Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

1965. JUNIUS 18, PÉNTEK MS T MECVei MEGJELENTEK A NÖVÉNYI KÁRTEVŐK Peronoszpóra a dohányföldeken — Elszaporodott az ürge, a hörcsög — Főleg a burgonyabogár veszélyes Az eső utáni felmelegedés kedvező feltételeket teremt a különféle növényi kárte­vők elszaporodásához. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya, valamint a járási ta­nácsok szakemberei a megyei növényvédelmi szolgálattal együttműködve nagy erőfeszítéseket tesz­nek a fenyegető kárte­vők elleni védelemben. A megyei tanács főmező­gazdásza, Kusza Béla elmon­dotta, hogy Pest megyében a burgonyabogár kártevése ellen kell erőteljesebben véde­kezni. Az áttelelö bogarak ugyanis lerakták a lárvá­kat. s valószínűleg már a kö­vetkező napokban megjelen­nek az első nemzedékű lár­vák. Ezért a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok szakembereinek állandóan figyelniük kell a veszedelmes kártevő elleni védekezősze­rék hatásosságát. Tartani kell ugyanis attól, hogy az eső lemosta a védekezőszert, vagy nagymértékben csökken­tette annak hatását. Fontos továbbá, hogy az egyes községekben elszapo­rodott hörcsögök, ürgék el­len is védekezzenek a mező­gazdasági üzemek. Ha szükséges, ajánlatos egész határrészekre ki- terejdő irtást szervezni, különféle eszközökkel. Ez el­sősorban a kenyérgabona meg­mentése érdekében szükséges. Egyes helyeken a dohány­palánta melegágyakban meg­jelent a kékpenész néven is­meretes dohányperonoszpóra. A fertőzött töveket azonnal elégették, de várható, hogy a melegebb idő beköszöntő­vel a szántóföldi ültetvénye­ket is megtámadja ez a ve­szedelmes gombabetegség. A betegség tsmertetőjele a halványzöldes, sárgás foltozottság. Ahol ezt észreveszik, azonnal jelenteni kell a községi ta­nácsnak, a gyors védekezés megindítása végett. Egyéb kártevők közül szá­mítani lehet még a barack­moly támadására, amely már itt-ott rajzik. Ezért a mező- gazdasági termelőüzemek fi­gyelmébe ajánlják az illeté­kesek. hogy kezdjék meg a kajszi- és őszibarackfák per­metezését, mert csak így védhetik meg a gyümölcsöket. Az üzemi barackosokban leg­jobban bevált a Tinox, a Wo- fatox, a Spritzpulver 30, a Parathion 20, a szórványgyü­mölcsösökben és a háziker­tekben pedig a Hungária DL—40-es permetezőszer. Veszély fenyegeti még a téli almákat, amelyek növény- védelmét szintén most kell megszervezni. Ennél a fon­tos gyümölcsnél elsősorban a varasodás és a lisztharmat ve­szélyeztet. N. I. Új vezetés a Kossuth Tsz-ben Küzdelem az erózióval Nem hisz az elnök a „predesztinációban Szeszélyes dombok kö­zött, frissen támadt szaka­dékok pásztázzák a kerepesi Kossuth Termelőszövetkezet 1675 holdas birtokát. Papí­ron ugyan 1200 holdnyi len­ne itt a túlnyomórészt silány termőképességű szántó, de a valóságban évről évre ko­pik, zsugorodik a terület. Ősi ellenség: a talajerózió pusztítja felé is a határt. Ha nem látnánk, el erre­Befejeződött az egervári várkastély restaurálása Egervárott befejeződött Zala megye egyetlen középkori várkastélyának az újjáépítése. Az Országos Műemléki Fel­ki első magyar házgyár Szentendrei úton. épül Buda­pest hatá­rában a Képünkön: a gyártócsarnok készülő homlokzata ügyelöség építési szakemberei és restaurátorai