Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

1965. JÜNIUS 13. VASÁRNAP MCC»£) K-Mtrttm II CHMmAiiT A zsúfolt autóbusz útra- zi készen állt. A szép, szőke nő a vezető mellé állt és bal kezével a vezető ülésének vasába fogódzkodott. Ez nem tetszett a vezetőnek és kijelentette, hogy addig nem indul, amíg a szép szőke nő nem engedi el a támaszpont­ját. Az utas viszont közölte a vezetővel, hogy két okból nem engedi el. Egyrészt, vé­leménye szerint az ő keze egyáltalán nem zavarja a ve­zetésben, másrészt pedig nem akar ide-oda dülöngél­ni a hosszú úton. A vezető azonban makacs volt és kinyilvánította vég­leges elhatározását: nem in­dul. Nem, még az atyauristen- nek se. A zsúfolt autóbusz utasai káromkodtak, indulást köve­teltek. Teltek-múltak az órák. A vezető állta a szavát. Vé­gül is az utasok — feljelen­téssel fenyegetőzve — leszáll­tak és a szőke nő egyedül ma­radt a kalauzzal. A nő is ma­kacs volt, már üres volt az egész autóbusz, de nem ült le, továbbra is a vezető ülé­sének vasába fogódzkodott. — Nem indul? — kérdezte másnap reggel. — Nem, mondtanf már, hogy az atyaúristennek se! E kkor megjelent az Űr an­gyala és közölte, hogy az Űr indulást követel — Neki se indulok — így a vezető és ülve elaludt. A nő állva bóbiskolt. Eltelt még egy nap, a környékbeliek etették őket, riporterek jöt­tek ki a tett színhelyére, de a vezető továbbra, is állta szavát, sőt még nagyobb nyo- matékot adott elhatározásá­nak: „Ha a fene fenét eszik, akkor se indulok." r gy szép napon aztán az Autóbusz Vállalat elbo­csátó levelet küldött a vezető­nek, aki azonban kijelentet­te, hogy nem fogadja el a fel­mondást és a területi egyez­tető bizottsághoz fordul. A nő ügyvédi felszólító levelet kapott, hogy állítsa helyre a házassági kapcsolatot, meri férje hűtlen elhagyás címén válópert akar indítani elle­ne. Egyikük se mozdult. A tanács egyik vezetője is odament az autóbuszhoz és rendőri eljárást helyezett ki­látásba. A vezető egykedvűen válaszolta, hogy még akkor se indul, ha ettől függ az üdvös­sége. Ekkor a pápa értesítet­te a vezetőt, hogy a túlvilágon, a legrosszabb beosztásba ke­rül, minden malaszt nélkül. Ez is hiábavalónak bizonyult. A vezető közölte, hogy akár ítéletnapig is marad. Megint megjelent az Űr angyala, el­mondta, hogy itt az ítélet nap­ja, de az autóbusz vezetője értésére adta, hogy fellebbez az ítéletnapja ellen és nem indul. K özben a nő gyereket szült férjének, aki másfél hó­nappal azelőtt elvált tőle, a vezetőnek már bokáig érő szakálla volt, de makacsul ki­tartottak elhatározásuk mel­lett. Teltek-múltak az évek, a szőke nő kisfia tiszta ötös bizonyítványt hozott haza a második általánosból, a veze­tőn az autóbuszban vakbél­műtétet hajtottak végre, a város tele volt kiadó laká­sokkal, a helikopter-taxik tel­jesen kiszorították az egyéb közlekedési eszközöket. De ők nem tágítottak. F égül is mindketten vég- elgyengülésben haltak meg, úgy mondják, közös sír­ba temették őket. Palásti László ÍS, Kisfiam kedven­ce, a közismert komikus, gyakori vendég minálunk. A gyerek lovagol a kolléga térdén, bókol a bácsinak: milyen jópofa volt ebben, meg ebben a szerepben. A „bácsi” pedig, mi­vel a kibicnek semmi sem drága, biztatja: légy te is színész, mint apád. Tapsolunk neked. Tapsol. A gyerek meghajol, fogadja. Mi taga­dás, ilyenkor ösz- szeráncolom a