Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
Csendes szombat éj Társadalmi ellenőrökkel ceglédi „lokálokban" Két egyszerűen öltözött férfi lép be az öreghegyi falatozóba. — Kérek egy konyakot, meg egy pohár sört és féldeci cseresznyét. Hetet mutat az óra. Odakint már tótét, van, bent neonégők világítanak. A söntéspult mögött fehér köpenyben fáradt arcú, vézna fiatalasszony. A boltvezető. Három vendég álldogál söröspohárral a kezében. A két új vendég megkapja, amit kért, a poharakat egy asztalhoz viszi, leül, de nem iszik. Megint nyílik az ajtó. aki most ' belép, nem vendég, bemutatkozik: a Pest megyei Állami i Kereskedelmi Felügyelőség! dolgozója. Az asztalnál ülők j felállnak, róluk meg^ kiderül. J hogy társadalmi ellenőrök. Erre a szombat estére kilencüket mozgósította Revuczky Gyula, a városi kereskedelmi felügyelő, hogy segítségére legyenek a négy állami kereskedelmi felügyelőnek, akik az este érkeztek és négy csoportban, úgy is mondhatni, ma razziát tartanak több ceglédi vendéglátóhelyen. Szigetelogyűrű csak hengerrel Az öreghegyi falatozóban mindjárt hibát találnak. A söröspohár csorba, a hab túl sok. a féldecis pohárlták tartalma viszont kevés. A pálinka szesz- foka szintén. Mintát vesznek, a vegyvizsgálat majd megmondja, mennyi az italban a nem belevaló folyadék. A de- mizsonban. amiből a pult üvegébe öntötték, a pálinka kellő szeszfokú. A 4,5 literes Mikro-Club ká- véíőzőgép hideg. Három hete elromlott. Szemben a benzinkút, a tankolok, amíg működött a gép, naponta ötven-hat- van kávét ittak. — Mindössze három gumigyűrű hiányzik — szólal meg a helybeli földművesszövetkezet karbantartója. Ezek a gyűrűk két-három hónap múltán használhatatlanná válnak, nélkülük pedig a gép nem működik. A Mikrót gyártó pesti ktsz négy hónapja pótalkatrész nélkül mintegy húsz gépet szállított a földművesszövetkezetnek, majd ugyanennyit az állami vendéglátóipari vállalatnak is. A karbantartó szerint a ktsz csak hónapok múlva adna gyűrűt, de amiben ezek a gumigyűrűk szigetelne!?., a hengert rögtön szállítaná. — A henger ára 170 forint, a három szigetelő gyűrű körülbelül 21 forintba kerül — háborog a karbantartó és elmondja, hogy e percben az | fmsz-nél hét Mikro-eszpresszó I nem működik. Akik a konkurenciánál rágnak be Ezalatt másik csoport a vá- ! góhid közelében, az autóbiszt- i lóban jár. Cegléden ugyan már évek óta nincs talponálló, úgy látszik, sok ceglédi, különösen a külső területeken, mégis inkább álldogálva szeret inni. Egyébként akár ülve, akár állva — és ez valameny- nyi helyre vonatkozik —, csendesen beszélgetve vagy szótlanul. Még a részegek se igém izgágáskodnak. Legalábbis ezen a szombaton nem. Pedig az autóbisztróba beállít egynéhány. Italt hiába kér. égjük sem kap. a boltvezető kiutasítja valamennyit. A-,. Ezerjó-bisztró a Bajcsy Zsilinszky utcában családi szórakozóhely. Többnyire a környező utcákban lakó tsz-asz- szonyok iparban dolgozó férjükkel üldögélnek itt. Az italt tisztességgel isszák, igaz itt úgy is mérik. Gyermekek a korcsmában Még családiasabb hely a Vendéglátóipari Vállalat 2. sz. falatozója. Egy atya négyéves kisfiát is magával hozta. Köhög is szüntelen az apróság a füstös, szűk helyiségben. Még öt tíz-tizenkét éves kisfiú álldogál a felnőttek között, de egyik se köhög, úgy látszik megszokták a dohányfüstöt. Egy tizenöt éves gyerek pedig már az italt is. a pultnál éppen sört nyakai, holott kiskorúaknak még tartózkodni sem szabad szeszes italt árusító helyiségben. Ebből baja lesz a boltvezetőnek, a kereskedelmi felügyelő jegyzőkönyvez. De mit tegyen az fmsz éttermében, ahol Büki Zsigmond és Sándor Éva mennyegzői vacsoráján több- rokongyerek is ül a meghívottak közt. Lakodalomból talán mégsem kellene eltiltani a gyerekeket, még akkor sem, ha nem a háznál. hanem nyilvános étteremben tartják, ami ma már vidéki városban is divat. Vagy Pásztor Istvanka hogyan is maradhatna otthon, amikor éppen ő az ünnepeit. Ma kapott nevet a tanácsházán héthónapos korában és a ruhagyárban dolgozó mamája meg a városi tanácsnál dolgozó papája munkaheljTe rendez tiszteletére névadó vacsorát. amelyen kis kocsijában fekve perszehogy megjelent a Kossuth Étterem télikert-, jében. Miért rövid az ürmös Jegyzőkönyvbe került, hogy Demeter Istvánné a földmü- ve;,szövetkezeti étterem csaposa kijelentette: csak azért öntött kevesebbet az ürmös- ből a pohárba, mert ma már nem akar új üveget bontani. Valamint az is, hogy Kozák János az étterem csakácsa egy fej saláta helyett csak felet adagolt, mert „a vendég úgysem eszik meg egy egészet”, de ennek az árát megfizeti. Szól a cigány, a vacsorázó meg táncoló vendégek észre sem veszik, hogy közben el-, lenőrök járnak az étteremben, hasonlóképpen a másik két „táncos lokálban” a Kossuthban és a Magyar étteremben sem. Alaposak, de diszkrétek az ellenőrök. Éjféltájt a főtéren az este tíz után már gyéren látogatott Délibáb eszpresszóba térnek még be egy duplára az ellenőrök. A kávé jó. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, egyik embere, kíváncsi, vajon nemcsak azért, mert felismerték őket? Megállapítja, hogy ezen a napon 555 fekete fogyott és ehhez az előírtnál 3 grammal, kevesebb kávét használtak el. Pontosan egyetlen szimplához valót. Ilyen kicsi eltérés nagyon szokatlan ekkora - mennyiségnél. Dicséret jár érte a Délibábnak. Szokoly Endre MEGHÍVÓ A NAGYKŐRÖSI TANÁCS ILLETÉKESEINEK „Mondok én példákat szívesen. Szőnyegen vannak községfejlesztési ügyek, termelőszövetkezeti kérdések, nyugdíjazási problémák, háztáji, adóügyi dolgok. Választ kérnek a járdaépítés, a villanyhálózat-bővítés, a vízellátás kérdéseiben. Csupa-csupa olyan probléma, amelyekre nem tudunk mindig határozott és minden kétséget kizáró feleletet adni. Törvények, rendeletek kerülnek szóba és az ezekre adandó válaszok gyakran meghaladják az én tájékozottságomat. Milyen nagyszerű dolog lenne, ha ilyen esetben a tanácstag beszámolóján — mert arról van szó —, ott lenne a városi tanács végrehajtó bizottságának egy-egy tagja, vagy az illetékes osztályok valamelyik beosztottja, aki hivatalból tájékozott a kérdésekben és a kérdezősködőknek feltétlenül kielégítő választ tudna adni. Nem vitás, hogy a város vezetőinek puszta megjelenése is nagymértékben emelné a beszámolók színvonalát. Ugyancsak nélkülözzük a Hazafias Népfront támogatását. Pedig a beszámolók pompás alkalmat adnának arra, hogy a népfront vezetői a lakossággal közvetlenül találkozzanak. Én ezennel meghívom a városi tanács tisztelt illetékeseit legközelebbi beszámolómra, amely június végén esedékes. Biztos vagyok benne, hogy a választókkal való találkozót nem lesz hiábavaló.” Elmondta: Biczó Ambrus nagykőrösi tanácstag kí:t karikapénz Két arany ékszert, úgynevezett karikapénzt talált Kaposvárott két kubikos a városi szennyvíztisztító telep építésénél. Az ékszerek feltehetően az időszámítás előtt 2300—1300 táján kerülhettek a földbe, s valószínűleg egy ősi Kapos menti halásztele- pülésről, illetve sírból származnak. Az értékes lelet a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba keiült. Megtalálóit megjutalmazták. V\V\\\\\\\VNW\\\\\\\\\N\WvVÄ\WOWAWNV\\VN\WN'\^ Sütött a tavaszi nap. Még kicsit hűvös volt, de sütött a nap. és az uszodából a bátrak kihúzódtak, a szabadba. Igazán meleg volt a fényben. Sokan már barna bőrükkel dicsekedve sétálgattak a lépcsőkön, (hogy hol sülnek le ilyen hamar, ez örök titok) és az izomember ifjak mustráló pillantásokat eregettek a kétrészes fürdőruhák felé. Ugyanezt tették a lányok is, csak kevésbé leplezetlenül. A lépcsők szélén öt fiatal fiú kuporgott. Az arra járókat ennek-annak nevezték, belebámultak a napba, és nem beszélgettek, de beszéltek. Mint már mondtam, sütött a nap. Mindenkire egyformán sütött, csak azokra nem, akik az árnyékba húzódtak. De hát ilyenkor tavasszal még senki sem húzódik az árnyékba, kivéve egy kékköpenyes kövér öregasszonyt, aki lapáttal a kezében szedegette a szemetet. Ö volt az egyedüli az egész uszodában, aki néha az árnyékba került. Ebben nincs semmi különös, hiszen söpörni ott is kell, ahová nem süt a nap. Ezzel is kezdődik a történet: az öregasszony söpröget. de amikor odaér a fiúkhoz, megáll, hogy megnézze őket. Kövér és öreg, de hát azért csak nézi a barna bőrű fiúkat: ráta maszkodik söprűjére es megszólal: — Milyen rendesek maguk, fiúk! Látom, idehozták a szemétkosarat és abba hamuznak. Hogy maguk milyen rendesek! A fiúk ülnek és a napot meg a fürdőruhákat bámulják. Szemben velük egy férfi cigarettára gyújt, valaki bele- ugrilz a vízbe. Hangos csattanás. aztán lubickolás. — Igen — válaszol egyikük az öregasszonynak. Szőke hajú fiú. In síin szűri a hangokat a foga között. — Nagyon rendesek maguk — ismétel a takarítónő. — 'regnap volt itt egy társaság, hát azok mindent összedobáltak szeméttel. Hangosan felkiált egy lány. „Ne. ne, olyan hideg!" Megint beugrik valaki a vízbe. — Figyeld azt a pirosat! — mondja egy fiú. — Komolyan szemeteltek? — kérdezi a szőke. — Hát nem is voltak olyan rendesek, mint maguk — szólt az öregasszony, de most már csendesebben. — A földre? — kérdezi ismét a szőke. — Igen, a földre és mindenféle papírt is eldobáltak — sorolja új erőre kapva a talca- rí tónő. Egy barrui fürdőköpenyes férfi fázósan ugrál a medence szélén. — Szinte hihetetlen — sajnálkozik a szőke. — Maguk sokkal rendesebbek — válaszolja az öregasz- szony, de most már gyorsan továbbindul. A történet ezzel be is fejeződött, de hát a nap síit tovább. A fiúk a szőke felé fordultak. — Ragyogóan csináltad — mondták röhögve. Aztán még nevettek egy darabig, majd valaki ajánlotta: — Menjünk fürödni. Most ugrott a piros is a vízbe. — Szinte hihetetlen — mondta levegő •után kapkodva a szőke. A takarítóasszony már egy család előtt söprögetett. Megnézte a másféléves kicsit és mosolygott. — Milyen aranyos ez a csöppség. Akár az enyém — mondta és ránevetett a gyerekre. A mama éppen tisztába tette a csecsemőt. — Hány éves a magáé? — kérdezte közben. A fiúk kimásztak a medencéből. és ugrándozva szaladtak vissza a lépcsőkhöz. — Az én kisfiam huszonöt éves — mondta az öregasszony, és még elmondta azt is. hogy mérnök és hogy minden hónapban meglátogatja őt az ó kisfia. — Szinte hihetetlen — röhögtek még mindig a fiúk. — Hát van olyan, hogy nem minden hónapban, de akkor] biztos sok a dolga — motyog-j la az öregasszony. ; rajzunk.) Ebben a gyerek jól érzi magát, könnyen mozoghat és nincs melege. Fehér nadrágba, barna vászon ingkabátba öltöztetett kisfiú is kellemes látvány lehet. S ha kissé törődünk a fiúkkal — rájövünk —, lehet őket is olyan gonddal és ízléssel öltöztetni, mint a kislánj'okat. Kovács Margit Gyulai Irén rajzai Kötelező vaddisznóvadászat több mint 120 vaddisznót lőt-j tek ki, s most a kötelező va-j dászat elrendelésével ez a; szám jelentősen emelkedni! fog.------------- 1 H itler-szobor a templomban S j A bajorországi Bamberg j j egyik katolikus templomában! felállították Adolf Hitler $ szobrát a „Gyűlölet” és a j „Kapzsiság” szimbolikus alak-5 jai mellé harmadiknak — a $ hatalommal való visszaélés $ szimbólumaként. Vas megyében, főként a szentgotthárdi járásban és az őrségi községekben sok a panasz a vadkárokra. Az elszaporodott vaddisznók gyakran megdézsmáljók a vetést. Al- sószölnökön az idén már 42 esetben jelenttettek vadkárt, Felsőszölnökön pedig 50 esetben. A szombathelyi Állami Erdőgazdaság a vadkárok csökkentése érdekében a járás erdészeteiben elrendelte a hetenként legalább egyszeri, kötelező vaddisznóvadászatot. A megyében ez évben már inkább az olcsó, könnyen mosható ruhákat vásároljuk a gyereknek. HŰVÖSEBB NAPOKON iskolaruhának legideálisabb a zakóhosszúságú sötétkék iskolaköpeny. (Első rajzunk.) Jól védi az inget, a ruha ujját, s az iskolai követelményeknek' is megfelel. Hosszú vászonnadrág egészítheti ki. : Ez erős, tűzéssel . készül, jól j mosható, s Texas néven ke- ; rült a boltokba. Minden méretben kapható. Rövid változata, tarka könnyű kartoninggel hétköznapi viseletre a legkellemesebb. Nem gátolja a gyermeket a szabad mozgásban, s ha bepiszkolódik, a mosása nem okozhat gondot. Jól szolgálatot tehetnek hétköznapokon a színes tarka pamutblúzok, amelyek magas, kerek nyakkal, kötött passzédísszel általában sportegyesületi színekben készülnek. Szívesen viselik kisebb- nagyobb fiúk. A gyermek öltöztetésénél fontos, hogy a ruháját, amit visel, szeresse. Ezért ne; kényszeresünk olyan öltözék- $ kiegészítőket rá, amit nem! akar hordani. Nevetségessé 5 tehet egy-egy kisfiút a rá- $ kényszerített gumis nadrág- 5 tartó, vagy a selyem nyakken- 5 dő. Ugyancsak engedjük $ meg, hogy az ing, a nadrág 5 színét a gyermek válassza 5 meg. s csak akkor avatkoz- $ zunk a dologba, ha a gyerek ^ túlzásokra ragadtatja magút. $ Akkor is meg kell magyaráz- $ nunk, miért ízléstelen. 5 I NYÁRI ÜNNEPNAPOKON § ne erőltessünk a gyerekre ^ mellényes szövetöltönyt, csu-^ pán azért, mert ez a legjobb § ruhája. Gondoskodjunk vilá-f gos, rövid kis nadrágról. A ^ sokféle színben kapható köny- ^ nyű, s kívül viselhető ingka- ^ bátot adjunk hozzá. (Második ^ ______________________I f iú a kinőtt ruhájában szaladgál. A rövid ujj, a szűk karöltő, a kicsi nadrág nem biztosítja számára játék közben a szabad, kényelmes mozgást és természetes, hogy ezek a holmik hamarosan ki- feslenek, elszakadnak. Ezért GYAKRAN HALLJUK: „A kisfiúkat nem lehet szépen, csinosan öltöztetni, mert nem tudnak vigyázni...” Ilyen indokkal aztán elhanyagoljuk öltöztetésüket. Nos, könnyen bebizonyítható, hogy a kisfiúkat is öltöztethetjük csinosan, szépen — hajaiéban gyerekeknek“ ülő puhákat keresünk a boltokban. Ne ín célszerű a sötétkékbe öltöztetni a gyereket, vagy fe- hérsújtásos matrózruhát adni reá. A sötétkék a legkényesebb ruhák egyike, különösen, ha fehérrel díszített Egyébként is csinosabb a gyerek könnyű szövetből készült világosabb színű jó szabású konfekcióruhában, mint a hagyományos öltönyben, vagy matrózruhában. Ugyanez vonatkozik a hétköznapokra is. A legtöbb kisELETMF.MÖK (Foto: Gábor)
