Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
1965. MÁJUS 19. SZERDA i'tsr «taei KMírlap Képcsövek és tanulságok A miniszter válaszol... II. INTERJÚ I>R. TÍMÁR MÁTYÁS PÉNZÜGYMINISZTERREL Szakma és fegyelem Vác legtöbb embert foglalkoztató üzeme a képcsőgyár. Gyorsan nőtt a létszám, s a gyors növekedés következménye, hogy sok olyan munkás került az üzembe, aki életében még soha nem dolgozott gyárban, nem ismerte az ipari üzem fegyelmét, kötöttségeit, s sokuk könnyen otthon maradt, amikor éppen a háztájiban volt sürgős munka ... Igen aprólékos, s sokáig tartó felvilágosító munka kellett ahhoz. hogy az alapvető munkafegyelmet megteremtsék, s csak ezután kerülhetett sor a szakmai fegyelem megkövetelésére. Kényes munka az itteni, fehér köpeny. gumikesztyű a munkaruha! Ezt azonban az emberekkel is meg kellett értetni. E tekintetben a fő támaszt a kommunisták jelentették, s külön elismerésre méltó, hogy a kommunista műszakiak példásan végzik feladataikat. E kommunista magra támaszkodva kell kidolgozni a holnap terveit, hiszen helyben, itt, gyáron belül kell biztosítani a műszaki utánpótlást, s ugyanakkor — gyorsan fejlődő iparágról lévén szó — a szakmai továbbképzéssel a követelményekkel való lépéstartást. A gyár törzsgárdájának kialakítása — döntő termelési tényező is! Ezt azért keli hangsúlyozni, mert olykor a holnapot csak a beruházások, csak a műszaki fejlesztés jelenti a váciak szemében, holott legalább ennyire fontos a beruházásokat végrehajtó, a műszaki fejlesztést megvalósító emberek biztosítása is! A gyár szűkös körülményei kétségkívül hatással vannak az emberekre is, mégis: „csak az elismerés hangján szólhatunk a gyár műszaki gárdájának erőfeszítéseiről, arról, hogy a nullszéria nélkül kezdett tömeggyártás feladatainak nagy részét megoldottak, s minőségben és választékban jót produkáltak” — mondja Búzás elvtársnő. Dienes Béla vezérigazgató: — A képcsőgyártásra nem voltak tapasztalataink, s ugyanakkor a gyakori típusváltozás újabb tehertételt jelentett; a váciak mégis megoldották a problémát. Mindössze négy és fél esztendő telt él azóta, hogy Vácott az első képcsősorról lekerültek az újszülöttek. Az akkori eredményeket már csak a régen irattárban pihenő kimutatások őrzik és — a televíziókészülékekben még ma is működő képcsövek. ,,Ha valaki akkor azt mondja, hogy négy év múlva annyit és olyan minőségben, illetve típusban keli gyártanunk, mint amennyit évi tervünk most előír, aligha vettük volna komolyan" — fogalmazza meg a lényeget Brabecz elvtárs. Mert ez is a tanulságok egyike, még pedig nem másodrangú! A döntő akkor az volt, hogy a népgazdasági igény kielégítését biztosítani kell, az addig importált képcsövek helyett — magyar gyárt,mány- nyai. Az új iparág, a képcsőgyártás megteremtése szükségszerű volt, négy és fél évi története azonban feljegyzett olyan buktatókat, kerülőket is. amelyek nem voltak szük- segszerűek. Pihenő nélkül A képcsőgyár termékeire igény van belföldön, s külföldi piacokon egyaránt. A gyár fejlesztése tehát hasznos és népgazdasági jelentőségű. A következő ötéves tervben megvalósítandó elképzelésekről még korai lenne szólni, 'hiszen az illetékes szer- bek még csak most foglalkoznak annak részleteivel. Maga az összeg — mintegy 120 millió forint — azonban érzékelteti, hogy megvalósulás esetén a jelenlegi gondok döntő többségét átadhatják a feledésnek. Addig is azonban lehet és kell sok kérdésben megoldást lelni. O A tervezés további finomításával biztosítani kell a jól előkészített gyártásba vételt és sorozatgyártást — ez a központi irányítás s a gyári vezetés közös feladata. ® A teljes termelésen belül igen nagy a termelékenységi, illetve létszámmutatók ingadozása okának kimutatása. illetve megszüntetése gyáron belüli elemző munkát igényel. O A központi gyár és a i váci üzem műszakjai- ! nak összefogásával — mint j erre már kézzelfogható bizo- j nyíték az ion abszorpciós l ülepítés kidolgozása — a leg- [ égetőbb kapacitásgondokon— i beégető kályha, aíuminizáló szivattyú stb. — enyhíteni kell. j O Az alkatrészgyártásnál j növekedett a setej t En- j nek csökkentése, illetve az e területen való továbbhaladás biztosítása elsősorban a váci műszaki gárda feladata, de kellő segítséget kell hogy kapjanak a központi irányítástól is. © Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a ponyvakölcsönzési díjak, a távoli, például szobi tárolóhelyekről való szállítás költségei, a Pálffy utca rendezetlensége miatt a vasúthoz való fuvarozás többletkiadásai hány, a meglévőhöz hasonló vasvázas raktár felépítését fedeznék, s ennék alapján költségátcsoportosítást kérni, illetve végrehajtani. Az említetteken túl még jó néhány kérdés vár megoldásra, s amikor magunk is egyetértünk azzal, hogy a népgazdaság lehetőségei korlátozottak. ugyanakkor azt valljuk, hogy az adott körülmények között is előbbre lehet és kell is lépni. Végre — felfelé! Bárkivel beszéltünk, minduntalan így summázódoít a tanulság: végre felfelé! Tavaly készárutervüket már teljesítették, önköltségtervüket — ha szerényein is — túlteljesítették. Az első negyedévi ten' teljesítése minden eddiginél jobb. A műszaki fejlesztés tavalyi, negatív tapasztalatai alapján kellő intézkedések történtek, s remélhetőleg az intézkedések betartását következetesen számon is kérik. A híradástechnikai ipar, a képcsőgyártás — korunk sztárjai közé tartozik s éppen ezért joggal igényli minden oldalról a nagyobb figyelmet és — támogatást. ! Az ipar bábái, Budapesten 1 és Vácott egyaránt, jelentős eredményeket értek el, s mun- j kájuk elismerését nemcsak a í beépített s exportra kerülő képcsövek, alkatrészek bizonyítják, hanem például az is, hogy most gyártják egy teljes képcsögyár berendezéseit — exportra, a Szovjetunióba, s ezeket a gépeket Vácott próbálják ki folyamatos üzemben. Nem volt könnyű az út a „végre felfelé” kimondásáig, s ma sem buktatók, zökkenők nélküli. A gazdasági szervek jobb összhangja, a városi és megyei pártbizottság segítsége, amit a gyárnak ! adott és ad. a problémák rendezésének őszinte akarása minden érintettnél jogossá i teszi a bizakodást, azt. hogy i a végre felfelé a váci gyár életében tartós valósággá i lesz. Mészáros Ottó Fő téma: a népgazdaság i üzemelésre kész átadása után | helyzete, a takarékossági in- j jut hozzá tevékenységének el- ! tézkedések. 1 lenértékéhez. Az idén az ötMilyen az állami \ millió forint alatti építési vállalatok első negyedévi mérlege? — Az állami ipar első negyedévi termelése hat százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A többlet 130 százaléka a munka termelékenységének javulásából származott. Ebből is kitűnik: he- I Elsőbbséget élveznek a tyesek és indokollak voltaic i kereskedelmileg fontos szerződések finanszírozása már ebben a rendszerben történik. azok a határozatok, ameiye- j ruházások. két a létszámgazdálkodásra I __ h oztunk. Megfelelő lépések I történtek a normák felül- j vizsgálatára és korszerűsítésére is. Kedvező jelenség, hogy az importanyag-takarékossági intézkedések jó része nem adminisztratív jellegű, hanem a műszaki fejlesztési tevékenységbe illeszkedik. Mindez kedvezően hat a vállalatok költséggazdálkodására, nyereségének alakulására is. — Milyen intézkedések segítik a beruházások központosítását? — Arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb nép- gazdasági célok elérésére koncentráljuk, s a már folyamatban levő, befejeződő beruházásokra összpontosítottuk. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézkedést tettünk, hogy a végrehajtás igazodjék a terv céljaihoz. Kezdeti lépés: a kivitelező vállalat csak a létesítmény — Egyes helyeken a felújítási alapot beruházásokra fordítják, s elhanyagolják a műszakilag szükséges nagyjavításokat. Másutt rengeteget költenek olyan elavult gépek felújítására, amelyek hatékonysága csak minimálisan nő. Nem ritkaság, hogy alaposabb felújítás helyett kisebb javításokkal igyekeznek ideig-óráig fenntartani a gépek üzemképességét. Sokszor a fenntartásra igen- Jól hasznosítják-e a j ^ er6t fordítunk, ugyanak- fclűjításra szánt össze- j kor végeredményben csak a geket? i technikát konzerváljuk. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé tette a túlszerződési és túlteljesítés! igények elbírálásának megszigorítását. kül- beI A PEST MEGYEI TANA'CS KÖZLÖNYE e héten megjelent számában a megyei tanács négy határozatát közli az 1964. évi költségvetés zárszámadásáról, az 1965. évi költségvetés megállapításáról, a lakosság bejelentéseinek és panaszainak intézéséről, valamint megyénk kommunális helyzetének javításáról. Olvashatjuk a megyei tanács és a Hazafias Népfront közös felhívását az idei községfejlesztési tervek teljesítésére. Dr. Hídvégi Zoltán az egészségügyi és szociálpolitikai állandó bizottságok munkáját ismerteti. Közli a lap legújabb száma a megyei tanácstagok beszámolóinak első félévi ütemtervét is. Új szélesvásznú mozik Verőcén, Gyálon korszerűsítik az épületet Tovább fejlődik megyénk mozi hálózata. Újabb hét filmszínház kap az idén korszerű berendezést. A kocséri, a szobi, szödligeti, péceli és duna- varsanyi mozik ez évtől már szélesvásznú filmeket is vetítenek. Verőcén a nagyszabású tatarozással egy időben megoldódik végre a műsor folyamatos vetítése is. Teljesen átépítik a gyáli Dózsa Filmszínháza,!, Ez a munka mintegy másfél millió forintba kerül. A nézőtéren kényelmes széksorokat, korszerű akusztikai berendezéseket helyeznek el, és modern álmennyezettel fedik a helyiséget. Az újjávarázsolt, szélesvásznú Dózsa Filmszínház ez év nyarától már ismét üzemel. Restaurálják a „Kardját néző huszár“-! A vámegyed egyik díszét, a „Kardját néző huszár" című szobrot — Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását — tatarozzák. A szobor a felújítás után, mintegy két hét múlva kerül vissza isimét talapzatára. Kiskunsági emberekről ///. Nyugalomba vonul a halnyáj számadója VITALOS ANTAL MAR MEGINT SZÁMOL, neki is, akárcsak a juhász számadónak. nagy az adminisztrációja. Halászmestemek mondják, holott hivatalos címe szerint a haltenyésztési brigád vezetője, de valójában számadó főpásztora a halaknak. Háromszázöt- venhat holdon legelészik a nyája Dömsöd határában, a Kiskunsági Állami Gazdaságban. S míg a juhász csupán ezrekben gondolkodik, neki százezrekben kell, olyan sok jószágról ad számot. Csak a növekvő Amur- pontyból kétszázezer él tavaly óta a hatalmas halastórendszer egyik tavában és növekszik, hízik a meder gyomnövényein. Tükörponty még több van, nem is beszélve a szaporulatról. Ez viszont nem eszik zöldet, abrakon él, naponta gondoskodni kell eledeléről. Van A haltenyésztő tanulónak még nehéz a háló 35 ezer meg 52 ezer — ilyen nagy szamokkal dolgozik a hal pásztor aztán néhány tízezer ragadozó, ezüstös süllő, meg sötét színű harcsa is az egyik tóban. Róluk nem kell külön gondoskodni, a tavak vizét frissítő csatornán át sok apró hal érkezik a távoli Dunából a tavakba. — Alapító tagja vagyok a halgazdaságnak — mondja Vi- tálos. ÖTVENBEN KERÜLT AZ Állami gazdasághoz, akkor az öntözőtelepet vezette, mert jóformán mindig vízzel foglalkozott. Dolgozott a lecsapoló társulatnál, meg a védgát társulatnál Dömsödön, még régebben a Péti NitrogénPontyhölgyek nászutazása Foto: Gábor művek üzemi tűzoltóságának volt helyettes parancsnoka. Végre melegebbre fordult az idő, most már kihelyezik a pontyanyákat az ívótóba. Hálóval merik ki az ikrások százait téli szállásukról, kosárba kerülnek aztán, abból meg a tóba. Aranyló hátuk, ezüst hasuk villog a napfényben, amíg a levegőn át eljutnak közös nászágyukba. — Velem együtt huszonegyen dolgozunk a halgazdaságban. Magam ötvenháromban szereztem a szakképesítést, de azóta a többiek közül még tizenhármán. A fennmaradó hét pedig tanul. Egyikük, Gréczi Péter, még kisfiú, csak tizenhét éves, a halgazdaság egyetlen szerződtetett tanulója Idén szabadul. BIZONY PETINEK NEHEZ MEG A HÁLÓ, kövérek az anyapontyok. De emberül dolgozik és nagyon szorgalmas. Pesti fiú különiben, egyenesen az általános iskolából jött a gazdaságba, a nyolcadik osztályban hallott a haltenyésztő mesterségről és idehozta a vágya. Azt mondja, nagyon tetszik neki a munka, örökre megmarad a (falak mellett. — Én meg most készülök nyugdíjba — mondja jókedvűen Vitálos. Októberben lesz hatvanéves, akkor leköszön. — Legalább végre megcsináltathatom a fogaimat, lesz rá időm. De ha újra kinöveszti a fogamat az orvos, megint csak visszajövök, teszek-veszek még itt a halgazdaságban. Mindig akad valami nekem való munka. Nevet. — Ki a halastó vizét issza, vágyik annak is a szíve vissza. Szokoly Endre