éveken át dol­goztak a sok vihart látott épü­leten. Mintegy félezer évvel ez­előtt mocsár közepére, hatal­mas facölöpökre telepítették a kastélyt. A cölöpök elkor­hadtak és az épület több mé­tert süllyedt. Eredeti kapuzata most a földben van. Az el korhadt facölöpök he- yett különleges eljárással öbb ezer betonoszlopból épí­tettek új alapot az épület alá. Kisseprűk - hálóban A szegedi Seprűgyár a kis ruhaseprűkből mintegy más­fél milliót szállít tengerentúli országokba. A megrendelők megelégedé­sére korszerűsítették a csoma­golást. A korábbi deszkaládák helyett az idén már a szegedi bálógyárbán készült kender­hálókba csomagolják a seprű­ket. Ez azért is előnyös, mert a rakodótér így jobban ki­használható. Az év végéig több mint 10 kilométer hosz- szú, 1 méter széles hálót hasz­nálnak fel seprűcsomagolásra. Amerikán kívül a legújab­ban Japánban is megkedvel­ték a szegedi kisseprűket * hinnénk, mekkora kárt ókoz a dombokról lezúduló, meg a föld alatti üregekben elő­retörő víz. Kapuszta József főkönyvelő mutatja a tsz- központ kertjében a mély vi­zesárkot. Tavaly ilyenkor legalább három három mé­terrel volt. keskenyebb az om- ladékos meder — nemrégi­ben, egyik reggel földcsu­szamlásra ébredtek, hosszú sávon leszakadt a termékeny partoldal. Védekezni? Nem tudnak ellene még, hiszen a víz alattomosan támad, ott, ahol nem is számítanak rá. Látszatra ugyan szilárd a talaj, de az alatta levő szi­vacsos rétegekben üregeket támaszt a vízmosás. Varga Mihály elnökihelyet­tes helybeli születésű gaz- daember. Q kalauzai végig a szövetkezet határán, s köz­ben mutatja a víz legújabb pusztításait, a domboldalakat átszelő friss szakadékokat és magyarázza: itt a legbéká- sebb időkben is elszánt küz­delmet vívott a lakosság a természettel. Tulajdonképpen a mérték­telen talajerózió a legfőbb oka annak is, hogy a Kossuth Termelőszövetkezet mind a mai napig nem tudott úgy megszilárdulni, olyan ered­ményesen gazdálkodni, mint a jobb adottságokkal, kedve­ző terep- és talajviszonyokkal rendelkező más termelőszö- vetkeztak. A meredek domb­oldalakon sokkal nagyobb erőfeszítést, áldozatot köve­tel a földművelés. Nemcsak aj zegzugos domborzat nehe­zíti a gazdálkodást, hanem a talaj minősége is. Gyenge a föld tápértéke, ^s az utóbbi évekhén is csak~ "Kevés szer­ves trágya jutott a táblákra. Az idei tavasz? Sokáig em­legetni fogják a tagok és a vezetők egyaránt. Az esőzé­sek hihetetlen nehézségeket okoztak. Áprilisban a leg­sürgősebb tennivalók idején hetekig nem tudtak rámen­ni a földekre a gépek. Még most is inkább csak a lánc­talpas traktor dolgozhat biz­tonságosan a lejtőkön. Még­is: számottevő késlekedés nélkül földbe tették Kere­pesen is a magot, elvégezték a legfontosabb munkákat. Koós László elnök régóta ismeri már Kerepest. Gyak­ran kijárt ide Gödöllőről, ak­kor is, amikor még a járási mezőgazdasági osztály veze­tője voQt. Tudta és tudja, sajátos gondolt nehezítik itt még most is az igazi kibontakozást. Ezért is jött Kerepesre önszántából, hogy az elkövetkezendő öt esztendőben a Kossuth Tsz is fölzárkózhasson a legjobb gazdaságok közé. Lényegé­ben új vezetés irányítja már a gazdaságot, s a tervekben már benne rejlenek az előre­haladás körvonalai. Igaz, ezekről a tervekről most