Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

10 PEST »ICC kMÍvÍOP 13(55. MÁJUS 30. VASÁRNAP A megyében közügy a szőlő- és gyümölcstermesztés Jő munkát végeztek a telepítők — Gondot okoz még a járulékos beruházás Bvsaéíffvivs l^rttavitsakt/ iittinsrrtsl. « «*<'»/*/«'/ tanát'» nn'aáf/aatla.sáffi «»a/rtíiyrí'sWőyV'rí*! ■ I U1UWIU1 -------- --­' j holdnyi új szőlőtelepítést ért egérkár, 526 holdon pedig a ■ j nyulak garázdálkodtak. Ez- l , úton is felhívom a szövet­kezetek figyelmét a károk mihamarabbi pótlására. — Sikerült-e biztosítani a telepítés során a fajok és a fajták helyes ará­nyát? — A gyümölcstelepítésen : belül ugyan elviselhető, de ! nem kielégítő a fajok ará- ; nya. Több csonthéjas és bo­: gyós gyümölcsöt kellett vol- i na telepítenünk. Öszibarack­■ ból a tervezettnél nagyobb te­■ rületet ültettek be, míg kaj- • szí-, meggy és cseresznyéből viszonylagos lemaradás mu­■ tatkozik. Az eredeti program ; megvalósítását nehezítette a kevés jó minőségű szaporí- j tóanyag. Előfordult, hogy ’ | gyengén fejlett suhángot kel­lett eltelepíteni, ami rosszabb eredést és lassúbb fejlődést eredményezett. A szőlő fajta­aránya is kedvezőtlenül ala­kult, mert az összterületnek csupán 10.7 százalékán telepí­tettek csemege fajtát. A har­madik ötéves terv feladatai közé tartozik, hogy összhang- : ba hozzuk az egyes fajok és fajták arányát. — Létrejöttek az új nagyüzemi_____telepítések, l esz-e fenntartásához, ápo­lásához elegendő szakem­ber? — őszintén meg kell mon­danom, korántsem kielégítő a helyzet. Ami a szakmun­kásképzést illeti, valame­lyes javulás van, az idén 361 szakmunkás fejezi be tanulmányait. Mindez per­sze kevés, a fiatalokon kívül a felnőttek oktatására is több gondot kell fordítani. Nagy szükség van főiskolát és technikumot végzett szőlé­szekre. Jó példaként említ­hetem az újlengyeli Arany­kalász Tszcs-t, ahol a gyü­mölcsös és a szőlő termőre- fordulásáig saját maguk gondoskodnak a szakemberek képzéséről. — Ebben az évben már 1000 holdnyi gyümölcs és 1200 holdnyi szőlő lordul termőre. Mi a helyzet az úgynevezett járulékos be­ruházásokkal? — Sajnos, nekünk is ez a a legfőbb gondunk. Bár a támberendezés és a kerítés­ellátásban csak kisebb nehéz­ségek mutatkoznak, a fő prob­lémát az ültetvények gondo­zásával, a termés feldolgo­zásával kapcsolatos beru­házások jelentik. Több per- metlé toronyra, kútra, mé­regraktárra lenne szükség. Hiányoznak a megfelelő ta­lajművelő gépek. Már az el­múlt ősszel is sok gondot, nehézséget okozott a termés feldolgozása. Az idén még közepes szőlőtermés esetén is — a termőre forduló új telepítések miatt — nagyobb mennyiségű szőlőt kell le­szüretelni, szállítani, feldol­gozni, mint tavaly. Mindezek egyre halaszthatatlanabbul sürgetik a járulékos beruhá­zásokat. Ami pedig a harmadik öt­éves terv szőlő-gyümölcstele- pítési programját illeti, ar- j ról csak annyit: elsősorban | a már meglevő nagyüzemi | telepítés termőrefordítására, } ápolására az ezekhez szük­séges járulékos beruházá­j sokra fordítják a fő gondot, j Végezetül pedig arra ké­j rém a telepítésben résztvevő I szakembereket, telepítő mun- ‘ kásokat, továbbra is olyan lel­kesedéssel gondozzák az új nagyüzemi ültetvényeket, mint ahogyan azok létreho­zásában közreműködtek. Súlyán Pál tcoú. rr uotatVMtv nmiunura. | j