Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

ABONYBAN IS felkészülnek a nyári tűzvédelemre Abony községi tanácsa a nyári mezőgazdasági teen­dőkre való felkészülés so­rán nagy gondot fordít a tűz­védelemre is. Dr. Somodi István tanács­elnök vasárnap délelőttre megbeszélésre hívta össze a községi tűzvédelmi bizottsá­got, a gazdaságok, tömegszer­vezetek és az önkéntes tűz­oltóság képviselőit. A tűzvé­delmi feladatok megtárgya­lását szemle követte, me­lyen részt vett a járási tűz- rendészeti parancsnokság mű­szaki szakértője, Asztalos József főtörzsőrmester is. A piactérre felvonuló Prága gépjárműfecskendő és Fede- ráí-típusú tartályos locsoló­kocsi az önkéntes tűzoltók kezében nagyszerűen kiállta a próbát. Szükség esetén szá­mítani lehet majd a termelő- szövetkezetek fogatos kézi­fecskendőire és a járási ál­lami tűzoltóság támogatására is. A legfontosabb azonban az, hogy az aratás-cséplési mun­kákban részt vevők maradék­talanul tartsák be a tűzese­tek megelőzésére irányuló intézkedéseket és rendszabá­lyokat. Másodvetéssel pótolják a vízkárokat Muhart, kölest, silókukoricát vetnek a kenyérgabona nyomába — Fölkészültünk a betaka­rításra — mondotta Donner Géza, a Kossuth Termelő- szövetkezet 4. üzemegységé­nek vezetője. — Nagy gon­dunk azonban, hogy vajon hogyan tudjuk kihasználni a gépeket ebben a mérhetetle­nül szeszélyes időjárásban. A kézi aratásra is megtettük az előkészületeket. Huszon­két aratópár jelentkezett. Nem valószínű, hogy segítségre szorulunk, bár az üzemekből, sőt vidékről is jelentkeztek, akik szívesen megkeresnék nálunk az évi fejadagjukat. Érthető, hiszen termelőszö­vetkezeteinkben az aratás­ban és cséplésben részt ve­vők minden keresetüket ga­bonában kapják. Ha árpát aratnak, csépelnek, akkor ár­pát, kenyérgabona aratása, cséplése esetén pedig búzát kapnak. — Hatvan hold kenyérga­bona-vetésünkön a talajvíz nagy kárt okozott. Ezt a hat­van holdat újra szántjuk, mihelyt a víz eltakarodott a földekről. Muhart, kölest és rövid tenyészidejű silókuko­ricát vetünk másodvetésként. — A vetőmag már a rak­tárban van. Ha tíz erőgé­pünk nekiáll, egy nap alatt a földben lesz a vetőmag. Számításunk szerint, ha jú­lius második felében el tud­juk végezni a vetést, akkor kölesből, muharból és rö­vid tenyészidejű kukoricából olyan termést tudunk elérni, amellyel majdnem teljesen pótoljuk a víz okozta káro­kat. Űj világ - Nagyjáráson I. Abony határában — mint sziget a végtelen tenger­ben — húzódik meg a Ceg­léd táján kezdődő tarka ta­nyák világában egy ala­kuló tanyaközpont — a Nagyjárás. — Menjen csak ki, ilyen embereket ritkán lát — ajánlotta a tanácstitkár. S ahogy a mély homokot ta­postam, próbáltam megfej­teni, miben különbözhet­nek a nagyjárásiak a tanya­világ más lakóitól. Szép ez a vidék, nagyon, A jól ápolt szőlőket, gon­dozott földeket elszórtan körülölelő erdőcskék sötét hátteréből kiemelkedő csi­nos, takaros házak, egye­nes, szabályos elrendezésű dűlöutak — kellemes lát­vány a szemnek. És ami rögtön feltűnik, itt minden ház be van kerítve. Ezek a kerítések nem a ceglédi nagy kapujú, magas kőfa­lak — az én házam, az én váram jellegű — .idegent kizáró válaszfalak. Itt az alacsony léckerítés a fend, a tisztaság jelképe, a ha­nyagság, a nemtörődömség kiáltó elítélése, egy életfor­ma jele. Nagyjárás magja Kerek­tó dűlő és az újszilvási ha­tár egy része. Keresem a tanyaközpontot — sehol! Van ugyan egy tatarozott üzletház és iskola, de mind a kettő régi. A rossz be­kötőút mellett szerényen meghúzódó szeszfőzde, a Jőzséf Attila Tsz büszkesé­ge, nem díszíti a környé­ket. Figyelem a boltból jövő­menő asszonyokat. Férfit nemigen látni a dologidő­ben, de meglepően nagy a forgalom. Az asszonyok egy része piaci árakról be­szélget. Több fiatal nő egy nemrég bemutatott új film­ről vitatkozik. Vajon, honnan ismerik itt a tanyavilágban ilyen jól a magyar színészeket? — Az újságtól tetszik len­ni? — kérdezi mosolyogva a barátságos boltvezetőnő, látva, hogy jegyezgetek. — Tessék beszélni Falusi Ferivel, 6 a tanácstag — kottyant közbe egy egészen fiatal asszonyka és elpirul, mintha valami illetlenséget mondott volna. — Aztán keresse meg a — és egymás­után sorolják a neveket. El­indulok, de most nem a ta­nácstagokhoz. Azokhoz me­gyek először, akiknek még sohasem volt alkalmuk „nyilatkozni” arról, milyen­nek is látják Nagyjárás mai életét. (Folytatjuk) Dajka János Fiatalok a kazal tetején A KISZ-isiák segítsége a Dóssá Népe Tsz-ben Kétszázliteres bojler zú­dítja a meleg vizet a terme­lőszövetkezet zuhanyozójá­ban. Ezt a fürdési lehetősé­get használják a gépműhely munkásai, az erőgépvezetők és természetesen a termelőszö­vetkezet fiataljai. Szombat délután úgy öt óra táján különösen hangos volt a zuhanyozó. A vidám nevetés, a vízzel való pacsko- lás messze elhallatszott. Nagy István, a közös gazdaság gé­pesítési előadója mosolyog. — A fiatalok fürdenek — mondja és kíváncsiságomra így folytatja: — a szeszélyes időjárás miatt bizony alapo­san felszaporodott a munka. Az erős férfikézre sok he­lyen szükség van. így történt, hogy tizenkét lelkes KISZ- ista elvállalta a lucerna ka­zalozását. Két idősebb tag irányításával és vezetésével ők kezelik az elevátort, ők villázzák a kazalon a lucer­nát. Gyönyörűen épül a hét- százmázsás kazal. — Nem, ez nem társadalmi munka. A legénykék megér­demelten kapják az ötforin­tos órabért. Miután pedig befejezték a munkát, betér­nek a zuhanyozóba fürdésre, ahol aztán jókedvűen, vidá­man el is játszogatnak. Jól teszik, megérdemlik. IX. ÉVFOLYAM, 146. SZÁM 1965. JtJNIUS 23, SZERDA Takarékosság — más kárára Levél érkezett szerkesztő­ségünkbe. Varadi Imre gép- j kocsivezető elismerő szavak­kal emlékezik meg a Cegléd- j berceli 71. számú falatozó­ról, a szép üzletről, az ud­varias kiszolgálásról. Helyzetjelentés a gyümölcsösökből Védckes&ünka és a molyosodás ellen Permetezőgépeket kölcsönöznek —> Növényvédő fmsz brigádok „Csak egy a baj — írja a gépkocsivezető. — Az, hogy a bolt előtti parkírozóhely na­gyon rossz, gödrös-, sáros ... és ahol már kétszer kaptam rugótörést.” Kérte a boltvezetőt, hogy javíttassák meg a parkírózó­helyet. Erre viszont az egyéb­ként udvarias boltvezető azt felelte, hogy „takarékossági év van ... nincs erre kerete az Albertirsai Földműves- szövetkezetnek ...” — „Hát én akkor hogy ta­karékoskodjam a féderrel, amit amúgy is nehezen lehet kapni?" — kérdezi jogosan Váradi Imre. Kérdését és kérését ezen­nel továbbítjuk az Albertir­sai Földművesszövetkezethez. A Cegléd és Vidéke Föld­művesszövetkezet agronómu- sa, Takács Imre, a terméski­látásokról és az időszerű nö­vényvédelmi feladatokról tá­jékoztatott. A határjárások során meg­állapították — mondotta, hogy a korai csonthéjasokból, cseresznyéből és meggy­ből gyenge közepes ter­més várható. Éppen ezért különösen nagy gondot kell fordítani a ter­més maradéktalan betakarítá­sára, mind a közös gazdasá­gokban, mind a háztáji gyü­mölcsösökben egyaránt. Barackból az öregszőlőben jó közepes termés ígérkezik. A molyosodás elleni véde­kezést a termelők most végezzék el, mert export­ra csak pajzstetű és moly­mentes kifogástalan árn mehet. Elsőrendű érdeke tehát a ter­melőknek, hogy óvják termé­süket a kártevőktől. Nyári és téli almából szin­tén közepes, illetve gyenge közepes termés várható. A körte szépen mutatott a vi­rágzás idején, de az időjárás kedvezőtlensége és egyéb té­nyezők miatt körtéből kevés termésre lehet számítani. En­nek ellenére a növényvédő munkákat éppen olyan gon­dossággal lássák el a terme­lők, mint a bőséges termésű Ceglédiek a megyei borversenyen A ceglédi Dózsa Néjte küldötte átveszi a díjat (Ottohál Vilmos felvételei) A ceglédi Kossuth Tsz az első és második helyezett borait kimérve árusította a borver­senyen esztendőkben szokták, mert ezzel a fák jövő évi termésho­zamát segítik elő. Az alacsonyabb fekvésű te­rületeken a szüntelen esőzés következtében bekövetkezett magas talajvíz erős rongálást idézett elő, főként az alma­fákban. Egyetlen védekezés, ahol erre mód és lehetőség van, a talajvíz levezetése ár- kolással, a felső talajréteg szellőztetése ásással. A hosszú ideig tartó ma­gas talajvíz miatt vár­ható, hogy a határban is­mét sok fa kipusztul. Milyen lehetőség van a pót­lásra ? Takács Imre elmondotta, hogy a földművesszövetkezei már most elfogad facsemete­igényléseket. Akik az ősz fo­lyamán telepíteni, vagy hiány­zó fák pótlására gyümölcsfa­csemetéket óhajtanak besze­rezni, már most jelentsék be igényeiket a földművesszövet­kezet mezőgazdasági és kerté­szeti osztályán. A földművesszövetkezet permetező brigádjai egyéb­ként ebben az évben is dol­goznak. Bejelentés esetén az udvarokban és a sző­lőkben is elvégzik a gyü­mölcsfák szakszerű per­metezését. A ttövényvédőszer-boltók- ban rendelkezésre áll minden­fajta védőszer. Törtei és Cse- mö községben is jól felszerelt boltok állnak a közönség szol­gálatára. S végül megemlítette Ta­kács Imre, hogy a Marx Ká­roly utcai kölcsönzőboltban a legkülönbözőbb magas nyo­mású és közönséges permete­ző, továbbá porozógépek áll­nak a nagyközönség szolgála­tára. Hiányzik a férfikéz a csőméi Rákóczi kertészetében Nyolc asszony, két lány és két férfi a Arról is lehetne beszélget­ni, hogy nem valami jó ez az arányszám. Sokallom a csapatban az asszonyok szá­mát, kevesellem a férfiak részvételét, de különösen ag­gasztó, hogy csak két fiatal fogja a kapanyelet és az is jel­lemző, hogy mindketten lá­nyok. Szóval hiányzik a férfi­kéz, de különösen hiányoznak a kemény munkabíró fiatal­emberek. Ennek ellenére vidáman megy a munka. Reggel öt órakor kezdődik és ponto­san este hét órakor ér vé­get. Vagyis biztosan kitesz jó tizenhárom órát. A munkacsapat tagjai kö­vetkezetesen brigádnak ne­vezik magukat. Szalisznyó Sándorról azt mondják, hogy brigádvezető, szóval valami nem stimmel a szervezés kö­rül. Nincs azonban hiba sem a jó kedvben, sem a szorga­lomban. — Hasúrakötésen kezdjük január elején — mondja Sza­lisznyó Sándor. — Folytat­juk a palántanevelésen, ül­tetésen. Aztán jön a munka nagyja: növényápolás, öntö­zés, meg a szedés. Amíg egy szem termény van a terüle­ten, mi addig itt dolgozunk. — És — két újjarh össze- fenésével mutatom a nem­zetközi ismert mozdulatot, amely magyarul, németül, de talán törökül is annyit je­lent, hogy hát a garassal hogy állunk? — A pénzecske? Hát a leg­végén úgy számolunk, hogy minden megtermelt száz fo­rintból nekünk nyolctized munkaegység jár. Tavaly egy munkaegység negyvenöt forintot ért. Nem lesz ne­héz kiszámolni, ha összead­Az elmúlt héten befejeződött a járási és a szakszervezeti labda­rúgó-bajnokság tavaszi forduló­ja. A legsportszerübb csapatnak a Nagykőrösi Építők bizonyult a tavasz folyamán. A többiek is követhetik példájukat. A járási labdarúgó-bajnokság tavaszi végeredménye: 1. cvsE n 7 6 ­1 24: 7 12 2. Abony TSZSK II 7 5 — 2 15:15 10 3. Dánszentm. 7 4 — 3 36:11 8 4. Cégi. É. II 7 3 2 2 15:12 8 5. Nagykőrösi Kinizsi II 7 3 — 4 17:12 7 6. Alberti. II 7 3 — 4 13:24 6 7. Nagyk. É. 7 2 1 4 12:12 5 8. Kocsér 7 — 7 4:43 0 A törteli és a nyársapáti csa­patot törölték, mert nem álltak ki a mérkőzésre. kapálásban ják az év végén, hogy meny­nyit termeltünk. — Munkaegységelőleg? — Minden megdolgozott tíz óra után egy munkaegysé­get számolnak el, amire a hó­nap tizedik napján munka­egységenként harminc forint előleget kapunk. Az egész hó­napra való így kikerül, zár­számadás után pedig üti a markunkat a szép summa. Váci Szakszervezeti bajnokság tavaszi állása: 1. Vasas 4 4 — — 17: 5 8 2. Csemői ÁG 4 3--8:4 6 3. Dózsa Népe Tsz 4 2 — 2 4: 3 4 4. Csemői KISZ 4 1—3 5:10 2 5. Húsipar 4-------4 4:16 0 A KGV visszalépett. A nyári időszakra a JLSZ kis­pályás labdarúgó-bajnokságot in­dít. Nevezhetnek a szakszervezeti bajnokságban részvevő csapatok, valamint az utcák, terek, üzemek és tsz-ek csapatai. Hat fős csa­patok nevezhetnek be cserelehe­tőséggel. A nevezéseket legkésőbb július l-ig kell beadni a JLSZ- nek (JTS helyisége) a csapat és vezetője nevének megjelölésével. A nevezett csapatok vezetői jú­lius l-én 18 órára jelenjenek meg a JTS helyiségében megtartandó sorsoláson. Bujáid Gyula Tornában újabb ceglédi siker Szombaton rendezték meg Budapesten az országos ifjú­sági II. osztályú egyéni tor­nászbajnokságot. Ceglédről két fiú és két leány került be a döntőbe, valamennyien jól megálltak helyüket, s a mezőny első felében végez­tek. A legjobb ceglédi ifjú­sági versenyző Sárik Gyön­gyi gerendán bronzérmet szer­zett. Ilyen jó eredményt az utóbbi években csak Ivitz Izabella ért el. * Ipari tanulónak jelentkezhetnek 14—17 éves fiúk — kizárólag ceglédi lakosok — ács-állványozó szakmára, általános iskolai végzettséggel. • Jelentkezés: Mü. M. 203. sz. Iparitanuló Intézet, Cegléd, Pesti u. 7. sz. é. M. Bács megyei Állami Építőipari Vállalat, Kecskemét, Klapka utca 34 Véget ért a tavaszi forduló a labdarúgó-bajnokságban Indul a kispályás labdarúgó-bajnokság

Next

/
Thumbnails
Contents