Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-25 / 121. szám

1965. MÁJUS 25. KEDD PEST MEGYEI &£ii4ap :\ Ifjúsági brigádok nyomában VÁLYOGVETŐK (Foto: Tenkely) Levél az íróasztalon A levél a Dorogi Szénbá- ^ nyászati Tröszt Pilisi Bánya- ‘ üzeme főmérnökének Iróasz- (talán fekszik. Tartalma sze­rint a pilisi bányaüzemből | hét ifjúsági brigád részt vesz j egy bányászatgépesítési és I balesetmegelőző versenyben, j Egyik a külüzemi lakatosoké. E levél, és Kakas János fő­mérnök biztatása nyomán in- I dúltam el a pilisi bánya ja- vítónészlegéhez, megkeresni az ottani ifjúsági brigádokat, ér­deklődni feladataikról, így a ^NXVXNXXVXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXX\.XXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXXXy fiatal lakatosok versenyéről is. A külüzem hetvenkét em­ber — lakatosok, kovácsok, esztergályosok, villanyszere­lők — munkaadó otthona. Pál Sándor, a külüzemi részleg vezetője: — A lakatosoknál tizenkét tagú, a villanyszerelőknél öt- főnyi ifjúsági brigád műkö­dik. Ezek a fiatalok egy­úttal szocialista brigádtagok is. Mátrahegyi János lakatos, KlSZ-titkár: — Tizenkét tagú lakatos, öt­tagú villanyszerelő ifjúsági brigádunk van. MEGJELENT — A TAVASZI GOMBÁ Az utóbbi napok párás­meleg időjárásának hatásá­ra Borsod megyében a déli fekvésű szálerdőkben, vala­mint a Hernád—Tisza menti legelőkön megjelent a tavaszi gomba. A miskolci piacra a hetivásár alkalmával már 200 kiló gombát hoztak fed a falvak lakói. A kísérlet színhelye: Pest megye Járási titkári értekezletet tartott a Vöröskereszt Tegnap délelőtt összeültek a járások vöröskeresztes tit­kárai, hogy megbeszéljék a szervezet előtt álló időszerű tennivalókat. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyette­sé, a Vöröskereszt megyei el­nöke üdvözölte a megjelente­ket, majd felolvasta Rostás Istvánnak, a Magyar Vöröske­reszt főtitkárának levelét, amely az elmúlt évi jó mun­Milyen keret terhére ? Május utolsó harmadába nagyobb tatarozásra, átala­léptünk — közel a nyár. Nemcsak a hőmérő egyre emelkedő higanyszála bi­zonyítja ezt, hanem az a tény is, hogy az általános iskolákban június ötödiké az utolsó tanítási nap. Az­után — tanár és diák leg­nagyobb örömére — meg­kezdődik a közel három- hónapos nagy vakáció. Nem a vakáció szépségé­ről és hasznosságáról sze­retnénk szólni ezúttal. Úgy gondoljuk, sem egyiket, sem másikat nem szüksé­ges méltatni. Tanár és diák egyaránt rászolgált a pihe­nésre, az erőgyűjtésre. Va­lamiről azonban, éppen a vakáció kapcsán, szólni kell. Arról, hogy a diákok­kal ellentétben a szülők ál­talában csak két-három hét szabadsággal rendel­keznek. Sőt, nem egy kö­zülük már annyival sem. Erre gondolva akaratla­nul is felvetődik a kérdés: ki felügyel majd a vakáció hónapjaiban a gyerekekre? Mert ha a nyári szünet idejéből két-három hetet együtt is tölthetnek a szü­leikkel, még mindig több, mint két hónapig felügye­let nélkül maradnák. Hét évtől tizennégy évesig. Hogy ez mit jelent, úgy gondoljuk, nem szükséges hosszabban beszélni róla. A felügyelet nélkül maradt gyerekek a vakáció nagy részét az utcán töltik, az utca pedig már sok sze­rencsétlenség okozója volt. De a felügyelet nélküliség nem csupán az utcára csá­bít, csavargásra, galerikba verödésre egyaránt. Milyen lehetőségek van­nak ennek elkerülésére? A