hangsúlyozta, — nem felülről jövő utasí­tás, hanem mindannyiuk ér­deke. Eltűnt egy hordó sör Kedden délelőtt a gyöm- rői Hai-ászkert alkalmazot­tai észrevették, hogy készle­tükből hiányzik egy hordó sör, két hordót pedig ismeretlen kezek odakészítettek a kerítés mellé — hogy alkalmas pilla­natban, el tűnt essék a kerítésen túlra. azon az oldalon alig 40 centi magas, illetve alacsony. Ilyen raktározás mellett, hogy vállalhat felelősséget az áruért a Halászkert vezetője?! Kérdés az, hogy az illetéke­sek melyik megoldást tartják küfizetőbbnek: az isten sza­bad ege alatt, rossz kerítés őrizetére bízni az árukészletet; vagy megcsináltatni a kerítést és gondoskodni valamilyen raktárról?! Az ötven liter sör eltulajdo­nítása nem igényelt különö­sebb munkát, mert az udvaron raktározták. A kerítés pedig a forgalom felére esett. Igy ^////////////,■ ■///////////////////////////////////////////////////////////////////////// év alatt — mondta a részleg- ^ vezető — körülbelül negyven- ^ _ _ LL __ p . _ _ ezer forint bevételtől esett el | II | | ( 3 C Y £ I f ci ktsz. • Csend a fúzió körül Ötszázhatvan sertés menekült meg a tűzhaláltól Június 1-én, éjjel háromne­gyed 12-kor Kocsi Sándor, Lo­vas Tibor és Már Lajos — a Monori Állami Gazdaság dol­gozói — akik a gazdaság csév- haraszti részlegéből fát szál­lítottak, észrevették, hogy a sertésszállás teteje ég. Azonnal riasztották a ta­nya lakosait, s az üzemegység vezetőjét. A segítségükre sie- tők közreműködésével sikerült kimenteniük az 560 sertést. Kocsi Sándor, Lovas Tibor, Már Lajos önfeláldozó maga­tartásának köszönhető, hogy egyetlen állat sem lett a lán­gok martaléka. A tűz okának kivizsgálásá­ra megindították a tot. vizsgála­Tanácstagi beszámolók Monoron A községi tanács tagjai kö­zül ma este hét órakor Bod­rogközi József és Lukácsi Gé­za, a Kossuth Tsz-ben; Léé Imre, Vitéz Kálmán, Kerekes György, Léé Sándor és Sza­bó Imre, a Munkásőr utcai is­kolában: Tönköly János pe­dig Acsádi utcai lakásán ta­lálkozik választóival. Koponyánkén! öl száz Pécelen az fmsz 5. számú italboltjában Makai Ferenc, Makai Jenő, Faragó János, Faragó József, Faragó István, Pálinkás István maglódi la­kosok verekedést kezdemé­nyeztek. A verekedés nagy riadalmat keltett a községben, ahol ezen a napón búcsú volt. Az ünneprontó duhaj családot, 500—500 forint pénzbírsággal sújtották. Sok hozzászólás forgott ^ olyan kis dolgok körül, ame- ^ lyeket egymás között kellene ^ elintézniük, amelyet felesleges ^ a közgyűlés elé terjeszteni. ^ De nem hangzott el egyetlen ^ szó sem éppen . a legégetőbb ^ kérdésről: a régen aktuális ^ fúzióról, amely az egyetlen ^ megoldás lenne. A gyömröi ^ ktsz-szel való egyesülést a ve- | zetőség már egyszer megsza- ^ vazta, de a monori ktsz tag- ^ sága leszavazta saját vezető- ^ ségét. | Erről a kérdésről beszélt $ Ányos Lajos, a megyei KI- ^ SZÖV képviselője, okos, meg- ^ fontolt hozzászólásában. ^ s Elmondta, hogy mint a § ktsz régi ismerője, patrónu- ^ sa, évek óta ugyanazokat a ^ problémákat hallja, ugyan- ^ azokról a kérdésekről vitat- ^---------------- I T rasszer remekelt Vecsés—Dunavarsány 3:0 (2:0) A dimbes-dombos. kisméretű pálya szemmelláthatóan zavarta a Felnőtt gyerekek - vizsgalázban A folyosó benépesült. Ez persze nem különleges dolog, hiszen a járási pártbizottság folyosója ritkán néptelen, tele van mindig értekezletre gyü­lekező. vagy onnan távozó em­berekkel. De akik most elme­rülve, kezükbe temetett arccal búsonganak a székeken, szem­melláthatóan nem értekezlet­re várnak. Felnőtt gyerekek mind, a mezőgazdasági tech­nikum levelezői, akik a vizs­ga előtti perceket próbálják elviselni — vérmérsékletük szerint. Alá bemegy Könyv a kézben, időnként egy-egy sötét pillantás a fo­lyosó legvégébe. Egyik lábá­val már lép az ajtó felé — a másikkal kicsit hátra. Az elő­készületek arra vallanak, hogy ő következnék, menne is, de még egy kicsit belenéz a könyvbe. Aztán végre be­megy, de az ajtóból még két­ségbeesett pillantást vet kife­lé ... Akik kint várnak, irigyen néznek utána. Ö már bement! És ez a legnehezebb . .. Jávorszky László, a monori Uj Élet Tsz baromfitenyész­tője, derűsen forgatja a köny­vet. — Nem izgul? — Kicsit. De az állatte­nyésztést ismerem. Meg há­rom napja vizsgázunk már, erre a napra már csak egy ki­csi maradt a kezdeti ideges­ségből. — Milyenek a vizsgáztatók? — Szigorúak, De ez nem baj. A kínos az, hogy vizsga után haza kell mennünk. _ ?? — Otthon vár a család, a gyerekek. Oda a tekintély, ha nem sikerül a vizsga. Aki kijött Amikor rágyújt, egy csöp­pet sem reszket a keze. Köny- nyű neki. ő már kijött. Most még nem illik zavarni, hiszen éppen élményeit meséli. S ^kik álmélkodva hallgatják, 'néhány perc múlva borzadva vonulnak el egy-egy csendes folyosózúgba — könyvvel együtt. Végre egyedül marad a po­rondon. Sági Sándornak hív­ják, harmadéves hallgatója a mezőgazdasági technikumnak és a Fővárosi Autótaxi Válla­latnál gumijavító. Most vizs­gázott .agrárgazdaságtanból. — Szükséges a beosztásához a mezőgazdasági technikum? — Nem. De kedvem volt hozzá. A felszabaduláskor hat elemim volt, azóta elvégeztem a nyolc általánost. És kedvet kaptam a további tanuláshoz is ... — Kedvenc tantárgyai? — Magyar, történelem. Aki csak látszólag szomorú A folyosó leghomályosabb zugában lelek rá, kezében pi- í'inyó papírszelet, sűrűn teleír­va. — Puska? — Nem. a tételek. — Miért ilyen szomorú? — Nem vagyok szomorú, csak egy kis idegesség vett rajtam erőt. Ami, ugye, nem is csoda. A vecsési VIZÉP dolgozója, s talán abban a naiv hitben böngészi a kis lapot, hogy most — a hátralevő néhány percben — átveszi az egész könyvet, megérti, ami eddig homályos volt. — Dehogy kérem. Csak megszokásból nézegetem. — Mondjon valamit magá­ról! — Negyedéves vagyok. A fiam is mezőgazdasági techni­kumban tanul... — És mit csinál majd érett­ségi után? — Ha minden jól megy, ta­lálkozom majd a fiammal a felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumban! (deli) SOK ÜTTÖRÖT ÉS KISDOBOST AVATTAK FEL va­sárnap járásunkban. Képünk a gyömrői avatáson készült: Kelemen tiszt elvtárs felköti egy újonnan avatottnak a nyakkendőjét. (Tóth A. felvétele) A Szöcskék felrepültek Irány Törökmező vetődi i id|J cl iiicuy d'H.uiui ic* pülőtéren rendezték meg az úttörő modellezők megyei versenyét. A maglód-nyaralói úttörőcsapatból tíz pajtás vett részt saját modelljével a ver­senyen. Nagy