Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-03 / 129. szám

A Mátrába nem, csak a Balatonra? % Az üdültetés érdekében fogjanak össze a szakszervezeti bizottságok Ne vesszen kárba egyetlen beutaló sem! A női. N K I IX. ÉVFOLYAM. 139. SZÁM 1965. JÚNIUS 3. CSÜTÖRTÖK jLesss-e végre rend a téglaellétús köriki? A TÜZÉP-telepen minden talpalatnyi helyet a szén- és briketthegyek töltenek meg. Tavasz van, messze még a tél, a tüzelő beszerzése vontatot­tan halad. Különösen a kész­pénzzel vásárlók késlekednek. — Az utalványosok? — Kétezerháromszáz utal- ványos szénből ezerháromszá­zat már elszállítottak. — Milyen szén kapható? — Van háromféle hazai bri­kett, 67,30, 55,80 és 50,40 forin­tos árban. Azonkívül az ol­csóbb háztartási szenek, lácánosi, dudari és beren­tei, korlátlanul kaphatók, a hozzá járó fával együtt. Sőt, amióta a ládagyári fé­ny öfahulladékot is árusítjuk, amelyből az elmúlt évben is hatvanezer mázsát adtunk el, kevesebb importfára van szükség. Ez a fenyőfahulladék jelenleg is minden megkötött­ség nélkül vásárolható ná­lunk. — Az építőanyaggal mi a helyzeti — Azzal időnként baj van — ismerte el Erős Béla, a te­lep vezetője. — Különösen kevés a fűrészáru, a faragott fa, a tetőléc. — Cegléden a fülük botját wem mozgatják — .»7 filléres tégla 97 fillérért * Ilarmine kilumétcrew potvafmarok — Mész van? — Jelen pillanatban csak permetezésre adunk ki me- szet. De ha a mész iránt foko­zottabb igények jelentkeznek, akkor az oltott mész felbontá­sára is engedélyt kapunk. — Téglaellátás? — Ezzel több baj van. Ép­pen’ ideje lenne, hogy a ceglé­di téglagyár a tavalyi ki­fogásainkat figyelembe véve, orvosolja azokat és keresztülvigye a nagykő­rösi téglaellátás szervezet­tebb megoldását. Ugyanis mi a ceglédi tégla­gyár termékeit árusítjuk és nemegyszer előfordult már az idén is — a tavalyihoz hason­lóan, hogy a vevők elmennek a ceglédi téglagyárba az itt befizetett blokkal, de üres kézzel térnek vissza. Nem nagy munka, ki lehet jelölni, melyik napon kap Nagykőrös téglát és a felesleges fuvart máris megtakarítanák. — Egyéb nehezmény? — Mióta a nagykőrösi tégla­gyár megszűnt, az 57 filléres tégla ára 97 fillérre emelke­dett, s így a kislakás építkezé­si költségei megkétszereződ­tek. (fehér) KlSZ-grŰlé« Tegnap délután a Rákóczi Termelőszövetkezet KISZ- alapszervezetében gyűlést tar­tottak, amelyen a szervezeti problémák mellett a legfon­tosabb mezőgazdasági mun­kákról tanácskoztak a fia­talok. Művelődésügy link húsz ét é Ma délután 5 órakor a mű­velődési otthon emeleti nagy­termében „Művelődésügyünk húsz éúe" címmel a városi tanács művelődési osztálya a kulturális intézményekkel karöltve kiállítást rendez. Egy merész vállalkozás bölcsőjénél: Ujjászületik-e a cukornád? A jó ötlet aranyat ér — tartották már a régiek is. Hogy valóban így van-e, ar­ról csakhamar meggyőződhe­tünk majd, 'ha figyelemmel kísérjük Huplca Jánosnak, a Hunyadi Tsz tagjának me­rész vállalkozását. Miről van szó? Mondja el ő maga. — Régóta a cukornád Finnyás asszonyság A temetőbe in­duló néhány utas a kecskeméti déli autóbuszt hasz­nálja. Erre a buszra szállt fel a közelmúltban egy szerény gyászruhás asz- szony. Egyik ke­zében néhány szál virágot, a másikban kézitás­kát szorongatott. Igyekezett mi­nél kisebbre ösz- szehúzni magát. Azután felszállt erre a buszra még egy másik asszony is. Amo­lyan hetven év felé haladó, aki negyvennek sze­retné retusálni magát az élet ke­gyetlen objekt ív- je elől, ha lehet­ne. Szegény kis gyászruhást őfnellé sodorta a végzet. S ez a végzet azt ren­delte, hogy egy kanyarnál aka­ratlanul hozzá­ért a táskája, eme delnő vállá­hoz. Az undorral rázta meg magát és hangosan