Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-15 / 139. szám
1963. JtJNIUS 15, KEDD HECH4 , V~“>' ti. idilliül Esős aratásra számít a szobi járás Növelik az aratópárok számát - Tető kell a kombájnszérü fölé Amilyen rendkívüli az időjárás, olyan rendkívüli gondosság szükséges ebben a nagyon esős esztendőben a betakarításhoz és az egyéb nyári munkákhoz. Az aratásban akkor sem lehet fennakadás, ha átmenetileg lehetetlen lenne a gépi aratás. A szobi járás termelőszövetkezetei, termelőszövetkezeti csoportjai és szakszövetkezetei földjén összesen 7443 hold gabonaféle vár aratásra. Megfelelő időjárás esetén, ennek mindössze tíz százalékát kaszálnák, a többin kombájnok és cséplőgépek vágnák a gabonát. Ehhez a munkához elegendő gép áll rendelkezésre, noha a tsz-ek 13 aratógépéből alkatrészhiány miatt csupán öt üzemképes. Normális körülmények között 120 aratópár elég lenne, most azonban biztonság okából kétszer ennyit helyeznek készenlétbe. Más esztendőkben ugyanis a növényápolást meg az aratást is befejezhették, mire a járásban annyi sok kezet foglalkoztató málnaszedés ideje elérkezett. A nyári betakarítással egyidejűleg 3076 vető-, és 2105 hold mélyszántáshoz 19 erőgép áll rendelkezésre, tehát kettős műszak bevezetése szükséges. Ehhez viszont nincs elég traktorvezető, amiért is traktorokat ipari üzemektől igényel a járás. Hogy a kombájnnal aratott gabona esős időben is szárítható legyen, tetővel kellene ellátni a kombájnszérűket, amihez azonban nem mindegyik tsz rendelkezik pénzügyi alappal. Kétszeres haszon: Melegágyak utóhasznosítása Az aszódi járásban sok termelőszövetkezet alkalmazza a melegágyak utóhasznosítását. Miután a palántákat kiszedték az ablakok alól, kertészeti primőrtermesztésre térnek át a melegágyakban. A járási tanács tájékoztatása szerint a termelőszövetkezetek 1250 melegágy! ablak alatt paradicsomot, 870 ablak alatt paprikát, 6510 ablak alatt uborkát, nyolcszáz ablak alatt pedig tököt termesztenek. Az ily módon nevelt konyhakerti növények átlag két héttel érnek korábban a természetes környezetben levőknél. KÍSÉRLET Tárnok és Martonvásár között újfajta vasútbiztosító berendezést szerelnek fel — kísérletképpen. Ha beválik: országszerte bevezetik. Állandó exportbemutató Zsámbékon Miért „arab" a magyar malom ? - Kelendő konstrukciók - Helyszíni kísérletek Zsámbék határában emeletes épület magasodik az út- széli bokrok mögött. A kerítésen belül szerszámok, talicskák. A vaskapu tárva, de már kintről látni, hogy a hatalmas csarnok üres, csak imittamott hever valami furcsa formájú alkatrész. Az épületet a környékbeliek arabmalomnak nevezik. Méghozzá joggal, amint ez Budapesten, a Mezőgép- és Malomfejlesztő Intézetnél kiderült. Dr. Molnár Zoltán csoport fővállalkozásvezető elmondta, hogy a zsámbéki intézmény az ország egyetlen tervköte- lczcttségi nélküli kísérleti malma. Magyarország már a múltban is híres volt kiváló malomiparáról. Jóhírünket az MENNYIT ÁRADT?... (Foto: Gábor) Országos dalostalálkozó Esztergomban Pest megyét a Vox Humana képviseli Az Esztergomi Városi Tanács és az esztergomi „Labor" Műszeripari Művek Balassa Bálint énekkara június 19—20-án országos dalostalálkozót rendez Esztergomban. A felszabadulás 20. évfordulója tiszteletére rendezendő találkozón 29 kórus 2000 taggal vesz részt, s fellép a Magyar Néphadsereg 100 tagú egyesített fúvószenekara is. A díszhangversenyen kívül négy szakmai bemutató hangversenyre kerül sor. Ezeken olyan nagy múltú együttesek is szerepelnek, mint a Vándor Kórus, a MÁV Járműjavító Haladás férfikara, a váci Vox Humana, a szegedi Hazánk munkáskórus. A zsűri munkájában részt vesz Bárdos Lajos Kossuth- díjas és Gulyás György Lisztdíjas karnagy is. JÄN0S-MAJ0R Az ország legkorszerűbb „csibegyára Három évvel ezelőtt kezdték meg a Fejér megyei Já- nos-majorban az ország legkorszerűbb „csibegyárának” építését. A húsz, egyenként 12 ezer férőhelyes épületből álló telepen egyszerre 240 ezer csirkét tudnak felnevelni. A kiscsirkéket kétnapos korukban szállítják a telepre, ahol kilenchetes korukig tartják őket. Az új baromfitelepen gépesítették az egyes munkafolyamatokat, az etetés-itatás szállítószalagokkal történik s távfűtéssel biztosítják az állandó hőmérsékletet. A 41 millió forintos költséggel épülő telep nagy része elkészült s 12 épületbe már be is „költöztették” a csibéket. újabb, modern konstrukciók tovább növelték. Ilyen berendezéseket szállítunk a népi demokratikus országokba, s mind gyakrabban a Közel- Keletre is. A malmok felépítése, berendezése különböző, elsősorban az őrlésre és a kialakult nemzeti sajátosságokra kell tekintettel lenni. Más típusú berendezés kell a búzához, mint a többi magvakhoz. A malomipari berendezéseket eddig elszállították a külföldi helyszínre, ott felszerelték, s megkezdték a próba- üzemelést. A különböző módosításokra így csak hazánktól sokezer kilométerre kerülhetett sor. Ennek a sok gonddal és költséggel járó gyakorlatnak vetett véget most a zsámbéki kísérleti malom létrehozása, amely a jövőben kétirányú működést fejt ki. Technológiai sorrendben beépítik ide az összes típusgépeket, s a külföldi partner mintegy állandó kiállításként — működés közben szemlélheti őket. Másodsorban pedig a már megrendelt és legyártott berendezéseket itt összeszerelik, elvégzik a vevő jelenlétében a próbaüzemelést, amely a gyártási folyamatot gazdaságosabbá teszi. Az első ilyen malomüzemi berendezést már kipróbálták Zsámbékon. A napi öt vago- nos teljesítőképességű gépet beépítették, s amikor meggyőződtek róla, hogy az előírt kívánalmaknak megfelel — elszállították Kairóba. Most várják próbaüzemelésre a következő csoportot, amelyet szintén Egyiptom és Irán vesz át. — Innen ered tehát az elnevezés — mondta Dr. Molnár Zoltán —, hogy arab malom a miénk. Az intézet a malmi berendezések mellett mezőgazdasági gépek fejlesztésével is foglalkozik, külöiioóző munkagépek újabb és újabb típusait kísérletezi ki, amelyek gyakorlati kipróbálása szintén a zsámbéki telepen és a környező állami gazdaságokban történik majd. Egy kisebb szerelőműhelyt is építettek ide, ahol a prototípusok apróbb hibáit a helyszínen megjavíthatják. ( k. m.) • • Vásár ^ Üzlet után ^ előtt A Budapesti Nemzetközi Vásár kaput zárt. Hozott-e hasznot a kiállító kisipari termelőszövetkezeteknek? A VECSÉSI VEGYESIPARI KTSZ örömmel könyvelhette el, hogy: — Elnyertük az első dijat, melyet központunk tűzött ki. A legszebb termék cím anyagi honorálása 3000 forint. A jól sikerült, könnyű műanyag tokba bújtatott hajszárítókat gyártják .. — Mit hozott a vásár? — A Belkereskedelmi Minisztériumnak és a külkereskedelemnek mintapéldányokat kellett készíteni. Előbbi helyről sokat kérnek, utóbbiaktól rendeléseket várunk. GYALI VASIPARI KTSZ: — Angolok, svájciak, norvégek lesznek vásárlóink. Az állítható, egymás mellé csukható sátorvázakból kérnek. A szerkezet valóban ügyes. Egy közel 3 méteres vázdarabot 70 cm-re csukhatunk össze. — Rendelés? — Több tízezres tételről tárgyalunk. — Régi gyártmányuk, a kard, hozott-e újabb üzletet? — Nem ez volt a szenzációnk, hanem a kiállított lábpumpa. Autógumik felfúvá- sához használják elsősorban. Sokkal kisebb fáradsággal, majdnem egynegyed idő alatt ér célhoz, aki használja. A görögök látatlanban ötszáz darabot rendeltek. — Vjabb üzletfelek? — A nyugati szakemberek nagy fantáziát látnak benne. Az ára is könnyen hozzáférhető: egy-egy berendezés 200 forintba kerül. Reméljük, sok külföldi pénzt hoz. V„S„„„„SS„„„„„„„S„SSSSS„SSSSSS„SSSSSMSS„„SSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSS/SSSSSS/SSSJSftSfSS/SSSS/SS/SS/SS/Sf//S/S*SJl veszi táskaírógepét, visszalapoz noteszébe és már ütné is az első betűt. Mein Herrn! — álljunk meg egy pillanatra. A szöveget a képekhez mi írjuk, jó? Tárgyilagosak leszünk a képekkel, őszinték a felvételek mögötti valósággal. Megengedi? ségig. A háború alatt már Pesten voltam hajóács. Kapom a behívót, védened kell a hazát, testvér. Az anyátok istenit, hiszen már egy köpésre vannak az oroszok! Mikor bejöttek, rendőr lettem. A németem meg még a szomszédban. Gondoltam, ha ezek vissza találnak jönni, elővesznek engemet egy jó szóra. A sebhely előugrik: — Megint hazudsz? Beszélsz románul egy szót is? Mondj egy szót románul! — Maga milyen nyelvet beszél? — Németet. — Hol szerezte a sérülését? Az érdekellek népes tábora két pártra szakadt. Az egyik késdobálónak hívja, a másik dühöngőnek. A vitát felülről akarták eldönteni azzal, hogy bezárják — de a vendéglátóipar így nem vállalta volna a mögötte levő éttermi helyiség üzemeltetését. Jelenleg tehát az étterem képviseli a kultúrát, amelynek gazdasági alapját, az italboltot most a két párt — késdo- bálók és dühöngök — koalícióban uralja. A pénztárnál kis, kalapos ember. Hatalmas orrát követelőn tolja be a nyíláson, de belülről fölényesen néz végig egy arc. Már hangzik az ítélet. — Nem kap semmit! Először is, maga elgurította a pénzt. Másodszor, miért áll oly görbén? Mert részeg! Az orr gazdájával együtt sértetten elmodósik. Azután csak egy hang: — Kell nekem az ő italuk! Az asztallapon sörlé, benne cigarettacsikkek. Egy lékelt homlok hajol rá, hinta, palin- ta. A szomszéd fej meg ádáz, hallgatag. Valaki egy piros svájcisapka alatt: — Romániában a katonaságnál felvittem az őrmester— A háborúban. Az ádáz zárkózott szavakkal közli, hogy székely, de többet nem mond. („Azt sem tudom, kik maguk!”) — Azt hitték, kell az italuk — bólogat egy szomorú orr a sarokból. Ez a szöveg záróráig. Pár perc után unalmas, de ha valaki mégis időt szán rá, észreveheti, hogy a téma egy körben mozog: ki voltam, mim volt, hol születtem, katona voltam ... csupa Volt. Bemegy a féldeci, és kijön a múlt. ☆ A múltról kérdezzük idősb Szakály Mátyást, nyugalmazott budaörsi iskolaigazgatót, a községről szóló tanulmányok gondos őrzőjét. Lapozunk jegyzeteinkben. A falut első ízben említő írás kelte: 1282. Négyszáz évvel később, a török elűzése után — a monda szerint Budavár főparancsnoka a gyauroktól szenvedett vereség miatt, lovával együtt vetette le magát a mai Törökugratóról — egy összeírás így említi a települést: ganz Wedh — teljesen puszta. Több hullámban érkeztek aztán a német telepesek. Budaörs az itteni nép ajkán: Wuudesch. Egy régi szerződés aláírói: Sebastian Sonn, Christián Dentzi, Simon Freu. A századforduló a faluban messze híres szőlő- és gyümölcskultúrát talál. A talaj mészben gazdag, fekvése a kellő napfényórát adja — kedvez az őszibaracknak. S hogy élnek az itteniek? Nyelvüket megtartották. A közösség zárt, nem hatol be fővárosi szél. A szigorú keretek — a vallás melegágya. Budaörs svábsága ismert lesz folklórisztikus körmenetéről, népi passió játékáról is. (Megint egy szájhagyomány: történt, hogy egy hiú és kissé termetes sógor váltig ragaszkodott Krisztus szerepéhez: le is szakadt a Kálvária-hegyen a keresztről.) A víz drágább a bornál, lajtokkal hordják Pestről — itt csak Ferenc József keserű víz terem, meg a ciszternák vize, azt isszák a szegényebbek. A piacos, de még a pár gimnáziumba járó diák is — köztük Szakály Mátyás bácsi — gyalog jár a fővárosba, a farkasréti úton. Később lesz BART-busz, de az költséges a helyi bukszáknak. Múlnak az évtizedek. A hitleri propaganda hat Magyar- országon is, Budaörsön is megalakulnak a Volksbund-szer- vezetek. összeírják, ki német, ki magyar. A nemzetközi egyezmény értelmében. Ez az összeírás dönt 1948-ban, a németek hazatelepítésekor. Budaörs kilencezer lakosából ezer vallotta magát magyarnak. A magyarok ittmaradtak. A megüresedett telkekbe, házakba Csehszlovákiából, Romániából, Jugoszláviából jöttek. Sok tizenkilences, vagy Spanyolországban harcoló, később a Szovjetunióban, Franciaországban élő veterán is otthonra lelt Budaörsön. (Az átmeneti idők alkalmat adtak visszaélésre is: a pontatlan telekkönyvezés lehetőséget teremtett például, hogy a megmunkált gyümölcsösbe más telepedjen.) 1953-ban a hatálytalanított kitelepítésből a főváros felé igyekvő deklaszál- tak kerestek maguknak itt átmeneti lakást. 1956 óta á falvakból jöttek növekvő áradata tölti már-már a túlcsordulásig a községet. Ez a legújabb hullám. Az ár még nem indult apadásnak. Mi történt a svábsággal? Csak hallani lehet róluk, hiszen a népviselet, a beszéd felszívódott — legfeljebb az öregebbjét lehet látni jellegzetes ruházatban a litánián... Negyvennyolc után hosszú ideig begubóztak: az ötvenes években nem vállalták a közéleti tisztségeket. Aztán beilleszkedtek. Évekkel ezelőtt az itteni nemzetiség felkarolását szolgálandó, az iskolába német tagozatot terveztek: jelentkezők hiányában nem sikerült megvalósítani. A múlt viharai lecsendesedtek régen. De a még gyűrűző hullámokat nem értheti meg az, aki nem ismeri a múltat. Ma már csak a Frankhegy kopasz, sziklásodó részei kérik számon az egykori időket. („Négy-öt év múlva any- nyi termő fa lesz. mint volt egykor” — mondják a tanácsházán.) Meg azok, akik az eltelt évek alatt sem tudtak beilleszkedni. Mert az idők áradata sok hordalékot is vetett a főváros menti szigetre, s a félresiklott emberek nem a mát élik. így a múlt 1964-re a kocsmába szorult. Paűányi Anna — Dozvald János
