Pest Megyei Hirlap, 1965. június (9. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
1965. JÜNIUS 2, SZERDA titt.ítl :i Szombatiéi: bárki Rekaszálbatja Az utak, árkok mentéről van szó, ahonnét a „tulajdonosok” tapasztalataink szerint korántsem igyekeznek betakarítani a sokfelé már- már vénülő füvet. Úgy gondoljuk, szükségtelen hangsúlyozni, mit jelent a hiánnyal küszködő takarmánygazdálkodásunknak ez a sok ezer mázsára tehető, értékes széna. Ezért inkább arra emlékeztetjük a közös gazdaságokat és a háztáji állattartókat, június 5-től, szombattól kezdve a bérleti vagy tulajdonjogra való tekintet nélkül bárki lekaszálhatja, betakaríthatja az utak, árkok mentén található füvet. Láncreakció a monori járásban Indul a kultivátor Pásztor Antallal, a monori járási könyvtár igazgatójával, valamint Mészáros Jánossal, a könyvtár szervezőjével indulunk Nyáregyházára. A két könyvtári szakember elmondja az előzményeket. Két évvel ezelőtt az 5400 lakosú Maglód saját erőből könyvtárat épített. Azóta a járásban a magló- diakat példaként emlegették. Mészáros János, aki Nyáregyházán lakik, és tagja a községi tanácsnak, nem hagyhatta ennyiben a dolgot Szólt otthon a tanácsban és beszélt a könyvbarátbizott- sággal. Erre szükség volt, EGYFORMA MÉRCÉVEL Gondolatok a váci versenybizottság üléséről VERSENY VOLT A JAVÁBÓL. Tél végén, amikor a váci járás 14 termelőszövetkezetének és 4 termelőszövetkezeti csoportjának tagjai bekapcsolódtak a felszabadulási versenybe, bizony nem gondoltak arra, hogy egymás szorgalmán kívül az időjárással is versenyezniük kell. Dicséretükre legyen mondva: álltak a versenyt. Felszántották a földeket, elvetették a tavasziakat, megfelelő ápolásban részesítették az őszi gabonákat, a réteket, legelőket. Egy versenyidőszak tehát lezárult. A szövetkezeti tagok megtették a magukét, a járási versenybizottság feladata, hogy eldöntse a helyezéseket. Nos, a versenybizottság vállalkozott is erre: a járási tanácsnál jöttek össze a bizottsági tagok, hogy tapasztalataikkal hozzájáruljanak az igazságos döntéshez. A véletlen játéka folytán résztvevője volt ennek az ülésnek az újságíró is, aki most egyrészt tudósít, másrészt hangosan gondolkodik. A bizottság tizenegy tagból áll, erre az ülésre azonban mindössze öten jöttek el. No, de ne vitassuk a döntés érvényességét, inkább lássuk, hogyan zajlik le az ülés. A bizottság titkára beterjeszti a mezőgazdasági osztály javaslatát. A hetenként befutott jelentések alapján a következő sorrendet javasolja: első a rádi, második — harmadik a fóti, illetve a váchartyáni, negyedik a váci, ötödik a sződi termelőszövetkezet. Megkezdődik a vita. AZ ELSŐ FELSZÓLALÓ kifogásolja a fóti Vörösmarty Tsz előkelő helyezését. Meglepetésre az előkelő második- harmadik helyről az utolsók közé javasolja. Az indok: — Ne csak a kinti munkákat értékeljük elvtársak, hanem a zárszámadást, a tervkészítést, a szövetkezet vezetését is. A javaslathoz egy-két hozzászóló csatlakozik: — Igaz, vissza kellett adni a szövetkezetnek a tervét, a zárszámadását is későn készítette el. jEgy másik vélemény szerint: — Figyelembe kell venni elvtársak azt is, hogy a szövetkezet jól gépesített, köny- nyebb helyzetben van, mint a többi szövetkezet. Aztán a vasútállomás bent van a faluban, nagy előny ez, nem kell messzire szállítani. Csendben elhangzik egy ellenvélemény: — ... de a szövetkezet idejében és jó minőségben elvégezte a tavaszi munkákat. Ügy látszik, ez ma itt kevésbé fontos, mint a zárszámadás, a tervkészítés. A fóti Vörösmarty Tsz-ről egyelőre több szó nem esik, ellenben később a sorrend kialakításánál „kiköt” a szövetkezet a tizenharmadik helyen. A rádi Üj Elet Tsz első helye sincs veszélyben. Mindegyik bizottsági tag bizalmat szavaz a szövetkezetnek. — Egyenletesen, jól dolgozott itt a tagság, megérdemlik az elsőséget. Annál nagyobb a vita a következő helyezések eldöntésénél. A legújabb javaslat szerint, második a váchartyáni, harmadik a váci, negyedik a sződi, ötödik a csővári termelőszövetkezet. — önbizalmat adna a váchartyáni termelőszövetkezet tagságának,, ha a második * helyre tennénk — javasolja , az egyik versenybizottsági * tag. Egy másik vélemény: j; — Nem lehetünk szubjektí- * vek, mert itt van például az f alsógödi szövetkezet, náluk is \ ment úgy a munka, mint Vác- ' hartyánon, tehát az ő kilen- * cedik helyezésük nem reális. * A váchartyániakná! kapko- ' dást tapasztaltunk. Ha most 1 másodikak lesznek, a nyáron € sem igyekeznek. Végül is a második hely kérdése a csővári és a sződi termelőszövetkezet között dől el: — Csővár javára. Harmadik a sződi termelőszövetkezet lesz. — A sződieknél nincs probléma, fejlődött az állattenyésztés, a tavaszi munkák során sok nehézséggel kellett megküzdaniök — hangzik az érv. A váchartyáni ter- 1 melőszövetkezet a negyedik t helyre kerül, míg ötödik a j váci Kossuth. Az egyik bi- s zottsági tag így nyugtázza a 1 váciak helyezését: . — Maguk sem hiszik majd i el, hogy ilyen jól állnak. i NEM KELL KÜLÖNÖSEBB = MAGYARÁZAT annak bizo- c nyitására, hogy a versenyér- s tékelésnak ez a formája, mél- t tatlan a mezőgazdaságban fo- ( lyó szocialista munkaverseny- 1 hez. Nem vitatjuk a bizottsá- 1 gi tagok j »szándékát, azt, hogy a járás legjobb szövetkezetét igyekeztek az első helyre, majd sorrendben a másodikra, harmadikra java- 1 solni... A jószándék azon- 1 ban semmiképpen sem mentesíti őket: a versenyértéke- iésnek ez a módja ugyanis '<■ nem segíti, hanem gátolja a - versenyszellemet. Noha el- J hangzott az ülésen, hogy * „nem lehetünk szubjektivek”, J mégsem sikerült érzéseik fő- ' lé emelkedni. Az egyik sző- ‘ vetkezetnél minden, a tava- ‘ szí mezőgazdasági munkák ■ szempontjából érdektelen hi- 1 bát felsoroltak annak érdeké- j ben, hogy a sorban hátrább ’ „tolják”, ugyanakkor másik j szövetkezetnél enyhén szólva „igyekeztek” mentséget talál- £ ni a tényleges hibákra is. Hogy miért történt ez így? . Azért, mert csak úgy „ál- ‘ falában" értékelték a ver- j senyt. Nem kerestek olyan viszonyítási alapot, amely- ■ hez mérik a szövetkezetek t eredményét. Enélkül pedig | nem juthattak közel az igazsághoz. A verseny éltető ele- j me a vetélkedés, az, hogy az ( utolsóból is lehet első. A vá- . ci járási versenybizottság azonban eleve kizárta a lehetőségét annak, hogy egy gyengébb szövetkezet első legyen a tavaszi munkák időszakában. A VERSENYBIZOTTSÁG rövidesen meghirdeti a ver- ] senyt a nyári munkák idő- ( szakára. Okuljanak az élkö- ( vetett hibákból, minél előbb dolgozzák ki a verseny érté- ] kelésének olyan módszerét, j amely lehetővé teszi, hogy ] egyforma mércével bírálják . el mind a tizennyolc szövet- ] kezet munkáját. Mihók Sándor I « Maglód kezdte, most Nyáregyházán a sor Könyvtárat épít az egész falu Úri is jelentkezett hiszen a kiterjedt Nyáregyházán mindössze egy terem állt a könyvek rendelkezésére. Olyan terme, ahol — szükségmegoldásként — délelőtt és délután is tanították. Sőt, ha a Petőfi Színpad vagy az Állami Déryné Színház jött Nyáregyházára, ebben a teremben volt az öltöző is. A könyvbarátok s a tanácstagok is addig tárgyaltak a dologról, amíg a tanácsülés meghozta a határozatot: Nyáregyháza is felépíti a maga korszerű könyvtárát Horsik József tanácselnök, s a titkár, Tiszttartó József a többiekkel karöltve rögtön elkezdte a szervezést. Mögéjük sorakozott Mészáros János és a könyvbarátok által „felbolygatott” falu. A tervek elkészültek. Most mutatják a helyet: itt, a tanácsháza mellett a község központjában áll majd a könyvtár. 180 ezer forintot érne — de sokkal kevesebből építik. A községfejlesztési alapból 50 ezer forintot fordítanak erre, hozzáadnak még 50 ezer forintot saját anyagban, a többit pedig kiegészítik az önkéntes munkavállalók. A tsz, minden fuvart ingyen elvállalt, Gigacz Péter tanácstag, nyugdíjas ács, elkészíti a tetőszerkezetet. A Egy csatomafestés érdekes története FkSikor keli a megrendelés és a saámla ? — Furcsa ntüssaki átvétel — A látásút néha csal Másfél évi kitartó küzdelem után Szigetújfalu választott tanácsának néhány tagja ez év januárjában panasz- szal állított be a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottsághoz. Előadták a következőket: a községükben lakó Kitzin- ger Félix szobafestő és mázoló kisiparos még 1963 őszén, a tanács megrendelése alapján, átfestette az általános iskola épületén az ereszcsatornákat. A munkát azonban nem az előírásoknak megfelelően végezte el: alapozás és kétsze ' festés helyett csak egy réteget mázolt fel. A számlán azonban mindent feltüntetett. Hosszú a történet... Tény, hogy a dolog — amit a kisiparos nem végzett el — annyira szeipbetűnő volt, hogy nem lehetett szó nélkül hagyni. A községi tanács tagjai közül többen már akkor tiltakoztak. Az állandó bizottság meg is vizsgálta az ereszeket és csak megerősítette a tényeket. Ekkorra azonban már átutalták a kisiparos részére a 4620 forintot. Elég gyorsan: ugyanis a megrendelőlevél, amit a községi tanács írt, és a járási tanács építési-közlekedési csoportjának költségvetési felülvizsgálata egy és ugyanazon a napon, szeptember 27- én kelt. Igen, az említett dokumentumok elkészítéséhez megvolt „minden” . alap: Kitzinger a végszámlát a munkáról előző nap benyújtotta. S mivel akadtak, akik nagyon szívükön viselték a mester érdekeit, már október elsején kiállították a pénzről az utalványt, be sem várva a műszaki „átvételt”, amely „természetesen” igazolta a számlán szereplő munkák elvégzését. A tanácstagok, felelősnek érezvén azonban magukat mindenért, ami községükben történik, ebbe nem nyugodtak bele. Megjárta' panaszuk a járási, a megyei tanácsot, a Népszava szerkesztőségét, s ki tudja még milyen fórumokat. A válasz meglepően azonos, egybehangzó volt mindenünnen. Nem is csoda: hiszen a járási tanács építési-közlekedési csoportja adta hozzá mindig az információt. Ök pedig Kitzinger munkájában nem találtak kifogásolnivalót. Hogyan is találhattak volna, amikor azt az ott dolgozó műszaki ellenőr, név szerint Mészáros Tibor „személyesen” már felülbírálta. Az elmondottakat a népi ellenőrök körültekintő vizsgálata igazolta. Ezenkívül azonban mást is tapasztaltak. Ha nem is kifogásolható, de igen érdekes, mennyire „népszerű" ez a kisiparos a ráckevei járásban. Hogy a lakosság körében milyen mértékben, erről nem kutatták a köz véleményét, de hogy a tanácsi szervek, s egyéb közületek körében Kitzingert nagyon is kedvelik, az biztos. Hosszú a megrendelők listája: Szigetszentmár- ton, Becse, Újfalu, Miklós, Lórév, Majosháza, Dömsöd és Áporka tanácsai, a Vízügyi Igazgatóság, a Gázművek, a szentmártoni földművesszövetkezet mindannyian szerepelnek rajta. A mester 1963- ban közel százezer, tavaly pedig háromszázezer forint megrendeléshez jutott ezen a réven. El volt hát látva tennivalóval, olyannyira, hogy a lakosság számára a két év alatt alig tudott nyolcezer forint értékű munkát végezni. Vagy talán a közületi munka jobb üzlet? Ha úgy lehet „megcsinálni”, mint a szigetújfalui iskolán a csatornafestést, mindenesetre jónak látszik. A látszat azonban néha csal. Végezetül a megyei tanács titkára, dr. Ádám Mi- ÍJ hály személyesen intézkedett ^ az érdekes és furcsa ügyben. Reméljük, ennek nyomán a S kifogásolt munka dolgát, § most már rövid időn belül ^ megnyugtatóan rendezik a ^ Ráckevei Járási Tanács ve- ^ zetői. ^ Mert legyen szó csupán egy ^ egyszerű csatornafestésről, ^ nem engedhető meg a köznek^ semmilyen mértékű megká- ^ rosítása. Hetcsi Ferenc Pál 5 __________ t ~ Öröm dolgozni a jól beállított géppel. (Gábor felv.) ‘sSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ Szeszélyesen fejnek Letkésen és Ipolytölgyesen Lassan növekszik a tejhozam — Emelkedik a hizlalási átlagsúly a szobi járás tsz-eiben Mintegy száz literrel adott többet tavaly egy-egy fejőstehén, mint 1963-ban, de a fejési átlag még így is csupán 2084 liter volt a szobi járás tehenészettel foglalkozó termelőszövetkezeteiben. A tejtermelés emelkedésének lassú ütemét legutóbbi ülésén vizsgálta meg a járási tanács végrehajtó bizottsága és megállapította, hogy ennek elsősorban a nem megfelelő takarmányozás, a jószág rossz elhelyezése és gondozása az oka. Több termelőszövetkezet szarvasmarha-állományát még mindig kisparaszti istállókban szétszórtan helyezték el. Főkönyvelők szakmai továbbképzése A Pest megyei Tanács pénzügyi osztálya június 7-től 10-ig egésznapos szakmai továbbképző tanfolyamot tart a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok főkönyvelőinek. A tan folyamot dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnök- helyettese nyitja meg. Utána napi két, konzultációval egybekötött előadást tartanak. gazdaságunk helyzetéről, a tanácsi vállalatok szerepéről, az ellenőrzés jelentőségéről, a vállalatok és a bankok kapcsolatáról, az analitikus ás szintétikus elszámolási rendszerről, valamint az 1966-ban bevezetésre kerülő új pénzügyi finanszírozás irányelveiről. Az előadásokat minisztériumi osztályvezetők, valamint Napirenden szerepel, ,, többek j a megyei tanács osztályveze- között egy tájékoztató nép- 1 tői tartják. Idén Szokolyán és Bemece- barátiban 50—50, Ipolytölgyesen 96 férőhelyes növendékmarha, Vámosmikolán pedig 100 férőhelyes tehén- istálló építését fejezik be. Ez utóbbiban bevezetik a gépi fejést. Kiderült a vb ülésén, hogy a Ietkési Bástya és az ipolytölgyesi Ipolygyön- gye tsz-ben rendszertelenül fejnek. Teljesen szeszélyes időközökben egyszer reggel hatkor, máskor délelőtt fél tízkor kezdenek az első fejéshez. A járás termelőszövetkezeteiben hiányoznak a megfelelő sertésfiaztatók és hizlalók is. Mindössze 180 anyakoca és 1050 hízósertés férőhelye biztosított. Az állomány ennek ellenére némi növekedést mutat. A hízott sertések átlagsúlya szintén emelkedik, míg 1963-ban 107. 64-ben már 113,5 kilogramm volt. Ugyancsak emelkedett a hízott marhák átlagsúlya is, mégpedig egy év alatt 37 kilogrammal. A juhok gyapjúhozama pej dig 60 dekával. Tehát a szó- bi járás termelőszövetkezeti állattenyésztésében azért' jj eredmények is mutatkoznak. Ram Karoly nyugdíjas, szakmaközi bizottság titkára ; a parkettázást vállalta, Bába J János a villanyszerelést, Cső- J ma József és Sztahó Józsefi pedig a kőműves szakmun-^ kákát.. < Természetesen nemcsak ők $ jelentkeztek. Pedagógusok, $ tanácstagok, tsz-tagok, isko- $ lások, szülők. Csak egyetlen $ nevet említve ebből a népes ; gárdából: Varga Mihály igaz- 5 gatóhelyettes hét nap segéd- í munkát vállalt. A terveket; ingyen készítette el Lászlói István, a járási tanács mű- í szaki csoportjának dolgozója,: segített Kaldenekker László, \ a járási községfejlesztési cső- S port vezetője is — egyszóval; gyorsan összejött a végső ér- ; téket képviselő 180 ezer fo-í rint. ; Nézzük az új könyvtár he-; lyét, ahol í rövidesen kezdődik az építkezés. ! Már csak sóder kell az ala-; pozáshoz, cement, fa kéznél; van — év végére áll majd í a modem nyáregyházi könyv- $ tár. J S a járásban most kezdődik $ igazán a láncreakció. 5 % Az úriak bejelentették: $ 1968/67-ben ők is könyvtárat í építenek. Saját erejükből. 3 m. j. ^ A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezetben több száz holdon sorol már a kukorica. A szépen fejlődő takarmánynövény első ápolási munkáit kultivátorral végzik. Képeink e munka ílső mozzanatait ábrázolják. Av\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\-,\\\\\\\VV.\V.\V\\V ; 5 Még egy utolsó igazítás a kuitivátoron.