még az új elnök nem szívesen beszél, mert tudja és vall­ja. jelenleg is nehéz körül­mények között dolgozik a gazdaság. Viszont nem hisz érte kapott pénz nyomtalanul kifolyt a keze közül. A „lakás” inkább lomtár­nak látszik. Asztal a szekrény tetején, kályha az asztalon. Hegyiné a bútordzsungel kö­zepén áll és mentegetőzve tár­ja szét a tenyerét: — Nem akarnak innen el­menni — mutat a gyerekei fe­lé. Az egyik lány férjével az é'éskamrában lakik. — Csak míg lakást szer­zünk — mondták ötvenhét- jen.’ — Mennyit keresnek? — 3500 forintot, de ebből ezer piára megy. A férjem folyton iszik, aztán meg én is szeretek öltözködni. A legkisebb lány tavaly ment férjhez. A fiú is ideköltö­zött — egy szál hitvesi ágyért, mert többjük nincs. Hama­rosan jött a gyerek. Most függönyökkel, drótokkal el­választva a konyha egyik sar­kában élnek, összehúzzák a függönyt, ez a magánélet. Ve­szekednek, gyűlölködnek — ez a családi élet. — Maguk miért nem próbál­nak elmenni? — Hová? — húzogatja a vál­lát a fiú. — A munkahelyén is kér­hetne segítséget. Próbálkoz­zék! — Meggyőződés nélkül bólogat. Feri. Hegyiné legkisebb fia már áldozatul esett ennek az állapotnak. Senki sem tudja, hogy nappal hol van, mit csi­nál. Utólag derül ki min­den: másfél éve nem jár is­kolába. — Éppen mondom, hogy most már holnap bemegyek az iskolába — hajtja az anyja. Holnap, mindig holnap. Ta­valy betört a gyerek. Akkor megúszta. Hegyiné égre föld­re fogadkozott, de azóta épp úgy nem törődik vele. Majd holnap . .. A napok pedig múlnak. Ti­zenkét ember tehetetlenségé­ből csak annyira telik, hogy megkeserítsék egymás éle­tét. Az udvaron ott áll a fé­lig felhúzott épület. Hegyiék Bábel-tornya. Szimbolikus. Csak a tetőt kellene feltenni rá. De nemhogy segítenék, in­kább lefogják egymás ke­zét. Hegyiék esete nem egye­düli. Sokan élnek így. De a budaörsi falak nemcsak a tehetetleneket szorongatják. Saját hibájukon kívül is él­nek még így sokan. Most próbáljunk alámerül­ni az albérletek mélyvizébe: — Nem tudnak a közelben egy kiadó ágyat? — Budafoki út kettő. Az új ház. Tóth Mihályéké. Hátulról megyünk be, azaz le Az előtérben csirkeketrec. A szoba — pince. Két ágy már van benne. Egy lányösz- szekuporodva alszik, éjszakás lehetett. S ahogy minket — egy nőt, egy férfit — magá­tól értetődően bevezetnek, ab­ból finoman lehet következ­tetni. mennyire ember itt az albér’ő. Pitzer Sándorék a főutcán laknak. Az ablakban cédula: Albérlőt felveszek. — Mennyi? — Kétszázhúsz egy hónapra. Mosással kétszázhatvan. Benyit, fel a villanyt Az öt ágy egyikében valaki ál­mos, személytelen csomó. Fel­riad, ránknéz, majd anélkül, hogy meglátna, átfordul. Aludj csak, fiú! Nem a tied ez a szoba, te csupán fizetsz. S a háziasszonyod ezért a pén­zért — öt ágy: ezerszáz bevé­tel — még csak ki sem taka­rít. A bútorod egy koszos szék. Mit álmodsz ebben az ágyban? — Fűtés? Koós László a kerepesi „pre­desztinációban”. Vannak ugyanis a Kossuth Termelő­szövetkezetben, akik belefá­radva az elemekkel folyta­tott évtizedes ádáz küzdelem­be, azt mondják: Kerepesen a mostoha adottságok miatt eleve sikertelenségre van kárhoztatva a mezőgazdálko­dás. Az új elnök pedig az ő nyugodt modorában erre csak jó ízűt káromkodik, s azt mondja: — Nem így