Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-08 / 107. szám
19«. MAJTJS í, SZOMBAT MKtft yjCíriflP :í A BRIGÁD 180 ezer forint megtakarítás Amiről a napló tanúskodik Most voltak kétévesek Búcsú Szakasits Árpádtól Bekeretezett oklevél hirdet a főmechanikus irodájában Szocialista munka műhelye II Azt jelenti ez, hogy már má sodszor tüntették ki a meg tisztelő szocialista címmel í Kertészeti Kutató Intézet El vira-majori kerületének egyif gépjavító csoportját. A brigád vezetője Pázmánd: Imre szerelő, aki szakszerve zieti bizalmi is egyben. Sze rény. népszerű ember — mondják róla a brigádtagok. Eredetileg Eszéki Tamás főmechanikust választották meg brigádvezetőnek, de később az elhárította magától a megtisztelést Igv tehát ő a második szerén5 ember a brigádban, s egyúttal termelési felelős. Olyan az egész brigád, mini egy összetartó család. Tavali az egyik társuknak szolgálati lakást építettek társad aim' munkában, egy másik társukat „elhódítottak" az italtól. A kollektív segítőkeszség minder ej >SVWOiXVVNXVNVV>XVVXVX»>WV>.VVV'slVVS.XVVS>'f, \ .... j Lídia, \ a nyugalmazott I % * í ff Az udvaron fekszik moz- ff ff dulatlanul, csak a szeme f rebben meg olykor-olykor. f Pihen, lustálkodik, már ff rendkívül öreg. Annyira ff 4 az, hogy . . . nem illik fe- ff # szegeim hölgyek éveinek £ ff szá má t . í ff — Lídia! — Nagyrango- j ff san szólítja valaki, a kiál- ( ff tást sokszorosan vissza- ; í verik a hegyek, de Lídia \ i nyugodtan fekve marad. — / ; Lídia! ff ff Most, mintha gondolkod- f f na, aztán éppen csak rápil- J 'f lant kérdőn a kiáltozom, f ff vajon neki szól-e? Kisvár-ff ff faira óvatosan felkel, rá- ff jött végre, hogy őt. hívják. 5 ff Megrázza magát öregesen, 1 f tetéz egy-két lépést vonta- ft f, t ottan, és megáll. Ha táró- f ff zottan formás még a leste, ;alndomú, nem látszik meg \ ff rajta a hátára súlyosodé f | sok esztendő. ff — Országos a híre! — / ff büszkén mondják. — Be- í f nedek István irt róla a leg- f 'f, újabb könyvében. Nem ol- ; ff vast a? Börzsönyligetről j ff szól, nagyon jó regény, ff Ki hinné azonban, hogy í ff regényalak, bárcsak mel-1 $ lékszereplő, valóban léte- j ^ zik és nem csupán az írói J ff fantázia szülötte. Későbbi ff utánanéztem és tényleg rá- j ff találtam Lídiára a könyv- \ ff ben, de közelebbi személyi ! f> adotai hiányoznak belőle. ! % Hadd pótoljam most, a í ff szerző utólagos enged elme- \ \ vei: ] ff Btan született és tizen- j ^ egy éves koráig ott tévé- j ff kenykedett, azután Bor- \ íssönyligeten 1940-től 50-ig. \ í Akkor letelvén a nyugdíj- i | hoz szükséges egyhelyben : í eltöltött tízesztendős szol- \ ff gálati idő, és mert vénen ■ \ már amúgy sem bírta a ■ ff sok strapát, a szántást, tű- \ ff zifacipelést, vízhordást, hát \ < nyugalomba vonult, í főnöke akkoriban ugyan i f megpróbált túladni rajta,! | de végül úgy döntött, hogy \ | kosztból és kvártélyból ál- \ I ló nyugdijat folyósít neki. \ í Lídia ezt élvezi immár ti- | * zenöt éve. úgyszólván csak \ ff amióta nem dolgozik, az- í í óta ette meg a kenyere ja- í \ vát. f — Nem is nagyétkű, ha- [ ff bár a korához mérten igen í jó az étvágya még. Cseme- \ géjéről tisztelői is gondosig kodnak, postán küldik ne- f ki Pestről. f Az udvar szegletében a ff tyúkok éppen vacsoráznak, f, kukoricát szór eléjük a ff gazdasszony. Lídia korát £ meghazudtoló fürgeséggel 'f odasiet és ordibál. Napi f kukoricao.dagját követeli, f a~ is benne van a nyugdí- 'f jában! ff Tessék?! Meghagy sza- ff márságolMt fecsegek össza- f vissza?! De hiszen elejétől ff fogva arról beszélek! A f vén, börzsönyligeti Lídia í ugyanis egy 36 éves nyu- \ galmazott szamár. \ Szokoly Endre Pénteken délután a Kerepesi temetőben nagy részvét tel búcsúztatták Szakasits Árpádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagját, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagját, az