Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-03 / 129. szám
A könyvhét pénteki eseménye: Városunk vendége Bárány Tamás író A 18.30 órakor kezdődő est színes kiegészítőjeként Ódry Árpád irodalmi Az ünnepi könyvhét irodalmi estjét pénteken tartják városunkban. Aznap Bárány Tamás látogat Ceglédre, s a Kossuth Művelődési Ház emeleti nagytermében találkozik olvasóival. az színpad mutat be paródiákat az író műveiből. IX. ÉVFOLYAM, 139. SZÁM 1965. JÚNIUS 3, CSÜTÖRTÖK Akár a Luca széke... MIKORRA KÉSZÜL EL AZ ÚJVÁROSI KÖNYVTÁR? Ügy készül, akár a Luca széke. A kivitelező terven felül vállalta a helyiségek átalakítását. Fel is vonult minden szükséges építőanyaggal, de a munkálatokat nem tudta elkezdeni, minthogy a leendő könyvtárban munkásszállás volt. Hiába ígérte, hogy — amint lapunkban is megírtuk — a könyvhétre elvégzi az átalakítási munkálatokat. Időközben viszont az oda szállított téglát is más célra használta fel. Mit is tehetett Volna mást, ha már úgy sem tud ott dolgozni, a téglára viszont szüksége volt? A helyiségek átadásának már ugyan nincs akadálya, most azonban a téglahiány miatt nem kezdhetik a munkát. Ez viszont nem tartós akadály, rövidesen megérkezik a kiutalás. Júliusban ráállnák a munkára, s három hét alatt befejezik. — A legvégső határidő? — kérdeztük. — Augusztus 20-ra föltétlenül befejezzük — mondták. Addigra viszont a járási könyvtár is megkapja az újvárosi könyvtár berendezéseit, amit a városi tanács által e célra engedélyezett tízezer forintért vásárolnak a községfejlesztési alapból. Mi pedig bízunk nemcsak az ígéretekben, hanem az emberek akaraterejében is, hisz rajtuk múlik a váratlan alcadályok leküzdése. (z—s) Lehet már jelentkezni a kertészeti technikum levelező tagozatára A városi tanács mezőgazdasági osztályára a napokban érkezett meg az értesítés: az Asztalos János Kertészeti Technikum levelező tagozatára megkezdődtek a jelentkezések. — Mik a feltételek? — Jelentkezhetnek férfiak és nők, vállalatok és termelőszövetkezetek dolgozói, mindazok, akiknek munkakörük ellátásához kertész szakképesítésre van szükségük. A jelentkezéshez általános iskolai végzettség és kétéves szakmai gyakorlat szükséges. Csak tizenhét éven felüliek jelentkezhetnek. — Hol kell jelentkezni? — Jelentkezési lapot a városi tanács mezőgazdasági osztályán kell kérni. Az iskola igazgatójához, sajátke- zűleg, tintával írt kérvényt is itt kell leadni. A kérvényhez mellékelni kell: születési anyakönyvi kivonatot (vagy be kell mutatni a személyi igazolványt), az utolsó iskolai bizonyítványt, rövid önéletrajzot és a jelentkezési lapot a munkahely vezetőjének javaslatával, a kertészeti gyakorlat igazolásával, valamint harmincforintos illetmény bélyeggel Csak úgy tovább! A Csemői Rákóczi Tsz 1964. évi brigádversenyén Nyiri Sándor brigádja harmadik helyezést ért el. A jutalmul kapott ezer forintot közös vacsora rendezésére fordították. Szombaton közös asztalhoz ült a brigád. Babos József főmezőgazdász megnyitó beszéde után mindenki kíváncsian várta a brigád szakácsművészei címet kiérdemlő Czakó Dénesnét, Erdélyi József nej, Gyulai Ambrusáét, Kiss Istvánnét és Nyiri Sán- dornét, akik a gőzölgő tálakat hozták. A pompás vacsora után az egész termet körülgyűrűző csárdáskor és a középen éneklők hangulatát a „csárdás” zenekar néven ismert ceglédi zenészek emelték a tetgfokra. Talán szokatlan, de így volt: a korán ébredő nap frissítő fényében arról beszélgettek, hogy a brigád hasonlóan megérdemelt kellemes összejövetellel szeretné megünnepelni az 1965-ös esztendő jó munkáját is. ___________ (im—) — Vezetői igazolvány nélkül motorkerékpározott Balia Ferenc (Cegléd, Szűcs telep 380.). A rendőrség ötszáz forintra büntette. Ezt