Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-11 / 109. szám

1965 MÁJUS 11. KEDD 3 Nagykőrösi szombat esték Helyszín: a nagykőrösi Arany Kalász Étterem. Idő­pont: 1965. április 24 éjfél kö­rül. Az étteremben százötve­nen lehetnek. Sok száz pohár és üveg egyenletesen csöröm­pöl a sokat szenvedett fehér abroszokon. Monoton zsivaj tölti be a levegőt. A nikotin fehér kisértete — sok száz enyészetbe küldött cigaretta füstje — lebeg a fejek fölött. Az ital már serényen dolgozik. Tangóharmónikájával portyára indul az asztalok között a ci­gányprímás. A vendégek isz­nak, csevegnek, höbörögnek, alszanak, duhajkodnak, me­rengenek. Azon tűnődöm: mennyire egyformák ezek a kisvárosi szórakozóhelyek. emlékei közé tartozik. Hall­gatnak, bizonyára így ülnek minden szombat este. , Ki­ürült vékony nyakú poharát pergeti a leány. morzsákat morzsol a fiú. A mama mindhármójuk nevében jól érzi magát. Magányos, harminc körüli férfi, egyedül. Két üres sö­rösüvegre bámul. Aztán ami­kor azt hiszi, hogy senki sem figyeli, maga melle húz egy széket, és elkezd rajta zongorázni, Chopint, Lisztet, vagy valami ilyesmit. Feje érzelmesen hajlong az ak­kordok után. Talán egy hangversenyterembe, talán éppen a dobogóra álmodja most magát. Mindenütt ugyanaz a hangu­lat, ugyanazok az emberek, j Szórakoznak, mulatnak, töltik j a szombat estét Látszólag szí­nes, kavargó élet zajlik, de van ebben az egészben valami eről- tetettség. Tekints közelebbről az arcokba: kevés az, aki iga­zán jól érzi magát. Jó szórakoztató lehet egy | nak film, egy könyv, egy rádióban hallott dal, bél-milyen igényes, vagy igénytelen műsor, beszél­getés ogv pohár ital mellett, kellemes séták. Egyszóval minden, ami élményt jelent. De igazi szombat esti szórako­zásnak mégis csak azt érzik az emberek, ha elmehetnek vala­hová. — Hová? Itt, Nagykőrösön nem sok a lehetőség. A fiata­loknak van egy presszójuk, táncolhatnak a művelődési házban, a felnőttek elmehet­nek moziba, beülhetnek a Vé­nusz presszóba, vagy az Arany Kalászba. Éjfélkor a mozinak reg vége, a presszó is korán bezár. Marad az étterem. Ez van, itt próbálnak szórakozni. Az emberek nagy része ki van szolgáltatva a lehetőségeknek. Mit tegyen? Megpróbál hangu­latot csinálni magának. Az egész egyszerre mulatságos és siralmas. Tőlem balra négy húsz. éven aluli éppen galerit alakít. Mire a vezetőségválasztásra kerülne a sor, a társaság már szavazás­képtelen, egy közülük elaludt, Két vállra fektette a vendég­látóipar. ' A felszolgáló fáradhatatla­nul rohangál a megrakott tál­cával. Az egyik asztalnál ott trónol a „komor férfi”. Jól berúgva. Alig lát. De arcáról lesír a csökönyös ra­gaszkodás ehhez az estéhez, ehhez a berugáshoz: neki ez jár. Bizonyára jól esne ne­ki, ha egy rossz szót szólná- hozzá, hogy bebizonyít­hassa, azért van ilyen siral­mas hangulatban, mert őt még kedvére mulatni sem hagyják. De nem szól hoz­zá senki. Az idő telik. Már fél ket­tő lehet, amikor megjelenik az ajtóban két jóltáplált pil­langó, kiszúrják az ismerő­söket, jól begyakorolt sze­rénykedések közt elnyelik a felkínált konyakot, s eltűn­nek megint. Tétova alakok ki-belengenek az ajtón. Nem tudnak elszakadni. Pedig már közeledik a zár­óra. Százötven ember végső erőfeszítéssel szórakozik. Há­romszáz álmos, fáradt, le­akadt szem. Átlag hat órá­val számolva ezer óra kel­letlen önáltató, kultúrálatlan szórakozás. Vajon hányán mondják másnap, hogy de jó kis szombat este volt!? — kérdem magamban kérkedve, de belátom: sokan. Nem lehet letagadni, hogy az emberek nagy része a szórakozásnak ezt a for­máját keresi. Még ha üres és értelmetlen is. Némelyiket már nehéz lenne máshoz szoktatni, ez az életformája. Megszokta, így nőtt fel. De hány akarná ezt, ha máshoz szokhatott volna? És hány olyan fiatal van, aki még most alakítja ki életmódját, és örvényként vonzza ez a lehetőség, mert jobb nincs, és valamivel el kel! tölteni az időt? Ne szokjak meg. hogy az idő magától is telik! Dozvald János Klub a motorosoknak elsőbbség - de nem feltétel nélküli Ej, ej,az a bakósisak/ KMESl-mkét Menoron Filmvetítéssel kiegészített KRESZ-ankétot rendezett szombaton délután Monoron a megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya. Több, mint 800 motoros, autós HÁROMSZÁZ ÉNEKES A VÁCI DUNAKANYAR DALOSTALÁLKOZÓN Két évvel ezelőtt találkoz­tak először az ország neves kórusai Vácott, az l. Duna­kanyar dalostalálkozón. Em­lékezetes élményt jelentett az 1963-as hangverseny a zene es ének barátainak. A felszabadulás 20. évfor­dulójának váci rendezvény­naptára összeállításakor fel­merült a gondolat: meg kell rendezni a 11. Dunakanyar dalostalálkozót. Hét neves kó­rus vállalkozott arra: be­mutatja az elmúlt évtized legszebb kórusmüveit. Vasárnap ragyogó napsü­tésben érkeztek reggel a kó­rusok Vácra. A városi ta­nács vezetői fogadást adtak a karnagyok tiszteletért?. Rö- vid szakmai eligazítás, még egy-két kisebb próba után fél 11 órakor kezdődött a hangverseny a gépipari tech­r> ik-uvn fiieríOTém éh&n Lukács Ferenc tanácsel­nök üdvözölte a közönséget és a Vácra érkezett 300 éne­kest. Ezután mai magyar szerzők műveit tolmácsolták sorra az együttesek. Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Far­kas Ferenc, Sugár Rezső s mások művei csendültek fel a Kisipari Szövetkezetek Er­kel Kórusa; a HVDSZ Szi­lágyi Erzsébet női kara; a Budapesti Férfikar; a Ván­dor-kórus; a váci művelődési ház úttörőkórusa s a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola kamarakórusának elő­adásában. A műsort a Vox Humana vegyeskar négy szá­ma zárta. A közönség hosszan ünnepelte az aranykoszorús énekkarokat s a vezénylő, ne­Az Agrártudományi Egye­tem mezőgazdaságtudományi kara és KISZ-bizottsága má­jus 15-én búcsúünnepélyt rendez az idén végző hallga­tók részére. A reggel kilenc órakor kezdődő búcsúünne­pélyt dr. Magyart András egyetemi tanár, az egyetem rektora nyitja meg, majd dr. Pecznik János egyetemi ta­nár, cékánhe'.yeites mond ünnepi beszédet. Az egyetem | pártszervezete nevében Sol­tész István egyetemi adjunk- 1 tus, a pártszervezet titkára | búcsúztatja majd a hailga- j tóitat. Az ünnepélyes balla- | gásra lél tízkor kerül sor. Délután három órakor ren­dezik a hagyományos búcsú­sétát Gödöllőn. A ballagó­bál este nyolc órakor kezdő­dik három tánczenekar és egy cigányzenekar közremű­ködésével. hallgatta végig Bemáth An­dor alhadnagyot, a Pest me­gyei Közúti Balesetelhárítási Tanács titkárát, aki színes epizódokkal tarkított előadá­sában nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi járművezetés időszerű problémáiról, a bal­esetmegelőzés tennivalóiról és a tanács programjáról beszélt. Tavaly Pest megyében 108 halálos áldozatot követel­tek a közúti balesetek. ötszázkilencvenen sérültek meg súlyosan és több mint öt­millió forint anyagi kár ke­letkezett. Statisztika bizonyít­ja: számokkal is kimutatható eredményt hoz a felvilágosí­tás, a különböző szervek (Ál­lami Biztosító, Autóklub stb.) propagandatevékenysége a balesetmegelőzés érdekében. A Közúti Balesetelhárítási Ta­nács legfőbb célja, hogy ösz- szelógja, hatásosabbá tegye a felvilágosító munkát, azaz: közüggyé váljék a baleset- mentes közlekedés. Ezért rész­letes évi munkaterv alapján, Szerteágazó tevékenységet fejt ki a tanács. KRESZ-ismerte- tőket, versenyeket szervez az általános iskoláktól kezdve az állami gépkocsivezetésig. Jú­nius 6-án például az autósok és a motorosok „összebékíté- se” országos autós-motoros ta­lálkozót rendez a PMKBT a visegi-ádi Fellegvárnál. Június 20-án kerül sor a váci Pokol- . , • . _____ „„„„„ , i lelotlen fogatosok ellen s zigeten a KRESZ-versenyek Pest megyei döntőjére. Túl a XRESZ-isméretek elterjeszté­sén, gondot fordít a tanács az előzékeny, udvarias köz­lekedés kialakítására. Az ankéton különösen sok szó esett a motorosokról, minthogy ők még nem tartoz­nak semmiféle klubhoz, a Ma­gyar Természetbarátok Szö­vetségének szervező titkára. Földes János elmondotta, a szövetség motorosszak osztálya hajlandó elvállalni a motoro­sok összefogását, érdekképvi­seletét. Csekély évi tagdíj el­lenében kül- és belföldi moto­ros túrákat szervez, különféle kedvezményeket (camping) biztosít tagjainak. Megemlítette Bemáth An­dor a gyalogosok — illetve a közelmúltban érvénybe lépett KRESZ-módosítás problémá­ját. Hangsúlyozta, hogy a gya­logosok elsőbbsége — szemben az elterjedt köz­hiedelemmel — nem fel­tétel nélküli. Ha a gépkocsi már nem tud lefékezni az átkelőhelyig, a gyalogos nem léphet az út­testre. Elismeréssel szóit az előadó a rendőrség önzetlen segítőiről, az önkéntes rend­őrökről. Akadnak még jármű­vezetők, de gyalogosok is, akik kétségbe vonják az ön­kéntes rendőr intézkedési jo­gát. Az önkéntes rendőr szol­gálatteljesítés közben ugyan­olyan hivatalos személy, mint a hivatásos rendőr. A hozzászólók elmondották: még mindig sok bajt. gondot, balesetveszélyt jelentenek a ki világít atian lovaskocsik. Sű­rűbb ellenőrzési, szigorúbb büntetést kértek az ilyen fe­Legtöbben bukósisakügy­ben emeltek szót. Javasolták: ha már semmi­képpen sem tudja a kereske­delem az igényeket kielégíte­ni — amíg nincs elegendő bu­kósisak, a viselését kötelező rendelkezést függesszek fel az illetékes minisztériumok. — sp — A termelőszövetkezeti tulajdonviszonyok fejlődésének néhány kérdése Harminroa aluli fialalembor állhatatosan mered a számlára. Úgy érzi, ha most az első szá­mot hozzá tudná adni a máso­dikhoz, megtörne a varázs, szétíoszlana a részeg bamba- ság, de az első elemi tanulsá­gai a ködös múltba vesznek, csak a kispolgári óvatosság ágai egyre, hogy a tételeket legalább egyszer mégis össze­adja. Időnként „felbúg” az öreg­legények kórusa. Mint a ka­kasok a váratlanul lelt gi­lisztát. tépázzák a nóták egy-egy szívhez szóló sorát. Nem szórakoznak, ók már mulatnak. A mulatós ott kezdődik, amikor az ember azt a kedvet, hangulatot, amit a jó szórakozás nyújt, erőszakkal, s a maximális mértékben akarja megszerez­ni. Keres egy szert, amitől biztos az eredmény. Ez az alkohol. Amikor az így nyert hangulat eluralkodik, azt mondjuk, ez az ember ré­szeg. A fogatlan, kopaszodó vezérénekes még innen van ezen az elmarasztaló kategó­rián. No, nem a zsebét saj­nálta! Ahogy az üvegekből nézem, erősebb a bornál a sok éves rutin. Az a fiatal nő. aki három ittas, fecsegő férfi társasá­gában szemben ül velem, ti­zennyolc éves lehet. Gépie­sen érdeklődő arca úgy forog az asztalon álló tizenkét sö­rösüveg fölött, mintha nem is folytatódna testben, csak az üveg száján előgomolygó látomás, az alkohol múzsája lenne. Jobbra, egy asztalnál a jól Ismert trió: leány, fiú —ma­EGY-EGY TERMELÖSZÖ- V r.f KEZET gazdasági ereje elsősorban a termelőszövet­kezeti tulajdon nagyságán mérhető le. E tulajdon meg­erősítése és megszilárdítása alapvetően egy-egy termelő­szövetkezeten belül megy végbe, de ennek a célnak a mielőbbi elérését nagymér­tékben elősegítheti a termelő- szövetkezetek közötti egyre szélesedő termelési kooperá­ció, illetőleg a szocialista szer­vezetek közötti termelési ko­operáció meghonosodása a ter­melőszövetkezetek gazdasági­lag és politikailag megalapo­zott egyesülése stb. Hangsú­lyozni kell, hogy a magyar mezőgazdaság fejlődésének je­lenlegi szakaszában ezek az intézkedések alapvetően a meglevő termelőszövetkezetek megerősítését szolgálják. Erő­sítik a termelőszövetkezeti tulajdon szocialista jellegét, de egyben lehetővé teszik és elősegítik a kétfajta társa­dalmi tulajdon — az állami­szocialista tulajdon és a ter­melőszövetkezeti szocialista tulajdon — egymáshoz való közeledését is. A termelőszövetkezetek kö­zötti termelési kooperáció egyébként általános jelenség minden szocialista államban, ahol már befejeződött a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése. Ez a kooperáció ér­telemszerűen kihatással van a tulajdonviszonyokra is. Ezek a közös vállalkozások fejlő­dést jelentenek a szocialista reo<s-zerben, a tulajdon magasabb szintre való emel- , keüesenek, magasabb szintű 1 társadaimasodásanak egyik j igen fontos megjelenési for­máját képezik. A termelőszövetkezeti tulaj­donhoz kapcsolódva a szov­jet és a népi demokratikus fejlődés között formailag kü­lönbség mutatkozik a földre i vonatkozó tulajdonviszonyok- | ban. A Szovjetunióban a tő- ' meges kollektivizálás semmi­féle változást nem hozott a földtulajdonban, mert ott minden föld állami-társadal­mi tulajdonban volt már a kollektivizálás megkezdése előtt. A népi demokratikus fejlődés során a kisáruter- melő gazdálkodás kollektivi­zálása jogi formában más­ként érinti a földet, mint a mezőgazdasági termelés alap­vető jelentőségű termelőesz­közét. azért, mert itt a föld paraszti magántulajdont ké­pez a magángazdálkodás ide­jén. A kollektivizálás ered­ményeként ez a paraszti ma­gántulajdon a továbbiakban a termelőszövetkezeti közös gaz­dálkodás céljait szolgálja, anélkül azonban, hogy az egyéni paraszti földtulajdon jogi értelemben megszűnne a termelőszövetkezetekben. A gazdálkodás szempontjából ez lényegében ugyanolyan tar­talmi eredményt hoz. mint­ha a föld társadalmi tulaj­dont képezne. MÁSKÉPPEN KIFEJEZVE ez azt jelenti, hogy a föld jo­gilag változatlanul a termelő­szövetkezeti tag, vagy a ter­melőszövetkezeten kívülálló személy tulajdona, de a föld a termelőszövetkezet birtoká­ban van, a föld használati joga a termelőszövetkezetet illeti meg és a termelőszö­vetkezet termelési céljainak megvalósítása érdekében lé­nyegében úgy rendelkezik ezekkel a földekkel, mint a saját tulajdonával. Így a termelőszövetkezeti közös gazdálkodás célját szolgáló, de egyéni tulajdonban levő földeket egészében véve szö- vetkezétesített egyéni tulaj­donnak tekintjük. Ez az el­nevezés tulajdonképpen azt igyekszik kifejezésre juttatni, hogy ez a földtulajdon tar­talmát illetően a társadalmi tulajdonra jellemző módon létezik és érvényesül, de formáját illetően egyéni jel­lege a földjáradékban, a haszonbérben és az öröklési jogban jut kifejezésre, vala­mint a jogszabályokban meg­határozott módon és kör­ben: a földkiviteli jogban. A földtulajdon egyéni jellegé­nek ilyen érvényesülése azon­ban már nemigen tekinthető „magán”-jellegű érvényesü­lésnek, mivel az az egyéni jelleg alárendelt szerepet ját­szik a közösségi érdek ér­vényesülése mellett. A paraszti földtulajdon ily módon végbemenő kollektivi­zálás; jogi formáját illetően következetes tulajdoni válto­zást eredményez a földdel tartósan egyesített dolgok (épület, fa, kerítés, kút, stb.) esetében. Ez. a földdel tartó­san egyesített dolgok (alkotó­részek) esetében, alanyilag és ma. Átkozott unalom! A j tulaidoniogi helyzet ifjúkorom szánalmas j termelőszövetkezeti tartalmilag egyidejűleg be­következett változás abban jelentkezik, hogy a termeiő- •zo vetkezet közös használatá­ba került ún. szövetkezesített egyéni földtulajdonnal tartó­san egyesített dolgok általá­ban a termelőszövetkezet íu- lajdonába kerülnek és a !o- vábbiakban minden ilyen do­log a földtulajdon jogi hely­zetétől függetlenül a termelő­szövetkezet tulajdonát képezi. Ennek megfelelően a termelő- szövetkezet ezekkei a dolgok­kal, mint saját tulajdonával gazdasági és egyéb céljainak megvalósítása érdekében sza­badon rendelkezik. TULAJDONILAG ERŐSEN PROBLEMATIKUS ebben a körben a termelőszövetkezet­be bevitt erdőkben levő fák, gyümölcsösökben levő fák, va­lamint a szőlőkben levő szőlő­tőkék helyzete. Problematikus azért, mert a termelőszövet­kezet ezekért magasabb föld­járadék fizetésére kötelezett, mint a bevitt szántóföldi in­gatlanokért. A magasabb föld­járadék pedig formailag azt juttatja kifejezésre, hogy az erdő, gyümölcsös és szőlő ese­tében a földdel tartósan egye­sített ilyen dolgok tulajdon- jogi helyzete ugyanolyan, mint a bevitt földek tulajdon- jogi helyzete. Ez a formailag helytálló jogi szemlélet lé­nyegében annak a magántu­lajdoni szemléletnek a marad­ványa, mely a föld tulajdon­jogának ilyen megoldását és ezzel kapcsolatban a földjá­radék létezését eredményezte. Természetesen a leghelyesebb megoldás az volna, hogy a termelőszövetkezet — ha az erdő esetében nem is, de a szőlő és gyümölcsös esetében fizesse ki annak felbecsült el­lenértékét és ezzel annak tu­lajdonjogát formailag is sze­rezze meg. Lényegében az a megoldás ma ismeretes a még nem termő szőlő és gyümöl­■ esős esetében, amikor a ter- I melőszövetkezet az ún. teiept- j tési költségek megfizetésével i megszerzi a szőlő és gyümöí- | esős tulajdonjogát, s ezze, j megbontja a föld és a fölödéi : tartósan egyesített dolgok jo­gi egységét. Ez az egyseg I azonban már a jelenleg ér- í vónyes jogi megoldás mellett | sem tartós, mivel csali addig | áll fenn, amíg a föld tu.ajdo- I nosa által bevitt — tehát már a bevitel előtt létrejött — I egység fenntartásáról van szó. | de ha a termelőszövetkezei ! gazdálkodó tevékenysége ! eredményeként ez a régi egy- i ség (a fa kitermelésével, a szőlő kipusztulásával, stb.) megszűnik és helyette a ter­melőszövetkezet gazdálkodása i eredményeként jön .étre ter- ! mészetileg azonos egység (a j termelőszövetkezet telepít fát. : szőlőt a tag tulajdonát képező ! földön), abban az esetben mér ! a földtulajdonjog) heivzntétől | függetlenül a termelőszövet 1 kezet által telepített fa. szőlő : stb. a termelőszövetkezet tu- j lajdonát képezi. HA MINDEHHEZ HOZZA- j TESSZÜK, hogy a termelés zö- I vetkezeti szocialista nagyüze- | mi gazdálkodás megvalósítá­sa érdekében a termeiőszövet- ! kezet birtokában levő összes j földterületet nagyüzemi gaz­dálkodásra alkalmas parcel- ! Iákba vonják össze, amelynek ] eredményeként a termelőszö­vetkezetben minden földtulaj­don eszmeivé válik, abban az értelemben, hogy meghatáro­zott konkrét fölöparceilához jogilag kötődik, akkor mégin- kább igazoltnak kell tekinteni azt, hogy a szövetkezetesített egyéni tulajdon a termelőszö­vetkezetben ugyanúgy a ter­melőszövetkezeti közös gaz­dálkodás érdekeit szolgálja, mint az állami, illetőleg a ter­melőszövetkezeti földtulajdon. D. F. (Folytatjuk.) BÚCSÚÜNNEPÉ LY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents