Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-02 / 128. szám

1965. JÜNIUS 2, SZERDA titt.ítl :i Szombatiéi: bárki Rekaszálbatja Az utak, árkok mentéről van szó, ahonnét a „tulaj­donosok” tapasztalataink sze­rint korántsem igyekeznek betakarítani a sokfelé már- már vénülő füvet. Úgy gon­doljuk, szükségtelen hangsú­lyozni, mit jelent a hiánnyal küszködő takarmánygazdál­kodásunknak ez a sok ezer mázsára tehető, értékes szé­na. Ezért inkább arra em­lékeztetjük a közös gazdasá­gokat és a háztáji állattar­tókat, június 5-től, szombat­tól kezdve a bérleti vagy tu­lajdonjogra való tekintet nél­kül bárki lekaszálhatja, be­takaríthatja az utak, árkok mentén található füvet. Láncreakció a monori járásban Indul a kultivátor Pásztor Antallal, a monori járási könyvtár igazgatójá­val, valamint Mészáros Já­nossal, a könyvtár szervező­jével indulunk Nyáregyhá­zára. A két könyvtári szak­ember elmondja az előzmé­nyeket. Két évvel ezelőtt az 5400 lakosú Maglód saját erőből könyvtárat épített. Azóta a járásban a magló- diakat példaként emlegették. Mészáros János, aki Nyáregy­házán lakik, és tagja a köz­ségi tanácsnak, nem hagy­hatta ennyiben a dolgot Szólt otthon a tanácsban és beszélt a könyvbarátbizott- sággal. Erre szükség volt, EGYFORMA MÉRCÉVEL Gondolatok a váci versenybizottság üléséről VERSENY VOLT A JA­VÁBÓL. Tél végén, amikor a váci járás 14 termelőszövet­kezetének és 4 termelőszövet­kezeti csoportjának tagjai be­kapcsolódtak a felszabadulási versenybe, bizony nem gon­doltak arra, hogy egymás szorgalmán kívül az időjárás­sal is versenyezniük kell. Di­cséretükre legyen mondva: álltak a versenyt. Felszántot­ták a földeket, elvetették a tavasziakat, megfelelő ápo­lásban részesítették az őszi gabonákat, a réteket, legelő­ket. Egy versenyidőszak tehát lezárult. A szövetkezeti ta­gok megtették a magukét, a járási versenybizottság fel­adata, hogy eldöntse a helye­zéseket. Nos, a versenybizott­ság vállalkozott is erre: a já­rási tanácsnál jöttek össze a bizottsági tagok, hogy ta­pasztalataikkal hozzájárulja­nak az igazságos döntéshez. A véletlen játéka folytán résztvevője volt ennek az ülésnek az újságíró is, aki most egyrészt tudósít, más­részt hangosan gondolkodik. A bizottság tizenegy tagból áll, erre az ülésre azonban mindössze öten jöttek el. No, de ne vitassuk a döntés ér­vényességét, inkább lássuk, hogyan zajlik le az ülés. A bizottság titkára beter­jeszti a mezőgazdasági osz­tály javaslatát. A hetenként befutott jelentések alapján a következő sorrendet javasol­ja: első a rádi, második — harmadik a fóti, illetve a váchartyáni, negyedik a váci, ötödik a sződi termelőszövet­kezet. Megkezdődik a vita. AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ kifogásolja a fóti Vörösmarty Tsz előkelő helyezését. Meg­lepetésre az előkelő második- harmadik helyről az utolsók közé javasolja. Az indok: — Ne csak a kinti mun­kákat értékeljük elvtársak, hanem a zárszámadást, a tervkészítést, a szövetkezet vezetését is. A javaslathoz egy-két hoz­zászóló csatlakozik: — Igaz, vissza kellett adni a szövetkezetnek a tervét, a zárszámadását is későn készí­tette el. jEgy másik vélemény sze­rint: — Figyelembe kell venni elvtársak azt is, hogy a szö­vetkezet jól gépesített, köny- nyebb helyzetben van, mint a többi szövetkezet. Aztán a vasútállomás bent van a fa­luban, nagy előny ez, nem kell messzire szállítani. Csendben elhangzik egy el­lenvélemény: — ... de a szövetkezet ide­jében és jó minőségben elvé­gezte a tavaszi munkákat. Ügy látszik, ez ma itt ke­vésbé fontos, mint a zárszám­adás, a tervkészítés. A fóti Vörösmarty Tsz-ről egyelőre több szó nem esik, ellenben később a sorrend kialakításá­nál „kiköt” a szövetkezet a tizenharmadik helyen. A rádi Üj Elet Tsz első helye sincs veszélyben. Mind­egyik bizottsági tag bizalmat szavaz a szövetkezetnek. — Egyenletesen, jól dolgo­zott itt a tagság, megérdem­lik az