Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-23 / 146. szám

Nyáregyházán is megvendégelték a község öregeit A községi tanács a társadal­mi erőkkel összefogva — a Hazafias Népfront, a nőta­nács, a szakmaközi bizottság, a KISZ, az iskolák, valam.int a helyi tsz közreműködésével a község öregei közül 80 het­ven éven felüli nénit és bácsit, tsz- és egyéb nyugdíjasokat, gondozottakat látott vendégül vasárnap délután a művelődé­si otthon nagytermében. ízletes harapnivaló és egy kis bor mellett bensőséges családi hangulat alakult ki. Horsik József tanácselnök kö­szöntő szavaira Kemencei Sándor bácsi válaszolt. Sza­vait rövidesen nótára váltotta és Virág Ferenc népi zeneka­rának kíséretével a nótás jó­kedv hamar átragadt az egesz társaságra. A pattogó ritmu­sokra néhányon még táncra is perdültek. Külön elismerést érdemel a tsz figyelmessége. A nehezeb­ben mozgó öregek számára kocsit biztosított, behozta és az ünnepség után hazavitte a járóképteleneket. Vadvirág — minden mennyiségben A félnapokat is kihasználják Péteriben A péteri tsz irodájában tartottak az időszerű Hrutka János tsz-elnök aszta- tokról, la mellett találtuk Kalina Já­nos tanácselnököt is, amolyan helyi „elnöki értekezletet” feLada­A gyömrői tanács tevékenysége — a kukoricatermesztés és az állattenyésztés, a költségvetés és az iparpolitika a járási tanácsülés napirendjén Vida György elnöklésével tartotta meg soros ülését hétfőn a járási tanács. Elsőként a Gyömrői Köz­ségi Tanács irányitó tevé­kenysége került napirendre. Az Adám József vezette ideig­lenes bizottság előterjeszté­sét jónak, reálisnak értékel­te a tanácsülés és elfogadta. Ugyancsak pozitívnek mond­ható az az értékelés amelyet a jelentés és a hozzászó­lók a gyömrői tanács munká­járól adtak. Ugyanakkor hasz­nos javaslatok hangzottak el a tanácsi irányító tevékeny­ség színvonalának és haté­konyságának fokozására. Kü­lönösen dr. Fogd Mihály hozzászólása tartalmazott sok kamatoztatható gondolatot. Szalai László kérte, hogy eh­hez hasonlóan más községi tanácsok munkáját is vizsgálják meg és elemezzék majd, mert ez nyújtott előterjesztést a módszer gyakorlatilag rend javaslatokat kiegészítette az­zal, hogy mind az állatte­nyésztés, mind a kukorica­termesztés terén fokozott segítségben kell részesíteni a gyenge tsz- eket, hogy ők is mielőbb elérhes­sék a kitűzött szintet. A tanácsülés elfogadta az ötéves iparpolitikai terv je­lenlegi állásáról; valamint a tanácsok 1965. évi költségve­tésének megállapításáról be­kívü.1 hasznosnak mutatko­zik. Az említetteken kívül Neumann Mihály, Zimányi Gyula és Lenkey Gyula szólaltak fel még a napi­rend vitájában. Az állattenyésztés és kuko­ricatermesztés ügyében ho­zott párthatározatok végre­hajtásáról szóló jelentésnek Hajdúk Bálint volt az elő­adója. Horinka József, Ja­kab Sándor, Fejes- József, Várkonyi József és Szíj jártó Lajos vett részt a vitában. — A gyenge tsz-ekben a gazdálkodás lehetőségein kell változtatni, a gépesítést kell fokozni — mondotta Jakab Sándor. Észrevételei nyomán a tanácsülés az előterjesztett Napirend után Rónaszéki Ferenc a gyömrői sütőüzem szennyvizének elvezetése; Sze- nyán János (Péteri) a kül­területi utak és árkok, va­lamint a hosszúberki út rend­behozása; Zsíros Benőné (Ma­nor) a Strázsahegy útjainak karbantartása, vadvizeinek levezetése érdekében inter­pellált. — Ilyenkor természetesen az időjárásról beszélgetünk — mondta a tsz-elnök —, ez az idő egyetlen területen ked­vez csak: a „vadvirágkerté­szetnek”. Töméntelen mennyi­ségben tenyészik a gólyahír és egyéb mezei virág. Sajnos azonban — fordította komoly­ra a szót — rengeteg bajt okoz az eső. Az a szerencse, hogy a kapásnövényeket már beekéztük. A kézi kapálással azonban baj van. A területünk egy ré­szén már ezzel is készen va­gyunk ugyan, de hiába jelenik meg teljes létszámmal a tag­ság — sokszor kétszázon felül is — csak félnapokat . tudnak dolgozni. — Ott voltunk szerencsések, ahol hungazinnal vegyszerez- tünk. Gaznak még hírmondó­ja sincs Csak az első évben költséges. Két-három, sőt négy évig sincs aztán gond vele. — Egyébként elég sok a la­pos területünk, néhol még a víz is megállt. A felázott föl­dekre természetesen nem le­het géppel rámenni, ezért legalább százötven holdon az aratást kézzel kell el­végezni. A gépi aratásra a szerződést megkötöttük az illetékes szer­vekkel és megszerveztük az aratópárokat is. Hogy megle­petés ne érje a szövetkezetét a cséplésnél sem, ide is meg­szerveztük a brigádokat. Úgy érezzük, már csak a jó idő hiányzik... <gy. s.) ANYAKÖNYVI HÍREK Györarő Házasságot kötött: Leichter László Sándor és Nagy Róza Ju­lianna, Urbán András és Godó Klára, Gáli Gyula és Gyenes Ka­talin. Elhunyt: Török Gáborné Cser­vény Erzsébet 52 éves, Urbán Sándorné Laczó Margit 80 éves, Vasi Ferenc 86 éves. MUNKA KÖZBEN Képünk Bokros Imrét, a monori Kossuth Tsz állattenyész­tőjét mutatja be — munka közben (Foto: Somodi) A mononak is döntöttek: LESZ FÚZIÓ Derekasan dolgoztak tűzoltóink a vasúti tűz megfékezésénél A HÉT LEGFONTOSABB EMBER 99B£iváló iitfiifjipsi* “ less as ál lantéi yustlasáy legjobb bontbáfitosa Bányai Sándor bájnosokat; kérte, hogy naponta közöljék a ver­seny állását, mert ez igen ösztönző teljesít­ményükre. Rakusz József azt kérte, hogy a szemszállító bri­gádba olyanokat osszanak be, akiknek szintén szívügyük, hogy a gabona minél előbb magtárban legyen. (m. j.) Szombaton reggel öt óra­kor Orosházi István sötét füs­töt vett észre a monori Ság- vári Endre út irányában, a vasút felől. Nem sokkal ké­sőbb már jött is a telefonér­tesítés: tűz van, kigyulladt egy olajtartályos vasúti sze­relvény. Az önkéntes tűzoltópa­rancsnok azonnal riasztott: idős Nagy István, ifjú Nagy István, Fekete Sándor, Fe­kete Károly és társaik nem sokkal később már a hely­színen voltak. A vasúti szerelvény a be­járati jelző előtt állt. A hir­telen fékezéskor szikrát ka­pott a csöpögő olaj és be­gyulladt. Hatalmas 'füstfelhő közepette, a forróság veszé­lyes közelségében, gyors ve­zényszavak hangzottak el. Fegyelem, jól begyakorolt mozdulatok jellemezték eze­ket a pillanatokat. Nagyon ve­szélyes volt a helyzet. Az olaj­tartályos vagon mellett ben­zintartályos kocsik sorakoztak. Minden pillanatban tartani lehetett a robbanástól. Köz­ben riasztották a budapesti és a ceglédi tűzoltókat is. Az oltás mellett legfonto­sabb volt leakasztani az égő és veszélyes kocsikat. Az égő olajtartályos kocsi má­sik oldalán egy vagonban kórházi ágyakat szállítot­tak. Meg kellett ezt is men­teni. A benzines tartályos ko­csit állandóan hűsíteni kel­lett: ha robban, óriási haj származik. De minden jól si­került. Az időközben megér­kezett pesti és ceglédi tűz­oltókkal közösen sikerült megfékezni a tűz tovább ter­jedését. Több százezer forint értékű kártól mentették mg a népgazdaságot, a hősiesen, veszélyben dolgozó tűzoltók. Dicséret és elismerés mind­nyájuknak, derekas, becsüle­tes munkát végeztek! (HJ.) Amig egy frigy létrejön Egyesülő közgyűlés: hétfőn Másodszor jött össze a Mo­nori Szolgáltató Ktsz tagsága, hogy döntsön, kimondja a boldogító igent. Nem is olyan régen, hasonló helyzetben, az utolsó pillanatban szavaz­ták le saját vezetőségüket, s így érthető, hogy a hétfői közgyűlést nem kis izgalom előzte meg mindkét rész­ről. A Gyömrői Szolgáltató Ktsz képviselői — akik ebben a szö­vetségben az erősebb, tapasz­taltabb testvér szerepét játsz- szák — másodszor jöttek el, félretéve érzékenységüket, s újra felajánlották segítségü­ket. Farkas Sándor, a monori ktsz megbízott elnöke meg­nyitójában elmondta: a gyöm- rőiek megszavazták az egye­sülést. Ök nem félnek at­tól, hogy rosszul járnak. Javasolta, tegyenek pontot a sok vita végére. A megnyitó u,tán kezdetét vette a ktsz,,,,,közgyűléseire sajnos oly nagyon jellemző hu­zavona, a felszólalók lényegtelen kér­désekben szólalkoztak össze. Hogy helyes mederbe terel­jék a vitát: Kiss Kálmán, a monori cipészrészleg és Aíu- ténfalvy Adorján, a fényké- pészrészleg vezetője hozzá­szólásukban a fúzió mellett foglaltak állást, Délkuti Pál, a pilisi fod­rászrészleg vezetője néhány hete leszavazta a fúziót* mert mások is leszavazták. Elmondta: azóta eltelt né­hány hét, s az idő bebizonyí­totta, hogy a monoriak egye­dül nem tudják a tarthatat­lan helyzetet felszámolni. Felszólalt Fuderer István, a gyömrői ktsz elnöke is: — Sok közgyűlésen voltam önöknél — mondta — s azt tapasztaltam: itt szak­mák, emberek állnak szem­ben egymással. Vitatkoznak és panasz­kodnak — pedig dolgozni kell. Azt szokták mondani: kö­zösségben az erő. Legyünk mi olyan közösség, mely valóban erőt képvisel. Ismertette a gyömrői ktsz gazdasági helyzetét, beszélt a kilátásokról, tervekről is. Ezuténr-Farkas Sándor sza­vazásra tette fel a fúzió kérdését. Az egyesülést ellenszavazat nélkül, egyhangúlag megszavazták. Vezetőségválasztó közgyű­lésüket a jövő hétfőn tart­ják. Pályaszéli jejyzet Egy balszerencsés vereségről hármas. Különösen Tóth Lajos vezetőbiró és az egyik partjelző működött gyenge formában. Va­lahogy úgy. ahogy a monori csatárok. Azonban mindent -t- ahogy egyes felpaprikázott szur­kolók gondolták — nem lehet a játékvezetők „számlájára” írni. Tizenegyest, igaz, ítélhet, — de csak jogosan! — gólt azonban nem rúghat. Jogos tizenegyes meg ezen a mérkőzésen, csak egyes szurkolók ideges fantáziá­jában született meg. Nem lehet tizenegyest adni például azért, ha a játékos testhez szorított karján irányt változtat a labda. A löké­seket és a leseket azonban mind­ketten „elnézték”, nem vették észre. A vezetőbíró határozatlan és erélytelen volt. Ebből adódott, hogy a játékosok a sportszerűség határain túl többet megengedtek maguknak. S ebben a mononak is élenjártak! . ☆ * Sok szurkoló — elfogultságból ! — újból átesett a 16 másik olda­lára és kriminális jelzőkkel illét- ' te csapatát. Ez mindenféleképpen * káros volt és sportszerűtlen. Hi- {szén a monoriak is játszottak í olyan futballt, mint a harmadik 'helyen álló ellenfelük (!) Vezet- ' tek szép, tervszerű akciókat is, 5 csak a befejezés nem sikerült } úgy. ahogy ők is szerették vol- {na. Helyenként bíztató volt a já- ' tékuk. A szurkolók idegessége, j türelmetlensége azonban rájuk is j átragadt, s akkor egyáltalán nem * ment nekik. De ez így van NB í I-es találkozókon is. Ami az 5 egyik csapatnak balszerencse, a * másiknak — mázli. * * Azt azonban meg kell jegyez- 5 ni: ha a monori csatárok egy ki- 5 csivel határozottabbak lettek vol- {na. talán 'több szerencséjük is lett I volna. (hörömpő) " MAI MŰSOR Mozik Gomba: Mici néni két élete. ! Gyömrő: Felszabadult föld. Mag- ; lód: Kár a benzinért (szélesvász­nú.) Monor: Gyávák bandája, (szélesvásznú). Nyáregyháza: Hit­ler élete. Pilis: Húsz óra. Tápió- süly: A boldogság napja. Űri: Ké­pek a magyar némafilm történe­téből. Üllő: Trvubadur. Vasad: Huszárkisasszony. Vecsés: Ki volt dr. Sorge? (szélesvásznú). Vasárnap nem voltak elbizako- dottak a monori szurkolók, de bíztak csapatuk jó szereplésében. A megelőző két mérkőzésen ugyanis, régi erényeket is csillog- I tatott csapatunk. Voltak idősza- j kok, amikor jól kombináltak a fiúk, lelkesen, harcos felfogásban játszottak. Vasárnap azonban a ] szerencse elpártolt tőlük. Nem egy bíztató gólhelyzetben tisztá­zott az ellenfél, határtalan sze­rencsével. A bagiak jól tömörül­tek. valósággal megszállták a ti­zenhatos környékét. Erre nem ta­láltak ellenszert a monoriak. (Ta­lán át kellett volna lőni a sorfa­lat?!) ☆ A kihagyott gólhelyzetek után nemcsak a játékosok, hanem a kö­zönség is ideges lett. Hozzájárult a hangulat felfokozásához, a gyengén működő játékvezetői SZÖLŐKÖTÖZÉS KÖZBEN, a munkában mélyen elmerül­ve találtuk a 90 éves Nimmer- froh József bácsit, a monori Toldi utcai otthonában. Szi­ves közvetlenséggel fogadta Kilenc évtized súlya — Érzi-e a kilenc évtized súlyát? EGY KIS BÜSZKESÉGGEL adja meg a választ: látogatásunkat és fürge, friss mozgással invitált bennünket a szobájába, egy kis beszélge­tésre. Emlékeire terelve a szót, kissé elgondolkozott, mintha összeszedné magában az elmúlt kilenc évtized ese­ményeit, aztán folyamatosan peregtek a szavakba foglalt emlékképek: — A budapesti Neumayer nyomdában tanultam ki a szakmát, nyomdai gépmester­ként dolgoztam a Franklin nyomdában; harmincegy évet töltöttem el a Kertész-nyom­da gépei mellett; legutóbb a monori Popper-nyomda gép­mestere voltam. Innen men­tem 1944-ben nyugdíjba. Azóta nem dolgozom a szak­mában, de annál többet itt­hon, a kertben és a ház kö­rül. Nem tudok meglenni el­foglaltság nélkül. — 1905-ben engem is elfo­gott a vándorlási láz és elin­dultam világot látni. Auszt­rián és Németországon keresz­tül eljutottam Hamburgba. Nem tudtam ellenállni a nagy hajók csábításának és átha­józtam az óceánt. Ameriká­ban Clevelandben próbálkoz­tam a szerencsével. Németül, szlovákul, lengyelül tudtam, de angolul nem. így a szak­mámban nem dolgozhattam; egy ízzógyárban kaptam mun­kát és egy évet töltöttem ott. Az itthon maradt családomról onnan gondoskodtam. Egy év után elfogott a honvágy és megindultam hazafelé, még­pedig úgy, hogy munkát vál­laltam egy hajón. Bizony nem volt könnyű dolog naponta nyolc órán át a hajókazánt szénnel etetni, de megkeres­tem az útiköltséget. Az ellá­tásra sem lehetett panasz. Ké­sőbb is utaztam, bár nem a saját jószántamból. Az első világháború folyamán Olmütz- ben szolgáltam és a frontot is megjártam, ahonnan térdlö­véssel szabadultam. — Szemüveg nélkül olva­som az újságot, szeretem a rádiót hallgatni, evés után egy-egy pohárka bort is meg­iszom. Az influenzajárvány idején körülöttem mindenki kidőlt, én maradtam egyedül egészséges. Öröm nézni, ahogy a gyer­mekek, unokák ési dédunokák szeretettel körülveszik. Elő­kerülnek a régi kedves fény­képek, egy dedikált díszköté- ses könyv (saját munka). Szó­ba kerülnek a régi szakszer­vezeti mozgalmak, melyek­ben a nyomdászok mindig elől jártak. Olyan frissen je­lennek meg a szóba foglalt emlékképek, mintha nem is sok évtizedes múltból kellene előszedni... BEFEJEZZÜK a beszélge­tést, s egy pohárka borral koccintva, azzal válunk el, hogy az emlékezést a száza­dik születésnapon folytatjuk. Dr. Huszty Károly Az aratási felkészülés jegyé­ben baráti beszélgetésre hív­ták össze a Monori Állami Gazdaság hét „legfontosabb” emberét, a hét kombájnveze­tőt. Pilinyi József igazgató, megnyitó szavaiban a szem- veszteség nélküli aratásra hívta fel a kombajnosok fi­gyelmét. Ennek jelentőségét a következőkben értékelte: a gazdaságban egyszáza­lékos szemveszteség 215 ^ mázsa gabona, 200 forintos átlagárat számol- | va is 43 000 forint. Beszélt $ továbbá arról, hogy a szeszé- ^ lyes időjárás miatt állandóan \ készenlétben kell lenni, mert ^ lehetséges, hogy csak fél na- ^ pót, vagy csak pár órát arat- $ hatunk naponta, de ezt is ki ^ kell használni. Felhívta a ^ kombájnosok figyelmét a gé- ^ pék állandó és rendszeres kar- ^ ban tartására. ^ Vámos Géza központi agro- ^ nómus ismertette a kombáj- ^ nők beosztását, a brigádszer- ^ vezetet, a learatandó területet, ^ a szállítás megszervezését, a $ bérezést és a versenyt. A kom- $ bájnvezetők a teljesítménybé- $ ren és prémiumon felül ver- ^ senydíjként á következőket $ kapják: ^ első helyezett: 1500 forint | és kiváló dolgozó jelvény; § második helyezett: 1000 forint v és kiváló dolgozó oklevél. A ^ harmadik helyezett 500 farin- ^ tot kap. ^ A kombájnvezetők közül ^ Bálint József ígérte, hogy se- $ gíteni fogja a gyengébb kom- $

Next

/
Thumbnails
Contents