alapvető követelmény, hogy j j az új ültetvények a nagy- j j üzemi, gépi művelésre alkal- j j masak legyenek. így például | a szőlőnél a 120 centiméter sor-, és 80 centiméter tő- távowággal szemben áttér­tünk a 240 centiméteres sor- és 60 centiméteres tőtávol­ságra. Gondot okozott a sza­porítóanyag-hiány, ezen úgy segítettünk, hogy a legjob­ban működő termelőszövet­kezeteket megbíztuk, létesít- I senek szőlőiskolát, állítsanak elő más gazdaságok részére is szaporító anyagot. Többek között a dánszentmiklósi Mi­csurin, a szentlőrinckátai Uj Világ, a nagykátai Magyar— Koreai Barátság termelőszö­vetkezet létesített nagyobb területen szőlőiskolát. — A telepítésnél természe­tesen figyelembe vettük az ésszerű talajhasznosítást is. Megyénk szántóföldjének csak- 1 nem 40 százaléka gyöngébb j termőképességű homok. Arra törekedtünk, hogy elsősor­ban a más növények ter­mesztésére kevésbé alkal­mas homoktalajokra össz­pontosítsuk az új nagyüze­mi szőlőket, gyümölcsösöket. : Újlengyelben az utóbbi évek- 1 ben 800 holdnyi szőlőt és i gyümölcsöst telepített az Aranykalász Tszcs. Nagyará- . nyú munkát végeztek Dán- j szentmiklós, Nagykörös, Cse- 1 mő és Nagykáta környékén. . Céljaink megvalósításához si­került megszerezni a terme­lőszövetkezetek teljes egyet- . értését a megyei, a járási és a helyi szakemberek messze­menő támogatását. Bekapcso­lódtak ebbe a munkába a kutatóintézeti szakemberek s elmondhatjuk, csakugyan tár­sadalmi üggyé vált megyénk­ben a szőlő-gyümöícstelepítés. Végeredményben sikerült pó­tolni a korábbi évek lema­radását és most, a tavaszi idény után a tervfeladatból körülbelül 1000 hold vár még eltelepítésre, amit az ősz fo­lyamán fejezünk be. « — Milyen az új telepité­^ --------------------—----------­§ sek minősége, állapota? s 5 — Irányító szakembereink, ^ de a telepítőmunkások is ál- ^ tálában lelkiismeretesen dol- ^ goztak. Az új telepítésű szőlő ^ 65,6 százalékán 90 százalékos ^ a beállottság, míg a gyü- i mölcsösök 84,2 százalékán 5 70—90 százalék közötti. A te- S lepítések jelenlegi állapota is S gondos munkáról tanúskodik. § Jól kezelt a szőlő 95 száza- ^ léka, a gyümölcsösöknek pe- ^ dig 94,8 százaléka. Külön di- ^ cséretet érdemelnek a nyárs- ^ apáti Haladás, az Aranyho- ^ mok, a kiskunlacházi Kis- ^ kun, a ráckevei Árpád és ^ az üllői Kossuth tsz tele- í pítői, akik kifogástalan mun- S kát végeztek. Gyönge viszont 5 a ceglédi Táncsics, a szoko- § lyai Béke és az inárcsi Már- $ cius 21 ültetvénye. Jellemző ^ különbén, hogy az új telepí- ^ tésű szőlő 37,7 százaléka ka- $ pott szerves trágyát, három- $ évenként pedig valamennyi $ szőlőterület istállótrágyához ^ jut. A zöldtrágyázott terü- i letek aránya szőlőnél 77,9, $ gyümölcsnél pedig 90 száza- 5 lék. $ ^ — Melyek a további fel­^ —————————————————— !; adatok? \ ---------­5 ■— Megyénk termelőszövet­J kezetei eddig 181,5 millió fo- J rint hitelt kaptak a szőlő- és 5 gyümölcstelepítésre. Köztu- j domású, hogy az állam a ter- g more fordulás után az ültet- | S vény állapotától függően í ; 50—80 százalékos hitelenged- j g ményt ad a szövetkezeteknek, j g Az idén termőre forduló i g szőlők után például 8 g millió 268 ezer forint a hi- ! telelengedés. Saját érdekük j a gazdaságoknak, hogy mi- I ; j nél jobb állapotban tartsák [ ; • ültetvényeiket. Nem szabad ! elfeledkezniük a növényi és 1 1 az állati kártevők elleni vé- 1 | dekezésről. Figyelmeztet az ; : elmúlt tél sajnálatos esete, Megyénk — mint ismere tes — a második ötéves téri nagyarányú szőlő- és gyű mölcstelepítési feladataiból te kintélyes részt vállalt. Tér melőszövetkezeteink program jában 1965 végéig 8000 hol< szőlő és 7600 hold gyümölc telepítése szerepel. Kezdetbei ugyan akadozva haladt < munka, gátolták a gyorsabl ütemet a tisztázatlan elv kérdések, a hiányos felké szülés, a kevés szaporító anyag — ám az utóbbi évek ben eddig még soha nen tapasztalt lendülettel végez ték tsz-einkben a telepítést Erről, a sok ezer ember mozgásitó, hatalmas ültéivé nyékét létrehozó, és sok he lyütt a táj arculatát meg változtató nagy munka ered ményeiről, a telepítéssel kap csolatos gondokról, feladatok ról kértünk tájékoztatást Pre zenszky Gábortól, a megye tanács mezőgazdasági ősz tályveze tőjétől. — Hogyan gyorsult meg és hol tart ma Pest me gyében a szőlő-gyümölcs telepítés. — Akkor történt gyökerei fordulat a télepítésban, ami­kor a megyei pártbizottság 1963. évi februári határo­zata kimondta: társadalm üggyé kell tenni megyénk­ben a szőlő-gyümölcstelepí­Kikeltek a túzokcsirkék a kotlósok alatt Mesterségesen szaporítják a védett madarakat Mivel a túzok általában nyílt legelőn fészkel s költi fiókáit, ezer veszély fenyegeti a tojásokat és a csirkéket. A vadászok ezért mesterséges keltetéssel és neveléssel is se­gítik a védett madár szaporo­dását. A békésszentandrási vadásztársaság telepén már kikeltek az első tuzokcsirkék a kotlósok alatt. Az Alföld jellegzetes mada­ra, a túzok a Körösök vidékén él viszonylag nagy szám bán. Békés megye területén ezer- háromszázat tartanak számon a vadászok. Különösen sok a túzok a Sárrét és á Nagykun­ság találkozásánál fekvő Ecsegfalva, Gyoma és Déva- ványa nagy kiterjedésű lege­lőin. I $ Mit kell mondani? 5 A múltkor nyiratkozás és g borotválkozás közben be- g szélgetésbe keveredtem g egy szintén erősen kopa- g szodó férfiúval. g Azt mondja: az a bosz- g szántó, hogy otthon min- g dig faggatja az asszony. g — Te, Ede, mitől ment \ el neked a hajad? A Ku- ; kucskáéknál is milyen g sűrű még a Dezsőnek a g frizurája, pedig nálad nem g is idősebb. Hát azt hiszed g szép az, ott középen a g nagy üresség? Vagy ez g nálatok családi szokás? — Nem szokás, hanem i vonás — mondtam neki. I De azt hiszi, használ? Ma- \ ga iskolázott embernek lát- \ szik: mit lehet ilyenkor g valami hatásosat monda- g ni? Hogy befogja tőle a g száját! ! Nem térhettem ki a i probléma elöl, mivel bi- ! zalmat és intelligenciát i előlegezett. Felhívtam: g közölje nejével, hogy így \ kopaszon is talál annyi g fiatal asszonyt és leányt g magának, amennyit akar. i Ezért hát szüntesse be a ! reklamációt, vagy keres- ! sen magának olyant, aki ! tetszik. ; Kicsit tűnődött, aztán I bólintott. I — Nein rossz. Úgyse I megy el tőlem. Es ha el- \ megy, úgy még jobb. Csak i kicsit zűrös. De nem rossz. \ Határozottan van benne ■ valami. És mondja, ma- \ gánál bevált? ; — Bevált — szólottám. j — Nálam bevált. ; — Mit cselekedett az : asszony? I — Semmit. Nincs fele­\ ségem. fal) Heti jogi tanácsaink Fegyelmi vétséget ké pez-e a munkaviszony hoz nem méltó maga tartás abban az esetben ha az a vállalaton ki vül fordult elő? — kérdezi F. J., kocséri olva sónk. Olvasónk kérdésére közöl jük, hogy fegyelmi vétség ál lapítható meg akkor is, ha i i dolgozó a vállalaton kívül, í magánéletében tanúsít mun : kaviszonyához nem mélti magatartást. Ilyen magatar tás lehet minden olyan, am alkalmas az illető dolgoz< munkakörének betöltéséhe: fűződő bizalom megrendítő sére. Jár-e nyercségrészese dés, ha a dolgozó mun kaviszonya az Mt. mó­dosítása előtt hozzájáru lássál szűnt meg? A Pest megyei Tanács Szik vízipari Vállalatánál dolgoz tani múlt év november végéig Egészségi állapotomra tekin tettel felmondtam munkává szonyomat és könnyebb mun kára helyezkedtem el. A vál lalat hozzájárulással adta k munkakönyvemet és mégsen fizetett ebben az évben ré szemre nyereségrészesedést. H I. gödöllői olvasónk sérelmez a vállalat intézkedését. — Kér dezi, jár-e részére a múlt év ben ledolgozott 11 hónap utál nyereségrészesedés ? A korábban hatályban vol 60/1960. (XII. 24.) SZOT el nökségi határozat alapján a; illetékes szakszervezetek : nyereségrészesedés vállalator belüli felosztására általáno: irányelveket adtak ki. Az Élel­mezésipari Dolgozók Szakszer­vezetének általános irányelve nem zárják ki a hozzájárulás­sal kilépett dolgozó nyereség részesedéshez való jogát. Tér mészetes azonban, hogy az ál­talános irányelvektől a válla­lati nyereségrészesedési sza­bályzat eltérhet. Ugyanis í vállalaton belüli felosztást ai MT—SZOT 1011/1963. (V. 23/ számú határozat az üzemi ta­nács hatáskörébe utalta. Ai üzemi tanács jogosult a válla­lati érdekekre figyelemmel — (pl. munkaerőhiány) úgy sza­bályozni a részesedést, hogj aki hozzájárulással lépett ki az nem jogosult a nyereségré­szesedésre. Mivel az ön voll vállalatának nyereségrészese­dési szabályzata nem áll ren­delkezésünkre, ezért tanácsol­juk, forduljon volt vállalatá­nak munkaügyi döntőbizottsá­gához. Hogyan határozta meg a SZOT elnöksége 1965, évtől a nyereségrészese­dés irányelveit. Kit illed teljes nyereségrészese­dés? — kérdezi R. L., kisoroszi lakos. Teljes nyereségrészesedés megilleti mindazon dolgozókat, akik a nyereségrészesedés szempontjából számításba vett tárgyévben a vállalatnál dol­goztak és december 31-ig egy­éves folyamatos munkaviszo­nyuk van. Két év folyamatos munkaviszony szükséges an­nak a dolgozónak, aki előző munkaviszonyát egy éven be­lül kétszer vagy többször, to­vábbá az ilyen évet követő év­ben akár csak egyszer is fel­mondta. (Kivéve a Mt. V. 30. § (2) bekezdés a)—f) pontjában említett esetekben történt fel­mondást.) Illetékfizetési kötele­zettség ingatlan vétel­árának külön okiratban történt nyugtázása ese­tén. B. P. gyömrői lakos írja, hogy az ingatlan vétele árát külön okiratban nyugtázta. Emiatt utólag megbírságolták. Az intézkedést sérelmesnek tartja — kérdezi, mi a törvé­nyes rendelkezés ezzel kapcso­latban? Ha az eladó a vételár felvé­telét nem magában a szerző­désben, hanem külön okirat­ban nyugtázza, ez az okirat a 6470—52/1950. (XII. 31.) PM. sz. rendelet 38. § (1) bekezdé­sében megállapított 1%-os nyugtailleték alá esik. Az illetékes hatóság intéz­kedése törvényes, mivel a ren­delkezés kimondja, hogy a ki­szabott illetéken felül ennek 100%-át kell birság fejében ki­szabni, ha a kötelezett fél az illetéket nem rótta le. Dr. M. J. Mikor jár jubiíeun jutalom a módosító Mt. alapján? P. I., ceglédi lakos tan; csért fordult hozzánk, me jubileumi jutalomra való igi nyét munkahelyén elutasító ták. Olvasónk leveléből megá lapítottuk, hogy 1931-be kezdett dolgozni. Munkav szonyának folyamatosság 1943-ban megszűnt. Ismét e helyezkedett, de 1944. júnit 30-án, majd december 31-é ismételten megszakadt mur kaviszonya. Újból 1945. mái cius 1-én helyezkedett e és attól kezdve munkaviszc nya folyamatosnak tekinter dó. Az új rendelkezések leheti séget adnak a korábban mur kaviszonyban töltött idők be számítására. Mivel olvasón jelenleg két-, illetőleg hí romévi folyamatos munkav: szonnyal rendelkezik, kére 6ére munkahelyén a fizetei szabadság elbírálása szén pontjából az előzőén mur kában töltött időket azor nal beszámítják. Más a helyzet azonban jubileumi jutalomra való jc gosultág elbírálásánál. A mc dosított Mt. rendelkezése kimondják, hogy ha a dolgoz 1965. január 1. napján mé a régi rendelkezéseknek meg felelően legalább 20 éves fc lyamatos munkaviszonnys rendelkezik, akkor 1967-be: ha legalább 15 éves a folya matos munkaviszonya, akko 1968-ban jogosult a jnbi leumi jutalomra. A régi ren delkezés alatt pedig azt ke' érteni, hogy munkaviszonya nak folyamatosságában egy napi kiesés sem volt, illetv 1953. szeptember 1. napja követően „hozzájárulással történt kilépés esetén 30 na pon belül újabb munkavi szonyt létesített. Ez időpon tot megelőzően csak akko megszakítás nélküli a munka viszony, ha a két vállalat kö zös megegyezésével történ volna az átvétel, illetve, h az Mt. V. 93. §. (2) bekezdő sében (régi rendelkezés) fel sorolt okok miatt szakad meg a munkaviszony', önné! azonban 1945. március 1-e megelőzően többször szakad meg munkaviszonya úgy, hog, az minden esetben a munka riszony folyamatosságának megszakítását eredményezi« A jubileumi jutalomra val jogosultságának elbírálásáná az 1945. március 1. napjátc kezdődő időket lehet figye lembe venni. Mivel ez év ja auár 1. napján nem volt sen 25, sem 20 éves folyamato munkaviszonya, ezért a ren delkezés értelmében csaj 1968-ban jogosult jutalomra Házastársak bérlel jogviszonyának felmon dása. Z. K., monori háztulajdono kérdezi, hogy felmondási jo iának gyakorlása esetén szűk >éges-e a felmondást a házas társak mindegyikével írás aan közölni, vagy elegendi :sak az egyikkel. Olvasónk kérdésére közöl jük, hogyha a bérbeadi mondja fel a bérleti jogvi szonyt együttélő házastár saknak, elegendő, ha csal egyikhez intézi a felmondást ó.bban az esetben, ha a bérli s felmondást nem fogadja el ;s ön bírósághoz fordul, ak sor a pert mindkét házas ;árs ellen kell megindítani logy az ítélet mindkettőve szemben végrehajtható le lyen abban az esetben, ha ; jíróság keresetének helyt ad ;s felmondását érvényesnél állapítja meg. Szövetkezetünk kőmOveseket, kömGvesek mellé férfi segédmunkásokat alkalmat Vidékieknek szállást biztosítunk. Munkahely: állandó budapesti munka, teljesítménybérben. Ugyanitt általános iskolát végzett vagy végző 16 éven aluli fiata­lokat Budapesten lakással, Buda­pest környékéről bejárással szerződtetünk kőműves ács, asztalos, bádogos, vízszerelő, villanyszerelő szakmában. Iskolai ielentkezési lap, tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest Vili., Auróra utca 23. Április 4. Ktsz.

Next

/
Thumbnails
Contents