meg kell nézni ! Megnyílt a KRESZ-kiállítás Kedden délelőtt tíz órakor nyílt meg a Kossuth Művelődési Házban a KRESZ-kiállí- tás. Két tanulságos kisfilm levetítése után Rétyi Pál, a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője mondott megnyitó beszédet. Ismertette a kiállítás célját, közlekedésünk jelenlegi helyzetét. — Az egész társadalomnak segítenie kell közlekedésünk megjavítását — mondotta. Nemcsak személyi, hanem népgazdasági érdek is ez. Fejlődő gépparkunk egyre több figyelmet, lelkiismeretességet követel a közlekedés „katonáitól", de másoktól is, mert nagyon sok esetben nem a gépjárművezetők a balesetek okozói. Figyelmetlen gyalogosok is sokszor ráfizettek már a közlekedési szabályok be nem tartására. — Az elmúlt évben több mint huszonhárom százalékkal emelkedett a balesetek száma. Ennek oka elsősorban a gyors hajtás. A gondatlan vezetés, szabálytalankodás és az ittasság mindig veszélyt rejt magában. A kiállítás ízléses, jól áttekinthető táblákon mutatja be a balesetek okait, tanulságos eseteit, statisztikai adatait. Változatos szemléltető eszközökkel felkelti az érdeklődést, nevel és tanít Az első látogatók között ott voltak a Földvári iskola ötödikes tanulói is. Gyermekeknek, felnőtteknek egyaránt érdemes megnézni, június 10-ig a naponta 11—19 óra között nyitvatartó kiállítást. . (b.) MAGYARTARKA A KEDVENC Egységes szarvasmarha-állományt alakít ki a csemői Szabad Föld Tsz Van annak két esztendeje, hogy ebben a szerfás nővén*- dókistállóban Gál Andrással, a termelőszövetkezet akkori sertésgondozójával beszélgettem. Egészségesek voltak a kocák, szépek, gömbölyűek a szopós malacok. A gondozó is nagyon elégedett volt a nyolc malacból álló átlagos szaporulattal. Ahogyan most végignézem a sertésólból átalakított növendékistállót a négyA tárgyalóteremből Az árokban aludt a traktorával Szigeti János, a Ceglédi Gépállomás traktorosa szántás után traktorral tartott hazafelé a lakására. A Pesti úton egy ismerősével 'az italboltban nyolc fröccsöt ivott meg. Alkoholos állapotban folytatta útját a traktorral. Az úttest egyik oldaláról a másikra vezette a traktort és közben két motorkerékpárost , majdnem elütött. Szembe jött ^ vele egy pótkocsis vontató, ^ melyet Dombai Ferenc, a Vö- ^ rös Csillag Tsz gépkezelője ^ vezetett. Dombai lélekjelen- ^ létén múlott, hogy súlyo- ^ sabb baleset nem történt, de ^ nekiütődve megrongálta a ^ vontató pótkocsiját, majd ^ traktorával az árokba sza- ^ ladt. S mintha csak hazaér- ^ kezeit volna, lefeküdt az árok- ^ ba és nyomban elaludt. ^ A rendőrjárőr talált rá és ^ a járműre rakva beszállította ^ a városba a magáról megfe- ^ ledkezett traktorost. A járásbíróság Szigeti Já- ^ nőst — foglalkozás köré- ^ ben elkövetett gondatlan ve- í szélyeztetés és a társadalmi ^ tulajdont károsító rongálás § miatt — nem jogerősen 4 hó- $ napi börtönbüntetésre ítél- í te. tató írásbeli felhívása ellenére sem foglalta el állását, hogy ezzel megakadályozza a gyermetartásdíj levonását a fizetéséből. Az ügyészség indítványára a bíróság az ellene kiszabott javító-nevkelő munkát tönbüntetésre változtatta á börKettös KlSZ-eskiivő Szombat délután a városi tanács házasságkötő termében ünnepélyes külsőségek között esküdött egymásnak örök hűséget Kolozsvári Teréz és Szőke Ambrus, valamint Kolozsvári József és Dávid Teréz, a ceglédi Kossuth Tsz tagjai. Úttörők és egyenruhás KISZ-isták sorfala között vonultak be a terembe. ahol kola a zeneis- k am araegyüttese és az úttörő énekkar teremtett ünnepi hangulatot. ven hat magyartarka üszővel, csak dicsérő szavakkal szólhatok. Korra és külsőre majdnem egyformák, étkesek, szépek, tiszták. Okos tekintettel néznek az emberre, várják az esti abrakot. Boda