lesz az Jóska bátyám, nem fog­hat ki rajtunk a belenyugvás! Azt Bánki János főagronó- mus árüllja el, hogy az elnök elgondolása alapján a veze­tőség részletes tervet állított össze — az elkövetkező évek legfontosabb tennivalóiról. Ami a szövetkezet erejéből telik: már most rétegvonalas szántással, különféle fák te­lepítésével, fékezik meg az eróziót. Mivel a járásban más községeket, Kistarcsát, Mo­gyoródot és Szadát is érinti ez a probléma, a járási pártbi­zottság és a járási tanács az egyetem kutatóinak segítsé­gével ugyancsak foglalkozik a talajerózió problémájával, illetőleg a védekezés kiter­jesztésével. Ezenkívül a ter­mőföldek védelmére most országosan is komplex ter­vet állítanak össze. Szabá­lyozzák a hegy- és dombvi­dékek vízgazdálkodását, ösz- szehangolják a mederrende­zés. csatornaépítés tenniva­lóit, az agrotechnikai és a ta­lajvédelmi feladatokkal. A Kossuth Tsz-ben külön­ben megszületett már a ta- lajerővisszapótíás terv®.„is. A munkaerőhiányt meg úgy akarják enyhíteni, hogy a gé­pesítés mellett a jövedelmező, de kevésbé munkaigényes ágazatokat fejlesztik. Rátér­tek a baromfitartásra, a lege­lőket meg juhokkal haszno­sítják. Ezeknek a munkáknak per­sze még csak a kezdetén tar­tanak, de az indulás biztató I jelei máris bizonyítják az el* I nők igazát: nincs „predesztU < náció” Kerepesen. Súlyán Pál 30000 üdül«» közalkalmazott A Közalkalmazottak Szak- szervezete az idén mintegy 30 000 dolgozót nyaraltat. Az üdülők fenntartására, a csa­ládos, illetve a gyermeküdül­tetésre és a külföldi csere- nyaraltatásra hárommillió fo­rintot irányoztak elő. Megkezdődött a vidéki ta­nácsok dolgozóinak budapesti üdültetése is. Ennek program­ját városnézéssel, kirándu­lással, színházlátogatással gaz­dagítják. A balatonakali gyer­meküdülőt új campingfahá- zakkal bővítették. Itt több mint száz gyermeket tudnak elhelyezni egy-egy váltás­ban. EGY, CSAK ECY VENDÉG ÁLL TALPON AZ IVÓBAN megint elmegy. Néha huszonöt­ször, de sokszor harmincszor is megismétli láto­gatását naponta. Ilyen gyakori ven­déget persze hogy nem lehet asztal­hoz kényszeríteni a bevétel további csökkenésének veszélye nélkül, az állva ivás ki­váltságát tehát egyedül tőle nem vonták meg. Hi­szen egy fecske nem csinál nya­rat, egy álló ven­dég az ivóban sem csinál a sörözőből talponállót. : Bezárták a szent­endrei Béke Ét­terem söntését. [Nem való talpon­álló a város köz­pontjába, a Marx térre! Egy hónap­ja, takarosán be­rendezett söröző­borozó nyílt a helyén, mire a régebbi havi 200 ezer forintos be­vétel menten fe­lére csökkent. Hiába, sok az olyan ember, aki­be ülve nem fér bele az ital. Né­mely egykori törzsvendég nem is nyugszik bele abba, hogy leül­tessék, inkább betér a másik ol­dalon az b gáló élelmiszer- üzletbe, vásárol egy-két palack sört és megissza az üvegből, az — utcán. De állva! Akad azonban egyetlen kivétel, továbbra is állva ihat a sörözőben a söntés egyik régi, jó vendége. Be­jön, felhörpint féldeci pálinkát, leöblíti egy piko­ló sörrel, fizet és máris távozik. Igazi gyorsfo­gyasztó. Kisvár­tatva aztán újra megjelenik, beke­belezi gyorsan, állva ugyanezt a szeszadagot, aztán — Itt főzök a szobában. Jó meleg a levegő. Azt sem kívá­nom meg, hogy minden vasár­nap elutazzanak. — Köszönjük, majd írunk. (Irtunk.) Nincs itt egy megszabott felső határ? Bátori Imre tanácselnökhe­lyettes: — Ágybérleti nyilvántartás sincs. Régen rendőrségi enge­dély kellett az ágybérlethez — két év óta semmi. Azóta csak a bejelentkezésekből értesü­lünk az albérleti viszonyokról. Van olyan nap, hogy húsz be­jelentkező keres fel minket. Igaz, sok a kijelentkező is — de a tendencia szaporodó. — Honnan érkezik a leg­több albérlő? — Szabolcsból, Szatmárból, Biharból. Miért jÖnnfk? indokok: „Itt többet keresek.” „Tanyán lak­tam, ott én csak a munkát, a térdig érő sarat, a petróleum­lámpát, a disznóólát Ismertem. Ha láttak egy lánnyal, kibe­széltek.” „A vállalatomnál zu­hany van. Mindig félcipőben járhatok.” „Sokan vagyunk otthon.” „Itt járda van. presz- szó és angol vécé. Mozit néz­hetek.” „A bátyám írta, hogy jöjjek.” ,,Nincs állandó munka a téeszben.” „Mert Pesten minden van” — kiderül, hogy színházban még nem volt, a Halászbástyát, a Mar­gitszigetet, a múzeumokat nem látta. „Mert itt olyan fri­zurát és nadrágot hordok, ami tetszik . nekem.” Kislány: „Mert nincsenek fiúk a falum­ban.” — Hol helyezkedhet el egy már gyökeret eresztett vagy újonnan jött budaörsi? — Budaörs zöme Pesten dolgozik — ezért nevezik alvó falunak is — a XI. kerületig gyárakban. A busz húsz perc £ alatt a Móricz Zsi gmond kör- í térre ér. A község így gyakor- ^ latilag közelebb esik a köz- f ponthoz, mint sok külváros, j — Mikorra lesz az albérlők-; bői főbérlő? — kérdeztük a { tanács lakásügyi előadóját. í — Nehéz kérdés. Kétezer \ lakásigénylés fekszik a ta- ; nácsnál, de kiutalás nincs,; csak adminisztráció. A meg- í üresedő állami házat az OTP- ! nek terjesztjük fel eladásra i Azé lesz. akinek pénze van. : Akik forinttal érkeztek — el- í adták otthon a tanyát, a há- \ zat —, azok előbb-utóbb házat j vesznek, építkeznek. A töb- j biek — köztük akik Pestről j „csúsztak” le Budaörsre — fi- j zetík a magas albérleti díjat, j a piacról élnek, nehezen tud- \ nák gyűjteni. — Állami építkezés? — A megye tizenötéves fej-! lesztési tervében egy lakás j építése sem szerepel. \ — ön szerint milyen forrás- ! bői nyílhatna erre lehetőség? \ — A reális lakásértéknek! megfelelő bért kellene kérni; az állami lakásokért: egy-egy | földszintes épület lakója je- j lenleg 25—30 forintot fizet. A 1 kiadás sokkal több. ; — Hogyan vélekedik a ta- 5 nács a budaörsi laikásviszo-; nyok jövőbeni rendezéséről? ^ A / urbanizálódás a város fe- \-lé özönlő tömeget jelenti. Ez ^ nem budaörsi, hanem orszá- £ gos ügy. A hatalmas áramlás £ községünkbe, mint egy arra al- \ kalmas szigetre, sok embert ^ hord. Budaörs speciális prob- J lémái köldökzsinórral kötőd- £ nek a fővárosi lakásproblé- mákhoz. A megoldás is csak j társadalmi szinten várható. í í Padányi Anna— S Dozvald János á A napokban várható a cu­korrépaföldek falánk kárte­vőjének, a répalevéltetűnek nagyarányú támadása is. Ez esetben már az első gócok észlelésekor meg kell kezde­ni a védekezést Wofatoxos porozó vagy permetezőszer­rel. Ügyelni kell azonban, hogy az erős méreggel per­metezett vagy porozott táb­lák szélein feltűnő jelzé­seket állítsanak fel figyel­meztetésül, nehogy emberekben is kárt okozzon a védekező- szer.

Next

/
Thumbnails
Contents