Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-30 / 126. szám

1965. MÁJUS 30, VASÁRNAP “<:/íírlaD 11 GYERMEKSZAJ Zsuzsit minden érdekli a világon, a saját játékait ki­véve. A háztömbkörüli roller­versenyektől az utcai lábte­niszig és a kapualji snúro- zásig minden fiús . szórako­zásnak ő a leglelkesebb szur­kolója. Háztáji barkácsolás, villanyszerelés nem játszód­hat le Zsuzsi buzgó asszisztá- lása nélkül. Az elmúlt napokban apu biztonsági zárat szerelt a la­kás ajtajára. Zsuzsi adogatta kezébe a szerszámokat. A! munka elkészült, a*yu is ha- ; zajött nemsokára. Zsuzsi elé- j be rohant a lépcsőházba, s már messziről újságolta: — Anyu, odanézz! Apu pót­kulcslyukat csinált az ajtóra! ny—é Intő, a magnetofon korában — Apuci, ezen a magnósza­lagon üzent neked a tanító bácsi. (Kallus rajza) RELATÍV Kicsiny Lajos az én fiam. Lajos kétkötetes életem má- ! sodik része és amit én az j első kötetben abbahagyok, j vagy el sem kezdek, Lajos I majd végrehajtja a második- ! ban. így írtak meg bennün- i két. Én elmélyülő gyermek vol- j tam. Csak ültem valamin, ' mindig ültem és elmélyültem. Soha nem volt gyerekszájam, melyet Lajos most a második kötetben töményen pótol... ☆ Összetört egy tányért. Nagy­anyja ráüt a fenekére. A La­jos szikrázó szemekkel: — Te ütsz egy ilyen kis gye­reket?!... Mikor úgy örültem az életnek?!... És ha hülye maradok? ... Máskor üsd a saját gyerekedet... ☆ Nagyanyja erélyesen össze­szidta, mert valami feltű­nően rosszat csinált. La j osika felfortyant: — Menny a ...! Sellő­gyerek — Anyuci, mi­kor tanitsz már tvisztelni? Kallus karikatúrája LAJOSKA — Micsoda? Mit mondtál...?! — Mit mondtam? Éneke­lek ... Mennyből az an­gyal ... ☆ Így kér vizet: — Olyan szomjas vagyok, mint a kanális. ☆ Egy délután lábtól-fejig fek­tettük le kisöccsével: — Nem tudok aludni... — Muszály... — Fejembe száll a vér... — Miért... ! ? — Mert ügy fekszünk, mint kártyában a királyok. ☆ Ha őszinte, minyont kap. Mindennap viszek haza mi­nyont, mert sosem tudhatom, nem lesz-e véletlenül őszinte. Ezzel fogad: — A Pali eltörte a lendke- rekes autót. — Pali, nem kapsz vacsorát és most eredj a sarokba! — A La-La-jos-ka mondta, hogy ü-hüssem, vá-hágjam. nem apám. — Igaz ez Lajos!? — Igaz! Nem a#ja! Kérem a minyont. ☆ Arra érkeztem, hogy nagy- ! anyja szidja, mint a bokrot. | — Mama nem bántsa La- I jóst. ö még csak egiy kis gye- í rek. Gyere életem értelme, I kapsz egy Tibit. Lajos elvi- j gyorodik, nyúl a Tibiért, majd j nagyanyja felé halkan, fino- j man, moderátó: — Az egyik füleim sír, a j másik meg nevet... Deák Gusztáv j A gyermeknap alkalmából interjút készítettem Bogyó Mihály tizenhárom éves gyermekfoglalkozású magyar állampolgárral. Az interjú szö­vegét az alábbiakban közre­adom: ÉN: Kedves Misi, szeretet­tel köszöntelek gyermeknap alkalmából. MISI: Hogy oda ne rohan­jak! • i • ' Erí: Mit mond’sz? MISI: Semmit, csak rühel­lem a kampányokat. Azt hi­szik, ez feledteti, hogy egész évben milyen nehéz a hely­zetünk? ÉN: Ugyan Misi, hogy mondhatsz ilyet. Ha. te tud­nád, hogy a mi időnkben... MISI: Ötös lemez! Serceg. Első pont: maguk nem tanul­hattak. EN: így van. Honnan tu­dod? MISI: Ezt hallom állan­dóan. A nagymama balett­táncos szeretett volna lenni, de nem , tanulhatott. Ezért j aratnak balettre. A mama zongoraművésznő akart len­ni, ezért járatnak különzon- gorára. A papa vívni szeretett volna, de nem volt pénzük tőrre. Most nekem kell külön vívóleckéket vennem... ÉN: Örülj neki Misikém. Bezzeg ha a szüleid annak idején tanulhattak volna... MISI: És most én hozzam be mindazt, amit ők a kapita­lizmusban elmulasztottak? A papa azt akarja, hogy él­sportoló legyek. A mama nő­gyógyászt akar belőlem csi­nálni, a nagypapa azt taná­csolja. hogy legyek maszek, a nénikém szerint leghelyesebb, ha atomfizikus leszek... ÉN: Látod Misikém, milyen szép dolog, hogy ma egy egy­szerű munkásember gyere­ke ennyi szép szakma között választhat. MISI: És akkor mi van, ha egy egyszerű munkásember gyereke netán munkás sze­retne lenni? ÉN: Ezt mondd meg az apu­kádnak. MISI: Beszélhetek én an­nak. Egyre csak azt hajtogat­ja, hogy engem azért taníttat, hogy nekem már ne kelljen dolgozni. Persze, ha ott van a főnöke, akkor azt hazudja... EN: Misi! Hogy beszélsz a szüléidről! Jegyezd meg. hogy a szülők soha nem hazudnak... MISI: Értem... Akkor ezek szerint van isten! ÉN: Hát ez hogy kerül ide? MISI: Mert a mama azt mondta, hogy van isten, csak ezt az iskolában az istenért sem szabad elmondani. Szó­val van? ÉN: Nincs... illetve, ha anyukád azt mondta, hogy van, akkor van. MISI: Tudtam én. hogy ak­kor meg a tanító néni hazu­dott! ÉN: Misi! A tanító néni nem hazudik! MISI: Pedig a tanító néni azt mondta, hogy nincs isten. Szóval most van, vagy nincs? ÉN: Mondtam, hogy van, il­letve nincs, helyesebben volt, azaz hol volt. hol nem volt... MISI: Teljesen begolyoso- dik az ember. És maga sze­rint kell templomba járni? ÉN: Anyukád mit mondott? MISI: Azt, hogy kell. A ta­nító néni azt mondta, hogy nem keil. Persze anyukám nem jár templomba. ÉN: Na látod kisfiam. A tanító néninek van igaza. Ezt bizonyítja az is. hogy anyu­kád sem megy a templomba! MISI: De akkor a tanító né­ni miért jár a templomba? ÉN: Misi! Ne szemtelen- kedj, mert kapsz egy akkora po - . . MISI: Vigyázat! Gyermek­nap van. Inkább olvasson Ma­karenko! Abból megtanulhat­ja, hogyan kell nevelni. Az a baj, hogy ezek az öreg fe­jek, elfelejtik, hogy egyszer ők is voltak fiatalok. Mondja csak. mit csinált a bácsi gye­rekkorában? EN: Játszottam. Volt egy csapatunk ... MISI: Galeri! ÉN: Nem galeri, csak csa­pat. Tízen voltunk és nagy harcban álltunk a szomszédos grund csapatával. MISI: Huliganizmus! ÉN: Ne szólj mindig köz­be, mert... Az, hogy vetél­kedtünk. hogy ki az erősebb, ügyesebb, ki tud jobban fára mászni, az még nem huliga­nizmus. Ti is vetélkedtek. MISI: Hogyne. A szomszé­dos suli úttörőcsapatával, hogy ki gyűjt több rongyot. EN; Vannak izgalmas vetél­kedőitek is. MISI: Persze! Beleülünk egy székbe. Az az űrhajó. Az jut előbb a holdba, aki meg­magyarázza a dominikai bulit. ÉN: Misikém, cinikus vagy. Gyönyörű játszótereitek van­nak. Tudod, hogy mi csúnya grundokon játszottunk? MISI: De ott legalább lehe­tett focizni és a csősz nem or­dított, ha ráléptek a fűre. ÉN: Misikéin, mi mezítláb rugdostunk egy rongylabdát. Nyáron az összes ruhánk egy kiottnadrág volt. MISI: Minket viszont kiöl­töztetnek betétes cipőbe, fe­hér zokniba és sötétkék ruhá­ba. ÉN: Mert szeretnek ben­neteket. azt akarják, hogy szépek legyetek. MISI: És. hogy a szomszé­dokat megüsse a guta. De ha a ruhánk kicsit piszkos lesz. akkor a mamát üti meg a gutman. ÉN: Cinikus vagy Misikém. Ahelyett, hogy örülnél neki, hogv szüleid törődnek ve­led. MISI: Sokjial jobb dolga van a Klofáknak. Annak az apja iszik, és veri az any­ját... így nem érnek rá ve­le törődni. ÉN: Elég szomorú dolog ez... MISI: Miért, még mindig jobb mint nálunk, ahol mind­ketten engem vernek. A Klo- fák mezítláb is járhat. A Klofáknak nem kell külön- németre, meg franciára jár­ni. A Klofák ehet hagymát is zsíroskenyérrel, nemcsak mindig a kakaót. A Klofák­nak nem kell úrigyereknek lenni, pedig neki nem is mun­kás a papája, mint nekem. ÉN: Mi annak a szegény Klofáknak a papája? MISI; Főmérnök... ÉN: Na jól van kisfiam. Most zárjuk le a beszélgetést. Meg csak egyet mondj meg. Mit szeretnél gyereknapra? MISI: Szeretnék mezítláb járni, tökmagot enni, rongy- iabdát rúgni a grundon, ve­rekedni és gombostűvel ha­lászni a patakban... Na de ne haragudjon, mennem kell. Ünnepség lesz. Kapunk ka­kaót, mazsolás kaláccsal. A könyökömön jön ki. Lesz dísz­beszéd, aztán játszadoznunk kell, hadd örüljenek drága jó szüléink. Egyszer egy évben azért megérdemlik... SOLOHOV A napokban töltötte be hatva­nadik évét Mihail Solohov, a szovjet próza és a XX. századi európai irodalom kiemelkedő alakja. VÍZSZINTES: 2. Solohov regé­nye; első része 1932-ben második kötete 1959-ben jelent meg. 11. A baskír főváros. 13. Kétszeres Kos- suth-dijas matematikus. 14. Mulat rajta. 16. A szomjat oltja. 18. Mun­ka. 19. Rag. 20. Szarvas nősténye. 21. Férfinév. 23. Vissza: abrak. 24. O. S. 25. Rossz, tanácsadó. 26. . . .- hajrá! 27. Község a gödöllői járás­ban. 28. Taliga. 29. Fám! 31. Há­ziállat. 32. Érdektelennek tart. 33. Keselyű. 34. Tekintélyes nagysá­gú. 38. Bolgár kikötőváros. 38. T. T. 39. Kérdőszó. 40. Bűn. 41. Női név. 43. Régi szovjet vadászgépek. 44. Orosz helyeslés. 45. Nem vak. 46. A vízsz. 2. 97,. egyik főhőse. 49. Kíván. 50. Jegyzőkönyv. 51. Folyó­ágy. 52. Rugalmas testszövet. 53. Holt nyelv. 54. Olasz férfinév. 55. Barátságtalan megszólítás. 57. Szín. 58. Színművész. 59. Híres orosz lófajta. 61. Női név. 62. A. T. 63. Hozzátartozóim. 65. Mozi. 66. Ilon­ka. 67. Solohov főműve: négy kö­tetben az I. világháború és a pol­gárháború éveinek küzdelmeit, a szovjethatalom megszilárdulását mutatja be. 68. A függ. 1. is ez. FÜGGŐLEGES: 1. A vízsz. 67. sz. főalakja. 2. Bálvány. 3. Hollandiai város. 4. Talál. 5. Személyes név­más. 6. R. K. 7. Már nem köt. le. 8. Község a mezőcsáti járásban. 9. Angol folyó. 10. Majdnem rege. 11. Közterület. 12. Solohov 1959-ben megjelent regénye, a honvédő há­ború hőseinek állít benne emlé­ket. 15. A nagy író „Doni elbeszé­lések** r. kötetéből e címen ad­tak ki hazánkban válogatást. 17. Nem dolgozó méh. 19. Francia filmcsillag. 21. Időjelző. 22. Nö­vény. 23. Hentes szerszám. 25. Jog- f ősz to ti ember. 26. Síkság. 28. Ho­morú. 30. A sors három istennő­je a görög mitológiában. 33. Pa­mutszövet. 35. Gara.v-vers hőse. 37. Rendelkezésre bocsájt. 42. Gyorsan beszél. 44. A debreceni múzeum névadója. 46. Zrínyi „Szi­geti veszedelem” c. művének egyik szereplője. 47. Sebolaj-márka. 48. Nőszirom. 49. Csacsieledel. 52. Tetőfedő anyag. 54. Kézi mérték. 56. Fejlődés. 57. Csattanó. (—’). 58. Európai főváros. 60. IRE. 61. Csont­héjas gyümölcs. 62. Névutó. 64. M. E. 65. K. D. 66. Zamat. BEKÜLDENDŐ a vízszintes 2., 46., 67.. 68. és a függőleges 1., 12., 15. sorok. MÁJUS 16-1 KERESZTREJTVÉNYÜNK HELYES MEGFEJTÉSE: A békénk, biztonságunk védel­mezője. A proletár internaciona- lizmus. KÖNYVJUTALMAT NYERTEK: Paksi imréné, Tápiógyörgye, Dó­zsa Gy. u. 11. — Gödöny Imréné, Tápióbicske, Damjanich u. 2/b. — Holló Istvánná, Nagykata, Gyónj G. u. 1. — Serfözö István, Csepel XXI., Kis János altábornagy u. 19—21. — Lachmams Jánosné. Vá- mosmikola, Börzsönyi u. 21. — Galbács István, Albertirsa, Viola u. 24. — Bajor Mária, Ceglédber- cel. Árpád u. 30. — Bakó István, Monor, Damjanich u. 29. — Fehér Andrásné, Szigetszentmiklós. Rá­kóczi ii. 12. — Huszár László, Aszód, Kossuth L. u. 12. G i ERMEKREJT VÉNY PAJTASOK! Nagy nap a mai nap számotokra, Gazdag műsor, pompás szórakozás vár rátok. Ho­gyan nevezzük május 30-át? Vá­lasz a rejtvény vízszintes 7. sorá­ban. VÍZSZINTES: 1. Cifra Henrik névjele. 3. Lágy. 7. Ebből épül a vasúti vágány. 9. Fekete festék fajta. 11. Szob kö­zepe?!.' 12. Se apja, se anyja. 14. Anyagi javakat előállító. 17. A tölggyel egy nemzetségbe tartozó fa. 18. Tavaszi munkát végez a kertben. 20. A bálna másik neve. 22. Közepén felás?!? 23. Csónak ki­kötőhely a vízparton. 24. Betűket rajzol. FÜGGŐLEGES: 1. Hamisan játszott. 2. Csaknem folyékony. 4. A közlekedés céljait szolgálja. 5. Fémvezeték. 6. Néve- lős ételízesítő. 8. A nyílt tűz fölött forgatva ezen sütik a húst. 13. Az ifjúság kedvenc regényírója. 15. A festő munkaszerszáma. 16. Tíz darab rövidebben. 18. Építőipari szakmunkás- 19. Török férfinév. 21. Tamás Éva. PAJTASOK! A vízszintes 10. sor megfejtését írjátok le egy leve­lezőlapra és 1965. június hó 7-ig küldjétek be a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők részt vesznek a májusi jutalomsorsolásban. Az 1965. május 16-i rejtvényünk helyes megfejtése: Alighieri Dante. Fi­renze. wsxsssssssrsssxssssssssssssss*'syyysssrssjrsssssrssssssvssyyrsssssysssssArssssssAr/vsssssssssrsssssssssssssyxssifssssAssssssssssrss^^^ tfíiflc»« Kittől K­mmEDí A HUBA A KÉaÜUÉKBEN VÁM, T0GOW4Z drót C Á TiabáhÁ. JT Ne tudjatok sósa 3ÓnA6YAR£tiM€i CSWAft#/

Next

/
Thumbnails
Contents