Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-13 / 138. szám
10 1965. JUNIUS 13, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink Kinek jár pótszabadság? P. L.-né nagykőrösi lakos levélben kért tanácsot, hogy jár-e neki pótszabadság. Négy éve a városi kertészetben dolgozik, és legkisebb gyermekének betegeskedése miatt a tizenkét napi alapszabadságát igénybevette, sőt fizetés nélküli szabadságot is kért gyermekápolás céljára. Munkahelyén pótszabadság iránti igényét elutasították és ennek a sérelmének orvoslása céljából fordult hozzánk. Mivel olvasónk gyermeke az egy évet betöltötte, ápolás és gondozás érdekében táppénzes állományba már nem lehet helyezni. Jogosult azonban fizetés nélküli szabadságot kérni és ezt nem tagadhatják meg. Egyébként a négyéves folyamatos munkaviszonya alapján két napi pótszabadság illeti meg. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a fél évi, vagy azt meghaladó időt egész évként kell számításba venni. A félévet el nem érő időt pedig figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben a négy évi munkában töltött évek után nem ismerik el a két napi pótszabadságra való jogát, tanácsoljuk, forduljon a vállalati munkaügyi döntő bizottsághoz. Külföldi örökség átvételével kapcsolatos eljárás. Az örökség átvételére külföldre akartam utazni, de útlevél iránti kérelmemet elutasították. Hova fordulhatok ügyemben orvoslásért? — kérdezi P. I. vecsési lakos. Amennyiben útlevélkérelmét elutasították, jogosult a belügyminiszterhez, illetve a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjéhez felülvizsgálati kérelemmel fordulni. Ne tévessze össze azonban, hogy a külföldre való kiutazás és a hagyatéki eljárás lefolytatása két különálló dolog. Az útlevél kérelmének elutasítása következtében jogai nem szenvednek sérelmet, mert a hagyatéki eljárást az Általános Értékforgalmi Bank folytatja le az ön érdekeit képviselővé. Ipari tanulók szabadsága. M. J. gyömrői olvasónk azzal a kéréssel fordul hozzánk, közöljük, hogy az ipari tanulót hány r.ap fizetett szabadság illeti meg. Olvasónk kérdésére közöljük, hogy ipari tanulót — korára való tekintet nélkül — harminc munkanap fizetett szabadság illeti meg, amelyből huszonnégy munkanapot a nyári, hat munkanapot pedig a téli tanítási szünet tartama alatt kell kiadni. Az egyéves tanulóidejű szakmák ipari tanulóit a hat munkanap téli szabadság nem illeti meg. A felajánlott cserelakás tulajdonosának befogadó nyilatkozatát a felmondáshoz kell-e csatolni? K. F. dunabogdányi lakos kérdezi, — csatolni kell-e a bérlőnek szóló felmondó levélhez a felajánlott cserelakás tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozatát? Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a lakásrendelet 62. §. (2) bek. a felmondás érvényességének feltételeként jelöli meg, hogy a felmondással egyidejűleg kell felajánlani a cserelakást Ez a hiány utólag nem pótolható. Amennyiben e nélkül mondta fel a lakásbérletet, a bíróság érdemi vizsgálat nélkül el fogja utasítani keresetét. Egyszerre csak egy jogcímen lehet nyugellátást folyósítani. Férjem 1800 Ft nyugdíjat kapott, én pedig 800 Ft öregségi nyugdíjban részesülök. Férjem megnalt, kaphatom-e az én nyugdíjam mellett az özvegyi nyugdíjat is? — Kérdezi özv. Sz. J.-né ceglédi olvasónk. özvegyi nyugdíj a sajátjogú nyugellátás mellett akkor volna folyósítható, ha a két ellátás együttes összege a 700 Ft-ot nem haladná meg. Mivel olvasónk saját nyugdíja is több ennél, joga van választani, hogy a saját vagy az elhunyt férje után járó nyugdíj 50 százalékára — mint özvegyi nyugdíjra — tart-e igényt. Mivel a férje után járó 900 Ft özvegyi nyugdíj nagyobb összegű, mint a saját nyugdíja, ezért joga van az özvegyi nyugdíjat választani. Saját nyugdíja pedig szünetel. A nyugdíj megállapításánál öt évi munkabér havi átlagát kell alapul venni. V. M. kisoroszi lakos kérdezi, hogy a táppénzes állományban töltött idő is beszámít-e az öt évi munkabér- átlag megállapításánál? Olvasónk kérdésére közöljük, hogy a munkabér kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni azokat a naptári napokat, amelyeken a dolgozó igazolt keresőképtelensége miatt nem dolgozott. Aggálya tehát nem indokolt, mivel a közel egy évi táppénzesállományban töltött időt (tehát amikor fizetésének 75 százalékát kapta táppénz címén) az átlagfizetés megállapításánál nem lehet figyelembe venni és így a nyugdíj összegének megállapításánál önt sérelem nem éri. Dr. M. J. r vX?C,XX-VxNXXXXXXXXXXVXX.XVX'A.XXXXV*VXXXX.XXV,, HORGÁSZOK Mitől pusztulnak a halak? - Kötelező a derítők építése - Szennyesek a vizek BESZÉLGETÉS A SZÖVETSÉG FŐTITKÁRÁVAL A Balaton után legjelentősebb haltenyésztő helyünk a soroksári Duna-ág. Budapest határában a Kvassay zsilipnél kezdődik és a tassi nagy áteresztőnél ér véget. Lényegében a háromezer kataszteri holdas terület természetes vízmedencének tekinthető, ahol a halak ideális körülmények között szaporodhatnának a népgazdaság hasznára és a sporthorgászok örömére. A valóságban viszont sok körülmény gátolja a jobb eredményt Erről beszélgettünk Berényi Jánossal, a Horgász Szövetség főtitkárával. — A soroksári Duna-ág hosszú évek óta sok problémát okoz nemcsak a horgászoknak, hanem szinte valamennyi hatóságnak. A víz minősége világszerte nagy gondot jelent. Tavasszal nemzetközi hidrológiai kongresszust tartottak. Megállapították, hogy az ipar óriási ütemű fejlődésével együtt nő a vizek szennyeződése. Ha nem tennénk ellene semmit tíz év múlva a folyóvizek, tavak szinte kivétel nélkül tisztátalanokká válnának. Ez a nagy arányú ipari vízszennyeződés tönkreteszi az egyes halfajok ívóhelyeit, s előfordul, hogy a hal ízét teszi élvezhetetlenné. — A soroksári és a ráckevei Duna-ág mitől szeny- nyeződik? — Talán ott kezdeném, hogy a Duna vize szakaszosan — leginkább Győrnél, Tokodnál és Dorognál szennyeződik. De ugyanolyan ütemben tisztul is. A baj akkor keletkezik, ha a fertőződés nagyobb mérvű, mint az öntisztulás. Az egyik iegkiadósabb adagot a Duna éppen Budapest alatt, Csepelnél kapja — több forrásból. Annak idején Kispest, Lőrinc szennyvízlevezetését rosszul oldották meg. Ez a csatorna az ATTRA-gyár mellett ma is napi harmincezer köbméter szennyvizet zúdít a Dunába. Javulást a dél-budapesti derítőműtől várnak, amely állítólag 1970-re készül el. Egy kisebb szakasz azonban máris működik, de az még távol van az elégtől. Tudni kell még, hogy a házi szennyvíz egyrészt hasznos, de egy bizonyos mennyiségen túl már káros. A bomló anyagok sok oxigént elvonnak, ami különösen télen nagyobb mérvű halpusztulást okoz az amúgy is legyengült szervezetű állatoknál. — Évek óta hallunk a Duna-ág fenolos fertözött- ségéről. Ez hogyan kerül a vízbe? — Ma már valamivel jobb a helyzet, mint mondjuk régebben volt. Az 1950-es években a fenol miatt nagyon megritkult a halállományunk. A Vörös Csillag Traktorgyár ipari vize ide ömlött a mellékágba s erősen fenoltartalmú volt. Azóta megépítették az átemelőszerkezetet, amely a vizet a nagyágba viszi. Viszont megoldásra vár a kisüzemek szennyvízelvezetése. Igaz, hogy ezek a galvanizá-' lók, javítók csak ötven-száz liternyi vegyianyagos vizet bocsátanak a csatornába, de a sok kicsi sokra megy. A Csepeli Papírgyár szulfidlú- gos