homlokom. Bekapcsoltam a kávéfőzőt és — figyelmességből — a televíziót. Me­zőgazdasági filmet vetítettek. A köz­ismert kolléga kissé zokon vette ezt a tv-től. A gyerek azonban egyre tágabb szemmel figyelte a nagy táblákon soroló kukoricát, a viháncoló bor­jakat, az esőztető öntözőrendszer működését. Fülét megragadta a ké­peket kísérő ag­ráríró hangja: — Apu, ismered ezt a bácsit, aki most beszél? — kérdezte. — Ismerem — feleltem. — Igazán isme­red? — kérdezett ismét. — Jó barátom! — győztem meg. A gyerek rámné­zett: szeméből ezt olvastam: mégis­csak nagy ember vágy te, apukám, ha ez a bácsi a ba­rátod. A közismert ko­mikus nem lo- vagoltatta tovább a gyereket. Hátat fordított az er­nyőnek, amely ép­pen szőlőtől dísz­lő dombokat mu­tatott, ahol iz­mos, barna férfi a helyes metszést oktatta a fiatalok­nak. Kisfiam nézte, nézte. Végül fel­kiáltott: apa, miért kell nekem színészkedni? Nem lehetnék in­kább — komoly ember?! Galgóczy Imre ímucvaii mm1 WtriKA VIDÉKRE NEMMEöYEfc^ 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SS/^ 3onóez a <3vöNay vél* csak ESy m/BA’JA VAN Jó olvasmány Mindazoknak, akik elégedetlenek irodal­munk jelenlegi színvonala miatt, ajánlom, olvassák szorgalmasan az úgynevezett „fül­szövegeket”. E kis, remekbe szabott írásmű­vek, a nagyobb és nem mindig remekbe sza­bott, de könyvalakban megjelent írásművek borítólapján jelennek meg azzal a céllal, hogy egy újabb remekmű örvendetes megszületé­séről adjanak lelkendező híradást. Miután úgysincs időm minden megjelenő könyvet elolvasni, „átprofilíroztam” magam a fülszövegek olvasására. Ez a legolcsóbb és hamarosan eltölti az embert az a boldog ér­zés, hogy itt van az aranykor, amikor idő­sebb és fiatal zsenik remekművekkel áraszt­ják el a világot. Korunk jelentős műveit és szellemóriásait az elfogult kritikával szemben, a fülszövegek ismerik fel. Sok, a saját korá­ban névtelen író és költő, haló porában is sajnálhatja, hogy az ő idejében nem voltak fülszövegek. Talán ezért kellett névtelenül, nyomorban meghallniuk, míg a maiakról a fülszövegek elmondják mindazt, amit az utó­kornak kellene elmondania. De a fülszövegek nemcsak arra jók, hogy a nyájas fülszövegolvasó megtudja, mennyi idős és fiatal tehetségünk van, hanem arra is, hogy megkíméljen a fárasztó olvasástól. A fülszö­veg ugyanis elmondja, hogy miről szól a könyv. Elmeséli a történetet, lelövi a poént, közli, hogy Vica Pistáé lesz annak ellenére, hogy Zoltán több fejezetben olyan helyzetet teremt, mintha Vica az övé lenne. Eligazít abban is, hogy az író mit akart mondani. Megtudjuk, hogy Pali és Jolán buja szerel­me tulajdonképpen csak ürügyül szolgál ar­ra. hogy a tehetséges 1946-ban született fia­tal író, szenvedélytől fűtött önvallomást te­gyen a harmincas évek nagy gazdasági vál­ságának történelmi hátteréről. A felsoroltak már elegendők lennének an­nak indoklására, hogy miért olvasom olyan § mohon a fülszövegeket, pedig a legdöntőbb^ érvet még nem mondtam. A fülszövegek ^ ugyanis segítenek a legnehezebb kérdésben:^ az ítélet megalkotásában. Közük, hogy vajon ^ jó-e a könyv? És minden esetben közük, ^ hogy jó. Mi az, hogy jó? Remekmű! Azt is^ magyarázzák, hogy a mű miért olyan kon- í geniáüs. ^ íme megtudtam, hogy egy zseni írt egy ^ könyvet. Közölték velem a tartalmát, meg- ^ adták az értékítéletet és annak indoklását. ^ Ezekután