elsőséget. Annál nagyobb a vita a kö­vetkező helyezések eldöntésé­nél. A legújabb javaslat sze­rint, második a váchartyáni, harmadik a váci, negyedik a sződi, ötödik a csővári ter­melőszövetkezet. — önbizalmat adna a vác­hartyáni termelőszövetkezet tagságának,, ha a második * helyre tennénk — javasolja , az egyik versenybizottsági * tag. Egy másik vélemény: j; — Nem lehetünk szubjektí- * vek, mert itt van például az f alsógödi szövetkezet, náluk is \ ment úgy a munka, mint Vác- ' hartyánon, tehát az ő kilen- * cedik helyezésük nem reális. * A váchartyániakná! kapko- ' dást tapasztaltunk. Ha most 1 másodikak lesznek, a nyáron € sem igyekeznek. Végül is a második hely kérdése a csővári és a sződi termelőszövetkezet között dől el: — Csővár javára. Harma­dik a sződi termelőszövetke­zet lesz. — A sződieknél nincs prob­léma, fejlődött az állatte­nyésztés, a tavaszi munkák során sok nehézséggel kel­lett megküzdaniök — hangzik az érv. A váchartyáni ter- 1 melőszövetkezet a negyedik t helyre kerül, míg ötödik a j váci Kossuth. Az egyik bi- s zottsági tag így nyugtázza a 1 váciak helyezését: . — Maguk sem hiszik majd i el, hogy ilyen jól állnak. i NEM KELL KÜLÖNÖSEBB = MAGYARÁZAT annak bizo- c nyitására, hogy a versenyér- s tékelésnak ez a formája, mél- t tatlan a mezőgazdaságban fo- ( lyó szocialista munkaverseny- 1 hez. Nem vitatjuk a bizottsá- 1 gi tagok j »szándékát, azt, hogy a járás legjobb szövet­kezetét igyekeztek az első helyre, majd sorrendben a másodikra, harmadikra java- 1 solni... A jószándék azon- 1 ban semmiképpen sem men­tesíti őket: a versenyértéke- iésnek ez a módja ugyanis '<■ nem segíti, hanem gátolja a - versenyszellemet. Noha el- J hangzott az ülésen, hogy * „nem lehetünk szubjektivek”, J mégsem sikerült érzéseik fő- ' lé emelkedni. Az egyik sző- ‘ vetkezetnél minden, a tava- ‘ szí mezőgazdasági munkák ■ szempontjából érdektelen hi- 1 bát felsoroltak annak érdeké- j ben, hogy a sorban hátrább ’ „tolják”, ugyanakkor másik j szövetkezetnél enyhén szólva „igyekeztek” mentséget talál- £ ni a tényleges hibákra is. Hogy miért történt ez így? . Azért, mert csak úgy „ál- ‘ falában" értékelték a ver- j senyt. Nem kerestek olyan viszonyítási alapot, amely- ■ hez mérik a szövetkezetek t eredményét. Enélkül pedig | nem juthattak közel az igaz­sághoz. A verseny éltető ele- j me a vetélkedés, az, hogy az ( utolsóból is lehet első. A vá- . ci járási versenybizottság azonban eleve kizárta a lehe­tőségét annak, hogy egy gyengébb szövetkezet első le­gyen a tavaszi munkák idő­szakában. A VERSENYBIZOTTSÁG rövidesen meghirdeti a ver- ] senyt a nyári munkák idő- ( szakára. Okuljanak az élkö- ( vetett hibákból, minél előbb dolgozzák ki a verseny érté- ] kelésének olyan módszerét, j amely lehetővé teszi, hogy ] egyforma mércével bírálják . el mind a tizennyolc szövet- ] kezet munkáját. Mihók Sándor I « Maglód kezdte, most Nyáregyházán a sor Könyvtárat épít az egész falu Úri is jelentkezett hiszen a kiterjedt Nyáregy­házán mindössze egy terem állt a könyvek rendelkezé­sére. Olyan terme, ahol — szükségmegoldásként — dél­előtt és délután is tanítot­ták. Sőt, ha a Petőfi Színpad vagy az Állami Déryné Szín­ház jött Nyáregyházára, eb­ben a teremben volt az öl­töző is. A könyvbarátok s a ta­nácstagok is addig tárgyaltak a dologról, amíg a tanácsülés meghozta a határozatot: Nyár­egyháza is felépíti a maga korszerű könyvtárát Horsik József tanácsel­nök, s a titkár, Tiszttartó József a többiekkel karöltve rögtön elkezdte a szervezést. Mögéjük sorakozott Mészáros János és a könyvbarátok ál­tal „felbolygatott” falu. A tervek elkészültek. Most mutatják a helyet: itt, a tanácsháza mellett a köz­ség központjában áll majd a könyvtár. 180 ezer forintot érne — de sokkal keveseb­ből építik. A községfejlesz­tési alapból 50 ezer forintot fordítanak erre, hozzáadnak még 50 ezer forintot saját anyagban, a többit pedig ki­egészítik az önkéntes mun­kavállalók. A tsz, minden fu­vart ingyen elvállalt, Gigacz Péter tanácstag, nyugdíjas ács, elkészíti a tetőszerkezetet. A Egy csatomafestés érdekes története FkSikor keli a megrendelés és a saámla ? — Furcsa ntüssaki átvétel — A látásút néha csal Másfél évi kitartó küzde­lem után Szigetújfalu válasz­tott tanácsának néhány tag­ja ez év januárjában panasz- szal állított be a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Előadták a következőket: a községükben lakó Kitzin- ger Félix szobafestő és má­zoló kisiparos még 1963 őszén, a tanács megrendelé­se alapján, átfestette az ál­talános iskola épületén az ereszcsatornákat. A munkát azonban nem az előírások­nak megfelelően végezte el: alapozás és kétsze ' fes­tés helyett csak egy ré­teget mázolt fel. A számlán azonban mindent feltüntetett. Hosszú a történet... Tény, hogy a dolog — amit a kisiparos nem végzett el — annyira szeipbetűnő volt, hogy nem lehetett szó nélkül hagyni. A községi tanács tagjai közül többen már ak­kor tiltakoztak. Az állandó bizottság meg is vizsgálta az ereszeket és csak megerő­sítette a tényeket. Ekkorra azonban már átutalták a kis­iparos részére a 4620 forin­tot. Elég gyorsan: ugyanis a megrendelőlevél, amit a községi tanács írt, és a járá­si tanács építési-közlekedési csoportjának költségvetési felülvizsgálata egy és ugyan­azon a napon, szeptember 27- én kelt. Igen, az említett do­kumentumok elkészítéséhez megvolt „minden” . alap: Kitzinger a végszámlát a munkáról előző nap be­nyújtotta. S mivel akadtak, akik nagyon szívükön visel­ték a mester érdekeit, már október elsején kiállították a pénzről az utalványt, be sem várva a műszaki „átvételt”, amely „termé­szetesen” igazolta a szám­lán szereplő munkák el­végzését. A tanácstagok, felelősnek érezvén azonban magukat mindenért, ami községükben történik, ebbe nem nyugod­tak bele. Megjárta' panaszuk a járási, a megyei tanácsot, a Népszava szerkesztőségét, s ki tudja még milyen fórumo­kat. A válasz meglepően azonos, egybehangzó volt mindenünnen. Nem is csoda: hiszen a járási tanács építé­si-közlekedési csoportja adta hozzá mindig az információt. Ök pedig Kitzinger munká­jában nem találtak kifogá­solnivalót. Hogyan is talál­hattak volna, amikor azt az ott dolgozó műszaki ellenőr, név szerint Mészáros Tibor „személyesen” már felülbí­rálta. Az elmondottakat a népi ellenőrök körültekintő vizsgálata igazolta. Ezenkívül azonban mást is tapasztaltak. Ha nem is kifo­gásolható, de igen érdekes, mennyire „népszerű" ez a kis­iparos a ráckevei járásban. Hogy a lakosság körében mi­lyen mértékben, erről nem kutatták a köz véleményét, de hogy a tanácsi szervek, s egyéb közületek körében Kitzingert nagyon is kedvelik, az biztos. Hosszú a megren­delők listája: Szigetszentmár- ton, Becse, Újfalu, Miklós, Lórév, Majosháza, Dömsöd és Áporka tanácsai, a Vízügyi Igazgatóság, a Gázművek, a szentmártoni földművesszö­vetkezet mindannyian szere­pelnek rajta. A mester 1963- ban közel százezer, tavaly pedig háromszázezer forint megrendeléshez jutott ezen a réven. El volt hát látva ten­nivalóval, olyannyira, hogy a lakosság számára a két év alatt alig tudott nyolc­ezer forint értékű mun­kát végezni. Vagy talán a közületi mun­ka jobb üzlet? Ha úgy lehet „megcsinálni”, mint a sziget­újfalui iskolán a csatornafes­tést, mindenesetre jónak lát­szik. A látszat azonban néha csal. Végezetül a megyei ta­nács titkára, dr. Ádám Mi- ÍJ hály személyesen intézkedett ^ az érdekes és furcsa ügyben. Reméljük, ennek nyomán a S kifogásolt munka dolgát, § most már rövid időn belül ^ megnyugtatóan rendezik a ^ Ráckevei Járási Tanács ve- ^ zetői. ^ Mert legyen szó csupán egy ^ egyszerű csatornafestésről, ^ nem engedhető meg a köznek^ semmilyen mértékű megká- ^ rosítása. Hetcsi Ferenc Pál 5 __________ t ~ Öröm dolgozni a jól beállított géppel. (Gábor felv.) ‘sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Szeszélyesen fejnek Letkésen és Ipolytölgyesen Lassan növekszik a tejhozam — Emelkedik a hizlalási átlagsúly a szobi járás tsz-eiben Mintegy száz literrel adott többet tavaly egy-egy fejős­tehén, mint 1963-ban, de a fejési átlag még így is csupán 2084 liter volt a szobi járás tehenészettel foglalkozó ter­melőszövetkezeteiben. A tej­termelés emelkedésének las­sú ütemét legutóbbi ülésén vizsgálta meg a járási tanács végrehajtó bizottsága és meg­állapította, hogy ennek első­sorban a nem megfelelő takar­mányozás, a jószág rossz elhelyezése és gondozása az oka. Több termelőszövetkezet szarvasmarha-állományát még mindig kisparaszti istállókban szétszórtan helyezték el. Főkönyvelők szakmai továbbképzése A Pest megyei Tanács pénz­ügyi osztálya június 7-től 10-ig egésznapos szakmai to­vábbképző tanfolyamot tart a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok főkönyvelői­nek. A tan folyamot dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnök- helyettese nyitja meg. Utána napi két, konzultációval egy­bekötött előadást tartanak. gazdaságunk helyzetéről, a tanácsi vállalatok szerepéről, az ellenőrzés jelentőségéről, a vállalatok és a bankok kap­csolatáról, az analitikus ás szintétikus elszámolási rend­szerről, valamint az 1966-ban bevezetésre kerülő új pénz­ügyi finanszírozás irányelvei­ről. Az előadásokat minisztériu­mi osztályvezetők, valamint Napirenden szerepel, ,, többek j a megyei tanács osztályveze- között egy tájékoztató nép- 1 tői tartják. Idén Szokolyán és Bemece- barátiban 50—50, Ipolytöl­gyesen 96 férőhelyes nö­vendékmarha, Vámosmikolán pedig 100 férőhelyes tehén- istálló építését fejezik be. Ez utóbbiban bevezetik a gépi fejést. Kiderült a vb ülésén, hogy a Ietkési Bástya és az ipolytölgyesi Ipolygyön- gye tsz-ben rendszertele­nül fejnek. Teljesen szeszélyes időközök­ben egyszer reggel hatkor, máskor délelőtt fél tízkor kezdenek az első fejéshez. A járás termelőszövetkeze­teiben hiányoznak a megfe­lelő sertésfiaztatók és hizla­lók is. Mindössze 180 anya­koca és 1050 hízósertés férő­helye biztosított. Az állo­mány ennek ellenére némi nö­vekedést mutat. A hízott ser­tések átlagsúlya szintén emelkedik, míg 1963-ban 107. 64-ben már 113,5 kilogramm volt. Ugyancsak emelkedett a hízott marhák átlagsúlya is, mégpedig egy év alatt 37 kilogram­mal. A juhok gyapjúhozama pej dig 60 dekával. Tehát a szó- bi járás termelőszövetkezeti állattenyésztésében azért' jj eredmények is mutatkoznak. Ram Karoly nyugdíjas, szakmaközi bizottság titkára ; a parkettázást vállalta, Bába J János a villanyszerelést, Cső- J ma József és Sztahó Józsefi pedig a kőműves szakmun-^ kákát.. < Természetesen nemcsak ők $ jelentkeztek. Pedagógusok, $ tanácstagok, tsz-tagok, isko- $ lások, szülők. Csak egyetlen $ nevet említve ebből a népes ; gárdából: Varga Mihály igaz- 5 gatóhelyettes hét nap segéd- í munkát vállalt. A terveket; ingyen készítette el Lászlói István, a járási tanács mű- í szaki csoportjának dolgozója,: segített Kaldenekker László, \ a járási községfejlesztési cső- S port vezetője is — egyszóval; gyorsan összejött a végső ér- ; téket képviselő 180 ezer fo-í rint. ; Nézzük az új könyvtár he-; lyét, ahol í rövidesen kezdődik az építkezés. ! Már csak sóder kell az ala-; pozáshoz, cement, fa kéznél; van — év végére áll majd í a modem nyáregyházi könyv- $ tár. J S a járásban most kezdődik $ igazán a láncreakció. 5 % Az úriak bejelentették: $ 1968/67-ben ők is könyvtárat í építenek. Saját erejükből. 3 m. j. ^ A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetben több száz holdon sorol már a ku­korica. A szépen fejlődő ta­karmánynövény első ápolási munkáit kultivátorral vég­zik. Képeink e munka ílső mozzanatait ábrázolják. Av\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\-,\\\\\\\VV.\V.\V\\V ; 5 Még egy utolsó igazítás a kuitivátoron.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents