Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

19«. MAJTJS í, SZOMBAT MKtft yjCíriflP :í A BRIGÁD 180 ezer forint megtakarítás Amiről a napló tanúskodik Most voltak kétévesek Búcsú Szakasits Árpádtól Bekeretezett oklevél hirdet a főmechanikus irodájában Szocialista munka műhelye II Azt jelenti ez, hogy már má sodszor tüntették ki a meg tisztelő szocialista címmel í Kertészeti Kutató Intézet El vira-majori kerületének egyif gépjavító csoportját. A brigád vezetője Pázmánd: Imre szerelő, aki szakszerve zieti bizalmi is egyben. Sze rény. népszerű ember — mond­ják róla a brigádtagok. Erede­tileg Eszéki Tamás főmechani­kust választották meg brigád­vezetőnek, de később az elhá­rította magától a megtisztelést Igv tehát ő a második szerén5 ember a brigádban, s egyút­tal termelési felelős. Olyan az egész brigád, mini egy összetartó család. Tavali az egyik társuknak szolgálati lakást építettek társad aim' munkában, egy másik társukat „elhódítottak" az italtól. A kollektív segítőkeszség minder ej >SVWOiXVVNXVNVV>XVVXVX»>WV>.VVV'slVVS.XVVS>'f, \ .... j Lídia, \ a nyugalmazott I % * í ff Az udvaron fekszik moz- ff ff dulatlanul, csak a szeme f rebben meg olykor-olykor. f Pihen, lustálkodik, már ff rendkívül öreg. Annyira ff 4 az, hogy . . . nem illik fe- ff # szegeim hölgyek éveinek £ ff szá má t . í ff — Lídia! — Nagyrango- j ff san szólítja valaki, a kiál- ( ff tást sokszorosan vissza- ; í verik a hegyek, de Lídia \ i nyugodtan fekve marad. — / ; Lídia! ff ff Most, mintha gondolkod- f f na, aztán éppen csak rápil- J 'f lant kérdőn a kiáltozom, f ff vajon neki szól-e? Kisvár-ff ff faira óvatosan felkel, rá- ff jött végre, hogy őt. hívják. 5 ff Megrázza magát öregesen, 1 f tetéz egy-két lépést vonta- ft f, t ottan, és megáll. Ha táró- f ff zottan formás még a leste, ;alndomú, nem látszik meg \ ff rajta a hátára súlyosodé f | sok esztendő. ff — Országos a híre! — / ff büszkén mondják. — Be- í f nedek István irt róla a leg- f 'f, újabb könyvében. Nem ol- ; ff vast a? Börzsönyligetről j ff szól, nagyon jó regény, ff Ki hinné azonban, hogy í ff regényalak, bárcsak mel-1 $ lékszereplő, valóban léte- j ^ zik és nem csupán az írói J ff fantázia szülötte. Későbbi ff utánanéztem és tényleg rá- j ff találtam Lídiára a könyv- \ ff ben, de közelebbi személyi ! f> adotai hiányoznak belőle. ! % Hadd pótoljam most, a í ff szerző utólagos enged elme- \ \ vei: ] ff Btan született és tizen- j ^ egy éves koráig ott tévé- j ff kenykedett, azután Bor- \ íssönyligeten 1940-től 50-ig. \ í Akkor letelvén a nyugdíj- i | hoz szükséges egyhelyben : í eltöltött tízesztendős szol- \ ff gálati idő, és mert vénen ■ \ már amúgy sem bírta a ■ ff sok strapát, a szántást, tű- \ ff zifacipelést, vízhordást, hát \ < nyugalomba vonult, í főnöke akkoriban ugyan i f megpróbált túladni rajta,! | de végül úgy döntött, hogy \ | kosztból és kvártélyból ál- \ I ló nyugdijat folyósít neki. \ í Lídia ezt élvezi immár ti- | * zenöt éve. úgyszólván csak \ ff amióta nem dolgozik, az- í í óta ette meg a kenyere ja- í \ vát. f — Nem is nagyétkű, ha- [ ff bár a korához mérten igen í jó az étvágya még. Cseme- \ géjéről tisztelői is gondos­ig kodnak, postán küldik ne- f ki Pestről. f Az udvar szegletében a ff tyúkok éppen vacsoráznak, f, kukoricát szór eléjük a ff gazdasszony. Lídia korát £ meghazudtoló fürgeséggel 'f odasiet és ordibál. Napi f kukoricao.dagját követeli, f a~ is benne van a nyugdí- 'f jában! ff Tessék?! Meghagy sza- ff márságolMt fecsegek össza- f vissza?! De hiszen elejétől ff fogva arról beszélek! A f vén, börzsönyligeti Lídia í ugyanis egy 36 éves nyu- \ galmazott szamár. \ Szokoly Endre Pénteken délután a Kere­pesi temetőben nagy részvét tel búcsúztatták Szakasits Ár­pádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagját, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak tagját, országgyűlési kép­viselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségé­nek tagját, az Országos Bé­ketanács elnökét, a Béke­világtanács tagját, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének tagját. Szakosíts Ár­pád koporsóját a munkásmoz­galom nagy halottainak em­lékművénél felállított rava­talon helyezték el, amelyet elborítottak a gyász és a kegye­let koszorúi. A koporsó előtt díszpámákon az elhunyt ki­tüntetéseit helyezték el. Az emlékműnél több ezren gyűltek össze, a végső tisztes­ségadásra. A családtagokon kívül részt vett a gyászszer­tartáson és a ravatal mellett díszőrséget állt Apró Antal, Biszku Béla, Káttai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttag­jai, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. A munkás gyászinduló hangjai után Kállai Gyula, az MSZMP Ptilitikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott búcsúbeszédet. Ezután Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának tagja, a Magyar Nem­zet főszerkesztője, a Magyar j Újságírók Országos Szövetsé- ! ge Elnökségének tagja, az El­nöki Tanács és a magyar új­ságírótársadalom nevében méltatta Szakosíts Árpád életútját, munkásságát. Majd N. Matkovszkij, a Béke-világ- tanács titkára, a Szovjetunió Békevédelmi Bizottsága El­nökségének tagja, a békesze- rető embermilliók és sze­mély szerint J. D. Bemal pro­fesszor, a Béke-világtanáes ügyvezető elnökének nevében vett búcsút Szakosíts Árpád­tól, az Országos Béketanács volt elnökétől, a fáradhatatlan békeharcostól. A búcsúbeszéd elhangzása után a munkásőrség férfi­kórusa gyászdalt énekelt, A koporsót elborították a ke­gyelet, a megemlékezés virá­gai. koszorúi. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival fejező­dött be. JA A »1I ISKOLA Várakozás fagyban, hóban Iratok az igazgatói lakásban Korhadt ablakok Nyomják a pedált Olajórákat ellenőrző műszer! Ezzel a kis, házilag szerkesz­tett műszerrel (Szabó Mihály elektroműszerész újítása) házilag javíthatják az olajnyomásmérő órákat is Ünnepség az Orion Vállalat művelődési otthonában A német fasizmus feletti ; győzelem 20. évfordulója al­kalmából a Magyar Szociális- Munkáspárt Budapesti Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága péntek délután ünnepséget ■ rendezett az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat művelő­dési otthonában. A himnusz hangjai után Ró­nai Sándor nyitotta meg az ünnepséget, majd Erdei Fe­renc mondott beszédet. A nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéd után Wilhelm i Meissner, az NDK magyaror- ’■ szági nagykövete szólt az ün­nepség részvevőihez. ; A Tápiószentmártonhoz tar­tozó göbölyjárási iskola a mű- út mellett fekszik. Százhúsz gyerek tanul itt, nemcsak a közelből, de távolabbi hely­ségekből is járnak ide. Há- rom-négy-öt kilométert hagy­nak maguk mögött naponta a gyerekek. Az apró ablakos, ré­gi épület udvari falai mellett kerékpárok állnak, várják kis gazdáikat. — Mivel jössz be naponta az iskolába Kaszás Zoli? — Kerékpárral — áll fel egy kisgyerek. Alig látszik ki a pádból, olyan kicsi. Harma­dikos. — Mióta? — Két éve már. — De nem ő az egyedüli — fordul hozzám Tummann Vilmos igazgató — harminc gyermekünk hosszú utat tesz meg idáig. De szívvel, lelke­sedéssel jönnek. Szeretnek ta­nulni. A göbölyjárási iskoia osz­tott. Négy tanulócsoportjuk van, együtt tanulnak az első­sök és harmadikosok, a má­sodik és negyedik osztály, s a felsőtagozat ötödik-hatodik, hetedik és nyolcadik osztálya is. „Váltott műszakot” tarta­nak, délelőtt és délután, mert tanterem csak kettő van. S milyenek ezek a tanter­mek? A padok újabbak, néhány éve kapta ezeket az iskola. A termek végében szintén úja szekrényeket láthatunk, an Különleges tanfolyam Nagykátán RHOTACIZMUS ÉS LOGOPÉDIA vel jött létre, otthont is az iskola ad, minden héten két órára. Az igazgató, Varsá­nyi Rezső személyes ügyé­nek is tekinti a tanfolyamok, mindent elkövet, hogy a munkát semmi ne nehezít­se, zavarja. Tizenhat gye­rek — valamennyi a vásár­téri iskolából jár két nyol­cas csoportban rendszeres kezelésre, azaz logopédiára. — Furcsa tanfolyam, mondhatnánk iskola ez. A tanulás egy-egy gyerek számára akár decemberben, vagy márciusban is véget érhet, és tanév közben is kez­dődhet, akár áprilisban. Itt nem lehet megbukni, itt min­denkinek ötösre kell vizsgáz­nia! Ezt talán egy példával világítanám meg. Az egyik kisfiú viszonylag kisfokú r hibával iratkozott be a kez­déskor. szeptemberben. No­vember végére hibája telje­sen megszűnt, nem kel! jár­nia többé. Helyére akkor újat vettünk fel, s most ő is addig jár, míg hibájából ki nem gyógyul. Mennyi idő alatt szűnik meg általában egy beszéd­hiba? — Ezt sok tényező befolyá­solja. Például a súlyosság fo­ka, a rendszeres tanfolyamra járás, a gyerek erős akara­ta, szorgalma. Igen nagy je­lentőségű az otthoni gyakor­lás a szülő segítségével, el­lenőrzésével. Három pösze nemsokára megint gyógyul­tan távozik. Hogyan gyógyítható a da­dogás? — Két gyerek és egy fel­nőtt jár rendszeres kezelés­re. A felnőttel külön fog­lalkozom. erős dadogó. A da­dogás a legsúiyosabb beszéd­hiba, kijavítása is a leghosz- szabb időt veszi igénybe. Mi­kor a szülő észreveszi, hogy gyermeke dadog, azonnal szakemberhez kell fordulnia. Minél korábban kezdünk a kezeléséhez, annál gyorsabb és biztosabb a gyógyulás. Mik a jövő tervei? — A járási művelődésügyi osztály eddig is a legtelje­sebb támogatással állt az ügy mellé. Szakemberhiány nem akadályozza, hogy jövőre az I. számú iskola hibás beszé­dű tanulói részére is indít­sunk egy tanfolyamot. d. g. lyekben a szemléltető eszkö­zöket tartják, de már a tér­képeket nem tudják zárt helyre tenni: ott hevernek a sarokban, a szekrények mel­lett. A táblák festése kopott, göcsörtösek, nehéz rájuk írni, alig látszik a krétanyom. A tanítónő táskája az asz­tal mellett fekszik a földön, kabátja az egyik széken. — Miért nem tette be eze­ket a nevelői szobába? — Mert nincs — válaszolja Pataki Istvánná, az első-har­madik összevont osztály ta­nítónője. — Most nincs, vagy nem is volt? — Nem is volt soha — fe­leli — a tantermeken kívül itt csak igazgatói szolgálati lakás van. Szerencsére itt a tavasz, s ilyenkor tudunk vá­rakozni az udvaron is, ha hamarabb érkezünk, és még tart a másik osztályban a ta­nítás. De télen! Látna csak, hogy mi van itt! Nem tudunk hová bemenni. Ha valaki ott­hon nem tud felkészülni az óráira, itt sincs lehetősége fel­készülésre. Ez azonban a ki­sebbik baj. A nagyobbik az, hogy fontos iratainkat, a bi­zonyítványokat, az anyaköny­veket s egyebeket nem tehet­jük máshová, csak az igazga­tó engedélyével az igazgatói lakásba. — Hány nevelő tanát az is­kolában? — öten vagyunk — mond­ja az igazgató — három ne­velőnk Nagykatáról, egy új­szilvásról jár be. Jómagam itt lakom helyben. — Sajnos, a közlekedési le­hetőségek sem jók — teszi hozzá Patakiné — hajnali öt­kor érkezik ide vonat, és ak­kor még három óránk van tanitáskezdésig. Délben vég­zünk 12 körül, de visszafelé c§ak három órakor van vonat. Nem bánnánk ezt akkor, ha az időit az iskolában a neve­lői szobában lehetne eltölteni — munkával, hasznosan. így fagyoskodunk és mérgelő­dünk. Én már hatodik éve így vagyok. — Három nevelőnk tovább tanul — folytatja az igazgató — ketten felsőfokú tanítókép­zőt végeznek. Patakiné pe­dig most fejezi be a tanár­képző főiskolát biológia-föld­rajz szakon. A nevelői szoba hiánya nekik a legrosszabb, mert sok idejük, amelyet ta­nulásra fordíthatnánk, ha­szontalanul telik el. Nézzük az iskolát. Az ab­lakok korhadtak, pusztuló­félben vannak, a falak málla­dozóban. Ideje lenne már, hogy alaposan rendbehozzák, s annak is ideje lenne, hogy végre egy nevelői szobát épít­senek hozzá. Huszonnégy éve tanít itt az igazgató, de amióta emlékszik, mindig ilyen állapotban volt az épü­let. A járási művelődési osztály kezébe vehetné már az iskola sorsát, figyelembe véve, hogy a gyerekek és a szülők szíve­sen segítenének az építkezés­nél, társadalmi munkával, így az átalakításra fordítandó pénzösszeg jelentős részét meg lehetne takarítani. Ezek a körülmények százhúsz gyerek és öt nevelő harmonikus munkáját veszélyeztetik, te­hát — lehetőségekhez képest — sürgősen változtatni kelle­ne a göbölyjárási iskola hely­zetén! Juhász Erzsébet TV-FIGYELŐ Az asszony beleszól Történik 1833-ban. Egy fő­városi bérházban lakik fe­leségével a főszereplő fiatal újságíró. Négy színházi po­tyajegyhez jutnak, de nein mehetnek el: villamos, ru­hától', láteső, cukorka, borra­való, kapupénz — sokba ke­rül mindez. A jegyet tovább ajándékozzák, s az vándorol a házban. Méltoságos asszony, szappangyárosné, magasrangú kalonafeleség, hiába kínálják egymásnak, a hónap végén sehol nincs 2—5—10 pengő, aszerint, kinek-kinck társa­dalmi rangja hogyan kíván­ná meg a színházba vonu­lást. Üriház. Újságírónk reg- geltól-estig botrányok után szimatol s végül sikerül egy olyant találnia, amellyel meg­kezdődhet karrierje. A jó csa­ládból származó színinöven­dék nem éppen színpadi pá­lyafutásra spekulál. Az asszo­nyok. a „koszos nagyságák” maguk porolják az udvaron a szőnyeget. A magasrangú katona lánya három pengő­ért bemegy a szobaúrhoz. De azért a színházi előadást min­denki megnézi. A középosz­tály tartja a nívót. „Az asszony beleszór’ cí­mű tv-film elkerülte azt a hi­bát, hogy az eredeti Mórlcz- mű puszta képi fordítása le­gyen. Modern dramaturgiá­val szerkesztett, a tv műfaji lehetőségeivel élő produk­ciót láthattunk: cselekménye karikatúra, szerkesztése laza. leginkább életképeket ka­punk. A karikírozott atmosz­féra hitelessége Móricz Vi­rág írót. Karinthy Ferenc dramaturgot és Esztergályos Károly rendezőt dicséri, s ne feledkezzünk meg « kiváló színészgárdáról, Fülöp Zsig- mondról, Tóth ludithról, Básti Lajosról, Kiss Manyi­ról. Nagy Attiláról, s a töb- bickről. A szájbarágást kerü­lő dramaturgia, amely cso- mózatlanul hagyja a cselek­ményszálakat, befejezetlenül a történetet, kissé túlfutott. Az alkotók több oldóanya­got kevertek a produkcióba a kelleténél: így például a tartalom a címet nem fejez­te ki eléggé, s aki nem olvasta az eredeti irodalmi művet, az előtt a tv-film néhány ponton érthetetlen maradt. P. A. — Mondd kisfiam: szeretem a ropogós mogyorót. — Szejetem a jopogós mo- gyojót. A tanár felém fordul: — Ennek a kisfiúnak r.em fo­rog a nyelve, nem tudja ki­mondani az „r” hangot. Szak­nyelven szólva rhotacizmusa van. Egy kislányhoz fordul most. — Mondd Marika: Pista, se­gítsd vinni a csomagomat! — Piszta, szegied vinni a co magomat! A tanár: — Ez a kislány pösze. Ezek a leggyakoribb be­szédhibák. Ha ezek a gyere­kek három-négy évesek len­nének, talán lehetne abban bízni, hogy hibás beszédüket kinövik. Ám ők már isko­lások, elsősök, másodikosok, sőt nyolcadikos is akad köz­tük. Beszédhibájuk zavarja őket az iskolai felelésnél. félve, nehezen fejezik ki magukat, s ez rontja felele­tük értékét. Felnőt* koruk­ban is nagyon hátrányos. Szeptember óta működik Nagvkátán. a vásártéri isko­lában beszédhibajavító-tan- folyam. A nevelők segítségé­részfelújítással pedig további negyvenezret. Forgatjuk a napló lapjait és egy határozaton akad meg a szemünk: „...évente legalább . egy brigádtagot küldünk tech­nikumba ...” S az első tanuló már másodéves (Vörös Sándor) az idén meg egyszerre ketten ; (Oriéstyák Lajos és Szabó Já- ! nos) birkóznak a technikum ! első évének anyagával. NagymikJos István ügyükben-bajukban megnyil­vánul. A napló tanúsága szerint 1963. április 18-án alakult meg a brigád. Egy éven belül már határozott javulás mutatkozott a gazdaság gépeinek üzembiz­tonságában és megszerkesztet­tek egy vegyszerkiszóró gépet is, Ez. a gpp öt RS—09-es mun- föfját képes elvégezni. Olyan sok az újításuk, hogy már az első évben 180 ezer forintot takarítottak meg. Az alkat-

Next

/
Thumbnails
Contents