Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

10 MST MEGYEI 1965. MÁJUS 1, SZOMBAT Heti jogi tanácsaink Alacsonyabb munka­körbe helyezés nem fe­gyelmi büntetésként. Hét éve ugyanazon a mun­kahelyen dolgozom, és besoro­lásom gazdasági adminisztra­tív ügyintéző IV. Fizetésem ha­vi 1600 forint. Munkám el­len soha kifogás nem merült fel, legutóbb jó munkámért külföldi utazást is kaptam. Személyi ellentétek miatt ala­csonyabb munkakörbe (admi­nisztratív ügyviteli dolgozó II.) akarnak helyezni száz forint fizetéscsökkentéssel. Űj mun­kakörömben ez a fizetés a maximumot jelenti. I. S. gödöllői lakos kérdezi, hogy az alacsonyabb munka­kört és az ezzel járó fizetés- csökkentést el kell-e fogadnia. A Munka Törvénykönyv módosított rendelkezése ki­mondja, hogy a dolgozót a i szakszervezeti bizottság véle­ményének kikérése után a vállalaton belül más munka­körbe vagy más munkahelyre át lehet helyezni, hr. erre a vállalat előtt álló feladatok el­végzése, a dolgozó egészségé­nek védelme érdekében vagy más fontos okból szükség van. Hogy mit kell a „más fontos ok” alatt érteni, azt korábbi számunkban már ismertettük. Ismételten csak annyiban kí­vánunk rámutatni, hogy ez­alatt semmi szín alatt sem le­het azt érteni, hogy személyi ellentétek (bosszú, intrika stb.) miatt kerülhet sor az áthe­lyezésre. Ha a vállalat előtt álló fel­adatok elvégzése indokolttá te­szi az ön áthelyezését, akkor az még alacsonyabb munka­körbe is történhet, természe­tesen a szakszervezeti bizott­ság véleményének kikérése után. Az áthelyezésnél figye­lemmel keli lenni azonban ar­ra, hogy az — a szükségessé tevő indokokra is tekintettel — a dolgozóra nézve arányta­lanul sérelmes ne legyen. A fegyrfmi büntetés hatálya alatt álló dolgo­zó személyi alapbérét •r emelni nem lehet. Az Mt. V. 172. §. előírja, hogy a fegyelmi büntetés hatá- | lya alatt álló dolgozó személyi alapbérét emelni nem lehet. Ezzel kapcsolatban a Mag- lódi Gépgyár és öntödéből : több olvasónk kérdést intézett hozzánk, hogy minden esetben érvényesül-e ez a tiltó rendel­kezés. Itt válaszolunk R. E. ol­vasónknak is, aki azt írja, hogy a fegyelmi büntetés után másik munkakörbe helyezték és ott az arra a munkakörre előírt bértétel alsó határát a jelenlegi személyi alapbére nem éri el. Kérdezi, vonatko- zik-e reá is az új szabályozás­nak ez a rendelkezése. A Munka Törvénykönyve végrehajtásáról szóló 9/1964. Mü. M. számú rendelet 23. §. kimondja, hogy a személyi alapbér emelését tiltó rendel- J kezés nem alkalmazható a | jogszabály által elrendelt alap- j béremelés esetén. Ez vonatko- j zik arra, amikor a jogszabály | általános béremelést ír elő. | Azoknál a munkahelyeknél, j ahol meghatározott szolgálati j idő után, magasabb fizetési j fokozatba lép a dolgozó (kor- j pótlék-rendszerű bérezés) szin- , tén nem alkalmazható a kor- látozó intézkedés. Vonatkozik ; ez arra az esetre is, amikor a , dolgozót más munkakörbe he- j lyezik, és mint ahogy olvasónk esetében is, az új munkaköré- 1 ben a bértétel alsó határa nem éri el a jelenlegi szemé- " lyi alapbérét. R. E. olvasónk aggálya nem alapos, mert át­helyezése esetén az új mun­kakörében a tiltó jogszabály nem alkalmazható. A fegyelmi úton elbo­csátott dolgozó keresete nem haladhatja meg az előző munkahelyén el­ért átlagkeresetét. Mezőgazdasági gépállomá­son dolgoztam. Innen fegyel­mi úton elbocsátottak. Űj munkahelyemen keresetem meghaladhatja-e a korábban elért átlagkeresetemet? — kér­dezi F. K. monori olvasónk. A fegyelmi úton történt el­bocsátás esetén érvényesíteni kell azt a rendelkezést, hogy a dolgozó személyi alapbére új munkaviszonya első évében semmiféle címen sem lehet magasabb, mint a korábbi munkahelyén volt. Az elbo­csátott dolgozónak új munka­helyén azonban egy éven át az összkeresete sem lehet több, mint amennyi a korábbi mun­kahelyén volt. Itt tehát nem­csak a személyi alapbér fel­emelését tiltja a jogszabály, hanem az összkereset tekinte­tében is, korlátozást ír elő. F. K. olvasónk kérdésére te­hát azt válaszolhatjuk, hogy a korábbi munkahelyén elért átlagkereseténél az új munka­helyén sem kereshet többet — egy évig. Fegyelmi okból a dol­gozót legfeljebb négy hétre lehet állásából fel­függeszteni. B. I. munkaügyi előadó Ceg­lédről írja, hogy az egyik dol­gozót súlyos fegyelmi vétség miatt állásából felfüggesztet­ték. Nem valószínű, hogy négy héten belül a fegyelmi bünte­tés kiszabására sor kerül. Kér­dezi, mi a teendő a négy hét eltelte után? A Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint, a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót legfeljebb négy hétre lehet állásától felfüggeszteni. Ha a négy hét elteltéig a fe­gyelmi döntést a fegyelmi jog­kör gyakorlója nem hozta meg, a dolgozót munkába kell állítani. Olvasónk szerint a fegyelmi eljárás alá vont dolgozóval szemben büntető eljárás is folyik és súlyosságára tekin­tettel, nem volna helyes a négy hét eltelte után munka­körében foglalkoztatni. Az új szabályozás bár kö­telezően előírja a négy hét eltelte után a munkába való visszahelyezést, de nem zárja ki, hogy az áthelyezésre vo­natkozó szabályok alkalmazá­sával, a fegyelmi eljárás alá vont dolgozót addig is, amíg i vele szemben határozatot le- j hét hozni, olyan munkakörben J foglalkoztassák, ahol a cselek- j menyre tekintettel súlyosabb ! gátló körülmények nem ál-h nak fenn. •» Az új szabályozás előtt kiszabott fegyelmi bün­tetések hatálya. A Pest megyei FÜSZÉRT-től azzal a kérdéssel fordult hoz­zánk több olvasónk, tájékoz­tassuk, hogy ez év január 1. előtt kiszabott fegyelmi bün- teté • esetén, alkalmazásra ke­rülhet-e az Mt. 172. §-ában felsorolt korlátozó rendelkezés — vagyis fegyelmi büntetés hatálya alatt áll-e az a dolgo­zó is és személyi alapbérét emelni nem lehet, üdülésben, jutalomban stb. nem részesül­het. Olvasóink kérdésére közöl­jük, hogy a január 1. előtt kiszabott fegyelmi büntetés esetén az Mt. V. 172. §. ren­delkezéseinek alkalmazására nem kerülhet sor. Tehát a személyi alapbér és az egyéb kedvezményekre vonatkozó | korlátozó rendelkezések nem i alkalmazhatók. A korábban kiszabott ala- j esonyabb munkakörbe helye­zést kimondó fegyelmi bünte- tés esetében a Mü. M. R. 99. §. (1) bek. ügy rendelkezik, hogy I az eredeti munkakörbe való | visszahelyezés mellőzhető, ha annak határideje 1965. január 1. napját követő időben jár le. Dr. M. J. Nem kielégítő az ivóvízellátás — íj csatornák épülnek — Elég-e a fürdő ? Fejlesztik a tsz-ek úthálózatát it megye kommunális eilútottsúg A megye lakosságának élet- színvonalát nemcsak kereseti viszonyai határozzák meg, de az is, hogy milyen körülmé­nyek között élnek. Milyen úton közlekednek, van-e ele­gendő egészséges vizük, hol tisztálkodhatnak, hogyan szó­rakozhatnak, ablakaik elha­nyagolt poros utcákra, vagy zöldellő kertekre nyílnak-e? Ujfalusi Ferencet, a me­gyei tanács építési és köz­lekedési osztályának vezető­jét kértük meg, tájékoztassa olvasóinkat: mit várhatnak a jövő­ben a kommunális ellá­tástól? — A megyei tanács ápri­lisban tartott ülésén megál­lapította — mondotta Ujfa­lusi Ferenc —, hogy bár | szolgáltatásaink jelentősen fejlődtek — jórészt a la-1 kosság odaadó munkássága! következtében — mégsem le­hetünk elégedettek az ered- j ményekkel. — Legnagyobb gond-\ készültek a tervek, míg Nagy­maros csatornázása össze­függ a vízierőmű építésével. Különböző, kisebb-nagyobb hatósugarú csatornaépítés lesz Nagykőrösön, Gödöllőn, Aszó­don és Pécelen az ott mű­ködő intézmények igényei­nek kielégítésére. Szorosan idetartoznak még a tisztasági fürdők és a stran­dok. Jelenleg tizenöt tiszta­sági és húsz strandfürdőnk van. Évi forgalmuk százhúsz­ezer főre tehető. A tiszta­sági fürdők zsúfoltak. Fej­lesztésük fontos feladat, mert — különösen a falvakban — nincs elég folyó vízzel ellá­tott fürdőszoba. A meglevő medencés strandok közül a ceglédi, a váci és a nagy­kőrösi korszerűsítése lassan halad. A nagyobb mérvű fej­lődést az is akadályozza, hogy a fürdők, a strandok a községgazdálkodási vállala­tokhoz, illetve az Építésügyi Minisztériumhoz tartoznak, míg a szakfelügyeletet az Országos Vízügyi Főigazga­tóság gyakorolja. amely Fótot, Mogyoródot, Csömört, Kistarcsát, Kere­pest érinti. A különböző víz- rendezési és hasznosítási tár­sulatok támogatására a jövő évtől megfelelő hitelkeret áll rendelkezésre. — Ennek az óriási kiadást jelentő feladat­nak megoldása jaink közé tartozik a jó — Ha már a víznél ivóvíz biztosítása. Ki­tartunk: rendezik-e a dolgoztak-e erre vala­belvizek és az áradd­miféle fejlesztési tér­sós patakok ügyét? vet? — A megye lakosságának vízellátása az utóbbi öt év fejlődése ellenére sem ki­elégítő. A jelenlegi negyven­öt százalékos ellátottságot öt év alatt hatvanra szeret­nénk emelni. Ezen belül Vác, Szentendre és Cegléd ivóvíz- ellátását: kilencven százalékos­ra. Nagykőrösön a városköz­pontban kis vízmüvet épí­tünk. A járási székhelyek közül Nagykátán, Monoron, Dabason, és nyolc községben építünk új vízmüvet A meg­levőket tizenhárom községben fejlesztjük tovább. Továbbra is sokat számítunk a társa­dalmi összefogásra, az ivó­víztársulásokra, amelyeknek anyagi eszközeit állami tá­mogatással egészítjük ki. — Nem mindenütt egyedül a megyére há­rul? — Csak részben. A Közép- dunavölgyí Vízügyi Igazga­tóság kezelésében levő jelen­tősebb vízlefolyások rende­zését nekik kell elvállalniuk, hogy a jövőben Túra, Szent- lőrinckáta és Ipoiytöigyes ne szenvedhessen árvízkárt. — Pest megye adott­ságai és jelentősége in­dokolja a fokozottabb gondoskodást az úthá­tsz-úthálózat fejlesztése, a hidak korszerűsítése, hogy ne csak kocsikkal, de mező- gazdasági gépekkel is közle­kedhessenek rajtuk. A me­gye több mint hatezer kilo­méteres úthálózatából, ez év végéig 454 kilométert látunk el korszerű burkolattal. — E legfontosabb te­rületeken kívül milyen tennivalói vannak még a megyei tanács közle­kedési és építési osztá­lózat fejlesztésében■ — A községek belterületén az elmúlt években csapadék- j vízből, hóolvadásből, a nem megfelelő árokrendszerekből és a befogadó vízfolyások szabálytalanságaiból súlyos károk keletkeztek. A Rákos­patakot négy ütemben kell vízhasznosítási társu’atolc szervezésével és bevonásával rendezni, elsősorban Gödöl­lőn, Isaszegen és Pécelen. Ugyanez vonatkozik a Szilas- patak megyei szakaszára, Mit várhatunk? — Úthálózatunk helyzetét közlekedési szempontból el­sősorban a főváros közelsége és az országos ythálózat ki­alakult mai rendszere hatá­rozza meg. Az összes főköz­lekedési utak — egy kivéte­lével — Budapestről kiin­dulva, áthaladnak a megye területén. Ezek korszerűsíté­se egy részét képezi a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­térium országos hálózatfej­lesztési tervének. Ezen belül figyelembe veszik a megyei érdekeket is. Csak egyet;, -a Dunakanyar úthálózatának mielőbb el kell érnie a kor­szerű színvonalat. Hasonló­képpen nem kis jelentőségű a lyának? — Ide tartozik még a vá­rosokban a szemétgyűjtés, az utcák portalanítása, tisztítá­sa, amely csak a nagyobb te­lepüléseken biztosított. Sok gondot jelent a parképítés és fenntartása. A parkkultúra ott a legfejlettebb, ahol ön­álló kertészetet tartanak fenn. Hozzánk tartozik még a gázellátás és a kéménysep­rés. örvendetes, hogy Cegléd kétezer, Vácott háromezer lakást kapcsolnak a gázháló­zatba és lehetőség nyílik a további fejlesztésre. A Pest megyei Kéményseprő és Cse- répkályhaépítő Vállalat mun­káját a szakmunkáshiány és az utánpótlás mind jobban nehezíti. Ennek ellenére majd ötmillió kéményt tisz­títottak meg egy év alatt és csupán tavaly ezerkétszáz­negyven új cserépkályhát építettek. Külön nagy fontosságú probléma a magánerőből tör­ténő lakóházépítés, az állami kezelésben levő lakóházak állagmegóvása. Ezekről majd ég#' rhás alkalommal beszél­getünk — fejezte be tájékoz­tatását Űjfalusi Ferenc osz­tályvezető. megfelelő a csatornázás sem. Milyen kilátá­saink vannak a jövőre nézve? — A csatornázásról elmond­hatjuk — folytatta Ujfalusi Ferenc —, hogy a szenny­vízlevezetésben is van le­maradás. Jelentősebb csa­tornahálózat csak Vácott, Szentendrén, Cegléden és Szi- getszentmiklóson van, de ezek sem a legjobbak. Szintén ezerkilencszázhetvenig — az anyagi eszközöktől függően — meg kell oldanunk Vácott a szennyvíztisztító-telep épí­tését és a Duna sodrába való bevezetését. Szentend­rén tisztítót és a belterüle­ten új csatornahálózatot kell létesítenünk. Cegléden most csatornáznak, Visegrádra el­Biztonságos gazdálkodás A csomádi Zöld Mező Ter­melőszövetkezeti Csoport a váci járás egyik legjobban dolgozó csoportja. Földjein 216 ember gazdálkodik, 300 kh. gyümölcsösön, 600 kh. kö­zös és 1118 kh. egyénileg meg­művelt területük van. Ebből 500 kh. kenyérgabona. Az idén folytatódik a kö­zelmúltban megkezdett új szőlőtelepítések gondozá­sa. 1962-ben 100 hold, 1964-ben 50 hold szőlőt ültettek. A nyitási, a metszési munkák már befejeződtek, az első ka­pálás nagy része is kész. Pó­toltak 70 ezer darab szőlő­vesszőt. Az elmúlt év őszén 150 holdon kajszibarackost te­lepítettek. A tavaszi munkák­kal máris elkészültek a gyü­mölcsösben, a fiatal fák szé­pen fejlődnek. A 10 holdas földieper-tele- pítéssel egy kis baj volt, nehezen szokta meg a talajt — de a hiányokat, ellenálló fajtákból, pótolták. Dohány­palántákat is' nevelnek, 20 holdon. Ezek az új telepítések tá­volabbi cél elérését szolgál­ják. A Zöld Mező Tszcs 100 férőhelyes istálló-, permetlé- torony építése is a biztonsá­gos gazdálkodást szolgálja. (j. e.) MINDEN PERC DRÁGA. Zombori Kálmán traktoros, mint sok társa, ma a határban ünnepel Foto: Gábor l

Next

/
Thumbnails
Contents