megyei tanács kétszáz- negyven gyerek üdültetésé­ről gondoskodik az idei nyáron. Ezek a diákok na­pi hat forintért négy tur­nusban tizenkét-tizenkét napot töltenek Dömsödön. Ennél a számnál azonban jóval jelentékenyebb azo- ké, akik az úttörőtáborok­ban üdülnek majd a nyá­ron két hétig. Ez is, az is azonban csu­pán részmegoldás. Mint ahogy nem oldja meg tel­jesen az iskolás gyermekek nyári felügyeletét a napkö­zi otthonok folyamatos üzemeltetése sem. A három dolog együtt azonban még­kításra. A művelődési há­zak a nyáron megváltozott programmal működhetné­nek: az esti felnőtt műso­rok helyett az iskolás fia­talok napközbeni foglal­koztatását vállalhatnák. A gondolattal egy időben természetesen felvetődik annak kérdése is: ki ad pénzt a felügyelő tanárok honorálására? Egyedül a művelődési ház költségve­tését nem terhelheti ez a kiadás. A kérdés jogos. Mégis úgy gondoljuk, va- lóraváltására van fedezet. Minden községben legalább egy termelőszövetkezet működik. A termelőszövet­kezet két százaléknyi szo­ciális-kulturális alappal rendelkezik. Egy lehetőség a sok közül, amely mind­össze néhány ezer forint ál­dozatba kerül, ha ugyan áldozatnak lehet nevezni, hiszen elsősorban a tagság gyerekeiről van szó. Az pe­dig nem lehet közömbös egyetlen szövetkezet veze­tőinek sem, hogy dolgozóik gondos felügyelet mellett hagyhassák gyermekeiket, amíg a határban, a földe­ken dolgoznak. Továbbá: a nyári gyér- megfoglalkoztatás költsé­geinek fedezéséhez néhány ezer forinttal hozzájárulhat a községi tanács is, a köz­ségfejlesztés összegéből. Legfeljebb ötven-száz mé­ter járdával kevesebb ké­szül el az idén — de a gye­rekek felügyelet mellett tölthetik a nyári hónapo­kat. Ahol pedig gyár vagy nagyobb ktsz működik, az is minden nagyobb nehéz­ség nélkül „besegíthet”. Az összefogás gátja egy csu­pán: a „milyen keret terhé­re fizessünk” szemlélet. Mert néhány eter forintnyi összeg lenne minden ter­melőszövetkezetben, gyár­ban, tanácsnál, ktsz-nél, de még a művelődési házban is. ha a vezetők nem tarta­nának attól, hogy a pénz­ügyi ellenőrzés — ilyen ke­ret nem lévén — nem iga­zolja majd kiadásukat. A közös összefogás — ha végre komolyan veszik fal- vaink, termelőszövetkeze­teink, gyáraink és intézmé­nyeink vezetői — egyik napról a másikra megold­hatja a jelenleg még még­is jelentős segítséget nyújt oldhatatlannak tűnő prob a szülőknek a felügyelet leműt Csupán szeretni kell gyermekeinket s akkor az édesanyák és édesapák nyugodt szívvel indulhat­nak majd reggelenként a munkába. Ez pedig mind­annyiunk érdeke. Prukner Pál kérdésének megoldásában. Mit lehetne tenni még? Esztendők óta minden ta­vasszal szó kerül arról: ne zárják be nyárra a műve­lődési házakat. Legalábbis ott ne, ahol nem kerül sor káért, különösen a sikeres véradás megszervezéséért, kö­szönetét mond a mozgalom megyei „vezérkarának”, első­sorban a váci és ráckevei já­rás vezetőinek. Ezután az ár­vízzel kapcsolatos egészség- ügyi tennivalókra hívta fel a figyelmet. A továbbiakban Fodor Gá­bor, a Magyar Vöröskereszt instruktora a mezőgazdasági egészségügyi tennivalókról be­szélt, majd szó került az új tisztasági mozgalom megbe­szélésére. Az új módszer lé­nyege: ezután a Vöröskereszt — az eddigi passzív felmérés helyett — aktívái segítségé­vel megszervezi-megtervezi a községek, az utcák és a