Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-24 / 147. szám

GYÖMRŐI APRÓSÁGOK EZER TO ORSZAGÜTJA Ha Finnországot az ezer tó országának, nevezik, akkor Gyomron a Bajcsy-Zsilinszky út érdemli meg a több ezer tó országútja nevet. Egy-egy eső után megszámlálhatat­lan tócsa marad meg a ha­talmas gödrökben és az át­haladó járművek után szö- köárszerűen fröccsen a víz a gyalogjárókra. Ha az utasok az út végén nem is érnek el Suomiba, vigasztalja őket az a tudat, hogy gépjármű­vük viszont nagyon közel jutott már... a roncstemető­höz. HOBBY Valami mánia mindig fel­üti a fejét. (Üjobban hobby- nak mondják.) lit most a lisztvásárlás a háziasszonyok hobbyja. Csak később tudtam meg, hogy el­lenállni mennyire nehéz. Előbb azonban megpróbál­tam. Egy kiló lisztet akar­tam vetetni a gyerekkel az édességboltban. Nem adtak. Felnőttnek is csak kettőt. Mert így csomagolták be előre. Hiába. Bizonyosan ők is tudják, hogy: „csak páro­sán szép az élet". HERNYÓ — HARMINCHA­TÉRT Sokan panaszkodtak már • permetezőbrigádra. Ennek ellenére mi is igénybe vet­tük segítőkészségüket. Egyik < délután elkezdték a munkát, ugyanaznap délután be is fe­jezték. Hiszen alig van pár gyümölcsfa. Az eső sem esett vagy három napig és gon­doltuk, feltétlen használ majd a permetlé. Használt is. Negyednapra pókhálóféle tü- riemények lepték el a fákat. ‘ Ma már szép kövér hernyóink is vannak — a madarak örö- . mére. Mindez 36 forintért. ___________ <-i-r) M AI MŰSOR • Mozi \ Őri: Képek a magyar némafilm í történetéből. Imbermagasságú a búza a attendee határban — Csaknem minden fóru­mon sokat tárgyalnak az idei rendkívül csapadékos időjá­rásról. Mi abban a kivételes helyzetben vagyunk, hogy sikerült megelőznünk az esőt — mondta Krajcsovics Lajos mezőgazdász. — Felszereltük magunkat a „tudománytalan­nak” kikiáltott osztrák me­teorológiai előrejelző naptár­ral és mondhatom, hogy sok hasznát láttuk eddig. — Az erőgépekkel, lovak­kal elvégeztük az ekekapálást és a gyalogmunkaerő sikeresen befejezte a kukoricakapálást is. Pedig több mint négyszáz holdunk van ebből az értékes kultúrnövényből. A burgo­nyánk feltöltve, a cukorré­pánk kiegyelve akár újabb esőket is kibír. Természete­sen, nem várjuk, úgy érez­zük, elég már belőle. De a munkákat igyekszünk úgy el­végezni, hogy az eső ne hát­ráltasson a későbbiekben sem. Idejében kint vagyunk a határban, tudjuk, hol mit kell tenni. — Állandóan azon igyek­szünk, hogy megragadjuk a kedvező alkalmat a lalajelő- készítő munkára. Elvetettük az őszi takarmányokat is. Kedvezően haladnák a szőlő­munkák. Már kétszer kapál­tunk, készen vagyunk a kö­tözéssel is. Szép termés ígérkezik, vigyázunk is rá. A peronoszpóra itt-ott mutat­kozott, de azonnal permetez­tünk. Nedves, csapadékos idő­ben pedig növényvédő porral harcolunk a kártevők és a növényi betegségek ellen. — Egyre inkább közeledik az aratás ideje. Területünkön több mint száz holdat kézzel kell levágni a hatszáznegyven hold aratni valóból. A gépi­Különösen szép a fertődi és a szovjet erőt biztosítottuk: egy arató­gép és másfél kombájn (egy teljesen szövetkezetünk hasz­nálatában, egy pedig közös). A kézi aratásra is van bő­ven jelentkeződ Ha csak valami rendkívüli rossz idő nem jön közbe, jó lesz a gabonatermés is. Szá­mokat egyelőre nem akarok mondani, de aki kimegy a ha­tárba, annak örül a szíve. Még a búzából sem látszik ki egy felnőtt ember és a tömött, nagyszerű kalászok is sokat ígérnek. Különösen szép a szovjet és a magyar fertődi búza. A gabona mellett, re­méljük, szalmánk is jóval több lesz, mint az elmúlt években. így. s.) A bényeiek és a fatelepiek fizetésük három százalékát ajánlják fel az árvízkárosultaknak A Monori Állami Gazda­ság alkalmazottai is figye­lemmel kísérik azt a küz­delmet, amelyet az árvíz el­len folytatnak az ország egyes vidékein, több hónapja már. Mélységesen együttéreznek azokkal, akik a nagy vízára­dás során károkat szenved­tek. A bényei telepen és a központi fatelepen a munká­sok röpgyülésen fejezték ki szolidaritásukat és felajánlot­ták fizetésük három százalékát az árvízkárosultak megsegíté­sére. Értesüléseink szerint a gaz­daság más üzemegységeiben is hasonló kezdeményezések szü­lettek. AZ ELSŐ LÉPÉSEK A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM 1965. JÚNIUS 24, CSÜTÖRTÖK Vágok olyan rendet mint te! Versenyeznek a kéziaratók Üllőn A példa nélküli, hosszan tartó esőzés károkat és sú­lyos gondokat okoz a mező- gazdaságnak. Mindenkinek látnia kell, hogy faltul milyen küzdelem folyik az elemekkel. Az első, a legfontosabb, hogy jó szervezéssel készüljünk a feladatra, az aratásra. Kézi kaszásokra szükség lesz az idén, mert sok a megdőlt ga­bona. Nagy szervezettséget kíván a gazdasági vezetőktől, hogy az ország kenyérellátását bizto­sító aratást időben és júl el­végezzék. Ennek fontosságát az üllői szakmaközi bizottság is át- érezte, s a maga portáján is elkövetett mindent, hogy a be­járók minél többen jelentkez­zenek kézi aratásra. Felkéré­sükre Szilágyi Károly 34 éves géplakatos is vállalta az ara­tást. — A gyárban szocialista brigádvezetö vagyok — mon­dotta. — Tudom, hogy közsé­günkben is kellenek kézi ara­tók. Én is részt akarok venni benne, sőt ezen tovább men­ve: kihívom versenyre a köz­ség összes kézi aratóit. Ver­senyfeltételeim a következők: — Ugyanolyan minőségű gabona levágása tíz holdról; a kévék rendes összekötése, megfelelő csomókba rakása; a tarló felgiereblyézése; a szem­veszteség minimálisra csök­kentése. Az elbírálásnál fi­gyelembe kell venni, hogy az aratást hányán végezték ás mennyi idő alatt. . ;A . A Kossuth Tsz a verseny kezdeményezését örömmel fo­gadta és reméli, hogy a kézi aratók a kihívást elfogadják. Az üllői szakmaközi bizott­ság a szervezést tovább foly­tatja a bejáró dolgozók köré­ben. ! (e. ni.) Vasárnap tartotta évzáróját a járási művelődési ház balett­tanfolyama. Képünkön a legifjabbak, akik most teszik még az első lépéseket, ha nem is az operaszínpadok — de legalább a kulturált testmozgás felé (Foto: Fodor) Pénteken: négy tanácsülés Gombán, a pénteken dél­után öt órakor kezdődő ta­nácsülésen a költségvetés és a községfejlesztési terv telje­sítéséről; a felvásárlásról; va­lamint az állategészségügyi helyzetről hangzik el beszá­moló. — Káván délután ket­tőkor kezdődik a tanácsülés, amelynek napirendjén a ara- tás-cséplésre való felkészü­lés és az oktató-nevelőmun­ka szerepel. — Mendén is az 1964—65-ös oktatási év ered­ményeinek értékelése kerül napirendre (a tanácsülés dél­után négykor kezdődik). — Tápiósülyben (este hétkor) a nyári munkákról és a me­zőgazdasági áb tevékenysé­géről tanácskoznak. Á tanácsülések nyilvánosak, minden érdeklődőt szívesen fogadnak. Albérlőt ifiT lehet kitenni?! közben a feldühödött Füles elől Kohonkai egy üzletbe menekült — közfelháborodást váltott ki a járókelőkből. A rendőrségen sikerült Fü­les Bélát annyira lecsilla­pítani, hogy megígérte: ha Koronkai a megállapodásuk­nak megfelelően elköltözik tőle, a hátralevő időben nem háborgatja őt. Mindenesetre, figyelmezte­tésiképpen, s hogy ilyesmi töb- > bé elő ne forduljon, garáz- \ dálkodásért 600 forintra bűn-! tették. Május 14-én délelőtt Ko­ronkai Antal üllői lakos az ablakon át menekült dühöngő főbérlője, Füles Béla elől. Az utcán Koronkait Füles utol­érte, a földre teperte, s miköz­ben a haját rángatta, durva szavakkal szidalmazta, s agyonveréssel fenyegette. A viszályok oka, mint a kihallgatás során kiderült: Füles Béla felszólította Ko- ronkaiékat, költözzenek ki a házból, mert renováltatni akarja. A botrányos jelenet — mi­SPORTTURMIX SPART AKIAD A községi versenyek lebonyolí- ! fásához már csak kevés idő áll az egyesületek rendelkezésére. A járási döntőt Vecsésen július 18-án rendezik meg. Ezt megelő­zően azonban körzeti döntőket iktattak be.' A körzeti versenyek ideje: július 11. Helye: Vecsés és Gyömrő. Vecsésen a monori vasútvonal környékén lévő községek verseny­zői, míg a gyömrői körzeti dön­tőn az ecseri vonal községeiből nevező versenyzők indulhatnak. A július 18—i járási döntőn csak a két körzet 1—3. helyezett ver­senyzője és 1—2. helyezett csapa­ta indulhat. VfVAS Vasárnap Gyömrőn bonyolítot­ták le a község meghívásos egyé­ni versenyét. A versenyen a XIII. kerületi ASI, a rákoskeresztúri gimnázium, a szolnoki MÁV és természetesen a helyiek képvisel­tették magukat. Sajnos, verseny közben sok sportszerűtlenség tör­tént. Eredmények. Serdülő fiú, kard: 1. Szabó Im­re (Gyömrő). Serdülő fiú, tőr: 1. Szabó Imre (Gy.), 2. Sági (Szolnoki MÁV), 3. Pál (Gy.) Serdülő lány, tör: 1. Kerekes Éva (Sz. MÁV) ,2. Baj- záth Erika (Gy.), 3. Bajzáth Éva (Gy.) és Budinszki Anna (Gy.) KÉZILABDA Budakalász—Vecsés 18:13 (8:6) Nagy harcot vívott egymással a két csapat. A vecsésiek gyen­gébb első félidőbeli játékuk után a második félidőben nagyon rá­kapcsoltak és 12:10-re alakították az eredményt, javukra. Az ezt követő sorozatos játékvezetői hi­bák azonban idegessé tették őket — különösen Csernyi kapust, — s Budakalász ezt kihasználva a maga javára döntötte el a mérkő­zést. Góldobók: Balogh J. 7, Horváth 3, Szász, Mátyás, Bakos. Vecsési ifi—Budakalász ifi 17:8 (5:8) i A vecsési fiatalok szünet után i hengereltek. . (blaskó—fekete—gér) OKISZ-KUFA Maglódi Ktsz—Gyömrői Ktsz 2:1 Gyömrőn is biztosan győzött az öregebb és tapasztaltabb játéko­sokból álló maglódi csapat. A ha­zaiak mélyen formájuk alatt ját­szottak. Ezzel Maglód kiharcolta a továbbjutást a kupában. Góllövök: Varga L., Takács il­letve Kovacsik. Jók: Berta, Var­ga L., Varga I., Pecnyik, illetve Dohnál, Tóth J., Kovacsik. JÁRÁSI bajnokság Monor II—Nyáregyháza 0:0 Két egyenlő formában lévő csa­pat találkozója volt. Mindké: együttes több gólhelyzetet dolgo­zott ki, de értékesíteni — a gyen­ge napot kifogó csatárok — kép­telenek voltak. A döntetlen meg­érdemelt a látottak alapján. Vecsés II—Péteri 4:4 Ezen a vasárnapon nem is a ve esési tartalékgárda fogadta a ven­dégeket, hiszen néhány első csa­patbeli játékossal erősítettek i hazaiak. Igaz, hogy kapusunk - Bogár — most mezőnyjátéko: volt. A kitűnő kapuvédő vasár nap bebizonyította, hogy jó csa táe is. hiszen három gólt rú gott (!) Péterinek a Vecsésen szerzet pontja értékes, szép teljesítmény BIRKÓZÁS Monor az élmezőnyben Országos serdülő bajnokság vol vasárnap Egerben. A versenyei három monori versenyző indult Izmán Sándor, Győri Gyű la és Győri László. Mindhárma: dobogóra kerültek. Izmár az 5 kilós súlycsoportban első leti Győri Gyula az 50 kilós csoport ban második helyezést ért el Győri László pedig a 48 kilósol között értékes harmadik helye szerzett. A nagyszerű formába: lévő, támadó stílusú monori fia talok teljesítményéről elismeró leg nyilatkoztak a szakemberek. A versenyen 15 egyesület közt az összesített pontverseny alap ján a Szegedi VSE, a Diósgyői VTK és az MTK mögött a monc riak az előkelő negyedik helye végeztek — megelőzve olya nagyszerű egyesületeket mint Bp. Honvéd, és a Ganz-MÁVAC Miért nem tud a tehéncsorda legelni ? higgyék, el: nem valami ha­nyagságon múlik a teljesítése. Már több mint egy hónap óta keresünk megfelelő pász­tort, sajnos, jelentkező eddig még nem akadt. Pedig havi ezerötszáz forintos fizetést ajánlunk fel, ami nem meg­vetendő kereset. Továbbra is megteszünk mindent egy pásztor felkutatására. Jó lesz, ha az újságban is szerepel az ügy, hátha így hamarabb aka­dunk jelentkezőre... Panasszal keresett meg bennünket a monori Új Elet Tsz több tagja!’ Elmondták, hogy háztáji teheneiket nem tudják kihajtatni a legelőre, mert a tsz nem gondoskodott pásztorról. A tehenek állapota, tejhozama így állandóan rom­lik. A panasszal felkerestük Nagy Andrást, a tsz elnökét. — A tsz vezetősége jogos­nak tartja a tagok kérését — mondta az elnök —, de Ml, BOHÉMEK. — Mivel indokolták? —i Semmivel, csak nekem itt nem lehet igazam... — Miért csinálja ezt ma­gával az albérlője? Hangja hisztérikusan elvé- konyul: — A bolondokházába akar juttatni, hogy megkaparint­son itt mindent. — Milyen asszony az, aki nemrégen még ápolta a né­nikéjét? — Vaskos, faragatlan, kö­zönséges asszony. Rettenete­sen főzött, és mi finnyásak vagyunk... — Hogy bántak magával a bíróságon? — Minősíthetetlenül. Ezt én nem szoktam meg. A rend­őrségen egy faragatlan fickó kiabált velem. — Miért hagyta ott a he­lyét? Kultúrház igazgató volt! — Egyszer kérték, ürittes- , sem ki a kultúrházat, mert sorozás lesz. Azt mondtam: adjátok írásba. Nem adtál;. Nem ürítettem ki. Otthagy- / tam az állást... FELVESZI A NYÜTT VI­HARKABÁTOT, kimegyünk. Az asszony, aki őt vasvö- . dörrel „meg akarta ölni”, ak- ; kor megy el előttünk, egyet- ; len pillantást vet rám. Fe­keteruhás, egyszerű asszony. — Elment — mondja —, most mindent megnézhetünk. i Nézze! Hogy tette tönkre a kertet! 1 Az asszony lakása előtt 1 kis virágoskert... ■ — Itt van a járda, amit mondtam. Téglasor vezet a folyosótó' az udvarra. És az alacsony kerítésből : valóban hiányzik néhány ■ léc... Deli Márta Neki, mint „újságírónak" jói egy plusz szoba, mondja, vi­szont az albérlő nem haj­landó kimenni a ház másít feléből, bár ő már néhány szór felmondott neki. — Ki az albérlő? — Nem akarom megmon dani, mivel foglalkozik — mondja finoman. — Járdá épített az udvaromon... E. kivágta a kerítést! És öt fejbevágta egy vas vödörrel. — Miért? — kérdezen megrökönyödve. — Miért? — húzza fel t vállát —, nem tudom, de < bíróság akkor követte el a; első hibát. Nem emberölés kísérlettel vádolták a nőt, ha nem könnyű testi sértéssel. — És a második hiba1? — Garázdálkodásért felje lentett az albérlőm. Kétszá: forintra büntettek meg be csületsértésért. AZTÁN MEGTUDOM róla, hogy tulajdonképpen újságíró, hogy gyermekkorában már a Népszavának, aztán Cseh­szlovákiában, a rádiónál volt bemondó és mixer.f!?) Onnan ment nyugdíjba, aztán éven­ként hazajött az édesanyjá­hoz, meg a két öreg néniké­jéhez, a Szülői házba. Az édesanya meghalt, az egyik nénike is. Maradt a ház­ban egy albérlő, meg egy nénike. Hosszas huzavona után — hol letelepedési en­gedélyt nem kapott, hol ép­pen lejárt az útlevele — meg­kapta az egyik nénike szobá­ját, azt a szobát, ahol ülünk. — Mi a -problémája? — kérdezem, mert tényleg nem értem a helyzetet. Az arccsontjaira tapadó vé­kony bőrt elönti a láng, helyben vagyunk, most mára dolog hivatalos része követ­kezik, most már én is ellen­AMIKOR HATRATANTO- RODOM az iszonyúan mocs­kos, rendetlen szoba küszö­bén, olyan gráciával tessé­kel befelé, mint egy operett- bonviván. — Kérem, az ügy bonyo­lult, hosszadalmas — kezdi —, úgy, hogy becses idejét jócskán igénybe kell vennem. A dohos, áporodott levegő­ben fáradt cigarettafüst kó­vályog. Az asztalra tiszta új­ságpapírt terít, tenyerével le- söpri a sokféle ételmaradé­kot. Észreveszi, hogy nézelő­döm, finom, mentegetödző karlendítéssel mutat körbe: — Elnézést kérek a ren­detlenségért, de egész nap feküdtem, csak most keltem fel, mert vártam magát. AMÍG UDVAROLGAT — ami hajlott korát figyelembe véve, tiszteletre méltó igye­kezet, de ebben a környezet­ben szívfacsaróén groteszk—■; kénytelen vagyok szemügyre venni az ágyat is, melyben a nap legnagyobb részét tölti. Az ágy — szutykos. A hetven évesnek tűnő, so­vány öregembert ez egyálta­lán nem zavarja, úgy beszél, olyan méltósággal, s kicsit dühítő, kicsit ironikus udva­riassággal, mintha hercegi i kastélyban fogadott volna in- | tim vacsorára. j Újságíró ismerősömre hí- \ vetkőzik, aki megígérte, hogy 1 leleplező riportban szolgáltat \ neki igazságot, csak kérte: ad- \ ja írásba mindazokat a fel- \ háborító dolgokat, amelyek ! vele történtek. Nem tudni l miért, nem adta írásban, de \ közli: az újságíró közel fér- \ között a szívéhez, vonzó em- : bér, s ami a legrokonszen- ! vesebb benne: leleplező cik- ! keket szokott írni. ! Érdekelne, hogy valóban is- ! meri-e, s hogy miért nem ség vagyok bizonyos szem­pontból, hiszen választási le­hetőségem van: vagy igazai adok neki, vagy nem. Legyűri az idegességet, ar­ca elé kapva a kezét, igyek­szik elleplezni büfögését, az­tán, mintha elhessegetne va­lamit, bocsánatkérően int hogy gyomorbaja van, s he felizgatja magát... UTÁNA ELMESÉLI < kálváriát, amelyet megjárt rapszodikusan, egyetlen ki nálkozó lehetőséget sem hag\ ki, ha megnyerhet, ha valam kedveset mondhat. De most már lesi a hatást irta le a vele történt felhá­borító igazságtalanságokat, de ő máris „dobja” a témát, rámnevet, bizalmasan, a ne­vetésében az van: mi, bohé­mek, értjük egymást, s im­már maximális megértésemre számítva, közli, hogy ö rap- szódikus természet, s máris felpattan, valahonnan — egy nagy kupac iszonyú állapotú kocát tetejéről — felkap egy képet, s csak úgy mellékesén elém teszi: — A partnernőm, meg én. A kép Olaszországban ké­szült, amikor ott turnéztunk.

Next

/
Thumbnails
Contents