vizet tennél, amit megfelelő átemeléssel a nagyágba ürítenek. Viszont, ami szintén nem tiszta — az öblítővíz — már a mi Duna- águnkba ömlik, ahol sokkal kisebb a víz sodrása, az öntisztítást csak a kiterjedt vízfelület, a napsugár végzi. — Mindez nem valami biztató. Történt-e valami intézkedés a helyzet változtatására? — Szerencsére igen. Hatása azonban csak a későbbi években várható. Űjabban már a közegészségügyi szervek, de a mezőgazdaságban az öntözéses gazdálkodás is minőségi igénnyel lép fel. Annak a veszélye fenyeget, hogy az a víz, amelyben a hal nem tud megélni, nemcsak az öntözésre válik alkalmatlanná, hanem ipari felhasználásra is. A halaknak így mintegy bioindikátor szerepet tulajdoníthatunk. A két évvel ezelőtt hozott rendelet értelmében a Vízügyi Főigazgatóságnak jogában áll megbüntetni azokat a vállalatokat, amelyek vizet vesznek a Dunából és használat után derítés nélkül engedik vissza. Jónéhány gyár évente Harmincezer forint jutalom Az Állami Biztosító a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében az elmúlt évre 600 ezer forint jutalmat tűzött ki a termelőszövetkezetek legkiválóbb sertéstenyésztői és gondozói számár a. A 100. ÉVFORDULÓN Orvostörténeti múzeum Semmelweis szülőházában Apród utca 1—3. Semmelweis Ignác szülőháza. A nagy tudós halálának századik évfordulóján, augusztus I3-án, a megfiatalított külsejű öreg házban Orvostörténeti Múzeum nyitja meg kapuját a közönség előtt. A kapun át a kertbe lépőt a szemközti falon felirat, előtte szobor fogadja. Semmelweis sokat hányatott földi maradványait ezután a felirat mögötti falrész őrzi. A nagy tudós életművének pedig a kolumbárium előtt felállított szobor, Borsos Miklós szobrászművész „Anya” című alkotása állít emléket. A szülőház, a múzeum egyik helyisége Semmelweis-relik- viákat tár a láto~atók elé. Egykori dolgozószobájának eredeti bútorai, köztük íróasztala kerülnek itt kiállításNYITÁS: AUGUSZTUS 13 ra, úgyszintén a nagy tudósról és szüleiről készült festmények. Az emeletes, sok szobás ház más helyiségei magyarországi orvostörténeti dokumentumokat mutatnak be a látogatóknak. A múzeum egyik érdekességének ígérkezik az egykori Király utcai Gö- möry-, később Török-patika 1819-ben készült, ma már iparművészeti műemléknek számító berendezése. A patikaberendezés történelmi és irodalmi tekintetben is kuriózum: receptfiókjainak feliratai Kossuth Lajos és Petőfi Sándor nevét is őrzik, tanúsítva, hogy gyógyszereiket e patikában készíttették el. A muzeális gyógyszertár különben állandó patikaedény-kiállításnak nyújt majd keretet, amelynek legrégibb darabja 1524-ből származik. A múzeumban talál majd elhelyezésre a földkerekség harmadik legnagyobb értékű orvostörténeti éremgyűjteménye, amelynek alapját a Fa- ludy-féle éremgyűjtemény képezi. A négyezernél több érmét magába foglaló gyűjtemény legrégibb darabja az antik Athénből származik. Megtekinthető lesz a múzeumban a többi között a magyarországi orvostörténeti kódex- és könyvgyűjtemény számos értékes példánya is, köztük mindaz a magyar és idegen nyelvű kódex, amely Semmelweis munkáságát tárgyalja. (K) A közelmúltban zajlott le az értékelés, s megyénkben 30 ezer forint jutalmat osztanak most ki öt termelőszövetkezet legjobb sertéstenyésztői, gondozói részére. A pomázi Petőfi, a tápiószentmártoni Kossuth, a ceglédi Petőfi, a tárnoki Lenin és a nagybörzsönyi Hunyadi termelőszövetkezet sertésgondozói és a sertéstenyésztést irányító szakemberei között osztják szét a jutalmakat. Az O. B. V. Budapesti Bányagépgyára felvesz ipari tanulónak 14—16 éves, 8 általános iskolát végzett fiúkat esztergályos, marós, kovács, hegesztő, szerkezetlakatos szakmára. Szerkezetlakatosok és kovácsok részére indokolt esetben otthonelhelyezést biztosítunk. Jelentkezés naponta 7—15-ig a vállalat tanműhelyében. Bpest. IV., Baross utca 91—95. Juliana Hern több millió forintot fizet ilyen célra. Pár év alatt kifizetnek annyit, amennyibe a derítő kerülne, tehát érdekük, hogy szorgalmazzák a mielőbbi megépítését Az így begyűlt pénzt a Vízügyi Főigazgatóság külön számlán gyűjti s olyan kisebb üzemek derítőjét építi meg belőle, amelyek önerejükből nem lennének: erre képesek. A szennyvizek tisztítása anyagi áldozatot követel és pusztán a halgazdálkodás érdekei nem mindig esnek elég súlyosan latba ahhoz, hogy biztos védelmet nyújtsanak. — Milyen most a soroksári, ráckevei Duna-ág halállománya? — Mint már mondtam, na- ^ gyón vigyázunk arra, hogy a | halállományt továbbra is meg- 5 felelő szinten tartsuk. Évenként rendszeresen újra bené- ? ! pesítjük a vizet. Tizennyolc^ horgászegyesületünk hatezer ^ : tagjának érdeke követeli ezt. Az évad kezdetén 8 millió | süllő, négyszázezer csuka és^ludwigsburgi modell a na-^ négyszáztízenkét mázsa ponty- S pókban nyerte el Nizzában | ivadékot telepítettünk a víz- § a Miss Európa címet. A | be — fejezte be tájékoztató-1 Miamiban rendezendő Vt-S ját a Horgász Szövetség fő-^ lúg Szépe versenyen is ős titkára. KM ^ képviseli Németországot. S ^ De vajon megnyeri-e?-..................... A\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ ^ Matuzsálemi utcanevek Budapesten Később Űri utcd lett és csak 1794 óla hordja mai nevét. Sok váU tozaton át ju-1 tott el 1790-ben mai nevéhez a Molnár utca is. 1528-ban még Hajós utca volt, 1695- ben Vízi kapu utca, 1750 körül Kis Lipót utca, de még 1780 táján is Duna utca volt a neve. Bőven akadtak az elmúlt századokban ma máY megmagyarázhatatlan átkeresztelések is. Ki tudná kitalálni például, hogy azt az utcát, amely 1529- ben még Szent Péter nevét viselte, miért nevezték el a XVIII. században Hattyú utcának? Miért lett a mai Lévai Oszkár utca 1858- ban Fecske utcává a Veréb utcából? Es végül mi okozhatta, hogy nem is olyan régen a Ponty került a Csuka helyére a jellegzetes kis budai utca nevében? Egyre több az ■újfajta, jól olvasható korszerű utcatábla Budapesten, de ezek a táblák nemegyszer igen régi elnevezéseket hordoznak. Hogy melyik a legrégibb mai utcanevünk, azt pontosan megállapítani talán nem is lehet, de jó néhány van, amelyik kétségtelenül több évszázada él már, ez pedig a mi viharos múltunkat tekintve csakugyan matuzsálemi kornak számit. Budán az Űri utcát és a Vám utcát például már 270 éve, 1695-ben is ugyanígy hívták. Igaz, azóta mind a kettőt több ízben átkeresztelték, de végül mégis visz- szakapták régi nevüket. A Bécsikapu tér viszont 1322-ben még Szombat piac volt. 270 éve még csak Bécsi tér volt, de 1720 óta már mai nevét viseli. Ötször változtatott nevet hat évszázad alatt a Dísz tér. 1391: Szent György tér, 1695: Fő tér, 1728: Disz tér, 1848: István király tér és 1849 óta ismét Dísz tér. A pesti oldalon feltétlenül a matuzsálemek közé tartozik az Illés utca. Így hívták már 1751-ben is, amikor innen szállították a vizet a látogatóba érkezett Mária Terézia asztalára. A Kertész utca neve viszont „csak” 1787 óta őrzi az akkori kertészetek emlékét. Csak egyetlen évvel fiatalabb nála a Kígyó utca neve, ami egyébként a Hatvani és a Vám utca nevek örökébe lépett. Százhetvenöt éve viseli mai nevét a Bástya utca és a Duna utca, amely akkor még a mai Fel- szabadulás térig nyúlt. 1490 óta ismerjük a Kecskeméti utca történetét. Akkor Czeglédi utca volt.