izgalommal ké­szültek már hónapokkal előbb a nagy napra, a modellek ki­vitelezésére is nagy gondot fordítottak. Végül eljött a próbarepülés ideje, mikor a vörös és zöld színű repülők már készen sorakoztak. A próba jól sikerült, most már csak az időjárás miatt izgul­lak: vajon kedvez-e a ver­senyzőknek, s fölrepdlnek-e a Szöcskék? Vasárnap reggel napsütés fogadta a sárga, fehér, vörös, zöld színű modellekkel útnak induló pajtásokat, s a verseny is sikerült, a négy járásból összegyűlt úttörők versengésé­ben a máglódi Sereg Cyuszi a tizedik helyre került. Sok él­ményben volt részük és gaz­dag tapasztalatot gyűjtve tér­tek haza, azzal az elhatározás­sal. hogy jövőre majd még jobban sikerül! i lócnn.yDit. ins mcí­■ ponta nagy izgalommal a me- j teorológusok jelentését: va- j ;on mit jósolnak a jövő hétre? I Bár olyan nagy a lelkesedés. | hogy még az eső sem tudná ! elkeseríteni azt a 180 pajtást, akik megyei találkozón, illet­őé a megye legjobb expediciós őrseinek túráján vesznek részt 9—10—11-én Törökme­zőn. Most majd elválik, hogy mennyire sajátították el a pajtások a próba követelmé­nyeit! Az akadályverseny, a táborverés, a főzés, a szám já­ték, mind-mind olyan alka­lom, ahol ügyességből, lelemé­nyességből és a baráti össze­fogásból vizsgáznak a pajtá­sok. Hogy a több mint ezer út­törőnek valóban felejthetetlen legyen az élménye, a társadal­mi szervek is segítségre siet­tek Az MHS és a honvédség segítségével megismerkednek a rádióval, ezen keresztül kapják az egyes parancsokat, i számjátékot különböző szí­ntű rakéták irányítják. Lesz túl írni majd az őrsi naplóba! vendégeket, s az első percekben nehezen találtak magukra. A 8. percben Mere/ felhozta a labdát a ’elezővonalig, onnan akarta tárna- fásba dobni csatárait. A lövés írősnek bizonyult és a varsányi «apus, Sallai, senkitől sem zavar- atva a kapuvonalon felnyúlt ér- e. Óriási meglepetésre a labda ki­csúszott kezei között és a hálóba pottyant. A nagy-kedvvel játszó /ecsésieket ez az ..ajándék’’ gól még jobban fellelkesítette és Var­ja révén máris 2:0-ra alakult az eredmény a 14. percben. Elkesere­detten küzdöttek a varsányi fiúk ás két esetben is óriási helyzetet nagytak ki. Szünet után nagy iramot diktált t hazai együttes, azonban ezek a próbálkozások — főleg a kitűnő 'ormában levő középhátvéd, Trasz- *zer révén — meghiúsultak. Ezulán » helyiek észrevehetően elkészül­ik erejükkel és a vendégek, na­gyobb technikai tudásuk révén, ötletes, szellemes játékukkal, el- smerésre késztették a helyi szur­kolókat is. Pompás, korszerű támadás vé- jén Varga hatalmas erejű lövése f égi eg megpecsételte a végig igen sportszerűen játszó varsányi csa­pat sorsát. Madarász kitűnően bí- 'áskodott. A vecsési csapat — és egyben a nezőny — legjobb játékosának rrasszer bizonyult, aki nehéz lelyzetekben is magabiztosan lát- a el feladatát. Mercz, Leimctter, Varga, Horváth is átlagon felül átszőtt de a többiek is megtet- ek mindent a siker érdekében, /ecsés ezzel a győzelmével négy fontos előnyre tett szert a tabellán is a papírforma szerint már ta- 'aszi bajnoknak tekinthető. Vecsés ifi—Dunavarsány ifi 3:2. (fekete) MAI MŰSOR Mozi Űri: Ki ártatlan?

Next

/
Thumbnails
Contents