házak közegészségügyileg és eszté­tikailag megfelelő képét. A mozgalom nagyon sok újat hoz — Pest megyében próbál­ják ki, hat járásban kezdő­dött meg a kísérlet Márté Mihály, a Magyar Vöröskereszt ifjúsági csoport- vezetője az ifjúság körében végzett munkáról, valamint a nyári táborok tisztaságáról szólott Végül Szatmári Lajos, a megyei pártbizottság mun* katársa a békehónap esemé­nyeinek fontosságáról, s a Vöröskereszt ebben való rész­vételének szükségességéről be­szélt Kérdések, vágyak, keretek Keressük meg először a la­katosok ifjúsági brigádját! De kár, hogy létezéséről a lakatosok szocialista brigád­vezetője, Csovics Balázs nem tud. De a műhely fiataljai sem. — Miként vesznek részt a balesetmegelőzési, gépesítési versenyben? Erről meg éppen nem hal­lottak. Mutatós jelentés ké­szült róluk — de nélkülük. — A szocialista brigádnak — melynek maguk, fiatalok is tagjai —, mi adja azt a vo­nását, m^ly a szocialista cím­mel együtt új itt a műhely­ben? A válasz már valós tar­talomra utal. „Többet kér­dezünk gazdasági, társadalmi Többet, jobbat a fogyasztóknak A szövetkezeti kereskedelem fejlesztéséről tárgyalt tegnap a megyei fmsz-értekezlet Tegnap délelőtt nyolcórai kezdettel a KPVDSZ köz­ponti székházában tartották meg a földművesszövetkezeti igazgató elnökök és kereske­delmi osztályvezetők értekez­letét. Az értekezleten Foki László, a MÉSZÖV elnök- helyettese, a kereskedelmi fő­osztály vezetője tartott elő­adást a több száz főnyi hall­gatóságnak. A részletes, kétórás elő­adásból kitűnt, hogy a megye földművesszövet- kezetei általában javu­ló eredményekről adhat­nak számot, bár néhány helyen jelentős hibák is előfordulnak. Ta­valy hatezerhatszázhuszon- nyolc fővel növekedett az fmsz-mozgalom megyei tábo­ra, s ennek megfelelően több mint egymillió forinttal a részjegyalap. Ugyanakkor a felszabadulási versenyben 150 szocialista brigád vett részt 489 taggal. A legjobb eredmé­nyeket elért fmsz-ek közül a tápiógyörgyei, a kiskunlac- házi és a fóti elnyerték a Kiváló fmsz címét. A negatív jelenségek közül főként a jó kereskedelmi szemlélet hiányát említette az előadó. Elmondotta, hogy sok földművesszövetkezetben szűklátókörű a vezetés, amely így nem számol sem a lakos­ság igényeivel, sem pedig a valóságos fmsz-érdekek- kel. — Ezt a helyzetet — mon­dotta Foki László — gyöke­resen meg kell változtatnunk. Az áruajánlási módszerek fejlesztésével, valamint a je­lenlegi rossz áruösszetételnek a fogyasztók igényei szerinti megváltoztatásával érhetjük el a kitűzött célt. Hangsúlyozta, hogy az eredmények továbbfejlesztése mellett nagyon fontos a hi­bák megszüntetése, illetve el­kerülése. A több órás értekezleten ezután hozzászólásokra került sor, amelyek során a helyi vezetők is kifejtették véle­ményüket. A legtöbben egyetértet­tek az előadóval, sőt, he­lyi példákkal is igazolták annak megállapításait. Az értekedet elhangzott zár­szavában Bokor József ME- SZÖV-elnök méltán összegez­hette úgy a tanácskozást, mint amely a szövetkezeti keres­kedelem fellendülésének segí­tője volt. (n. i.) dolgokról. Persze, a kérdező típusú ember legtöbbször nem azt tudakolja: miért jó?” — A vitatott gazdasági prob­lémák? — Három éve alakult meg szocialista brigádunk, és az­óta szűnt meg a kampány: a munka egyenletességét többek között magunknak is köszön­hetjük ... Ma leginkább a szállításról és a szerszámellá­tásról kérdezősködünk. Meg­mondjuk mi,-a hiányos, ne­hézkes szerszámellátásért a külüzemi részleg vezetője, Pál Sándor is hibáztatható. Nem jár el a dorogi központ­nál. De miért kell min­denért oda menni? Míg a Doroggal való egyesítés előtt egy hiányzó szerszám beszer­zéséhez csak Pilis — Pest, addig ma a dorogi központ — a pesti beszerzőhely — is­mét Dorqg — végül Pilis az útvonal. A fiatal esztergályos, Fresz Ferenc padján ventlllátor- csapágyház készül. A nagyo­lásnál tart. — Milyen társadalmi kér­dések vetődnek fel beszél­getéseikben? — Például egy helyi vo­natkozású. Három éve bri­gádunk hatvanezer forint értékű társadalmi munkát végzett, mely nemcsak a nagysága miatt emlékezetes nekünk — de akkor ková- csolódott igazán egybe a tár­saság. A pilisszentiváni kul- túrház kerítését, berendezé­sét készítettük el. Úgy érez­tük, magunknak is csináljuk. A brigádban sok a pilis­szentiváni, táncolni, szórakoz­ni vágyó fiatal —, akik szíve­sen űznék ezt kultúráltab­ban, mint ahogy a helyi bisztróban lehet... Na most hogy a kultúrház milyen? Az idén eddig csak két rendez­vénye volt. Különben orszá­gos temetést lehetne ren­dezni ott, higgye—el. Pont azoktól maradt üres. akik akarták, s örültek neki. Pe­dig nem miértünk lett? — Zenekar volna? — Akár innen a műhely­ből. Bemutatom őket: Popre Vilmos dobos, Araszhegyi Ignác gitáros. — Még milyen közösségi probléma foglalkoztatja a la­katos szocialista brigád fiatal tagjait? — Megint egy helybeli, de hát ezek itt jönnek ki legjob­ban. Propagandát csináltak a bányagépipari technikumnak: gyertek minél többen! — mondták. Az ember kigondol­ta, eltervezte, készült rá — és végül csak kettőt vettek fel az egész pilisi bányából. Megtud­tuk, hogy az üzem nem java­solt többet. De hát ők csinál­ták a propagandát! Felkeltet­ték emberek vágyát, s mikor már cél lett — sztornírozták, mintha akták, számok len­nénk. Máriaiiveg és Zsuzsi, az inas Az öttagú ifjúsági villany­szerelőbrigádot megtalálom. Azonban... — Milyen feladatokat vál­laltak eddig? — Nincsenek ilyen külön fel­adataink. (Ebben az üzemben ifjúsági brigádok konkrét tevékenysé­V Nyelvstatisztika Változatlanul vezet a német — 863 568-an beszélnek hazánkban idegen nyelven is A legújabb statisztikai ada­tok szerint hazánkban 863 568-an beszélnek valami­lyen idegen nyelvet, vagyis minden 11 tagú társaságra jut egy nyelvtudó ember. Közü­lük 154 340-nek nem okozott különösebb gondot a szá­múkra idegen abc tanulmá­nyozása, mert ők itt élnek ugyan, de nem magyar anya­nyelvűek. A többi 709 228-nak azonban évekig kellett tanul­nia, amíg német, orosz vagy francia társaságban is vitaké­pes partnerré vált. Ma 69 851-gyel többen beszél­nek idegen nyelvet, mint ti­zenöt évvel ezelőtt és számuk rohamosan tovább növekszik. Most is németül tudnak a leg­többen, mintegy 430 ezren, szlovákul 138 ezren beszél­nek. Az oroszul tudók száma tizenöt év alatt 35 000-ről 66 500-ra, az angolul beszélőké 37 800-ról 43183-ra emelke­dett. Körülbelül ugyanannyian tudnak franciául. Olasz köny­veket 11 ezren, görög műve­ket 906-an tudnak eredetiben olvasni. Nyelvtanulásban azonban kétségtelenül a hazánkban élő nemzetiségiek a legszorgalma­sabbak. összesen 154 340-en vannak, s közülük 151 691-en kiválóan beszélnek magyarul. géről csak az irodákban kap­ható válasz?) A villanyszerelő fiatalok a mindennapos munkát igyekez­nek jól elvégezni. Az itteni munka pedig — transzformá­torok, áramalakítók, kompresz- szorok titkát megfejteni, elin­dítani a vérkeringést — na­gyon érdekes, a szakembernek meg kiváltképp az. Erről kér­dezek tehát, s egyszerre kí­gyóinak úgy a fiatalok, mint az idősebbek. — Ismerik „személyesen” a gépeket? Hegyeshalmi Ferenc műhely­vezető tizenkét éve javított egy Brown-Bovery szivattyú­motort, s mikor most ismét hozzá került, emlékezetből a keze alá állt. — Melyik munka a legfonr tosabb? — A szállítási gépek villany- szerelése. Ezek — a bánya magja. De a Ganz mozdony­forgórészek mottóját például csak tavalyelőtt találtuk meg, addig bosszantó gyakran jöt­tek vissza. Aztán felfedeztük, hogy a munka egy részének el­végzéséhez komolyabb anyag kell. Papír helyett máriaüveg. Magunk szereztük be a Ganz- gyárból. Zsuzsi. A fiatal villanyszere­lők között is a legfiatalabb, ti­zenhat éves. Ügy is, mint leg­kisebb, úgy is mint „nő a szak­mában” és persze mint szép kislány is, a műhely kedvence. Legnagyobb problémája oldó­dott meg ezzel, hisz régebben kételkedett, megtalálja-e itt a helyét. (Csupa férfi között len­ni!) Zsuzsi 4,6 tizeddel végezte az általánost, felvették volna gimnáziumba, technikumba, gépíróiskolába, de: Jobb a szakma! — jelentette id (tudo­mása szerint egykori osztály- társnői közt egyedül) és elsze­gődött villanyszerelő-tanuló­nak. Szereti-e mesterségét? Csak annyit mond, hogy a test­vérével otthon berendeztek egy villanyszerelőműhelyfélét, munka után oda veszik be ipa- gukat... Zsuzsi legbonyolul­tabb feladata eddig egy szén- fúrógép teljes villanyszerelése volt — a gép jól működik. Délutános műszak Ismét a lakatosműhely. Csendes az üzem. A gépek hallgatnak holnap reggelig. De mégis megszólal két eszterga­pad a legutolsó helyiségben. Stumpf el Ernő és barátja dél- utános. Az öntvények rozsdá­san várnak a sarokban. Estig ötven formát kap. A két fiú összedolgozik: egyik a jobb, másik a bal oldalát mintázza. A gépek zaja alig enged be­szélgetni. — Ki adta az ötletet, hogy nálunk csináljon riportot? — Egy papír. Találtam egy levelet, mely a lakatos ifjúsági brigádról és munkaversenyéről. szól. Ezután kerestem, megle­hetősen hiába. Gépzaj. — Es mit talált? — ötleteket, felvetett kérdé­seket. Lány szakmunkásjelöl­tet. Tanulni akarást, szórako­zási igényt, közösségi áldozat- vállalást és sok őszinteséget. A fiatalok szigorúságát: mikor szóba került három „nehéz” gyerek, vagy tízen vitatkoztak róluk, de csak az idősebbek el­nézően ... Egy tartalmat talál­tam, mely ... formára vár, hogy kiteljesedhessen. Felsivít a gép, amint a fiú beszorítja a megmunkálandó anyagot, hogy az alakot öltve, kibontakozva — teljes szépsé­gében csillogjon... Padányi Anna Trisztán — Bagón A bagi művelődési ház szín­játszó csoportja vasárnap es­te nagy sikerrel mutatta be közel háromszáz főnyi közön­ség előtt Illés Endre, Vas István: Trisztán című három- felvonásos drámáját. Bala­toni Tibor és Pálinkás István rendezésében. Trisztánt Bala­toni Tibor, az Aranykezű Izol­dát Boda Teréz, a Fehérkezű Izoldát Bagó Józsefné, Nerke-t pedig Pálinkás István alakí­totta nagy sikerrel. Az elő­adást, a közönség kívánságá­ra, rövidesen megismétlik.

Next

/
Thumbnails
Contents