Országos Béketanács elnökét, a Békevilágtanács tagját, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tagját. Szakosíts Árpád koporsóját a munkásmozgalom nagy halottainak emlékművénél felállított ravatalon helyezték el, amelyet elborítottak a gyász és a kegyelet koszorúi. A koporsó előtt díszpámákon az elhunyt kitüntetéseit helyezték el. Az emlékműnél több ezren gyűltek össze, a végső tisztességadásra. A családtagokon kívül részt vett a gyászszertartáson és a ravatal mellett díszőrséget állt Apró Antal, Biszku Béla, Káttai Gyula, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Brutyó János és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Szurdi István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A munkás gyászinduló hangjai után Kállai Gyula, az MSZMP Ptilitikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott búcsúbeszédet. Ezután Mihályfi Ernő, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar j Újságírók Országos Szövetsé- ! ge Elnökségének tagja, az Elnöki Tanács és a magyar újságírótársadalom nevében méltatta Szakosíts Árpád életútját, munkásságát. Majd N. Matkovszkij, a Béke-világ- tanács titkára, a Szovjetunió Békevédelmi Bizottsága Elnökségének tagja, a békesze- rető embermilliók és személy szerint J. D. Bemal professzor, a Béke-világtanáes ügyvezető elnökének nevében vett búcsút Szakosíts Árpádtól, az Országos Béketanács volt elnökétől, a fáradhatatlan békeharcostól. A búcsúbeszéd elhangzása után a munkásőrség férfikórusa gyászdalt énekelt, A koporsót elborították a kegyelet, a megemlékezés virágai. koszorúi. A gyászszertartás az Inter- nacionálé hangjaival fejeződött be. JA A »1I ISKOLA Várakozás fagyban, hóban Iratok az igazgatói lakásban Korhadt ablakok Nyomják a pedált Olajórákat ellenőrző műszer! Ezzel a kis, házilag szerkesztett műszerrel (Szabó Mihály elektroműszerész újítása) házilag javíthatják az olajnyomásmérő órákat is Ünnepség az Orion Vállalat művelődési otthonában A német fasizmus feletti ; győzelem 20. évfordulója alkalmából a Magyar Szociális- Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága péntek délután ünnepséget ■ rendezett az Orion Rádió- és Villamossági Vállalat művelődési otthonában. A himnusz hangjai után Rónai Sándor nyitotta meg az ünnepséget, majd Erdei Ferenc mondott beszédet. A nagy tetszéssel, tapssal fogadott beszéd után Wilhelm i Meissner, az NDK magyaror- ’■ szági nagykövete szólt az ünnepség részvevőihez. ; A Tápiószentmártonhoz tartozó göbölyjárási iskola a mű- út mellett fekszik. Százhúsz gyerek tanul itt, nemcsak a közelből, de távolabbi helységekből is járnak ide. Há- rom-négy-öt kilométert hagynak maguk mögött naponta a gyerekek. Az apró ablakos, régi épület udvari falai mellett kerékpárok állnak, várják kis gazdáikat. — Mivel jössz be naponta az iskolába Kaszás Zoli? — Kerékpárral — áll fel egy kisgyerek. Alig látszik ki a pádból, olyan kicsi. Harmadikos. — Mióta? — Két éve már. — De nem ő az egyedüli — fordul hozzám Tummann Vilmos igazgató — harminc gyermekünk hosszú utat tesz meg idáig. De szívvel, lelkesedéssel jönnek. Szeretnek tanulni. A göbölyjárási iskoia osztott. Négy tanulócsoportjuk van, együtt tanulnak az elsősök és harmadikosok, a második és negyedik osztály, s a felsőtagozat ötödik-hatodik, hetedik és nyolcadik osztálya is. „Váltott műszakot” tartanak, délelőtt és délután, mert tanterem csak kettő van. S milyenek ezek a tantermek? A padok újabbak, néhány éve kapta ezeket az iskola. A termek végében szintén úja szekrényeket láthatunk, an Különleges tanfolyam Nagykátán RHOTACIZMUS ÉS LOGOPÉDIA vel jött létre, otthont is az iskola ad, minden héten két órára. Az igazgató, Varsányi Rezső személyes ügyének is tekinti a tanfolyamok, mindent elkövet, hogy a munkát semmi ne nehezítse, zavarja. Tizenhat gyerek — valamennyi a vásártéri iskolából jár két nyolcas csoportban rendszeres kezelésre, azaz logopédiára. — Furcsa tanfolyam, mondhatnánk iskola ez. A tanulás egy-egy gyerek számára akár decemberben, vagy márciusban is véget érhet, és tanév közben is kezdődhet, akár áprilisban. Itt nem lehet megbukni, itt mindenkinek ötösre kell vizsgáznia! Ezt talán egy példával világítanám meg. Az egyik kisfiú viszonylag kisfokú r hibával iratkozott be a kezdéskor. szeptemberben. November végére hibája teljesen megszűnt, nem kel! járnia többé. Helyére akkor újat vettünk fel, s most ő is addig jár, míg hibájából ki nem gyógyul. Mennyi idő alatt szűnik meg általában egy beszédhiba? — Ezt sok tényező befolyásolja. Például a súlyosság foka, a rendszeres tanfolyamra járás, a gyerek erős akarata, szorgalma. Igen nagy jelentőségű az otthoni gyakorlás a szülő segítségével, ellenőrzésével. Három pösze nemsokára megint gyógyultan távozik. Hogyan gyógyítható a dadogás? — Két gyerek és egy felnőtt jár rendszeres kezelésre. A felnőttel külön foglalkozom. erős dadogó. A dadogás a legsúiyosabb beszédhiba, kijavítása is a leghosz- szabb időt veszi igénybe. Mikor a szülő észreveszi, hogy gyermeke dadog, azonnal szakemberhez kell fordulnia. Minél korábban kezdünk a kezeléséhez, annál gyorsabb és biztosabb a gyógyulás. Mik a jövő tervei? — A járási művelődésügyi osztály eddig is a legteljesebb támogatással állt az ügy mellé. Szakemberhiány nem akadályozza, hogy jövőre az I. számú iskola hibás beszédű tanulói részére is indítsunk egy tanfolyamot. d. g. lyekben a szemléltető eszközöket tartják, de már a térképeket nem tudják zárt helyre tenni: ott hevernek a sarokban, a szekrények mellett. A táblák festése kopott, göcsörtösek, nehéz rájuk írni, alig látszik a krétanyom. A tanítónő táskája az asztal mellett fekszik a földön, kabátja az egyik széken. — Miért nem tette be ezeket a nevelői szobába? — Mert nincs — válaszolja Pataki Istvánná, az első-harmadik összevont osztály tanítónője. — Most nincs, vagy nem is volt? — Nem is volt soha — feleli — a tantermeken kívül itt csak igazgatói szolgálati lakás van. Szerencsére itt a tavasz, s ilyenkor tudunk várakozni az udvaron is, ha hamarabb érkezünk, és még tart a másik osztályban a tanítás. De télen! Látna csak, hogy mi van itt! Nem tudunk hová bemenni. Ha valaki otthon nem tud felkészülni az óráira, itt sincs lehetősége felkészülésre. Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy fontos iratainkat, a bizonyítványokat, az anyakönyveket s egyebeket nem tehetjük máshová, csak az igazgató engedélyével az igazgatói lakásba. — Hány nevelő tanát az iskolában? — öten vagyunk — mondja az igazgató — három nevelőnk Nagykatáról, egy újszilvásról jár be. Jómagam itt lakom helyben. — Sajnos, a közlekedési lehetőségek sem jók — teszi hozzá Patakiné — hajnali ötkor érkezik ide vonat, és akkor még három óránk van tanitáskezdésig. Délben végzünk 12 körül, de visszafelé c§ak három órakor van vonat. Nem bánnánk ezt akkor, ha az időit az iskolában a nevelői szobában lehetne eltölteni — munkával, hasznosan. így fagyoskodunk és mérgelődünk. Én már hatodik éve így vagyok. — Három nevelőnk tovább tanul — folytatja az igazgató — ketten felsőfokú tanítóképzőt végeznek. Patakiné pedig most fejezi be a tanárképző főiskolát biológia-földrajz szakon. A nevelői szoba hiánya nekik a legrosszabb, mert sok idejük, amelyet tanulásra fordíthatnánk, haszontalanul telik el. Nézzük az iskolát. Az ablakok korhadtak, pusztulófélben vannak, a falak málladozóban. Ideje lenne már, hogy alaposan rendbehozzák, s annak is ideje lenne, hogy végre egy nevelői szobát építsenek hozzá. Huszonnégy éve tanít itt az igazgató, de amióta emlékszik, mindig ilyen állapotban volt az épület. A járási művelődési osztály kezébe vehetné már az iskola sorsát, figyelembe véve, hogy a gyerekek és a szülők szívesen segítenének az építkezésnél, társadalmi munkával, így az átalakításra fordítandó pénzösszeg jelentős részét meg lehetne takarítani. Ezek a körülmények százhúsz gyerek és öt nevelő harmonikus munkáját veszélyeztetik, tehát — lehetőségekhez képest — sürgősen változtatni kellene a göbölyjárási iskola helyzetén! Juhász Erzsébet TV-FIGYELŐ Az asszony beleszól Történik 1833-ban. Egy fővárosi bérházban lakik feleségével a főszereplő fiatal újságíró. Négy színházi potyajegyhez jutnak, de nein mehetnek el: villamos, ruhától', láteső, cukorka, borravaló, kapupénz — sokba kerül mindez. A jegyet tovább ajándékozzák, s az vándorol a házban. Méltoságos asszony, szappangyárosné, magasrangú kalonafeleség, hiába kínálják egymásnak, a hónap végén sehol nincs 2—5—10 pengő, aszerint, kinek-kinck társadalmi rangja hogyan kívánná meg a színházba vonulást. Üriház. Újságírónk reg- geltól-estig botrányok után szimatol s végül sikerül egy olyant találnia, amellyel megkezdődhet karrierje. A jó családból származó színinövendék nem éppen színpadi pályafutásra spekulál. Az asszonyok. a „koszos nagyságák” maguk porolják az udvaron a szőnyeget. A magasrangú katona lánya három pengőért bemegy a szobaúrhoz. De azért a színházi előadást mindenki megnézi. A középosztály tartja a nívót. „Az asszony beleszór’ című tv-film elkerülte azt a hibát, hogy az eredeti Mórlcz- mű puszta képi fordítása legyen. Modern dramaturgiával szerkesztett, a tv műfaji lehetőségeivel élő produkciót láthattunk: cselekménye karikatúra, szerkesztése laza. leginkább életképeket kapunk. A karikírozott atmoszféra hitelessége Móricz Virág írót. Karinthy Ferenc dramaturgot és Esztergályos Károly rendezőt dicséri, s ne feledkezzünk meg « kiváló színészgárdáról, Fülöp Zsig- mondról, Tóth ludithról, Básti Lajosról, Kiss Manyiról. Nagy Attiláról, s a töb- bickről. A szájbarágást kerülő dramaturgia, amely cso- mózatlanul hagyja a cselekményszálakat, befejezetlenül a történetet, kissé túlfutott. Az alkotók több oldóanyagot kevertek a produkcióba a kelleténél: így például a tartalom a címet nem fejezte ki eléggé, s aki nem olvasta az eredeti irodalmi művet, az előtt a tv-film néhány ponton érthetetlen maradt. P. A. — Mondd kisfiam: szeretem a ropogós mogyorót. — Szejetem a jopogós mo- gyojót. A tanár felém fordul: — Ennek a kisfiúnak r.em forog a nyelve, nem tudja kimondani az „r” hangot. Szaknyelven szólva rhotacizmusa van. Egy kislányhoz fordul most. — Mondd Marika: Pista, segítsd vinni a csomagomat! — Piszta, szegied vinni a co magomat! A tanár: — Ez a kislány pösze. Ezek a leggyakoribb beszédhibák. Ha ezek a gyerekek három-négy évesek lennének, talán lehetne abban bízni, hogy hibás beszédüket kinövik. Ám ők már iskolások, elsősök, másodikosok, sőt nyolcadikos is akad köztük. Beszédhibájuk zavarja őket az iskolai felelésnél. félve, nehezen fejezik ki magukat, s ez rontja feleletük értékét. Felnőt* korukban is nagyon hátrányos. Szeptember óta működik Nagvkátán. a vásártéri iskolában beszédhibajavító-tan- folyam. A nevelők segítségérészfelújítással pedig további negyvenezret. Forgatjuk a napló lapjait és egy határozaton akad meg a szemünk: „...évente legalább . egy brigádtagot küldünk technikumba ...” S az első tanuló már másodéves (Vörös Sándor) az idén meg egyszerre ketten ; (Oriéstyák Lajos és Szabó Já- ! nos) birkóznak a technikum ! első évének anyagával. NagymikJos István ügyükben-bajukban megnyilvánul. A napló tanúsága szerint 1963. április 18-án alakult meg a brigád. Egy éven belül már határozott javulás mutatkozott a gazdaság gépeinek üzembiztonságában és megszerkesztettek egy vegyszerkiszóró gépet is, Ez. a gpp öt RS—09-es mun- föfját képes elvégezni. Olyan sok az újításuk, hogy már az első évben 180 ezer forintot takarítottak meg. Az alkat-
