Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-20 / 144. szám
HST MEGYEI Ofirfap 1965. JUNIUS 20, VASÁRNAP Legfontosabb: a növényápolás JVcm a kapiílúsok száma a döntő — Meg kell kísérelni a lucernamag fogási — A megyei mezőgazdász tájékoztatója Szombaton egész nap derűs volt az ég és feléledt a remény: talán most már meleg lesz.. Már a napfényes órák, sőt percek is sokat számítanak a növényápolási munkákban. Megkérdeztük a megyei tanács mezőgazdászától, Vértesi Istvántól, hogy milyennek ítéli a jelenlegi helyzetet a mezőgazdaságban? — Rendkívül nehéz munkákkal küszködünk — mondja —, mert most már igazán a küszöbön áll az aratás. Ugyanakkor a növényápolás nagy része, a kukorica első kapálásának például több mint a fele, hátravan még. Ha az aratásig nem tudunk megbirkózni a gyomokkal, akkor súlyosbodik a helyzet. — Az esős időjárás miatt most az a helyzet, hogy ahol már elvégezték a kukoricakapálás jelentős részét, ott is a kezdet kezdetén állnak. Ugyanis a már egyszer megkapált kukoricában újból elhatalmasodtak a nyári gyomok, köztük például a talpas mohar, ami miatt, elölről lehet kezdeni a kapálást. így tehát most már nem a szokásos módon, hanem az adott rendkívüli helyzettel számolva kell irányítani a növényápolást. Nem a kapálások száma, hanem a gyomtalanítás a lényeg. A megyei mezőgazdász felhívja a figyelmet arra, hogy nemcsak minden időt, hanem minden eszközt meg kell ragadni a növényápolás gyors befejezésére. Ahol lehet, ott géppel, az erősen felázott földeken pedig kézi erővel kell irtani a gyomot. Újra elő kell venni a lókapákat, mert most nem a lókapálás, hanem a gyomosodás drága. Egyes helyeken még mindig a renden vagy a petren- cékben találhatók az első kaszálások maradványai. Ezeket most már haladéktalanul el kell távolítani, mert veszélyeztetik a második kaszálás fűtermését. A termelőszövetkezetek tehát — tekintet nélkül e maradványok értékére — azonnal hordják le azokat a tarlókról, illetőleg a már szárba szökkenő sarjukról. Az első kaszálások meggyérült termése miatt egyes helyeken a második kaszálások késleltetésére, illetve a magfogási kísérletek csökkentésére gondolnak. Akár egyik, akár másik megoldást választják a tsz-ek, csak súlyosbítják a gondot, hiszen a második kaszálás késleltetésével az aratási munkacsúcsot, a magfogás mértékének csökkentésével pedig a későbbi pillangós takarmány gondot növelik. Ezt azonban nem a második kaszálás késleltetésével, vagy a magfogás rovására, hanem például silókukorica másodvetéssel kell megoldani. Befejezésül ismételten azt hangsúlyozta a megyei mezőgazdász, hogy minden erőt a növényápolásra kell összpontosítani. Minden percet, hétköznap, vasárnap ki kell használni a gépi, kézi és a fogatos kapálásra. N. I. Tapasztalatok és tanulságok Országos társastáncfesztivál — Miskolcon A KISZ Központi Bizottsága és a Miskolci Városi Tanács június 26—27-én Miskolcon rendezi meg az 1965. évi országos társastáncfesztivált. A nagy érdeklődéssel várt vetélkedőre az ország minden részéből 75 táncospár jelentette be részvételét. A versenyre a Német Demokratikus Köztársaságból, Csehszlovákiából, és Ausztriából is meghívtak egy-egy győztes táncversenyző párt: a külföldi vendégek bemutatót is tartanak. SLA GER: 1 NEM A MÁLNA az erdei gyümöicsszörp Halkan surrog a szállítószalag. Kecses, hosszú nyakú üvegek perdülnek rajta lassan körbe. Ahogy a töltőcsap alá érnek, bíborossá pirulnak. Nagymaroson, az Erdei Melléktermékbegyüjtő Vállalat mondern léüzemében vagyunk. Tavasztól késő őszig, míg csak az első hó le nem esik, gyerekek, asszonyok, idősebb emberek járják az erdők ösvényeit, s gyűjtik, amit a természet terített asztalként kínál. A szörpkészítés még nem túl régi iparág nálunk, de amióta felhasználjuk az erdei gyümölcsöket, mind jobban kedvelik. Az összegyűjtött gyümölcshalmokat fajtánként szétválogatva, soha nem tűnő éhséggel várja a kalapácsos daráló szája. — Nálunk nem kívánatos vendég a penész — mutat körül a kristálytiszta kaviccsal hintett folyosókon Ábel Márton pincemester. Ügyelnünk kell, hogy télen-nyáron egyformán tizenkét fokos legyen a hőmérséklet, ne induljon meg az erjedés. A tisztított gyümölcslé lenn a pincében, 45 kétezerhétszázötven literes fahordóban várja.v.jniicor körül a főzőüstbe. ' Az egész gyárat hódító nehéz szag járja, üvegház és szeszfőzde keveréke. Pedig alkoholt egy cseppet sem találni, csak a gyümölcsillat koncentrálódik ilyen töménységben. Fenn a nagyteremben hatalmas üstökben fortyog az igazi lé. Kilencven liter lé, százötven kiló cukor, némi ízesítő és festékaroma. S mire összeforrnak, 220 kiló piros, sárga, vagy aranyszínű szörp várja, hogy a fehér köpenyes asszonyok széjjeltöltsék az üvegekbe. A címkét egy mozdulattal rásimítják az üveg derekára. Mások a dugaszolót kezelik. Málna, som, csipkebogyó, szeder, vadkörte kínálja magát. — Melyik közülük a sláger? — Nem a málna, mint gondolná, hanem a vegyes erdei gyümölcs. Ebből főzzük a legtöbbet. Napi teljesítményünk ötven mázsa főzés, amiből ötezer üveget töltünk meg. Ezt szállítják aztán az ország minden tájára, legtöbbet Budapestre, hiszen nemcsak kellemes ez az ital, hanem nagyon egészséges is. A vákuumfőzéssel nem tesszük tönkre a gyümölcs eredeti vitamintartalmát, s azonkívül nagy mennyiségben tartalmaz ásványi sókat és vasat. Jung_Fej'enc raktáros különböző “nagyságú demizsono- :kat szortíroz. — Nagyfogyasztóink, az üzemek, a vendéglők, a kórházak így viszik a megrendelt mennyiséget. Szállítunk szörpöt más népi demokráciákba, s újabban jelentős mennyiséget nyugatra. A konzervmester legújabb készítményüket kínálja. — Kökény szörp. Nagy jövője lesz, igaz? Nehéz eldönteni a sok jó közül melyik a legjobb. De egy biztos. Bármelyiket választják, józanságot, egészséget isznak vele. (k) Vác város arculatát, ipari jellegét tíz nagyüzeme szabja meg. Lényegében e tíz nagyüzem eredményei döntik el, a város ipari ereje hogyan jelentkezik a népgazdaság összességében, s éppen ezért mindenütt hasznosíthatók azok a tapasztalatok és tanulságok, amelyeket a termelés semmivel nem helyettesíthető motorjáról, a munkaverseny mozgalomról szereztünk. A felszabadulási munkaverseny nemcsak a lemérhető termelési eredményekben hozott jelentősét, hanem abban is, hogy a versenymozgalom újabb erőkkel gazdagodott, s különösen a brigádok vetélkedése lett megalapozottabbá, célratörőbbé. A tíz nagyüzemben 292 brigád versenyzett, s közülük 43 már a szocialista cím birtokosa. Örvendetes, hogy az elmúlt hónapokban — s a folyamat még ma sem ért véget — 1500 fővel növekedett a szocialista címért versenyző brigádok létszáma, azaz a munkások, műszakiak mind szélesebb tömegei értik meg a szocialista brigádmozgalom jelentőségét, s azt, hogy e forma tartalmát tekintve is maga- sabbrendű, a holnapot jobban segítő. Az április negyedikével zárult versenyidőszak e nagyüzemek többségében nem jelentette a lendület megtörését, hiszen a munkaverseny célja éppen az éves terv teljesítése, így volt ez például a FORTE- ban, ahol korábban csak szűk réteget érintett a verseny — a dolgozók mindössze tíz százaléka versenyzett — s most, többek között a városi párt- bizottság segítsége, valamint a gyár gazdasági- és pártvezetésének fokozott munkája nyomán, a felszabadulási verseny eredményeit továbbfejlesztve széleskörűvé és élővé tették a mozgalmat, s az eredményeket napról-napra értékelik. Az eltelt öt és fél hónap mindenütt fellendülést hozott; a Váci Kötöttárugyár ez időszakban fűzte szorosra kapcsolatait a társüzemekkel — többek között a fonodákkal, hová sűrűn ellátogatnak nemcsak a gyár vezetői, hanem a fonalat feldolgozó szocialista brigádok is — az Egyesült Izzó váci Tv Képcső- és Alkatrészgyárában tovább nőtt a brigádok száma; a Dunai Cement- és Mészműben, ahol 1963-ban még nem volt verseny, tavaly is csak minimá- i lis, ma már hetven brigád versenyez. Ugyanakkor például a Könnyűipari Alkatrészgyárté és Ellátó Vállalat 37 gyáregységében hosszú ideje nem sirssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj 0) 0 0 Mással nem helyettesit hét ő A virágszál is agitátor Darabokra tört esztendő kerül kimozdulni a holtpontról, s a verseny nem hoz jelentősebb eredményeket. A számszerű fejlődés önmagában még nem lenne döntő, ha nem járna együtt minőségi változással is. Említettük, mindinkább előtérbe kerül a szocialista brigád címért való vetélkedés, sőt, nem egy üzemben, így például a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregységében már a szocialista műhely cím elnyeréséért versenyeznek. E címek megszerzése nem köny- nyű feladat, hiszen jelentősek a követelmények, azaz minél többen vesznek részt a szocialista címért folyó versenyben, annál nagyobb azok száma, akik munkája minőségét és mennyiségét tekintve is az átlag felett van. A munka verseny gazdája: a szakszervezet. Sok esetben azonban — s ez sajnálatos — a pártszervezet és a gazdasági vezetés „noszogatására” tölti csak be e szerepét. Jó gazdája a versenynek a szak- szervezet a város textilipari üzemeiben, s örvendetes, nogy a Híradástechnikai Anyagok Gyárában, ahol korábban a gazdátlan versenymozgalom alig élt, most — amióta új szakszervezeti bizottság intézi az ügyeket — a verseny is élőbbé, s mind több dolgozót érintővé vált. Ez utóbbi példa arra is figyelmeztet, hogy bár a munkaverseny a dolgozók spontán mozgalma, mégis, annak irányítása, szervezeti feltételeinek biztosítása nélkülözhetetlenné teszi a versennyel foglalkozók helyes megválasztását. Többek között a versenyfelelős, a szakszervezeti bizottság termelési bizottságának, s más, érintettek jó munkájának tudható be, hogy a tv képcsőgyárban, a hajógyárban, a kötöttárugyárban él a verseny, s jó eredményeket hoz. Jó munkaverseny = jobb termelési eredmények. Ez az összefüggés mindinkább világossá válik valamennyi gazdasági vezető előtt, az igazgatóktól a művezetőkig. A felszabadulási munkaversenynek döntő szerepe volt abban, hogy korábban tervüket „notóriusan” nem teljesítő üzemek ez év első negyedében jó eredményeket értek el. fgy például a képcsőgyár évek óta most az ■. első évnegyedben érte el a legjobb eredményt, a rekonstrukció akadályozta FORTE is túljutott a nehezén, s első negyedévi tervét 107,9 százalékra, ezenbelül exporttervét 102,5 százalékra teljesítette! Igaz ugyan, hogy a könnyűipari öntödét rajtuk kívül álló okok is akadályozták a terv teljesítésében, de minden bizonnyal közrejátszott abban a verseny jelentette lendítőerőről való lemondás is. HÉTFŐN 15 ÓRA 56 PERCKOR: MEGÉRKEZIK A NYÁR! Legalábbis a csillagászok szerint Hétfőn délután négy perccel 4 óra előtt várva- várt vendégünk érkezik: megkezdődik a nyár. Legalábbis ezt állítják a . csillagászok. Két rekord mindenesetre lesz ezen a napon: az egész évben a legkorábbi napkelte és a legkésőbbi napnyugta. \gy azután hét- iá — amely egyébként az esztendő 172. napja — hajnali 3 óra 45 perctől 19 óra 45 percig, vagyis egy perc híján 16 órán át tart. Utána lassan megkezdődik a nappalok rövidülése. Kedden a nap menetrendje még pontosan ugyanaz lesz, szerdától péntekig viszont egy perccel, szombaton és vasárnap pedig két perccel később kapaszkodik a nap a horizont fölé. A hónap végéig az éjszaka már 4 percet hódít visz- sza a nappaltól, de csak a reggel terhére, mert a napnyugta még július 4-én is pontosan este háromnegyed 8-kor következik be. Július elsejétől — mintha hirtelen összeomlana a nappal ellenállása — egyre rohamosabban hosz- szabbodnak az éjszakák és szeptember utolsó napjain már egyenlő arányban, testvériesen osztozik meg a két napszak a rendelkezésre álló 24 órán. CSILLAG ÉS FAKÓ A verseny új s minden támogatást megérdemlő vonása, hogy nagy súlyt helyez a minőségre, eredményekre. A Fi- nompamutfonó- és Cérnázó- gyár váci gyáregységében például a szocialista brigádok — kiváló eredményeik alapján — megkapták az önmeózás jógáit; a Váci Kötöttárugyárban, ahol tavaly 87,1 százalék volt az első osztályú áru aránya, az első negyedévben 92 százalékra növelték ezt, elsősorban a szocialista brigádok segítségével, s a verseny megbecsülésével. A virágszál is lehet — agitátor. A napi verseny győztesét másnap egy szál virág fogadja a gépen, s ugyanakkor a hangosbemondó is mindenki tudtára adja, ki volt az, aki tegnap legtöbbet, legjobban dolgozott. Az anyagellátásban mutat- Fotó: Kotroczó § kozó nehézségek, a technoló- i giák kidolgozatlansága, illetve elavultsága jelentős akadálya a versenynek is. Hogyan beszéljünk ott versenyről, ahol órákig állnak a munkások, mert — nincs anyag?! Hogyan versenyezzenek ott, ahol rossz a technológia, s például a visszatérő selejt keseríti meg a gépek mellett dolgozók mindennapját?! Ennek felismerése döntő tényező, s a váci üzemek egy részében már eljutottak eddig. Jól bizonyítja ezt a komplexbrigádok növekvő száma, hiszen ezek jól megfelelnek a munka sokrétű követelményeinek, s tagjaik szakismerete, illetve tevékenységi köre nem korlátozódik egy-egy termelő csoportra, hanem jóval túlterjed a műhely határain. Helyes tehát, ha a már meglevők mellé újabb megalakulását szorgalmazzák a váci üzemekben, hiszen a személyi feltételek ehhez biztosítottak. A másik ilyen kérdés, amire több figyelmet kell fordítani: darabokra „törik” az esztendő, ha a verseny kampányjellegű. A felszabadulási munkaverseny lezárult, de nem az évi verseny! Mégis, sok helyütt tapasztalható, elsősorban műhelyi méretekben lanyhulás, s különösen az egyéni versenyzők eredményeinek figyelemmel kísérésére vonatkozik ez. Pozitívum, hogy versenyvállalásaik teljesítésében a szocialista brigádok nyújtják a legegyenletesebb teljesit- ményt — például a kötöttárugyárban, a képcsőgyárban —, náluk nincs kampány, s nem tagolódik részekre — lanyhulást és fellendülést hozókra — az esztendő. Amit ők megtesznek — mások is megtehetik. Ehhez azonban az kell, hogy a városi párt- bizottság iránymutatásának megfelelően, mindenütt napirenden tartsák a versenyt, s a pártszervezetek is rendszeresen foglalkozzanak vele. Az egyéni versenyzők és a munkabrigádok — a szocialista címért való vetélkedés mellett — fontos szerepet játszanak: ez az előisko- lája, mondhatni, az első lépcsőfoka a verseny magasabb szintjének, az e formában versenyzők lesznek azok, akik majd a későbbiekben már a szocialista cím elnyeréséért vetélkednek. Az egyéni versenyzőkkel, s az egyszerű munkabrigádokkal való foglalkozás különösen ott fontos — így többek között a DCM-ben, a híradástechnikában —, ahol ma még a versenyzők zömét ők jelentik. Aki nekik segít, az a holnapot készíti elő. Azért kell erről szólni, mert van olyan tapasztalat, hogy a szocialista címet elnyert, illetve annak megszerzéséért versenyző brigádok mellett másodrangúnak tekintik a verseny egyéo formáit, holott itt elválaszthatatlan tényezőkről van szó, fogalmazhatnánk úgy is, hogy írni csak az tud, aki megtanulta az ábécét. A munkaverseny-mozgalom ábécéje: az egyéni verseny és a munkabrigád. Vác ipari várossá lett, s ez nemcsak a nagyüzemek számában mérhető le, hanem abban is, hogy lakossága ösz- szetétele is e szerint változik. A legtöbb embert foglalkoztató üzemtől, a képcsőgyártól, a kisebbekig, azonos célok vezérlik mindenütt az embereket. Többet termelni, jobban élni. A többtermelés, a jobb minőségű áru, a gazdaságosabb gyártmány; mindez a munkaverseny-mozgalom céljai között is szerepel. Ezért kell mind fokozódóbb figyelmet fordítani erre a, már eddig is jelentős eredményeket hozó nemes vetélkedésre, s a tíz váci nagyüzemben szerzett tapasztalatok minden bizonnyal tanulsággal szolgálhatnak — másutt is... Mészáros Ottó