János, az állattenyésztés brigádvezetője is büszkeséggel nézi állatait. — A Szabad Föld Tsz elsősorban szőlő- és gyümölcstermelésre rendezkedett be. Négyszáz hold szőlőnk van, jelentős szórványgyümölcsössel, de a gazdaság kenyérgabonát is termel, s az állatoknak takarmánygabonát meg kukoricát. — Éveken keresztül foglalkoztunk az egységes szarvasmarha-állomány kialakításával — folytatta Boda János —, hiszen az intenzív állattartás biztosítja a szövetkezetnek talajerő-utánpótlást és szép forgalmat hoz az állathizlalás is. — Az alapot a tagság által behozott és a felvásárolt állatok képezték. Azóta sok minden történt, de egységes állományról nem beszélhetünk. A kiöregedett jószágokat fokozatosan kiselejtezzük és hizlalás után értékesítjük. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük ki az egységes állományt. Ez idő szerint már hatvan gyönyörű fiatal jószágunk van. Ezekből negyvenhat egyforma üsző, félévestől két évesig. Tizennégy pedig már vagy vemhes vagy gyenge fias. Ezek alkotják a törzsállományt. Életerős, szép borjaikból teremtjük meg az évek során a szövetkezet magyartarka szarvasmarha-állományát — mondotta végül Boda János. (-ssi) FELEDÉKENYSÉG ? Ez év február 9-én az MHS járási szervezete minden iskolába pályázati felhívást küldött. Abonyban majdnem félszáz általános iskolás böngészte a könyvtárak felszabadulásunk körülményeire vonatkozó irodalmát, kérdésekkel ostromolta a felnőtteket, egyszóval, dolgozott. A jelzett határidőre, március 5-ig harminc pályázatot küldtünk zl a megadott címre. A gyerekekkel együtt azóta is hiába várjuk a pályamunkák értékelését. A pályamunkák megérdemeltek volna annyit, hogy értékeljék, s az eredményeket az újságban nyilvánosságra hozzák. Helyes lenne, ha az MHS járási elnöksége évzáróig értesítené a nyerteseket, 5 ezzel örömteljesebbé tenné az évzárót. Hadd érezzék ezek a szorgalmas gyerekek, hogy nem dolgoztak hiába! mocsári — Utólagos gyermeknap. A TEFU-nál szombaton ünnepük meg a gyermeknapot. A művelődési házban délután itórakor vendégelik meg a gyerekeket. — A szociális otthon lakóima vetítik le az Utazás JDK-ba és a Magyar táj magyar ecsettel című dia- iiimeket. Nem gondoskodott gyermekeiről Marticzik József ceglédi ^ lakost 1963. októberében a já- ^ rásbíróság arra kötelezte, hogy ^ két kiskorú gyermeke tartó- ^ sa fejében havonta 500 fo- ^ rintot fizessen a tőle külön- ^ élő feleségének. Marticzik a ^ gyermektartásdíjakat hosszú ^ hónapokon keresztül nem fi- ^ zette, s hogy a végrehajtást ^ megakadályozza, csupán al- ^ kalmi munkát végzett. Ké- > sőbb elhelyezkedett ugyan, de S a havi 1400 forint kereset- ^ bői akkor sem adott semmit X a gyermekek eltartására. A ^ bíróság ezért 1964. év őszén § nyolc hónapi javító-nevelő munkára ítélte. A büntető- ^ ítéletet követően Marticzik ^ József munkahelyéről önké- ^ nyesen kimaradt. A munkál- ? Furcsa és érdekes régi tárgyak az üveg alatt, képek, feliratok a nagy teremben — ez a múzeum. Valóban csak ennyi volna? Ha megnyílnak előttünk a lezárt ajtók, kitárulnak a fiókok és könyvek, akkor csodálkozunk el igazán, mi minden egyebet is rejtenek a múzeum falai. Itt van mindjárt az első meglepetés. A ceglédi Kossuth Múzeum 25 000 darabból álló gyűjteményének mindössze két százaléka, tehát mintegy 500 tárgy látható csak a kiállításokon. S még egyre fokozódik a gyűjtőmunka üteme. Életünk átalakulásának óriáscsizmákban haladó lépteivel így sem vehetjük fel a versenyt. De nemcsak Cegléden van ez igy, hanem az ország 130 múzeumában mindenütt, hiszen ezekben az intézményekben nemcsak a távolabbi, de a közelmúlt mindennapi eseményeinek meg- elevenítésén, illetve megörökítésén is fáradoznak. S egyre szaporodik az értékes