Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-26 / 122. szám

1985. MÁJUS 26. SZERDA FEST NECrt.t iMírltw 300 vagonnal több... Fáinak a palánták — Késik a zöldborsó — Hét végén üzletekben az újburgonya — Erik a cseresznye és az egres — Jó közepes gyümölcstermés várható A szántóföldi zöldségter­mesztésnek az idei tavasz nem kedvezett. A szeszélyes, hű­vös napokon megfáztak a pa­radicsom- és paprikapalán­ták. Ez a fázás még tart és ez késlelteti a növények fej­lődését. Az esős idő viszont kedvezett az újbuiigonyának. A terméskilátások jók nagyon és május végén már üzletek­ben lesz az első újburgonya- szállitmány. A zöldborsó és a földieper késik, tavaly mai- ilyenkor a piacon volt. Most június 5—10 között lehet majd szedni. Zöldborsóból 100—110 vagon termés vár­ható. Jelentős mennyiséget exportálunk. A zöldborsó sze­désénél fő a gyorsaság, hiszen hamar öregszik. 25—30 fokos melegben 2—3 nap alatt sze­désre érik — ezért minden tsz-ben jól szervezzék meg a munkát, még a Családtago­kat és kívülállókat is foglal­koztassák, mert csak így le­het biztosítani az értékesítést A MÉK minden mennyiség­ben átveszi a zöldborsót, de csak minőségileg kifogástalan exportárut. A nagykőrösi fejes salá­tából 3 milliót exportál­nak az NSZK-ba és Svéd­országba. A megyéből eddig 5 milliót vásároltak fel és még 4 mil­lió tavaszi vetésű saláta vár felvásárlásra. A zöldhagyma értékesítése gondot okoz, mert nem telel meg a minőségi követelményeknek. Ebben el­sősorban nem a termelőszö­vetkezetek a hibásak, hanem szaporítóanyag volt gyenge. A spárgatermés viszont jobb, mint az elmúlt évben. Ta­valy 22 vagont vásárolt a MÉK, az idén 26—28 vagon termésre van kilátás. Eddig ' bői, kajszi- és őszibarack­tizenhárom vagonnal értéke- ból stb. (ha ezután nem jön sítettek a termelők elég jó valami természeti csapás köz­áron, 15—17 forintért kiló- be) jó közepes termés var­ját (3—4 forinttal többet kap- ható. , A MÉK felkészült a meg- A toldiepei expói talasa jú- növekedett feladatok ellátá- nius elejére várható. A szak- sára. A szállítási kapacitás embet ek jó közepes termés- és a göngyöleg biztosítva van. re számítanak, tehát a me- Minden árut idejében át- gye üzleteibe és a fővárosi vesz, ha azt a tsz 48 órával háztartásokba is bőven jut előre jelzi. A 48 órás eiőre- belőle.^ j jelzés már tavaly is megvolt Különösen bevált a fe- j és lényegében bevált. így a ketc fóliás termesztés. felvásárló és exportáló szer- | A megyében egyébként mint- velc tudják, hogy mire szá- I egy 80—100 vagon földieper- I míthatnak és aszerint szer­termés várható. Egres és cse- i vezik meg a szállítást, resznye rohamosan fejlődik A megye áruellátásában re- és érik, június elején már ; mélhetőleg nem lesz fennaka­■ %NJ IfN, ; - Ar . | ti***. ¥ %%­•Ér 5 _/>**■ GAZDA SZEME... (Foto: Kotroczó) az üzletekbe kerül endrei egres és dányi cseresznye. A gyümölcstermést a szent- dás. a dunabog- Eddig teljesen zavarta­... . | lan volt az ellátás. illetően 1 . . nincs ok az aggodalomra. Az j ° hónapjában a esős. hűvös tavasz külön«- ! “ÉK 300 VaS°n , a,ruval ado,rt többet a megye lakossaganak, mint tavaly a hasonló idő­esős, hűvös tavasz különö sebben nem befolyásolta a gyümölcsfák virágzását, köté­sét. A terméskilátások elég biztatóak. A szakemberek sze­rint — cseresznyéből, meggy­ből, nyári almából, körié­tssssss^ssssj-ssss'sss/'ssssssssjrssssssssssssssAfsrsssfsssjrsssssssssssssssss/ssssssssssssssxssssssss/sssssssssssssssysssssssssssssssss.irssjn Megkezdődött az Agrártudományi Egyetem háromnapos tudományos ülésszaka szakban. 1380 vagon zöldáiu, és egyéb kertészeti áru került a megye üzleteibe. Gall Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) 400 virágzik, százon bimbók bomlanak Nyolcezer kakim a „maszek" melegházban - Miskolcon Az ország egyik legnagyobb kaktusagyűjteményét mond­hatja magáénak Schummer Rezső, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohógéptan tanszékének adjunktusa. Több mint tíz éve foglalko­zik kaktuszok termesztésével és nevelésével, s ez idő alatt 8000 kaktuszt gyűjtött össze. Nem­be a húsz esztendő jelentősebb állomásairól. Elmondta, hogy az Agrártudományi Egyetem tiszteli és követi mindazokat a haladó hagyományokat, ame­lyek a nagymúltú magyar me- i zőgazdasági szakoktatásban és tudományos kutatásban az elő­zők nyomán kovácsolódtak ki. Majd az egyetemre váró to­vábbi feladatokat összegezve elmondotta: a cél olyan mér­nökök képzése, akiknek mun­kája nyomán növekednek a hozamok, javul a munka ter­melékenysége és csökken az önköltség. Az ünnepi beszédek elhang­zása után a külföldi vendégek ; tolmácsolták egyetemük, fő- A maga készítette melegház- j iskolájuk üdvözletét. Ugyan­ban megtalálhatók Chile, Bo~ ; csak meleg hangú köszöntőt livia. Peru és más latin-ame- j mondtak a húszéves fennállá­| sát ünneplő Agrártudományi csak hazai, de külföldi gyűj­tőkkel is összeköttetésben áll, s cserével bővíti Eszak- Magyarországon egyedülálló gyűjteményét. Nem kell, mert - új? E mlítettük a porkohá­szatot: éveken át gond L étezik-e ösztönös ide­genkedés attól, ami új. ami nem kitaposott utat jelent, hanem áttörést, s amivel — éppen ezért — több a gond is, nagyobb a munka? Járt utat járatla­nért el ne hagyj — még a közmondás is erre int, s az emberek egy része ké­nyelmességből, a kockázat vállalásának félelméből, a hagyományokhoz való rosszul értelmezett ragasz­kodásból elutasítja azt, ami új, s ezzel a jobb hol­nap lehetőségeit csökkenti. Termelőszövetkezeteink jó részében még mindig — a szó szoros értelmében — agitálni kellett és keli a vegyszeres gyomirtás mel­lett, üzemeinkben az új el­járások. az ésszerűsítések, az újítások sokszor nehe­zen törnek maguknak utat, s olyan is van, hogy — pa­píron maradnak! Ha né­hány évvel vissza perget j ük az eseményeket: idegenke­dés a kombájntól, az itatá­sos borjúneveléstől, a por­kohászat termékeitől. Ma: ezek már elfogadott, elis­mert dolgok. De mai és holnapi társaik? Miért kell minden újnak megjárnia a maga kálváriáját? Szük­ségszerű ez, vagy inlcább arról van szó, hogy emberi gyengeségek akadályozzák az új fokozott érvényesülé­sét? Igaz, gazdasági éle­tünkben sok még a nehéz­kesség, bürokratizmus is található, de termelő mun­kánk egésze nemcsak felté­telezi, hanem megköveteli az újat, a többet adót, o gazdaságosabbat. A kér­désre a választ is megadja ez: nem gazdasági törvény- szerűség akadályozza az új térhódítását, hanem azok emberi fogyatékosságai, akik dolga lenne az új har­cosai lenni, azoké, akik te­hetetlenkedésükkel, hozzá nem értésükkel, a felelős­ségtől való irtózásukkal akaratlanul is — károkat okoznak a népgazdaság­nak! volt az üzem kapacitásának kihasználása. mert üze­meink jó része, hiába volt olcsóbb és a régivel egyen­értékű az új eljárással ké­szült termék, a régit, ren­delte. A Dunamenti Hőerő­mű építésénél a költségek mintegy húszszázalékos csökkentését tette lehetővé, hogy a tervezők bátran, a felelősséget vállalva újat alkalmaztak, a gőztermelő berendezések szabadtéri el­helyezését, amire hazai erőműépítkezéseinknél még soha nem volt példa, s európai méretekben is újat, nagyszerűt jelentett. Nem titok, hogy nyersanyag- és energiaszegény ország ha­zánk, ahol éppen ezért nagy jelentősége van mindaitnak, ami olcsóbbá, anyagában gazdaságosabbá teszi a terméket. Ami tehát — új! Nem mindenáron újat, hanem ésszerűen újat — ez a vezérlő elv. Eire az ésszerű újra mind több em­ber vállalkozik, keresi, ku­tatja a lehetőségeket, de sokkal nagyobb támogatás­ra kell találniuk nemcsak társaik körében, hanem a sokat emlegetett „felsőbb- ségnél" is, az iparban s a mezőgazdaságban egyaránt. Az újra temérdek példával szolgál a Budapesti Nem­zetközi Vásár, de ez az új csak akikor válik „anyagi erővé”, ha az itt látottakat alkalmazzák is; ha nem­csak megnézik, hanem megtanulják, bevezetik! E z általánosságban is ér­vényes: nem elég üd­vözölni az újait, nem elég dicsérni, megjutalmazni annak alkotóját — bár sok­szor még eddig sem jutunk el! — hanem alkalmazni kell azt, mert gazdasági hatásában ez a döntő, a holnap alakításában nélkü­lözhetetlen erő. M. O. rikai országok ritkaságai, az ötcentiméteres tüskéket nö­vesztő Pyrho-kaktuszok, a hosszú fehér szőrrel fedett Eposzták, valamint a Kalifor­niában honos Szivárvány-kak­tusz. Ez utóbbi jellegzetessége, hogy a tüskék színe évről évre változik, s a visszamaradó gyű­rűk a szivárvány minden szí­nében játszanak. A jól gondo­zott melegházban jelenleg 400 kaktusz virágzik egyszerre, mintegy 100 kaktuszon pedig bomlanak a bimbók. Egyetemre a magyar egyete­mek jelenlevő képviselői. ismét dr. Magyari rektor emelkedett Ezután András szólásra: — Az Egyetem Agrártudományi mezőgazdaságtudo- manyi karának javaslatára az Egyetemi Tanács úgy ha­tározott, hogy dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagját a földművelés- tani és növénytermesztési tu­dományok fejlesztésében ki­fejtett több évtizedes munkás­ságáért és dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikus nyugalmazott egyetemi tanárt az állattenyésztési tudomá­nyok fejlesztésében és az ag­rár felsőoktatásban elért ki­magasló eredményeiért a me­zőgazdasági tudományok dísz­doktorává avatja. A bensőséges hangulatú díszdoktorrá avatás után 46 mezőgazdasági és 2 gépész- mérnök doktor felavatására került sor. Délután 3 órakor dr. Penyi- gey Dénes a mezőgazdaságtu­dományi kar dékánja nyitotta meg „Az egyetem húszéves fejlődése” című reprezenta­tív kiállítást. Ezt követően ke­rült sor a tavaly elhunyt Bit­tér Károly egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tanszékvezető emléktáblájának leleplezésé­re. Élete munkásságát dr. Ste- fanovics Pál tanszékvezető méltatta. Délután 5 órakor az egye­tem Csárdás együttese, amely tavaly nagy sikerrel szere­pelt a franciaországi confo- lensi folklórfesztiválon, adott színvonalas műsort a vendé­gek tiszteletére. Ugyancsak délután került sor az egye­temen 10 évvel ezelőtt vég­zett szakemberek találkozó­jára. Ma délelőtt négy témakör­ben — takarmánytermesztés és gazdálkodás, az öntözés kultúrtechnikai és üzemszer­vezési kérdései, a szarvas- marha tej- és húshozamának növelése, valamint a szocia­lista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének közgazdasági és üzemszervezési kérdései — kezdődik meg a tudomá­nyos tanácskozás. Prukner Pál DÍSZHANGVERSENY Szombaton este a váci Ma­dách Imre Művelődési Házban kerül sor a Pest megyei álla­mi zeneiskolák felszabadulási versenyének díszhangverse­nyére. A műsor nyitányaként a Madách Imre Művelődési Ház úttörőkórusa lép színpadra. A műsorban 26 fiatal művész szerepe] zongora, furulya, he­gedű, harsona, ének, gordon­ka, trombita, kürt, klarinét és fu volaszó 1 óikkal. Hossz szemlélet — hiányos áruellátás y „Sok a régi, a megszokott, kevés az új típusú modern áru ...” — ezzel a megálla­pítással fejezte be a megye jónéhány nagyobb, forgal­masabb községében tett lá­togatása után írott cikkét e hó elején egyik munkatár­sunk. Ezúttal a monori, a szentlőrinckátai, az Örkényi, az érdi és a zsámbéki ruhá­zati, illetve vegyesiparcikk boltokban nézte meg, mi­lyen jelenleg a konfekció­áruk választéka és a textil- ellátás. Amikor a lehangoló cikket olvastam, eszembeju­tott, a közelmúltban tartott, kereskedelmi ellátással fog­lalkozó megbeszélés. Itt hang­zott el ugyanis egy figyelem­reméltó indokolás, méghozzá illetékes részéről. Ez volt a lényege: hosszú évek or­szágos tapasztalata, hogy a falusi, a vidéki lakos­ság szívesebben vásá­rolja meg a nagyobb vá­rosokban, a megyeszék­helyeken a különböző iparcikkeket, főként a ruhaféléket. Érvényes ez Pest megyére j is, hiszen még nagyobb a vonzóerő, közel van a főváros, Budapest. Természe­tesen szükséges, hogy a for­galmasabb városokban a ke­reskedelem nagyobb vá­lasztékot biztosítson, azonban a jelenlegi — szakkifejezés­sel élve — áruterítési szem­léleten, módszereken nem lenne indokolt változtatni. Még pedig azért nem, mert — úgymond — abban az esetben ha mindenütt nagy választék lenne, a közönség továbbra is Budapesten és a városokban vásárolná meg. az otthon is kapható árukat, s ez a falusi üzletek veszteségéhez vezetne. Bevallom, kissé izgatot­tan és meglepődve hallot­tam ezeket az érveket. Több éves tapasztalatomra, a la­kosság állandó panaszaira, a szerkesztőséghez rendszeresen j Érden nagy sikerük érkező levelekre, amelyek szinte egybehangzóan bizo­nyítják a kereskedelmi há­lózat áruellátottságának hiá­nyait — íme itt a magyará­rat. Ez az egyik oka tehát annak, hogy Pest megyé­ben, a falvakban, de az igaz­ság az, hogy a városokban és a járási székhelyeken is, szembetűnően kicsi, kevés az áruválaszték. Főként a ruhá­zati cikkekből. Ami találha­tó, sok helyen divatjamúlt, kevésbé csinos, nem éppen | a „legkurrensebb”, magyarul: I kevésbé keresett. Persze az I elmaradottabb ízlés is szere- : pet játszik benne, de fő- j ként „az eszi, nem eszi, nem kap mást” miatt sokan kény- szerűségből ezeket a cikke­ket is megveszik. De vajon az áru „terítésé­nek” elosztásának, ez a gya­korlatban nagyon is érvé­nyesülő elmélete, a vásárlók, a vidéken élő lakosság tény­leges érdekeit szolgálja-e? Azok, akik ebben jószán­dékkal hisznek, nem lát­ják a valóságot, önmagu­kat csapják be. Hogy mennyire helytelen egy évek óta kialakult rossz gya­korlatból elméletet gyártani és kitartani mellette, azt a már idézett cikk néhány té­nye is bizonyítja, fme; az Örkényi ruházati bolt idén 500 orkán esőkabátot kapott, amit azonnal szétkapkodtak, Zsámbékon ballon férfiing­ből, terilén méteráruból há­romszor annyi is elfogyott volna, mint amennyi volt, volt a modern mintás velúr és bükié szőnyegeknek. Mind­ezeket helyben „kapkodták el” a vásárlók, bizonyára más. korszerű, divatos cik­kekkel is ez történnék, ha kapni lehetne őket. Látható tehát; nem ragasz­kodik a falusi lakosság min­denáron Budapesthez, vagy a természetszerűen nagyobb vá­lasztékot kínáló városi üzlet­hez. Az imént felsorolt cikke­ket még ki lehetne egészíteni a földművesszövetkezeti és ál­lami boltokban tavaly eladott sok ezer olyan értékes, tartós fogyasztási cikkel, mint a bú­tor, a rádió, a motorkerékpár, a televízió, a mosó- és a hűtő­gépek. Igazságtalanok lennénk, ha az áruellátás hibáiért egyedül csak a kereskede­lemnek tennénk szemre­hányást. Hiszen az ipar sem gyárt ele­gendő jó minőségű, korszerű j ban. ízlés, a divat változásait. Sőt: időnként a fejlődés megáll, sajnálatos példát mutatnak erre a fővárosi idei nyári női- ruha-kirakatokat. De a keres­kedelemnek, amelynek dolgo­zói közvetlen és állandó kap­csolatban vannak a vásárlók­kal, igen nagy szerepe lehetne abban, hogy az ipari üzemek keresett, korszerű és divatos cikkeket gyártsanak. Sok min­den történt is már ennek ér­dekében: a falusi áru- és di­vatbemutatók, a vásárokkal egybekötött kiállítások, a ke­reskedelem közvéleménykuta­tásai hasznos kezdeményezé­sek. Mindaddig azonban, amíg a kereskedelmi hálózat irá­nyításában érvényesül a falusi lakosság ízlését, igényeit lebe­csülő, a rossz áruellátást fenn­tartó szemlélet, a fenti kezde­ményezések is formálisak lesz­nek, lényeges változást nem hozhatnak. Pedig előre kell haladni a kulturáltabb, jobb kereskedel­mi ellátás érdekében az egész országban és így Pest megyé­ben is. A lakosságnak — éljen városban vagy falun — joga van ahhoz, hogy pén­zéért jó minőségű, tetsze­tős, korszerű árut vásá­roljon. Ezt a jogot nemcsak úgy kí­vánja gyakorolni, hogy ha va­lamire szüksége van, azt meg­keresi a fővárosi üzletekben, áruházakban, hanem sokkal egyszerűbben; úgy, hogy meg­találja otthon, a falusi boltok­fogyasztási cikket, illetve amit gyárt ezekből, az nem mind kerül belföldön forgalomba. A javulás az utóbbi években azért kétségtelen, de lassú, nem követi elég gyorsan az Ezt az egyre erőteljesebben jelentkező igényt a kereskede­lemnek kell kielégítenie. Ezért van, ez az alapvető kötelessége! Hetesi Ferenc Pál

Next

/
Thumbnails
Contents