Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-01 / 102. szám
10 MST MEGYEI 1965. MÁJUS 1, SZOMBAT Heti jogi tanácsaink Alacsonyabb munkakörbe helyezés nem fegyelmi büntetésként. Hét éve ugyanazon a munkahelyen dolgozom, és besorolásom gazdasági adminisztratív ügyintéző IV. Fizetésem havi 1600 forint. Munkám ellen soha kifogás nem merült fel, legutóbb jó munkámért külföldi utazást is kaptam. Személyi ellentétek miatt alacsonyabb munkakörbe (adminisztratív ügyviteli dolgozó II.) akarnak helyezni száz forint fizetéscsökkentéssel. Űj munkakörömben ez a fizetés a maximumot jelenti. I. S. gödöllői lakos kérdezi, hogy az alacsonyabb munkakört és az ezzel járó fizetés- csökkentést el kell-e fogadnia. A Munka Törvénykönyv módosított rendelkezése kimondja, hogy a dolgozót a i szakszervezeti bizottság véleményének kikérése után a vállalaton belül más munkakörbe vagy más munkahelyre át lehet helyezni, hr. erre a vállalat előtt álló feladatok elvégzése, a dolgozó egészségének védelme érdekében vagy más fontos okból szükség van. Hogy mit kell a „más fontos ok” alatt érteni, azt korábbi számunkban már ismertettük. Ismételten csak annyiban kívánunk rámutatni, hogy ezalatt semmi szín alatt sem lehet azt érteni, hogy személyi ellentétek (bosszú, intrika stb.) miatt kerülhet sor az áthelyezésre. Ha a vállalat előtt álló feladatok elvégzése indokolttá teszi az ön áthelyezését, akkor az még alacsonyabb munkakörbe is történhet, természetesen a szakszervezeti bizottság véleményének kikérése után. Az áthelyezésnél figyelemmel keli lenni azonban arra, hogy az — a szükségessé tevő indokokra is tekintettel — a dolgozóra nézve aránytalanul sérelmes ne legyen. A fegyrfmi büntetés hatálya alatt álló dolgozó személyi alapbérét •r emelni nem lehet. Az Mt. V. 172. §. előírja, hogy a fegyelmi büntetés hatá- | lya alatt álló dolgozó személyi alapbérét emelni nem lehet. Ezzel kapcsolatban a Mag- lódi Gépgyár és öntödéből : több olvasónk kérdést intézett hozzánk, hogy minden esetben érvényesül-e ez a tiltó rendelkezés. Itt válaszolunk R. E. olvasónknak is, aki azt írja, hogy a fegyelmi büntetés után másik munkakörbe helyezték és ott az arra a munkakörre előírt bértétel alsó határát a jelenlegi személyi alapbére nem éri el. Kérdezi, vonatko- zik-e reá is az új szabályozásnak ez a rendelkezése. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 9/1964. Mü. M. számú rendelet 23. §. kimondja, hogy a személyi alapbér emelését tiltó rendel- J kezés nem alkalmazható a | jogszabály által elrendelt alap- j béremelés esetén. Ez vonatko- j zik arra, amikor a jogszabály | általános béremelést ír elő. | Azoknál a munkahelyeknél, j ahol meghatározott szolgálati j idő után, magasabb fizetési j fokozatba lép a dolgozó (kor- j pótlék-rendszerű bérezés) szin- , tén nem alkalmazható a kor- látozó intézkedés. Vonatkozik ; ez arra az esetre is, amikor a , dolgozót más munkakörbe he- j lyezik, és mint ahogy olvasónk esetében is, az új munkaköré- 1 ben a bértétel alsó határa nem éri el a jelenlegi szemé- " lyi alapbérét. R. E. olvasónk aggálya nem alapos, mert áthelyezése esetén az új munkakörében a tiltó jogszabály nem alkalmazható. A fegyelmi úton elbocsátott dolgozó keresete nem haladhatja meg az előző munkahelyén elért átlagkeresetét. Mezőgazdasági gépállomáson dolgoztam. Innen fegyelmi úton elbocsátottak. Űj