gyűjtemény a raktárhelyiségek polcain, s amelyek bemutatására egyelőre gondolni sem lehet. Rendjén van ez így? Nem egészen — hiszen nagyon sok témakört lehetne érdekesen és beszédes módon a látogató elé tárni, ha lenne rá hely. Két év múlva, 1967-ben ötven éves a Kossuth Múzeum. (Reméljük, az évfordulóra valóA láthatatlan múzeum ban „múzeum” lesz az egész épületből.) De még akkor sem szerepel majd minden tárgy a kiállításon, minthogy nem is ez a cél. A raktári anyag a kiállítások felfrissítését, tematikai rendezését és egy- egy témakör tudományos feldolgozásának cikkekben, könyvekben történő ismertetésének „nyersanyagát” képezi. Ezért kell a sok múzeumi tárgy, amelyből soha nem is lehet elég. A múltat eleven életre kelteni lehetetlen, de kell hogy fogalmunk legyen arról, hogyan is éltek, dolgoztak elődeink. A múltunkban történő eligazodás alapjainak lerakása a múzeum dolga. A múzeumunkban levő huszonötezer tárgy ehhez kevés is. Egy mesterember a munkája során ugyanis ötszáz szerszámot is kézbe vesz. A parasztember munkájához se kell kevesebb, és hol van még akkor a mindennapi élet, a ház, a szoba és a konyha, az udvar, a táj, a város? De nem egy évet, nem is százat, hanem évszázadok földben maradt emlékeit kell megmenteni a jövőnek. S mennyire kevés az emlékeztető! Az egésas ország népének és földjének eddigi életére (100 000 év) is csak húszmillió tárgyat őriznek múzeumaink. Nagy szám? Látszatra igen. De a húszmillió tárgyból még nem tudnánk például az ácsmesterség anyagát, szerszámait rekonstruálni, életre kelteni, mert alig akad erre vonatkozó anyag a múzeumokban. Gyűjteni, gyűjteni, amíg nem késő. Ez most a legfontosabb feladat. Akár a kiállítások rovására is. Mi történik a múzeumba került tárgyakkal? Életük van, mint egy embernek. Bevezetik az anyakönyvbe minden lehető adatát. Húsz kérdésre kell feleletet adni azért, hogyha kiállításra kerül, könyvben vagy ismertetésben szerepel, ne csupán csak a nevét tudjuk megmondani. Leltári számot kap és ha a tárgy beteg, a múzeumi „orvos", a restaurátor kelti életre. Ez a műhely, valóságos boszorkánykonyha, ahol a reménytelenül sok darabra tört cserépből új edény lesz, és a rozsdás vasból fényes kard. Ezután minden tárgyról karton, „kárderlap” készül, fényképpel. Azért, hogyha megsérülne vagy megsemmisülne, felújítható, pótolható legyen. Csak ezelcután kerülhet raktárba vagy a kiállításra. A havonta megnyíló kiállítások gyors válogatómunka eredményei. A nagy $ állandó kiállítások, a ké- \ szülő cikkek és tanulmá- \ nyok alapos vizsgálatokat ^ és kutatómunkát igényel- ^ nek, mely munkát a múzeu- ^ mi könyvtár négyezer kö- ^ fetes anyaga és harminc § féle folyóirata segít. Ahhoz, ^ hogy. a parasztember éké jé- ^ ről — az ősidőktől a trakto- ^ tos ekéig -történő fejlődésé- \ ről — kiállítást vagy ta- ^ nulmányt készíthessünk, a ^ tárgyak és fényképek szá- ^ zait és könyvtárnyi anyagot \ kell átvizsgálni, hogy hite- \ les és teljes képet tudjunk § rajzolni róla. Érdekes, szép, J de l $ soha be nem fejezhető \ munka ez: múltunk beépíté- | s£ a jövőnkbe. ^ így él hát a „láthatatlan ^ múzeum”, melyet a látoga- § tó elöl eltakar a csendes, $ ünnepélyes termek zavar- $ tálán szemlélődés lehetősé- \ gét sejtető nyugalma. De ^ jönnek, egyre többen. Idő- § sek és fiatalok, s olyanok ^ is, akik először látják a i múzeumot. 1938-ban csak | négyezren, 1960-ban már ti- \ zennégyezren, s legutóbb \ már minden második cég- ^ lédi megnézte a kiállítása- § s inkát. ^ S hogy ezek egyre színe- ^ sebbek és teljesebbek le- ^ gyenek, nem csupán a mú- ^ ( zeumot, hanem a múltjuk ^ , iránt érdeklődő, elődeik $ munkáját megbecsülő em- ^ berek segíteni akarásán is ^ múlik. ^ j (—in—) $ i
