Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

iirhm 1965. MÁJUS S. SZOMBAT 1945: Fordulat Európa tTOXWNN>XSN>NVWXV<SXl«XWX<VS?X$Slö 4( *> >■**.$* A MEGADÁS ÓRAI K ^ / 4 DINAMO LÁNY AI Legutóbb a tokiói olimpia is bebizonyította, hogy az NDK sportolói egyre nagyobb részt kérnek maguknak a világversenyek győzelmeiből. Az NDK-ban több mint 35 000 modernül felszerelt sport­pálya áll az ifjúság rendelkezésére. Képünkön: a Dinamó Sportklub tornászlányai az NDK nemzeti ünnepén SCHWEDT Köstctrsasógunk gyöngyszeme Húsz éve hát. Az egykori la­kosok még ma is rettegéssel gondolnak 1945. április 20-ára. Reggel öt óra. Odera-parti kis városkájukat Schwediet, a lö­vedékek tüze alatt menekülve hagyták el a lakosok. Gránátok süvöltöttek lerombolva először a kaszárnyát — röviddel utá­na a belváros is romokban he­vert. A szovjet parancsnok há­romszor ismételte meg felhívá­sát, a város feladására. Az esz­telen SS-banditák azonban a város erősségéről fecsegtek, s választ nem adtak. A 10 000 lakost számláló település há­zaiban 1945. május 7-én három tucat embert nem találni... Mindenki az erdőkbe mene­kült ... Húsz év múlt el. A kiégett Schwedt romjait eltakarítot­ták. Helyükbe modern lakóte­lepeket építettek. Nem messzire a várostól, amely 1980-ra 54 000 lakost számlál majd — csillognak a kőolajtartályok. Olajfinomító emelkedik a magasba. Balra látható a desztillálómű kémé­nye. Szakadatlanul ömlik ide a szovjet kőolaj, a fekete arany, 4000 kilométer távol­ságból! Fontos azért, mert ez a mű számunkra magasértékű ben­zint, értékes műanyagot, mű- gumit jelent. Miért építettük ezt a művet? Mert a munkatermelékenysége a kőolajjal dolgozóknál sze­mélyenként 600 000—700 000 M. D. N. értéket termelnek, míg a szénbányászok ennek tizedét. Ezért. Mások azt mondják, hogy azért, mert 5 millió tonna kőolaj 75 millió tonna szénnel ér fel. Schwedt mindenki számára fogalom. Néhány évvel ezelőtt ismeretlen volt. A város törté­nete 1265-re nyúlik vissza. A XVII. században valaki do­hányt telepített. Kis üzemek keletkeztek, a tulajdonosok aranyat arattak, a munkások­nak alig jutott betevő falat. Mégis a piacok igazgyöngyé­nek nevezték ... Herst Störner ülönös nap volt az a húsz esztendővel ezelőtti má­jus nyolcadika. Olyan, mint az a pillanat, amikor tavaszi hajnalokon a nappal meg­nyeri a küzdelmet az éjszaká­val szemben és a maga ja­vára billenti a mindennapi küzdelem mérlegét. A győ­zelmet, a náci hatalom pusz­tulását ünneplő, díszlövések­re kész ágyúk frissen ola­jozva várták a nagy pillana­tot. A legénység készenlét­ben állt. De a lövések még nem dördültek el. Még há­ború volt. A 24 órás „elővágósnak” megvolt a maga politi­kai magyarázata. Dönitz ná­ci „nagyadmirális”, akit Hit­ler utolsó parancsa utódjává és a még megmaradt négy­zetkilométerek parancsnoká­vá nevezett ki — még ezek­ben a percekben is azt re­mélte. hogy szovjetellenes különbékét köthet a Nyugat­tal. Ez a kísérlet azonban már elkésett. kénytelen volt Keitel tábor­nokot: utazzék Berlin-Karls- horstba, a szovjet hadsereg főhadiszállására, és írja alá a feltétel nélküli megadás­ról tanúskodó okmányt. A szemtanúk feljegyezték, hogy Keitel sápadt volt és erősen lesoványoddtt, de peckesen, szabályos porosz tiszti arro­ganciával viselkedett. Egy amerikai tábor­nok kérdezte meg tőle ké­szen áll-e az aláírásra. Miu­tán Keitel biccentett, Zsukov tábornok, a szovjet delegáció vezetője szólította fel, hogy lépjen a szoba közepén álló nagy asztalhoz. A „marsall”, akinek helyét már készítet­ték a háborús bűnösök aktáit vizsgáló nemzetközi ügyészek ^wwwwwwwwwwvwwwwwwwwwwwv, a vádlottak padján — balsze , mébe monoklit csiptetett. £ Marsallbotját és sapkáját hó- ^ na alá csapva, az asztalhoz lé- £ pett és szinte végtelennek tű- nő lassúsággal az okmány alá ^ kaparta nevét. ^ Keitel egy pillanatig der-^ medten állt, azután hóna alá j csapta megadási okmányokkal •; teletömött dossziét, évtizedek 'j óta beidegzett mozdulattal ^ összevágta a bokáját és két ^ kísérőjével együtt kiment az j ajtón. í A z a pillanat, amikor az £ ajtó becsúkódott, a má- ^ sodik világháború végét je- ^ lentette. Európában a fellé- ^ nak sortüzeire! Mint az egyik páncélos alakulat ifjú hadnagya rohamo­zott 1945 áprilisában a berlini kapuk előtt Beslaga a Vö­rös Hadsereg tisztje. Ma mint az NDK-ban állomásozó szovjet alakulatok egyik főhadnagya találkozott a felsza­badított Seelow lakosságával önitz megbízni tel nélküli megadás napja vé- ^ get ért: ki lehetett adni a tűz- ^ parancsot a győzelem napjá- á \-------------------------- -vVX\VXVXXXNXXXXXXXXX\XSXXN>>NNXXXVVXXX\.VXXX>XVVXXVNXXXVV\XVVVVVVNVVVX\N\VNVVVVV>XSXVVV\'VV A számok magukért beszélnek A főiskolai hallgatóknak több mint a fele munkás és paraszt származású, 20 szá­zaléka alkalmazottak gyer­meke, 16 százaléka értelmi­ségi. 1928-ban Németországban 10 ezer ember közül tizennyolc Ausstattungsgrad der Haushalte auf tOO Hausha Fernseh­empfänger Üzletcentrum 9000 embernek Kühl­schränke Wasch­maschinen Anz járt főiskolába. Ma >0 ezer kö­zül 67-en tanulnak főisko­lákon az NDK-ban. Fran­ciaországban ez a szám 43, Svédországban és Ausztriá­ban 39, Nyugat-Németország- ban 37. Az NDK kormánya 1963-ban 314 millió márka ösztöndíjat adott. A bonni kormány erre a célra 100 milliót költött. Az UNESCO legutóbbi je­lentéséből kitűnik, hogy az NDK minden lakója évente 79 dollárt ad ki a maga továbbképzésére. A világon a negyedik helyet foglalják el. A bonni állam évi 27 dollárjával Venezuela után a lista 22. helyén áll. A népművelésre, szakkép­zésre és sportra kiadott két és fél milliárd márka 1953 óta három és negyed mil- liárdra emelkedett az elmúlt évben. Hallotta már ?... • ■ • hogy a traktorállomány 1950-es 3600-ról már 1963-ben 111 ezer fölé emelkedett; ... hogy 1952 62-es évtizedben a kis magángazdaságok a ter­melőszövetkezeti gazdaságok­ká alakulásának idején a vá­gó állomány közel háromszo­rosára, a tejtermelés két és félszeresére, a tojáshozam hét­szeresére nőtt; ... hogy 1962/63-ban 133 mun­kás- és parasztszínház mű­ködött, 4200 taggal s 800 ezer néző előtt játszottak? összeállították az NDK Suhl kerületi Freies Wort című lap munkatársai. A forsteri la­kosok szülőváro­sukat az Odera- Neisse békeha­táránál tartomá­nyuk ékszerládá­jává varázsolták. Húsz évvel ez­előtt a hitleri bar­bárok 80 száza­lékban rommá lö­vették a városkát. A 700 éves posz­tó-készítő város ma ezer meg ezer kül- és belföldi virágkedvelő ta­lálkozóhelye. Hosszú ideje is­mét 40 000 rózsa virágzik a 20 éve gránátszántotta kertekben. Üj há­zak, telepek nő­nek ki a romok­ból. Forst-Lausitz ékszcrládája Csodálattal adó­zik a polgármes­ter, Friedrich Schurmann a pél­daadó újraépi és- röl, a polgárok szorgalmáról. A fasiszták leverése után kommunis­ták és szociálde­mokraták kezde­ményezésére so­kan pénzadomá­nyokkal segítet­ték a Ringstras- se-i lakótelep épí­tését. Sok ezer órával segítették a munkások az óvodák és bölcső­dék, az iskolák, a rendelők, a sport­telepek, a mérnö­ki iskola és más objektumok épí­tését. A forsteriek lel­kesedését híven tükrözi a kimond­hatatlan tudás­szomj. Az elmúlt tizenkét esztendő­ben 8000 felnőtt tanult az általá­nos iskolákban. — Sokan felis­merték, hogy az eddig tanullak nem elegendők a modern technika uralására és to­vább fejlesztésére — jegyzi meg Walter Becher, a forsteri általános iskola igazgatója. A grafikon a háztartások gépesítésének tempóját mutatja be — száz lakásonként. (Televíziós vevőkészülék, hűtő­szekrény és mosógép.) , • - I A r>tMS4irw8€tpt $ bvrií&úrló&tíóí i / rí ftodrcis&s&til&nifj i *081 megye testvér körzeté- ^ >en Suhl megyében működik a /! lépgazdaság egyik legfontosabb ^ iga a káliipar. Az ottani bányá- £ zok és családjuk számára a közel- $ sen 0000 lelket befogadó új lakó- 2 eiep épül; 1068-ig 8,5 millió márka/ íöltséggei hozzák tető alá. A mérnökök ezt mondják: — Közellátási centrumot építünk, ^ melyben minden fontos intéz- £ nény helyet kap; takarékpénztár, t ►rvosi rendelő és betegápoló álló- / nás. éttermek. vasárnapi bevá- £ árlóhelyek, posta, háztartási szol- ^ íáltPíások ... ^ — A sor hosszú, de néhányat ^ nég érdemes megemlíteni, föd- ^ ászszalontól a gyermekkocsi táró- ^ óig. sörszobáig és tejcsárdáig í nindent megtalálni. Nagy eladó- / érmék, a napi bevásárláshoz ön-/ kiszolgáló üzletek, klubtermek J ■pülnek. ^ A terv megvalósítását rövidesen ^ n eg kezdik: a közeli hetekben le- 2 ■akják az alapokat. '

Next

/
Thumbnails
Contents