munkahelyemen keresetem meghaladhatja-e a korábban elért átlagkeresetemet? — kérdezi F. K. monori olvasónk. A fegyelmi úton történt elbocsátás esetén érvényesíteni kell azt a rendelkezést, hogy a dolgozó személyi alapbére új munkaviszonya első évében semmiféle címen sem lehet magasabb, mint a korábbi munkahelyén volt. Az elbocsátott dolgozónak új munkahelyén azonban egy éven át az összkeresete sem lehet több, mint amennyi a korábbi munkahelyén volt. Itt tehát nemcsak a személyi alapbér felemelését tiltja a jogszabály, hanem az összkereset tekintetében is, korlátozást ír elő. F. K. olvasónk kérdésére tehát azt válaszolhatjuk, hogy a korábbi munkahelyén elért átlagkereseténél az új munkahelyén sem kereshet többet — egy évig. Fegyelmi okból a dolgozót legfeljebb négy hétre lehet állásából felfüggeszteni. B. I. munkaügyi előadó Ceglédről írja, hogy az egyik dolgozót súlyos fegyelmi vétség miatt állásából felfüggesztették. Nem valószínű, hogy négy héten belül a fegyelmi büntetés kiszabására sor kerül. Kérdezi, mi a teendő a négy hét eltelte után? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint, a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb négy hétre lehet állásától felfüggeszteni. Ha a négy hét elteltéig a fegyelmi döntést a fegyelmi jogkör gyakorlója nem hozta meg, a dolgozót munkába kell állítani. Olvasónk szerint a fegyelmi eljárás alá vont dolgozóval szemben büntető eljárás is folyik és súlyosságára tekintettel, nem volna helyes a négy hét eltelte után munkakörében foglalkoztatni. Az új szabályozás bár kötelezően előírja a négy hét eltelte után a munkába való visszahelyezést, de nem zárja ki, hogy az áthelyezésre vonatkozó szabályok alkalmazásával, a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót addig is, amíg i vele szemben határozatot le- j hét hozni, olyan munkakörben J foglalkoztassák, ahol a cselek- j menyre tekintettel súlyosabb ! gátló körülmények nem ál-h nak fenn. •» Az új szabályozás előtt kiszabott fegyelmi büntetések hatálya. A Pest megyei FÜSZÉRT-től azzal a kérdéssel fordult hozzánk több olvasónk, tájékoztassuk, hogy ez év január 1. előtt kiszabott fegyelmi bün- teté • esetén, alkalmazásra kerülhet-e az Mt. 172. §-ában felsorolt korlátozó rendelkezés — vagyis fegyelmi büntetés hatálya alatt áll-e az a dolgozó is és személyi alapbérét emelni nem lehet, üdülésben, jutalomban stb. nem részesülhet. Olvasóink kérdésére közöljük, hogy a január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés esetén az Mt. V. 172. §. rendelkezéseinek alkalmazására nem kerülhet sor. Tehát a személyi alapbér és az egyéb kedvezményekre vonatkozó | korlátozó rendelkezések nem i alkalmazhatók. A korábban kiszabott ala- j esonyabb munkakörbe helyezést kimondó fegyelmi bünte- tés esetében a Mü. M. R. 99. §. (1) bek. ügy rendelkezik, hogy I az eredeti munkakörbe való | visszahelyezés mellőzhető, ha annak határideje 1965. január 1. napját követő időben jár le. Dr. M. J. Nem kielégítő az ivóvízellátás — íj csatornák épülnek — Elég-e a fürdő ? Fejlesztik a tsz-ek úthálózatát it megye kommunális eilútottsúg A megye lakosságának élet- színvonalát nemcsak kereseti viszonyai határozzák meg, de az is, hogy milyen körülmények között élnek. Milyen úton közlekednek, van-e elegendő egészséges vizük, hol tisztálkodhatnak, hogyan szórakozhatnak, ablakaik elhanyagolt poros utcákra, vagy zöldellő kertekre nyílnak-e? Ujfalusi Ferencet, a megyei tanács építési és közlekedési osztályának vezetőjét kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat: mit várhatnak a jövőben a kommunális ellátástól? — A megyei tanács áprilisban tartott ülésén megállapította — mondotta Ujfalusi Ferenc —, hogy bár | szolgáltatásaink jelentősen fejlődtek — jórészt a la-1 kosság odaadó munkássága! következtében — mégsem lehetünk elégedettek az ered- j ményekkel. — Legnagyobb gond-\ készültek a tervek, míg Nagymaros csatornázása összefügg a vízierőmű építésével. Különböző, kisebb-nagyobb hatósugarú csatornaépítés lesz Nagykőrösön, Gödöllőn, Aszódon és Pécelen az ott működő intézmények igényeinek kielégítésére. Szorosan idetartoznak még a tisztasági fürdők és a strandok. Jelenleg tizenöt tisztasági és húsz strandfürdőnk van. Évi forgalmuk százhúszezer főre tehető. A tisztasági fürdők zsúfoltak. Fejlesztésük fontos feladat, mert — különösen a falvakban — nincs elég folyó vízzel ellátott fürdőszoba. A meglevő medencés strandok közül a ceglédi, a váci és a nagykőrösi korszerűsítése lassan halad. A nagyobb mérvű fejlődést az is akadályozza, hogy a fürdők, a strandok a községgazdálkodási vállalatokhoz, illetve az Építésügyi Minisztériumhoz tartoznak, míg a szakfelügyeletet az Országos Vízügyi Főigazgatóság gyakorolja. amely Fótot, Mogyoródot, Csömört, Kistarcsát, Kerepest érinti. A különböző víz- rendezési és hasznosítási társulatok támogatására a jövő évtől megfelelő hitelkeret áll rendelkezésre. — Ennek az óriási kiadást jelentő feladatnak megoldása jaink közé tartozik a jó — Ha már a víznél ivóvíz biztosítása. Kitartunk: rendezik-e a dolgoztak-e erre valabelvizek és az áraddmiféle fejlesztési térsós patakok ügyét? vet? — A megye lakosságának vízellátása az utóbbi öt év fejlődése ellenére sem kielégítő. A jelenlegi negyvenöt százalékos ellátottságot öt év alatt hatvanra szeretnénk emelni. Ezen belül Vác, Szentendre és Cegléd ivóvíz- ellátását: kilencven százalékosra. Nagykőrösön a városközpontban kis vízmüvet építünk. A járási székhelyek közül Nagykátán, Monoron, Dabason, és nyolc községben építünk új vízmüvet A meglevőket tizenhárom községben fejlesztjük tovább. Továbbra is sokat számítunk a társadalmi összefogásra, az ivóvíztársulásokra, amelyeknek anyagi eszközeit állami támogatással egészítjük ki. — Nem mindenütt egyedül a megyére hárul? — Csak részben. A Közép- dunavölgyí Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő jelentősebb vízlefolyások rendezését nekik kell elvállalniuk, hogy a jövőben Túra, Szent- lőrinckáta és Ipoiytöigyes ne szenvedhessen árvízkárt. — Pest megye adottságai és jelentősége indokolja a fokozottabb gondoskodást az úthátsz-úthálózat fejlesztése, a hidak korszerűsítése, hogy ne csak kocsikkal, de mező- gazdasági gépekkel is közlekedhessenek rajtuk. A megye több mint hatezer kilométeres úthálózatából, ez év végéig 454 kilométert látunk el korszerű burkolattal. — E legfontosabb területeken kívül milyen tennivalói vannak még a megyei tanács közlekedési és építési osztálózat fejlesztésében■ — A községek belterületén az elmúlt években csapadék- j vízből, hóolvadásből, a nem megfelelő árokrendszerekből és a befogadó vízfolyások szabálytalanságaiból súlyos károk keletkeztek. A Rákospatakot négy ütemben kell vízhasznosítási társu’atolc szervezésével és bevonásával rendezni, elsősorban Gödöllőn, Isaszegen és Pécelen. Ugyanez vonatkozik a Szilas- patak megyei szakaszára, Mit várhatunk? — Úthálózatunk helyzetét közlekedési szempontból elsősorban a főváros közelsége és az országos ythálózat kialakult mai rendszere határozza meg. Az összes főközlekedési utak — egy kivételével — Budapestről kiindulva, áthaladnak a megye területén. Ezek korszerűsítése egy részét képezi a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium országos hálózatfejlesztési tervének. Ezen belül figyelembe veszik a megyei érdekeket is. Csak egyet;, -a Dunakanyar úthálózatának mielőbb el kell érnie a korszerű színvonalat. Hasonlóképpen nem kis jelentőségű a lyának? — Ide tartozik még a városokban a szemétgyűjtés, az utcák portalanítása, tisztítása, amely csak a nagyobb településeken biztosított. Sok gondot jelent a parképítés és fenntartása. A parkkultúra ott a legfejlettebb, ahol önálló kertészetet tartanak fenn. Hozzánk tartozik még a gázellátás és a kéményseprés. örvendetes, hogy Cegléd kétezer, Vácott háromezer lakást kapcsolnak a gázhálózatba és lehetőség nyílik a további fejlesztésre. A Pest megyei Kéményseprő és Cse- répkályhaépítő Vállalat munkáját a szakmunkáshiány és az utánpótlás mind jobban nehezíti. Ennek ellenére majd ötmillió kéményt tisztítottak meg egy év alatt és csupán tavaly ezerkétszáznegyven új cserépkályhát építettek. Külön nagy fontosságú probléma a magánerőből történő lakóházépítés, az állami kezelésben levő lakóházak állagmegóvása. Ezekről majd ég#' rhás alkalommal beszélgetünk — fejezte be tájékoztatását Űjfalusi Ferenc osztályvezető. megfelelő a csatornázás sem. Milyen kilátásaink vannak a jövőre nézve? — A csatornázásról elmondhatjuk — folytatta Ujfalusi Ferenc —, hogy a szennyvízlevezetésben is van lemaradás. Jelentősebb csatornahálózat csak Vácott, Szentendrén, Cegléden és Szi- getszentmiklóson van, de ezek sem a legjobbak. Szintén ezerkilencszázhetvenig — az anyagi eszközöktől függően — meg kell oldanunk Vácott a szennyvíztisztító-telep építését és a Duna sodrába való bevezetését. Szentendrén tisztítót és a belterületen új csatornahálózatot kell létesítenünk. Cegléden most csatornáznak, Visegrádra elBiztonságos gazdálkodás A csomádi Zöld Mező Termelőszövetkezeti Csoport a váci járás egyik legjobban dolgozó csoportja. Földjein 216 ember gazdálkodik, 300 kh. gyümölcsösön, 600 kh. közös és 1118 kh. egyénileg megművelt területük van. Ebből 500 kh. kenyérgabona. Az idén folytatódik a közelmúltban megkezdett új szőlőtelepítések gondozása. 1962-ben 100 hold, 1964-ben 50 hold szőlőt ültettek. A nyitási, a metszési munkák már befejeződtek, az első kapálás nagy része is kész. Pótoltak 70 ezer darab szőlővesszőt. Az elmúlt év őszén 150 holdon kajszibarackost telepítettek. A tavaszi munkákkal máris elkészültek a gyümölcsösben, a fiatal fák szépen fejlődnek. A 10 holdas földieper-tele- pítéssel egy kis baj volt, nehezen szokta meg a talajt — de a hiányokat, ellenálló fajtákból, pótolták. Dohánypalántákat is' nevelnek, 20 holdon. Ezek az új telepítések távolabbi cél elérését szolgálják. A Zöld Mező Tszcs 100 férőhelyes istálló-, permetlé- torony építése is a biztonságos gazdálkodást szolgálja. (j. e.) MINDEN PERC DRÁGA. Zombori Kálmán traktoros, mint sok társa, ma a határban ünnepel Foto: Gábor l