meg­szólalt. — Vegye le ró­lam azt a táskát! — s bár a vállán a világos kabát tiszta maradt, mégis úgy verte le, mintha leprás ért volna hozzá. A közelben ülő uta­sok megbotrán- kozva osszenéz- tek. Közben a busz megállt. A gyászruhás asz- szony könnyes szemmel elindult a temető felé. Emez pedig to­vább Kecskemét­re, bizonyára kellemesebb pil­lanatokat keres­ve, mint az, akit megsértett. De­ltát miért is nem bérel az ilyen ember, aki utál­ja más közelségét — egy külön- autóbuszt?! (bíró) A malacok „atyja" elégedett sorsával Tizenkilenc anyakocát, öt­vennégy süldőt gondoz Bokk György, a Hunyadi Termelő- szövetkezet sertésgondozója. No, meg százkét kismalacot, amelyeket az utóbbi napokban tíz anyakoca hozott a világ­ra. — A másik kilenc koca mindenórás állapotban van — mondja nevetve Bokkné, aki férje helyett látogat ki a következő családi esemé­nyek felügyeletére. Éppen jó­kor érkezett, mert tizenöt új­szülöttel örvendeztette meg az egyik kocamama. Az egyik jövevényt át kellett tenni a másik, pár napos csa­ládba, ahol neki is szabadon maradt egy hely az éltető anyatejhez. A félórás malac­kát különben Bokkné be is mutatta. Behunyt szemekkel, békésen tűrte a simogatást. Bokkék sokan vannak. Ha­tan ülnek az asztalhoz min­den étkezésnél. A legkisebb még csak háromhónapos. A feleség is termelőszövetke­zeti tag. Vállalása: ötszáz négyszögöl cukorrépa, nyolc­száz burgonya, és két hold kukorica, meg a háztáji. Húsz tyúk és hárminc kacsa ne­velkedik az udvarban. Há­rom hízó röfög az ólakban. foglalkoztat már termesztése — magyarázza. — Még annak idején megfigyeltem, hogy a háborús időben, a cukor­hiány közepette sok ember a paraszti cukornádtermesz­téssel segített magán. Jó­magam is csináltam. Száz négyszögölön két-három hek­tó szirupot adott a kisajtolt cukornád. Főzéssel sűrítet­tük és úgy használtuk. — No, de engem most nem is a cukor izgat — folytatja mosolyogva —, mert az van, amennyi kell. Ellenben em­lékszem még arra is, hogy annak idején a cukornád ki­préselt részét az állatok, d még a tyúkok is szívesen etx ték. Azon gondolkozom te­hát, hogy nem lehetne-e a cukornádat az állattartásban hasznosítani. Úgy gondolko­zom, hogy miután a kipré­selt cukornád tetemes menv- nyiségű cukrot tartalmaz, si­lózva bizonyára többet érne a másfajta silónövényeknél. Mert az biztosabb, hogy nem olyan igényes, mint a kukorica, viszont ötven szá­zalékkal többet terem, mint amaz. A magtermése olajban bő, megdarálva az árpát is felülmúlja. — Arra szeretném rávenni kísérletképpen a termelőszö­vetkezet vezetőit, hogy pró­bálkozzunk meg ennek az ér- j tékes növénynek a termeseié- j sével . . i Sikerül-e? Erről majd egy év múlva szólunk. (f) napokban Verbó Zoltán- a DÁV szakszervezeti bi- I zottságámak titkárával be- | szélget.tünk az üdültetésiéi, hiszen közeleg a nyár, ma­holnap elutaznak az első nyaralók. Érdekes dolgokat tudtunk meg. Amint hala- ! dun.k — ellentmondásnak lát- | szik, de így igaz! — mind nagyobb gondot okoz a szak- j szervezeti bizottságnak az emberek üdülési igényeinek ; kielégítése. Pedig 1960-ban a DÁV még csak kilenc üdülő- I jegyet kapott, tavaly pedig ! már harminchét felnőttet és nyolc gyermeket küldhetett el nyaralni. De szóljon erről az il’eté- kes, a szakszervezeti titkár. — Az idén hatvankét fel­nőtt- és hét gyermek-beutalót kaptunk. Van beutalónk a Ba­laton partjára és a hegyek közé. s nem maradtak ki gyógyfürdőink sem. Párádra. Hajdúszoboszlóra és Hévízre is mehetünk — magyarázta. — Emellett hadd dicsekedjem el azzal, hogy három éve Cserkeszőlőn saját ma­gunknak kis üdülőt épí­tettünk, ahol már tavaly százhármán nyaraltak. — De van itt gond is. Az a baj. hogy kevés lehetőséget ':apunk a családos üdülésre. Éz országos hiba. Várjuk, hogy a ' jövőben segítsenek ezen, mert az emberek nagy része a családjával együtt akar­ja tölteni szabadságát. — Nem lehet panaszunk a külföldi üdültetésre,, de an­nál inkább néhány makacs emberünkre. Évente két-há­rom külföldi beutalást is ki­adunk. Viszont senki nem akar nyáron a hegyvidékre menni, mindenki csak a Balaton parti nyaralást tartja az igazinak. Pedig hát az az igazság, hogy aki valóban pihenni akar, s esetleg az egészsége is megkí­vánja, annak a hegységek több száz méteres magasla­tain olyan pihenésre nyűik lehetősége, amilyenről a Bala­tonnál még csak nem is ál­modhat. — Miképp lehetne ezen se­gíteni? Én helyesnek tarta­nám — mondja végjil a szak- szervezeti titkár —, ha a vá­ros szakmaközi bizottsága összefogná a szakszervezeti bizottságokat: ne vesszen kár­ba egyetlen beutaló sem. Hi­szen az egyik üzem átadhat­ná a másiknak beutalásait, ha nincs szüksége rá, vagy nem tudja felhasználni. (máié) Az egykori mindenes — kiérdemesült villanyszerelő Ha van valaki a városban, a szakmában, akit a legrégibb szakik között emlegetnek, úgy Németh Pali bácsi bizonyára az. Amint villanyszerelő kol­légái a konzervgyárban , me­sélik, ő mindig ott vafi, ahol éppen szükség van rá, s ez nagy szó, mert már több AKI AKAR, AZ TUD! — Riportanyag után jársz? —■ kérdezi sógorom és egy dűlőútra vezet. A Temetőhegy dűlő 4. számú házacska, most kezd lakássá alakulni. A va­lamikor kunyhónak szánt épület koré, gondos kezek kis melléképületeket varázsol­tak. — Ez csak szükségmegoldás -v mosolyog Utassi Béláné, a háziasszony. — Az idei ter­mésből, már újabb építésre is telik, ha minden jól megy. Látom, hogy ez a vágy, ha őrajta múlik, feltétlenül tel­jesül. , Ennek a földecskének a volt gazdája a tagosí­tás utáni években úgy nyilatkozott a szőlőjéről, hogy semmit sem ér. Igaza is volt, hiszen nem sok gondot fordított rá. így az egész a Szabadság Terme­lőszövetkezet nyakába veszett. Utassiék a nyári szállást, la­kás híján foglalták el. A férj a Kordélyozási Vállalatnál dolgozik. Valamennyien tud­juk, hogy ez mit jelent. Sok munkát. Éjjel és nappal, ha kell, megállás nélkül. Ahogy nézem a fiatal, kö­zéptermetű, dologban meg­izmosodott asszonyt, lelkes hangját hallgatom, ahogyan a szőlőről beszél, megértem az imént hallottakat. Utassi Béláné 1964-ben vállalta el a Szabadság Termelőszövetkezettől ezt az egy hold' nyolc négy­szögöles szőlőt. A tőkék már az első évben is meghálálták la gondos kezek munkáját. Az előző gazda által halálra ítélt szőlőtőkék és gyümölcsfák — szinte látni vélem — hálásan bó­logatnak új gazdájuk felé. (bíró) mint negyedszázada szereli a vezetékeket. Amint elbeszélgettünk, sza­vaiból dolgos élet képe bon­takozott ki. Pali bácsi még a Gschwindt-féle gyárban kezdte, három másik kollé­gájával. Akkoriban nemcsak a vezetékeket szerelték, ha­nem egyszemélyben voltak ők lakatosok, fűtők, bádogo­sok, gépkezelők — mindetek. Ma, külöji műhelyben, hu­szonnégy villanyszerelője van a gyárnak. Maga Pali bácsi negyven­éves szakmunkás pályájából huszonkilencet itt töltött a gyárban. Ez alatt nagyot for­dult a világ. Mint mondja, ma már nehezebb a villany- szerelők dolga, mint vala­ha volt. Sokkal nagyobb a felelősség, óvatosabban kell dolgozni. — Kevesebb lenne a bal­eset — mondogatja gyakran —. ha óvatosabbak, figyelme­sebbek lennének az emberek és nem kapkodnának. Én bi­zony kétszer is megnézném, hogy kikapcsolták-e az áram­körből a gépet, amelyen dol­goznom kell? Mint törzsgárdatag, meg­kapta a 10—15—25 éves ju­bileumi jelvényt a gyártól, s mellé a kitüntetések egész sorát. Most, a harmadik év­tized küszöbén Pali bácsi immár a pihenésre gondol. Nemsokára nyugdíjba vo­nul. De a munkát azért nem hagyja abba. Az ősz már kis szőlőjében találja, nyugodt, komótos, kellemes munká­ban ... Varga Róza SPORT még, hogy Ábrahám, Mol­nár Olga, lstári és Molnár­áé került a kipontozás sor­sára, Páhán viszont egyet­^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX le 11 hibüpOlltOt Sem Vétett, KOSÁRLABDA Női NB II. Szolnoki VM—Kinizsi 88:33 (42:13) Az erőbeli különbséget hí­ven fejezi ki a pont­arány. Mentségül talán az hogy szolgálhat, tartalékosán Szarka, Rétsági zott Szolnokra; a Kinizsi Komárom i, nélkül uta- Érdekesség A kis újszülött Messziről úgy lát- az ember az- próbálkozik, a villanypóz- kiemelje a he- $ lyéről. Mindkét kar- § javai erőteljesen ka- ^ paszkodott. Mire ^ közelebb értem, már ^ semmi sem maradt ^ a látványos mutat- ^ ványból. Az én em- J berem úgy nyúlt el villanyoßzlop tö­PITYOKASAN — I“ ^ vében, mint a béka a ( és egy kicsit dercét irítonálta. — Eladás is lesz belőle? kérdem. — Nem. Mi is szeretjük jót. Sokan vagyunk, sokat S hangon eszünk, de szerencsére van ^ hogy Csicsónénak mit. Tavaly csak az állatne- \ hány lánya van. velés negyvennégyezer fo- | Ez azért mdr rintot hozott. A háztájit és mégis több a soknál. a vállalásokat is számíthatjuk A teremtés korona- tizenötezer forintba. Egy éve $ jd( ngm hagyhattam vagyunk pedig termeloszo- § T, , , , ., vetkezeti tagok Azelőtt egyl^alajo helyzete- építkezési vállalatnál dolgoz- ^ ^en• H°na a!a nyúl­tunk mindketten, de ilyen sor- ^ tam, erőteljesen sunk nem volt. ^ megmarkoltam és (fehér) talpra állítottam. Nem ment valami könnyen. Nyaklot- tak a végtajai, de biztatásomra meg­emberelte magát. — Azt mondja meg, hogy merre la­kik, elkísérem! Egy kicsit ügyet­lenül keverget te a szótagokat. Leg­alábbis én olyan utcanevet nem hal­lottam városunkban, amelyben egy sze­rény magánhangzó mellett vagy nyolc kemény mássalhang­zó ropogna. De azért megindultunk a Kossuth Lajos ut­cán. Vigasztaltam, simogattam az em­berségét, hogy nem olyan nagy dolog az egész. Előfordult ez már a történelem­ben néhányszor. Hatottak a szavak. A részeg könnyek között ismerte el, hogy én vagyok a legrendesebb ember a világon. De hamar megnyugtatott ab­ban a tekintetben is, hogy hülye va­gyok, mert nem tu­dom, hogy micsoda íze van ilyen meleg délutánon a nagy- fröccsnek. Két sarkot halad­hattunk, amikor vá­ratlanul megbicsa- kolta magát. Erővel visszafordult. Mit tehettem egyebet, megadtam magamat és visszafelé támo­gattam. A újra Keményen ta a vasat, beszéléssel, erőlködéssel tudtam ... . , ,, 5; annak ellenére, hoau a má­VÍ^U^ZZl\sodik félidö nagyobb részé- állandóan védekezett ö Se m markol- s .. , O OO. ra- s sem í Kosárdobók: Páhán 12, Vil- nem ^ csdk 10' putyi 5, G. Nagy 4, elmozdítani. ^ Molnáráé Ábrahám 1—1. Hogy meddig tá-1 LABDARÚGÁS: mogatta az oszlo-k . .. . . , . , , , pót azt nem tudom J n-A as‘ ba?n.oksa§bafn,a K- Azzal rázott le, \ mzf. “ ellenfele Tortel visz- hogy a markomba U az ÉP‘tok ellenfele, nyomott egy papírt, ^V^sapat nem jelent meg. Induljak és hozzak \ Igy a mérkőzések elmaradtak. neki egy liter bort. S ----------------­M it tehettem, ott­hagytam. Tíz lépés- ^ MIT LATUNK MA A MOZIBAN? re voltam, amikor $ még utánam kíál-§ A szórakozott professzor. tott, hogy meg ne ^ Amerikai filmvígjáték. igyam a borocskát. § Kísérőműsor: Kézenfogva. Bólintottam és köz- ^ Magyar kisfilm. ben megnéztem a § markomba mmmntt s * nyomott ^ papírost: egy elhasz-§ Négy szórófejjel nyolc hold nált autóbuszjegy ^ területet öntöznek a Dózsa volt. ^ Termelőszövetkezet kertésze­(—sí) $ tében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents