Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-27 / 150. szám

1965. JÜNIUS 27, VASÄRNAP MST ihectei kJürlaP Hogyan „készül" a hideg? Ha a hideget csupán az élel­miszer-tartósításban haszno­síthatnánk, akkor is elegen­dő lenne, hogy elismerjük óriási jelentőségét. De más területen ugyancsak sok hasz­not hajt az embernek, pél­dául az iparban, a gyógyá­szatban, a tudományos kuta­tásokban. A háztartásokba napról nap­ra nagyobb számban bevo­nuló hűtőszekrények egy kö­zös fizikai jelenség alapján, de kétféle szerkezeti meg­oldás szerint működnek. A fizikai jelenség lényege: a folyadékok elpárolgásakor (forrásakor) a környezetük­ből hő vonódik ed. Vannak Az ún. kompresszoros hű- 1 tógépekben a szívó-nyomó hatást egyaránt kifejtő lég­sűrítő teszi gyorsabbá és intenzívebbé a körfolyamat lejátszódását. Ha a komp- , resszor megindul, szívó ha­tást fejt ki az elgőzölögtető feletti térben (lásd a mellé­kelt rajzot). A nyomás csök­kenésével a hűtőfolyadék pá­rologni (forrni) kezd és el­vonja a meleget a hűtőszek­rényből. Az elszívott gázt a kompresszor összenyomja és a kondenzátorba továbbítja, ahol az ismét folyékony halmazállapotba kerül, hogy végtelen körforgását folytat­hassa. ' Szabályozó vezeték Összenyomott gőz ú Etgozö- É lögfetó I I Húföstekrény p------1 I á Kapilláris C Gqi szívó vezeték Folyadék nyomó vez. lan a működése, Viszont — a kompresszoros hűtőszek­rénnyel szemben —, az áramfogyasztása valamivel nagyobb. Az abszorpciós hű­tőszekrény ott is üzemeltet­hető, ahol nincs elektromos áram, hiszen a hőfejlesztés­hez petróleum vagy bután- gáz épp úgy használható, mint akár napenergia, vagy a föld alatti vizek hője. A már említett, rendkívül sokrétű hidegigény között most csak egyet emelnénk ki: az utóbbi évtizedekben nagy jelentőségre szert tett levegőkondicionálást. A „mesterséges éghajlat” az ipari (finommechanikai ipar, textilipar, robbanóanyagipar stb.) üzemekben ma már épp úgy követelmény, mint ahogy forró éghajlatú vidékeken el­viselhetőbbé teszi az éle­tet a kapcsolóval beállítható hőfok. Ehhez és még sok más célra, egyre több hi­degre van szüksége a világ­nak. Blahó István Bolgár szilvaszedőgép Szófia: A mezőgazdaság gépesítésével foglal­kozó kutatóintézet két munkatársa, M. Gor- ganszki és I. Cocov ventillátor segítségével működő szilvaszedő gépet készítettek. A gép csaknem tizenötször termelékenyebb, mint a kézi munkaerő: egy óra alatt 37 szilvafáról szedi le a gyümölcsöt. Képünkön: az intézet munkatársai a s zilvaszedő géppel Kondenzátor fKompresszor A villamos hűtőszekrény egyszerűsített elrendezése. folyadékok (cseppfolyósított gázok), amelyek már a sza­bad levegőn nyomban forrni kezdenek, hirtelen elpárolog­nak. Ezek alkalmasak a mesterséges hideg előállítá­sára. A gőzök nyomás ha­tására újra cseppfolyósítha­tok, így a folyamat a vég­telenségig ismételhető. Leg­gyakrabban használt hűtő- anyag: az ammóniagáz és a freon. A hűtőfolyadékot termé­szetesen nem hagyjuk el­párologni a környezetbe, hanem zárt rendszerben keringetjük. Lényegében hasonló elven működik az ún. abszorpciós hűtőszekrény is, amelyben nincs kompresszor és mo­tor, hanem melegítéssel gyor­sítják a hűtőfolyadék párol­gását, a hőelvonás folyama­tát. A hűtőfolyadék ennél rendszerint ammóniagáz vi­zes oldata. A két hűtőrendszert össze­hasonlítva megállapítható: az utóbbiban nincs moz­gó-forgó alkatrész, így az élettartama elméleti­leg korlátlan. Másik előnye, hogy zajta­Mentőháló repülőgépek számára A repülés legkényesebb szakaszai a fel- és leszállás. Ha a leszálló gép például va­lamilyen okból túlrohan a ki­futópályán, vagy a pálya vé­géig felemelkedni képtelen, rendszerint súlyos katasztrófa vár rá. így történt 1963-ban Párizs orly-i repülőterén, ami­kor egy Boeing 707 jelű gép 130 utasa lelte halálát. Az ilyen természetű szerencsét­lenségek megelőzésére eddig is többféle berendezést szer­kesztettek. Gjabban egy svéd gyár „Safcland”-nek nevezett szerkezete az eddiginél több sikert ígér. A „Safeland” lé­nyegében rugalmas hálórend­szer, amely a túllendült gépe­ket megfékezi. A kifutópálya végén felál­lított berendezés hatalmas hárfára emlékeztet, amelynek „húrjait” hármasával csopor­tosított nylonkötclek alkotják. A „húrok”-at alul-felül nylon­kábelek kötik össze. A széles s mintegy 5 m magas háló­rendszert összecsukható acél- árbócok tartják kifeszitve; az árbocok a felszín alatt elhe­lyezett hidraulikus fékberen­dezéssel állanak összekötte­tésben. Az eddigi próbák azt mutatják, hogy a „Safeland” jelenlegi formájában 135 t-nál nem súlyosabb sugárhajtású gépek megfékezésére alkal­mas (az említett Boeing gép üzemi súlya éppen ekkora volt). Hogyan sztrájkolnak a táncosnők? A Montmartre egyik ismert éj­jeli mulatóhelyén a táncosnők szo­katlan sztrájkkal fenyegették meg igazgatójukat, ha nem hajlandó jelentősen felemelni gázsijukat. Közölték, ha nem kapnak fizetés- emelést, a jövőben csak magasan záródó ruhákban hajlandók fel­lépni. Pontos feljegyzések u légi balesetekről A LÉGI BALESETEK fel­derítésére az utóbbi 15 évben olyan berendezéseket készí­tettek, amelyek feljegyzik az egyes paramétereket (fordu­latszám, hőmérséklet, repülő­sebesség, dölésszög, üzem­anyagnyomás, stb.) és lezuha­nás esetén sértetlenek ma­radnak. Ezek a berendezések főleg fotoelektromos alapon működnek, azonban nem le­het felismerni rajtuk, hogy a jelzett paraméterek szándé­kosan vagy nem szándékosan keletkeztek-e. Angliában egy újfajta adat- feldolgozó szerkezetet állítot­tak elő, mely kimutatja az eltérést a tervezett repülőve- zerléstől. Minden vezérlést programoznak. A berendezés ezeket az egész repülés folya­mán összehasonlítja a műsze­rek által leadott jelekkel, megállapítja az eltéréseket és mágnesszalagon regisztrálja. A szalag tárolóideje 15 perc és másodpercenként egy in­formációt vesz fel, de az el­járást gyorsítani is lehet. Minden új „betápláláskor” a 15 perccel korábbi információ törlődik, úgy, hogy a baleset előtti 15 repülési perc minden esetben hézagmentesen re­konstruálható. KÉT KÜLÖNBÖZŐ SZER­KEZETET fejlesztettek ki: az első a balesetkor kidobódik a repülőgépből, míg a második a repülőgépben marad. Az utóbbival szemben nagyobbak a követelmények, hiszen ki kell bírnia az óriási lökéster­helést és a környező hőmér­sékletet 600°C-ig. Az új be­rendezés mindenfajta repülő­gépben, hangsebesség feletti repülőgépekben is alkalmaz­ható. Sz. M. vssssfwssfswswsssssssssssssssfffsssssffsssssssssssss. LAKATOS ERNŐ EGYIPTOMI UTINAPLOJA VII. Khan el Khalili, a bazárváros Kairó világhíres bazárne­gyedébe inkább csak nap­nyugta után, este érdemes el­menni. Napközben kibírha­tatlan a forróság, s a bazár­negyed, népszerű nevén a Muszki, nappal jórészt al­szik. Kipiheni az éjszaka fá­radalmait, türelmesen várja a tikkasztó hőség végét. Talán az egész arab világ­ról elmondható, de itt a Muszkiban való igaz, hogy az utca nemcsak a közlekedés céljait szolgálja, hanem a szó szoros értelmében az em­berek állandó tartózkodási helye, mondhatni otthona is, hiszen jóformán minden az utcán történik. Az utcákon, tereken senki sem siet. Tu­catnyi ember guggol, üldö­gél, bóbiskol órákon át, vagy alszik, mintha a legpuhább ágyon, legnagyobb csendben és kényelemben otthon len­ne. A Muszki, a bazárnegyed, távoli évszázadokból ittfelej­tett színes, izgalmas ékszer. Szellemes, játékos, millió színben pompázó mesevilág. Az igazi arab, teljen bár a legelegánsabb luxus szó­rakozóhelyre is, az igazi jó estét itt, a Khan el Khalili bazárban fejezi be. Az itteni kávéházak bejáratán üveg­gyöngyfüggöny helyettesíti az ajtót, a pincér a belépő elé azonnal vízipipát helyez, kávéért indul, s míg a vendég elégedetten bugyborékoltatja az előtte álló üvegedénybe a vizet, két-három cipőtisztító varázsolja tükörfényessé a cipőjét. A cipőtisztítás az arab földrészen szakma, melynek űzői magasan kvalifikált szakemberek, s nem is keres­nek rosszul. A tiszta cipő — népszokás. Egy igazi arab napjában négyszer-ötször is kitisztíttatja cipőjét — ha fehér inge esetleg nem is, de lábbelije mindig ragyog. Maga a bazárnegyed felbe­csülhetetlen kincsek, óriási értékek, nagy titkok, s kiis­merhetetlen szakmai fogá­sok kicsit zajos, de biztos őr­zője. Amint elindultam az el­ső bazársoron — ahol egy- egy ajtó-, vagy ablakmélye­désben ülve, guggolva, vagy elnyújtózva két-három kéz­műves, mesterember is dol­gozik egymás feje felett, pa­rányi kuckókban — gabij- jás (földig érő ingszerű nép­viselet) idősebb ember lé­pett hozzám. — Angol? Francia? Svéd? Német? — kérdezte az illető országok nyelvein. Az utolsónál maradva, meg­hívott üzletébe. Az „üzlet” egy két méter széles sikátor­ban volt, 2x3 méteres, sző­nyegekkel vastagon tapétá­zott, két kényelmes pamlag- gal és egy sok fiókos, né­hány százéves szekrénnyel berendezett szoba. Leültünk, s a tulajdonos távoli családom, szüleim, testvéreim hogylétéről érdek­lődve, azoknak minden jót, erőt, egészséget, hosszú éle­tet kívánva, néhányszor ösz- szeverte a tenyerét. Tapsolt. S ez a rituális, éles, messze- hangzó, parancsoló taps va­lamire emlékeztetett. Arra gondoltam, ilyen szigorú és kifejező tapssal rendelhették szolgáikat magukhoz, évez­redekkel ezelőtt a fáraók, a napisten földjén élt hatalmas­ságok. A tapsra ezúttal kedvesen alázatos tekintetű, hollófe­kete hajú fiú jelent meg — feltételezésem szerint — a ke­reskedő szolgája. A főnök szeme a gyerekre villant, az udvariasan, mé­lyen meghajolva köszöntött. — Teát, kávét, juicet, Co­lát? — kérdezte vendéglá­tóm. — Teát — bólintottam, hi­szen a tea e vidék legfino­mabb itala. Pillanatok alatt hozták az olajsűrűségű, feketésbarna, jó ízű italt. Kortyolgatás köz­ben aztán elkezdődött az áru kínálata. Ekkor tudtam csak meg, milyen üzletben is va­gyok. Üvegek, fiolák, tége­lyek kerültek elő. Porok, fo­lyadékok, kenőcsök, parfü­mök, olajok, s ki tudja, micso­dák. Illatok terjengtek, nehéz, mély illatok, egykoron eze­ket használhatták a földrész nagyasszonyai, Nefretete, Cleopatra és a többiek. Elő­került árnyalatú arc-, szem-, szempilla-, haj- és köröm­festék, kölni éjjelre, nap­palra, vendégségbe, imához, illő és tartós virágolajak, me­lyekből egy gyűszűnyi évekre elég. Teázva, alkudozva beszél­gettünk, vitatkozva, össze­veszve, majd kibékülve. Vég­re is üzletet kötöttünk. Az arab árusokra egyébként a végtelen alku a jellemző. Előfordul, hogy itt a bazár­negyedben 3 fontra tartja áruját a kereskedő. Jön az első külföldi turista, megtet­szik neki az áru, s szó nélkül megadja érte a 3 fontot. A kereskedő ezt látva rossz kedvűén bezárja a boltot, mondván: rossz napom van. De ha ugyanezt az árut a ve­vő megnézi, s csupán fontot érőnek tekinti, a kereskedő esküdözni kezd, hogy olyan boldogsága legyen a hetedik mennyországban, ho~”- az áru nem 3 fontot, de hatot ér, s ő csak azért adja el, mert ép )en megszorult. Azután átkozód- va elrohan, veri a fejét a fal­ba, hogy ő milyen szeren­csétlen, éppen ilyen vevő­vel találkozott. Ha a vevő is ezt teszi, akkor végül más­fél-két fontért megkapja a portékát, bár kicsit igy is be­csapva érezheti magát. A kereskedő Colát, vagy más üdítő italt hozat, s nagy ba­rátságban megisszák az ál­domást. Kétórás volt a vita, a második vevő sikeresen al­kudott, jóval kevesebb a ke­reskedő haszna, ezúttal még­is boldog. Szélesen mosolyog, s Allah áldását kéri a kedves vevőre. A Khan el Khalili bazár szűk sikátoraiban esténként népi énekesek, zenészek és táncosok csoportjai szóra­koztatják az ácsorgó embere­ket. Az utcán húsféle és sok más keleti csemege sül, orrcsiklandó illatok, nehéz fűszerszagok terjengenek, tiszteletre méltó sejkek hosz- szan idézik kívülről a Ko­ránt, a köréjük sereglett igaz- hitűeknek. Mások a távoli vidékekről érkezeti mese­mondókat veszik körül, akik régen esett nagy dolgokról, férfias cselekedetekről, bá­tor tettekről szövögetik a mese szálait. A mecsetek tö­vén, s az utcaszögletekben ká­vé-, tea- és bablevesfőzők, a legkülönfélébb rágcsálható magok árusai kínálják por­tékájukat, minden talpalat­nyi helyet kihasználva. Ma' 'jomtáncoltatók, erőművészek, bűvészek fitogtatják hozzá­értésüket. Kereskedők ezrei fennhangon kínálják áruikat, ■kapható itt arany-, ezüst-, népművészeti tárgy, élelmi­szer, szőrme, kígyóbőr, zseb­rádió, tevenyereg, ruhane­mű, gyöngy, tea, könyv, parfüm s a szembetegséget gyógyító répaféleség. Egy- egy „szakma” egész utcasort elfoglal. A sejtelmes, hangos tró­pusi éjszakában nap, mint nap életre kel a mesés, vi­dám, játékos Kelet, ezernyi színével, hangjával, pompájá­val. (Folytatjuk.) Khan el Khalili, a híres kairói bazárnegyed

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents