Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-26 / 122. szám
1985. MÁJUS 26. SZERDA FEST NECrt.t iMírltw 300 vagonnal több... Fáinak a palánták — Késik a zöldborsó — Hét végén üzletekben az újburgonya — Erik a cseresznye és az egres — Jó közepes gyümölcstermés várható A szántóföldi zöldségtermesztésnek az idei tavasz nem kedvezett. A szeszélyes, hűvös napokon megfáztak a paradicsom- és paprikapalánták. Ez a fázás még tart és ez késlelteti a növények fejlődését. Az esős idő viszont kedvezett az újbuiigonyának. A terméskilátások jók nagyon és május végén már üzletekben lesz az első újburgonya- szállitmány. A zöldborsó és a földieper késik, tavaly mai- ilyenkor a piacon volt. Most június 5—10 között lehet majd szedni. Zöldborsóból 100—110 vagon termés várható. Jelentős mennyiséget exportálunk. A zöldborsó szedésénél fő a gyorsaság, hiszen hamar öregszik. 25—30 fokos melegben 2—3 nap alatt szedésre érik — ezért minden tsz-ben jól szervezzék meg a munkát, még a Családtagokat és kívülállókat is foglalkoztassák, mert csak így lehet biztosítani az értékesítést A MÉK minden mennyiségben átveszi a zöldborsót, de csak minőségileg kifogástalan exportárut. A nagykőrösi fejes salátából 3 milliót exportálnak az NSZK-ba és Svédországba. A megyéből eddig 5 milliót vásároltak fel és még 4 millió tavaszi vetésű saláta vár felvásárlásra. A zöldhagyma értékesítése gondot okoz, mert nem telel meg a minőségi követelményeknek. Ebben elsősorban nem a termelőszövetkezetek a hibásak, hanem szaporítóanyag volt gyenge. A spárgatermés viszont jobb, mint az elmúlt évben. Tavaly 22 vagont vásárolt a MÉK, az idén 26—28 vagon termésre van kilátás. Eddig ' bői, kajszi- és őszibaracktizenhárom vagonnal értéke- ból stb. (ha ezután nem jön sítettek a termelők elég jó valami természeti csapás közáron, 15—17 forintért kiló- be) jó közepes termés varját (3—4 forinttal többet kap- ható. , A MÉK felkészült a meg- A toldiepei expói talasa jú- növekedett feladatok ellátá- nius elejére várható. A szak- sára. A szállítási kapacitás embet ek jó közepes termés- és a göngyöleg biztosítva van. re számítanak, tehát a me- Minden árut idejében át- gye üzleteibe és a fővárosi vesz, ha azt a tsz 48 órával háztartásokba is bőven jut előre jelzi. A 48 órás eiőre- belőle.^ j jelzés már tavaly is megvolt Különösen bevált a fe- j és lényegében bevált. így a ketc fóliás termesztés. felvásárló és exportáló szer- | A megyében egyébként mint- velc tudják, hogy mire szá- I egy 80—100 vagon földieper- I míthatnak és aszerint szertermés várható. Egres és cse- i vezik meg a szállítást, resznye rohamosan fejlődik A megye áruellátásában re- és érik, június elején már ; mélhetőleg nem lesz fennaka■ %NJ IfN, ; - Ar . | ti***. ¥ %%•Ér 5 _/>**■ GAZDA SZEME... (Foto: Kotroczó) az üzletekbe kerül endrei egres és dányi cseresznye. A gyümölcstermést a szent- dás. a dunabog- Eddig teljesen zavarta... . | lan volt az ellátás. illetően 1 . . nincs ok az aggodalomra. Az j ° hónapjában a esős. hűvös tavasz külön«- ! “ÉK 300 VaS°n , a,ruval ado,rt többet a megye lakossaganak, mint tavaly a hasonló időesős, hűvös tavasz különö sebben nem befolyásolta a gyümölcsfák virágzását, kötését. A terméskilátások elég biztatóak. A szakemberek szerint — cseresznyéből, meggyből, nyári almából, köriétssssss^ssssj-ssss'sss/'ssssssssjrssssssssssssssAfsrsssfsssjrsssssssssssssssss/ssssssssssssssxssssssss/sssssssssssssssysssssssssssssssss.irssjn Megkezdődött az Agrártudományi Egyetem háromnapos tudományos ülésszaka szakban. 1380 vagon zöldáiu, és egyéb kertészeti áru került a megye üzleteibe. Gall Sándor (Folytatás az 1. oldalról.) 400 virágzik, százon bimbók bomlanak Nyolcezer kakim a „maszek" melegházban - Miskolcon Az ország egyik legnagyobb kaktusagyűjteményét mondhatja magáénak Schummer Rezső, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Kohógéptan tanszékének adjunktusa. Több mint tíz éve foglalkozik kaktuszok termesztésével és nevelésével, s ez idő alatt 8000 kaktuszt gyűjtött össze. Nembe a húsz esztendő jelentősebb állomásairól. Elmondta, hogy az Agrártudományi Egyetem tiszteli és követi mindazokat a haladó hagyományokat, amelyek a nagymúltú magyar me- i zőgazdasági szakoktatásban és tudományos kutatásban az előzők nyomán kovácsolódtak ki. Majd az egyetemre váró további feladatokat összegezve elmondotta: a cél olyan mérnökök képzése, akiknek munkája nyomán növekednek a hozamok, javul a munka termelékenysége és csökken az önköltség. Az ünnepi beszédek elhangzása után a külföldi vendégek ; tolmácsolták egyetemük, fő- A maga készítette melegház- j iskolájuk üdvözletét. Ugyanban megtalálhatók Chile, Bo~ ; csak meleg hangú köszöntőt livia. Peru és más latin-ame- j mondtak a húszéves fennállá| sát ünneplő Agrártudományi csak hazai, de külföldi gyűjtőkkel is összeköttetésben áll, s cserével bővíti Eszak- Magyarországon egyedülálló gyűjteményét. Nem kell, mert - új? E mlítettük a porkohászatot: éveken át gond L étezik-e ösztönös idegenkedés attól, ami új. ami nem kitaposott utat jelent, hanem áttörést, s amivel — éppen ezért — több a gond is, nagyobb a munka? Járt utat járatlanért el ne hagyj — még a közmondás is erre int, s az emberek egy része kényelmességből, a kockázat vállalásának félelméből, a hagyományokhoz való rosszul értelmezett ragaszkodásból elutasítja azt, ami új, s ezzel a jobb holnap lehetőségeit csökkenti. Termelőszövetkezeteink jó részében még mindig — a szó szoros értelmében — agitálni kellett és keli a vegyszeres gyomirtás mellett, üzemeinkben az új eljárások. az ésszerűsítések, az újítások sokszor nehezen törnek maguknak utat, s olyan is van, hogy — papíron maradnak! Ha néhány évvel vissza perget j ük az eseményeket: idegenkedés a kombájntól, az itatásos borjúneveléstől, a porkohászat termékeitől. Ma: ezek már elfogadott, elismert dolgok. De mai és holnapi társaik? Miért kell minden újnak megjárnia a maga kálváriáját? Szükségszerű ez, vagy inlcább arról van szó, hogy emberi gyengeségek akadályozzák az új fokozott érvényesülését? Igaz, gazdasági életünkben sok még a nehézkesség, bürokratizmus is található, de termelő munkánk egésze nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az újat, a többet adót, o gazdaságosabbat. A kérdésre a választ is megadja ez: nem gazdasági törvény- szerűség akadályozza az új térhódítását, hanem azok emberi fogyatékosságai, akik dolga lenne az új harcosai lenni, azoké, akik tehetetlenkedésükkel, hozzá nem értésükkel, a felelősségtől való irtózásukkal akaratlanul is — károkat okoznak a népgazdaságnak! volt az üzem kapacitásának kihasználása. mert üzemeink jó része, hiába volt olcsóbb és a régivel egyenértékű az új eljárással készült termék, a régit, rendelte. A Dunamenti Hőerőmű építésénél a költségek mintegy húszszázalékos csökkentését tette lehetővé, hogy a tervezők bátran, a felelősséget vállalva újat alkalmaztak, a gőztermelő berendezések szabadtéri elhelyezését, amire hazai erőműépítkezéseinknél még soha nem volt példa, s európai méretekben is újat, nagyszerűt jelentett. Nem titok, hogy nyersanyag- és energiaszegény ország hazánk, ahol éppen ezért nagy jelentősége van mindaitnak, ami olcsóbbá, anyagában gazdaságosabbá teszi a terméket. Ami tehát — új! Nem mindenáron újat, hanem ésszerűen újat — ez a vezérlő elv. Eire az ésszerű újra mind több ember vállalkozik, keresi, kutatja a lehetőségeket, de sokkal nagyobb támogatásra kell találniuk nemcsak társaik körében, hanem a sokat emlegetett „felsőbb- ségnél" is, az iparban s a mezőgazdaságban egyaránt. Az újra temérdek példával szolgál a Budapesti Nemzetközi Vásár, de ez az új csak akikor válik „anyagi erővé”, ha az itt látottakat alkalmazzák is; ha nemcsak megnézik, hanem megtanulják, bevezetik! E z általánosságban is érvényes: nem elég üdvözölni az újait, nem elég dicsérni, megjutalmazni annak alkotóját — bár sokszor még eddig sem jutunk el! — hanem alkalmazni kell azt, mert gazdasági hatásában ez a döntő, a holnap alakításában nélkülözhetetlen erő. M. O. rikai országok ritkaságai, az ötcentiméteres tüskéket növesztő Pyrho-kaktuszok, a hosszú fehér szőrrel fedett Eposzták, valamint a Kaliforniában honos Szivárvány-kaktusz. Ez utóbbi jellegzetessége, hogy a tüskék színe évről évre változik, s a visszamaradó gyűrűk a szivárvány minden színében játszanak. A jól gondozott melegházban jelenleg 400 kaktusz virágzik egyszerre, mintegy 100 kaktuszon pedig bomlanak a bimbók. Egyetemre a magyar egyetemek jelenlevő képviselői. ismét dr. Magyari rektor emelkedett Ezután András szólásra: — Az Egyetem Agrártudományi mezőgazdaságtudo- manyi karának javaslatára az Egyetemi Tanács úgy határozott, hogy dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját a földművelés- tani és növénytermesztési tudományok fejlesztésében kifejtett több évtizedes munkásságáért és dr. Schandl József Kossuth-díjas akadémikus nyugalmazott egyetemi tanárt az állattenyésztési tudományok fejlesztésében és az agrár felsőoktatásban elért kimagasló eredményeiért a mezőgazdasági tudományok díszdoktorává avatja. A bensőséges hangulatú díszdoktorrá avatás után 46 mezőgazdasági és 2 gépész- mérnök doktor felavatására került sor. Délután 3 órakor dr. Penyi- gey Dénes a mezőgazdaságtudományi kar dékánja nyitotta meg „Az egyetem húszéves fejlődése” című reprezentatív kiállítást. Ezt követően került sor a tavaly elhunyt Bittér Károly egyetemi tanár, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, tanszékvezető emléktáblájának leleplezésére. Élete munkásságát dr. Ste- fanovics Pál tanszékvezető méltatta. Délután 5 órakor az egyetem Csárdás együttese, amely tavaly nagy sikerrel szerepelt a franciaországi confo- lensi folklórfesztiválon, adott színvonalas műsort a vendégek tiszteletére. Ugyancsak délután került sor az egyetemen 10 évvel ezelőtt végzett szakemberek találkozójára. Ma délelőtt négy témakörben — takarmánytermesztés és gazdálkodás, az öntözés kultúrtechnikai és üzemszervezési kérdései, a szarvas- marha tej- és húshozamának növelése, valamint a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fejlesztésének közgazdasági és üzemszervezési kérdései — kezdődik meg a tudományos tanácskozás. Prukner Pál DÍSZHANGVERSENY Szombaton este a váci Madách Imre Művelődési Házban kerül sor a Pest megyei állami zeneiskolák felszabadulási versenyének díszhangversenyére. A műsor nyitányaként a Madách Imre Művelődési Ház úttörőkórusa lép színpadra. A műsorban 26 fiatal művész szerepe] zongora, furulya, hegedű, harsona, ének, gordonka, trombita, kürt, klarinét és fu volaszó 1 óikkal. Hossz szemlélet — hiányos áruellátás y „Sok a régi, a megszokott, kevés az új típusú modern áru ...” — ezzel a megállapítással fejezte be a megye jónéhány nagyobb, forgalmasabb községében tett látogatása után írott cikkét e hó elején egyik munkatársunk. Ezúttal a monori, a szentlőrinckátai, az Örkényi, az érdi és a zsámbéki ruházati, illetve vegyesiparcikk boltokban nézte meg, milyen jelenleg a konfekcióáruk választéka és a textil- ellátás. Amikor a lehangoló cikket olvastam, eszembejutott, a közelmúltban tartott, kereskedelmi ellátással foglalkozó megbeszélés. Itt hangzott el ugyanis egy figyelemreméltó indokolás, méghozzá illetékes részéről. Ez volt a lényege: hosszú évek országos tapasztalata, hogy a falusi, a vidéki lakosság szívesebben vásárolja meg a nagyobb városokban, a megyeszékhelyeken a különböző iparcikkeket, főként a ruhaféléket. Érvényes ez Pest megyére j is, hiszen még nagyobb a vonzóerő, közel van a főváros, Budapest. Természetesen szükséges, hogy a forgalmasabb városokban a kereskedelem nagyobb választékot biztosítson, azonban a jelenlegi — szakkifejezéssel élve — áruterítési szemléleten, módszereken nem lenne indokolt változtatni. Még pedig azért nem, mert — úgymond — abban az esetben ha mindenütt nagy választék lenne, a közönség továbbra is Budapesten és a városokban vásárolná meg. az otthon is kapható árukat, s ez a falusi üzletek veszteségéhez vezetne. Bevallom, kissé izgatottan és meglepődve hallottam ezeket az érveket. Több éves tapasztalatomra, a lakosság állandó panaszaira, a szerkesztőséghez rendszeresen j Érden nagy sikerük érkező levelekre, amelyek szinte egybehangzóan bizonyítják a kereskedelmi hálózat áruellátottságának hiányait — íme itt a magyarárat. Ez az egyik oka tehát annak, hogy Pest megyében, a falvakban, de az igazság az, hogy a városokban és a járási székhelyeken is, szembetűnően kicsi, kevés az áruválaszték. Főként a ruházati cikkekből. Ami található, sok helyen divatjamúlt, kevésbé csinos, nem éppen | a „legkurrensebb”, magyarul: I kevésbé keresett. Persze az I elmaradottabb ízlés is szere- : pet játszik benne, de fő- j ként „az eszi, nem eszi, nem kap mást” miatt sokan kény- szerűségből ezeket a cikkeket is megveszik. De vajon az áru „terítésének” elosztásának, ez a gyakorlatban nagyon is érvényesülő elmélete, a vásárlók, a vidéken élő lakosság tényleges érdekeit szolgálja-e? Azok, akik ebben jószándékkal hisznek, nem látják a valóságot, önmagukat csapják be. Hogy mennyire helytelen egy évek óta kialakult rossz gyakorlatból elméletet gyártani és kitartani mellette, azt a már idézett cikk néhány ténye is bizonyítja, fme; az Örkényi ruházati bolt idén 500 orkán esőkabátot kapott, amit azonnal szétkapkodtak, Zsámbékon ballon férfiingből, terilén méteráruból háromszor annyi is elfogyott volna, mint amennyi volt, volt a modern mintás velúr és bükié szőnyegeknek. Mindezeket helyben „kapkodták el” a vásárlók, bizonyára más. korszerű, divatos cikkekkel is ez történnék, ha kapni lehetne őket. Látható tehát; nem ragaszkodik a falusi lakosság mindenáron Budapesthez, vagy a természetszerűen nagyobb választékot kínáló városi üzlethez. Az imént felsorolt cikkeket még ki lehetne egészíteni a földművesszövetkezeti és állami boltokban tavaly eladott sok ezer olyan értékes, tartós fogyasztási cikkel, mint a bútor, a rádió, a motorkerékpár, a televízió, a mosó- és a hűtőgépek. Igazságtalanok lennénk, ha az áruellátás hibáiért egyedül csak a kereskedelemnek tennénk szemrehányást. Hiszen az ipar sem gyárt elegendő jó minőségű, korszerű j ban. ízlés, a divat változásait. Sőt: időnként a fejlődés megáll, sajnálatos példát mutatnak erre a fővárosi idei nyári női- ruha-kirakatokat. De a kereskedelemnek, amelynek dolgozói közvetlen és állandó kapcsolatban vannak a vásárlókkal, igen nagy szerepe lehetne abban, hogy az ipari üzemek keresett, korszerű és divatos cikkeket gyártsanak. Sok minden történt is már ennek érdekében: a falusi áru- és divatbemutatók, a vásárokkal egybekötött kiállítások, a kereskedelem közvéleménykutatásai hasznos kezdeményezések. Mindaddig azonban, amíg a kereskedelmi hálózat irányításában érvényesül a falusi lakosság ízlését, igényeit lebecsülő, a rossz áruellátást fenntartó szemlélet, a fenti kezdeményezések is formálisak lesznek, lényeges változást nem hozhatnak. Pedig előre kell haladni a kulturáltabb, jobb kereskedelmi ellátás érdekében az egész országban és így Pest megyében is. A lakosságnak — éljen városban vagy falun — joga van ahhoz, hogy pénzéért jó minőségű, tetszetős, korszerű árut vásároljon. Ezt a jogot nemcsak úgy kívánja gyakorolni, hogy ha valamire szüksége van, azt megkeresi a fővárosi üzletekben, áruházakban, hanem sokkal egyszerűbben; úgy, hogy megtalálja otthon, a falusi boltokfogyasztási cikket, illetve amit gyárt ezekből, az nem mind kerül belföldön forgalomba. A javulás az utóbbi években azért kétségtelen, de lassú, nem követi elég gyorsan az Ezt az egyre erőteljesebben jelentkező igényt a kereskedelemnek kell kielégítenie. Ezért van, ez az alapvető kötelessége! Hetesi Ferenc Pál