minek olvassam el a könyvet? Még ^ kitenném magam annak a veszélynek, hogy ^ a véleményem nem egyezne a fülszöveg író- ^ jával. Ebben az esetben súlyos válságba ke- ^ rülnék. Megrendülne a hitem önmagámban, ^ hisz a fülszöveg szerzője mégiscsak jobban ^ ért az irodalomhoz, mint én. Eleinte zavart, hogy a lapokban olyan kri- ^ tikákat olvastam, amelyek éppen az ellenke-^ zőjét állítják, mint amit én a fülszövegből ^ megtudtam. De aztán rájöttem, hogy a kriti-^ kusok rendszerint a regényt is elolvassák és ^ a ledorongoló bírálat a könyvnek szól, nem ^ pedig az általam is olvasott remek kis fül- ^ szövegnek. Sőt, miután egyre több rossz § könyvről olvastam kritikát, csak megerősöd- ^ tem a hitemben, hogy jobban járok ha a fül- $ szövegeket olvasom. Az egyik irodalomhoz értő barátom azt ^ mondta, hogy a fülszövegek kereskedelmi ^ jellegű, propaganda irományok, melyek azért ^ készültek, hogy kedvet csináljanak az olva-^ sónak. Lehet, hogy igaza van, de a dolgot így § nem tartom célszerűnek. Ugyanis azt tapasz-^ taltam, hogy némely regény, vagy verseskö- ^ tét éppen az elmarasztaló kritikáknak kö-S szűnhet. nagy olvasottságát. Itt van például... ^ De ezt hagyjuk. Amit példának fel akartam $ hozni, azt magam is elolvastam, mert a viták ^ után elkapott a vágy, hogy ennyi jó fülszö- ^ vég után végre találkozzam egy rossz, vagy ^ vitatható írásművei is. ^ (Ősz) $ 'Ä w w 5 6 - » MÁR ME6IMT EÓV SZÁMMAL NAóYO&B LOVAT KAPTÁL f (Pásztor rajzai) KERESZTREJTVÉNY YEATS Száz éve született William But­ler Yeats ír költő és drámaíró. Rejtvényünkben egyik szép lírai költeményéből idézünk. „Meg kell találnom azt a lányt... (foly­tatása a vízszintes 2., a függőle­ges 1. és 13. sz. sorokban). VÍZSZINTES: 11. Nagy alkotó kis tehetségű utánzója. 13. őserdő. 14. Kiejtett mássalhangzó. 15. Kártyajáték. 1«. Orosz tészta­különlegesség. 17. Vissza: Szov­jet autómárka. 18. Döf. 19. Elmú­lás. 20. Válogatott labdarúgó, ül. Vissza: fűszerez. 22. Elismer. 23. A világ első szocialista államának megteremtője. 24. Régi hosszmér­ték. 25. Ez rossz tanácsadó. 26. Veszélyben a királynő! 27. Kiváló jellemszínészünk. 28. Hadsereg parancsnoka. 30. Kifogástalan. 31. Kozmetikai márka. 33. Sze­letel. 34. Seben képződik. 25. Színművész (József). 36. Szét­porlad. 37. Szűnő. 38. Görög ha­ladó párt. 39. Vásárlás. 40. Má­zolom. 41. Nátrium. 42. Az Észak- Brazíliai Pará állam fővárosa. 43. Lövész igéje. 44. Megye. 45. Osztrák orvos, a modern európai gyógyászatban a hipnózis első al­kalmazója. 48. Egyszerű gép. 50. Indonéz város Jáva szigetén. 51. Visszaér!! 52. A „Csak egy éj­szakára” költője. (Első kocká­ba kettős betű.) 53. A puli Ku­tya jelzője. 54. Részesül vala­miben. 55. Viruló. 56. Konzerva­tív. 57. Több középkori város­állam vezetője. 58. Biztatás. 59. Konzervatórium — elavult szóval. 60. Dunántúli folyó. 61. A függ. 47. személyneve. FÜGGŐLEGES: 2. Kossuth-díjas szobrász. 3. Város. 4. ... cső, kémlelőcső. 5. C. N. 6. Drágakö­vek súlyegysége. 7. Fogápolószer márka. 8. Függ. 9. Fém. 10. író, a Nyugat munkatársa (Gyula, 1876—1932). 12. Mesterkélten vi­selkedik. 16. Tetőfedőanyag. 17. Timur .. ., mongol uralkodó és hódító. 19. Szív — németül. 20. Abu ...» az első arab kalifa. 22. Város. 23. Az élettel teszi az em­ber. 25. Háborús. 26. Bútorda­rab. 27. Női név. 29. Az éter és alkohol gyöke. 30. Mutat. 32. Göngyöleg. 33. A Győri ETO já­tékosa. 34. Ménrót egyik fia. 36. Magába mélyedő. 37. Hőmérsék­let. 39. Lágy belsőség. 40. Női spion. 42. Indonéz sziget. 43. A horogra kerül. 44. Művészeti ág. 46. Ennivaló. 47. József At- tila-díjas költő és műfordító. A rejtvényben idézett verset is ő fordította. 49. Gazdag. 50. Haj- líthatatlan. 51. Mondattani vi­szonyt jelöl meg. 53. Afrikai tó. 54. Imposztor. 56. Összeadás- szava. 57. Északi férfinév. 59. Vissza: Aroma. 60. Súlyrövidítés. BEKÜLDENDŐ: A versidézet megfejtése és a műfordító neve. MÁJUS 23-1 KERESZTREJTVÉ­NYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: Mali — Bászutóföld — Rabat — Libéria — Tata tó — Algéria — Malawi — Marokkó — Uganda — Tananarive — Nigéria — Tanzá­nia — Kamerun — Gabon — Le­mé. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: dr. Mészáros Gyula, Gyálfelső, Körösi út, eleje, 5. sz., Molnár Zoltán, Csepel, XXI., Kiss János altábornagy u. 19—21., K. Kiss Lászlóné, Nagykőrös, V., Tanárky* B. 9. — Benkő József. Budapest, Vili., Farkas István u 18. III. em„ Mihályka Ferenc, Gödöllő, Má­tyás kir. u. 17., Armuth Júlia Nagykáta, Nemzeti Bank, Burik Vilmos Kóspallag, Váci út 20., Horváth András, Ecser, Kálvária út 24., Lévay Kázmérné, Bía, Kas­sai u. 4„ Vass-Andrási Katalii, Nagykörös, IV., Széchenyi tér 22. KERESZTREJTVÉNYÜNK HE­LYES MEGFEJTÉSE V. 30-AN: Feltört ugar — Davidov — Csen­des Don — Kozák — Grigorlj — Meljehov — A hazáért harcoltak — idegen vér. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Rakó Sándorné, Üllő, Nefelejts u. 27., Kalmár István, Budapest, VII., Landler Jenő v.t ll. u. i. Lukács Józsefné, Szentendre, Al­kotmány út 14., Kákonyi Erzsi, Budapest, XIX., Kispest, Gellert u 9., Mayer Gyula, Abony, Len- key János u. 14., Gulyás Imréné Gyömrő, Erzsébet u. 33., Serfőző István, Csepel, XXI., Kis János altábornagy u. 19—21., Csaba Já­nos, Csepel, Tápiósüly, Szilvaf't- sor, Sinkó Miklósnc, Százhalom­batta, Tanácsháza, Keszthelyi La­jos, Albertirsa, Sallai út 24. GYERMEKREJTVENY PAJTASOK! Mai rejtvényünk­ben egy híres magyar szobrász- művész és egy nagy francia or­vostudós születésének évforduló­járól emlékezünk. VÍZSZINTES: 1. A váltófutás régebbi neve, t. Rossz hírű korcsma. 8. Átnyújt. 10. Éktelen rét?!? 11. Nobel-díjas francia orvostudós, a malária kórokozójának felfedezője 120 éve, 1845. június 18 án született. 14. Kikötőváros az arábiai félszi­get déli részén. 15. Gyermekes csodálkozószó. 16. Márton be­cézve. 18. Ezen a néven két tö­rök szultán uralkodott. 20. Fog­hús. 21. Róma két széle?!? 22. Járom. 23. Mértani test. FÜGGŐLEGES: 1. Hentesáru. 2. Rangjelző. 3. Kossuth-díjas szobrász „érde­mes művész” 75 éve, 1890. jú­nius 18-án született. 4. Aki az alvásra szánt Időben nem alszik. 5. Fatörzsekből készített úszótest. 6. Az ajtó egyik fele?!? 9. Daj­ka. 12. Olasz város. 13. Névünnep. 17. Lám. 19. Adásvétel útján ke­rül forgalomba. 20. Határrag. PAJTASOK! A megfejtett két nevet írjátok le egy levelezőlapra és 1965. június 21-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A meg­fejtők részt vesznek a júniusi ju­talomsorsolásban. A2 1965. má­jus 30-i rejtvény helyes megfej­tése: A gyermeknap. Jövő vasárnapi számunkban kö­zöljük a májusi nyertesek név­sorát. »Esmomcm, níU6m<mm — iE VAN— (Pásztor rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents