Pest Megyei Hirlap, 1965. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-13 / 111. szám
2 írlap 1965. MÁJUS 13, CSÜTÖRTÖK $ < | Fogy a dollár | N Veszélyesen csökken az USA ^ dollártartaléka, állapították s § meg arra illetékesek még az év s x elején. Johnson elnök felhívást S S intézett honfitársaihoz és a lel- $ § kükre kötötte: ne járjanak kül- ^ $ földre, töltsék a szabadságukat ^ ^ otthon, hogy ezzel is segítsék a § dollár kiáramlásának csőkké- S néséu Ráadásul követelte a § x kongresszustól, hozzon határo- § s zato't, amely szerint nem száz, ^ § hanem csak ötven dollár érté- § kü árut vihetnek be az USA- x ^ ba vámmentesen a külföldről S ^ hazatérő állampolgárok. ^ Hogy a kongresszus miként § S döntött, 9 hogy döntött-e egy- ^ n általán, arról még nincs liitelf- ^ § érdemlő értesülésünk. Az vi- J ^ szont tény, hogy az amerikaia- s % kát nem hatotta meg túlságo- S > san elnökük felhívása. A jelek s S legalább is erre engednek kö- § x vetkeztetni. A legfrissebb je- ^ § lentések szerint ugyanis az § S idén többen akarnak Európába s ^ utazni, mint eddig bármelyik X ^ esztendőben. A szakemberek S i arra alapozzák ezt a megálla- ^ s pításukat, hogy az év első ^ x három hónapjában 13 százalék- ^ § kai több amerikai polgár kért x J útlevelet, mint tavaly az azo- x ^ nos időszakban. Nyilván az a határozott véle- § X ményük, hogy a dollár kiáram- ^ S lását valahogy más úton-mó- ^ X dón kell csökkenteni. Például: S nagyon sok amerikai tartózko- s $ dik — és költi a dollárt — X ^ rendszeresen az ország hatá- X ^ rain túl. Csakhogy ezek nem ^ s a szabadságukat töltik külföl- ^ S dön. Okét viszik. Egyenruhá- S ban, állig felfegyverkezve, ha- s S dihajók, repülőgépek és ráké- X ^ ták kíséretében. És mennyibe X v; kerül a támaszpontok, a dél- $ vietnami, a dél-koreai és a § v hozzájuk hasonló bábrendsze- ^ S rek fenntartása? S Ettől fogy nagyon a dollár! s -kö" A HÁZASSÁGOK AZ AUTÓBAN KÖTTETNEK A statisztikusok, akiknek néha különös ötleteik támadnak, megállapították, hogy Franciaországban a házassági ajánlatok 24 százalékát autóban teszik. Ügy látszik, nemcsak álló, de robogó autóban is, minthogy legutóbb rendeletileg kimondták: súlyos bírságot fizet, aki egyik kezét tartja csak a volánon, a másikkal partnernője vállát öleli át. Kézcsóktanfolyam New Yorkban a „felsőbb körök” lassanként leszoknak a kézfogásról és kézcsóktan- folyamra járnak Vassili Lambrinos színész lokáljába. A HELYZET NEM JAVUL Johnson személyes meghízottat küldött Dominikába Caomano bekerített csapatai tartják állásaikat Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Johnson elnök elküldte személyes megbízottját Dominikába. Az alkotmányt védelmező erők vezetőivel folytatandó tárgyalásokra Johnson t ugyanaz a John Bartlow Martin volt Santo Domingo-i nagykövet képviseli, aki előzőleg bizalmas tárgyalásokat folytatott Bosch elnökkel is Puerto Ricóban. Caamano ezredesnek, a Bosch- párti alkotmányhű kormányzat vezetőjének tárgyalását az amerikai megbízottal a pápai nuncius szervezte meg, de a megbeszélések eredményéről semiféle információ * F Újabb „bórnyakú" zászlóalj Dél-Vietnamban A PHOUC BINH-I CSATA Robbanás az amerikai helyettes nagykövet villája mellett Szerdán Dél-Vietnamban újabb amerikai tengerészgyalogos-zászlóalj szállt partra Chu Lainál, Da Nang- tól mintegy 80 kilométernyire délkeletre. Mint ismeretes, az amerikaiak ebben a térségben a múlt héten egy új légitámaszpont építését kezdték meg. Az AP jelentése szerint erősen tartják magukat a hírek, hogy rövidesen az egész harmadik hadosztályt Dél- Vietnamba vezénylik. A most érkezett alakulat immár a hetedik amerikai tengerészgyalogos-zászlóalj Dél-Vietnamban. Ezzel a nyugati sajtóban „bőrnya- kúaknak” becézett amerikai tengerészgyalogosok létszáma Da Nang és Chu Lai térségében 14 ezer főre emelkedett. A Saigontól mintegy 110 kilométernyire északra levő Phouc Binh tartományi székhely térségében kedden este befejeződött a csata. Mint jelentettük, a partizánok sikeres rajtaütéssel behatoltak a városba és hét órán keresztül megszállva tartották azt. A legújabb nyugati hírügynökségi jelentések szerint az amerikai légierő csak nagyarányú napalmbombázással tudta megmenteni az ebben a térségben állomásozó dél-vietnami kormánycsapatokat és amerikai katonákat a teljes pusztulástól. A végleges számadatok szerint az amerikaiak vesztesége öt halott és 13 sebesült, a dél-vietnami kormánycsapatoké 27 halott, 66 sebesült Az esti órákban a partizánok visszavonultak a környező erdőkbe. Saigonban szerdán reggel hatalmas robbanás történt közvetlenül Alexis Johnson amerikai helyettes nagykövet villája közelében. Először mindenki újabb partizánakcióra gondolt, de rövidesen kiderült, hogy „régi lőszerkészletek” robbantak fel az egyik filmvállalat raktárában. A robbanás rombadöntöt- te a raktárépület harmadik emeletét, de Johnson helyettes nagykövet sértetlen maradt. Arról, hogy a lőszerek hogyan kerültek a filmvállalat raktárába, a nyugati hírügynökségek nem adtak hírt. Csupán annyit jegyeznek meg: nincs kizárva, hogy a „baleset” valamelyik „elégedetlen alkalmazott” szándékos szabotázscselekményére vezethető vissza. nem áll rendelkezésre. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint „nem mondható, hogy a tárgyalás gyümölcsöző lett volna”. „Az Egyesült Államok álláspontja változatlan abban a tekintetben, hogy a felkelésben a kommunisták jelentős befolyást gyakoroltak” — mondta a szóvivő. Santo Domingo-i diplomáciai körök is megerősítik, hogy Dominikában sem katonailag, sem politikailag nem javult a helyzet. A város délnyugati részébe ékelve Caamano csapatai szilárdan tartják állásaikat, de a most már harmincezer főre becsült amerikai megszálló erők a felkelőket teljesen bekerítették. Az amerikai ejtőernyősök, akik nyíltan beavatkoztak a reakciós junta és a felkelők közötti harcokba, a polgári lakosságot sem kímélik. Juan Bosch elnök, akit 1963-ban a puccsisták alkotmányellenesen távolítottak el, Pnerto Ricóban újabb nyilatkozatot tett. Elmondotta: kérte az amerikai kormányt, szállítsa őt a dominikai fővárosba, hogy közbenjárjon a tűzszünet érdekében. M'Jfjf/pári rrndsarr Zanzi beír ban A zanzibari forradalmi tanács kedden úgy döntött, hogy bevezetik a szigeten az egy- pártrendszert. A Tanzániához tartozó Zan- zibarban az egyedüli politikai párt az Afro-Sirazi Párt lesz, amelynek célja a szocialista, kizsákmányolás nélküli társadalom felépítése, az imperia- lizmus, a kapitalizmus és a ! neokolonializmus elleni harc, j az afrikai egység megterem- \ tése. 1 Nagykátán tartott ülést a megyei tanács vb (Folytatás az 1. oldalról.) ben ma már a vezetés megfelelő. Az elmúlt években a gazdaságokban jelentősen emelkedett a munkák gépesítettsége. Jelenleg mintegy 330 traktor áll a járás rendelkezésére, amelyből 230 a tsz-ek saját tulajdonában van. Eddig 310 traktorost képeztek ki s tavaly a tsz-ekben egy traktoregységre 997 normálhold munka jutott. Ennek ellenére a gépek kihasználása nem kielégítő, nem eléggé szervezett. A vitathatatlan előrehaladás ellenére még mindig alacsony a járásban a szövetkezeti tagok közös gazdálkodásából származó jövedelme: a múlt évi zárszámadások szerint az egy dolgozó tagra eső átlagrészesedés a megyei átlag alatt van, 9175 forintot tesz ki. Jelentős előrehaladásnak tekinthető viszont, hogy két év alatt a mérleghiányos termelőszövetkezetek száma a felére, összesen hatra csökkent, közülük is kettő: a nagyká- tai Magyar—Koreai Barátság és a tápióbicskei Április 4 tsz-ek hiánya teszi ki az összes mérleghiány 70 százalékát. A járási tanács megítélése szerint a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekben a nem kielégítő eredmények a rossz vezetésben keresendők. Ezekben különösen magas a termelési költségek szintje, 10—11 százalékkal felette van a járási átlagnak. Hogy a gazdálkodás fejlődése mennyire lügg a megfelelő vezetéstől, arra jó példa a tápiószentmártoni Kossuth, amely 1963-ban több mint ötmillió forint mérleg- hiánnyai zárt, s a vezetés megerősítése után tavaly hiány nélkül fejezte be az évet A járási tanács jelentése végezetül foglalkozik a közös gazdaságok további fejlesztésével. Ennek érdekében fontosnak tartja a szőlőtelepítés járulékos beruházásaként, feldolgozó üzem létesítését, az erőgéppark fejlesztését és a munkagépellátás megjavítását Ezenkívül a tárolási, raktározási problémák megoldását. a kommunális ellátottság jelentős javítását tartja szükségesnek. A megyei tanács végrehajtó bizottságának tagjai sok, kis részleteket is érintő kérdést tettek fel, amelyekre a járási tanács elnöke és helyettese, Mikó Béla válaszoltak. Az ezt követő hozzászólások során élénk vita alakult ki. Prezenszki Gábor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője rámutatott: a járás területén nem használják ki teljesen a kínálkozó adottságokat, amelyek elsősorban a jó talajviszonyokból adódnak. Nem kielégítő az állattenyésztés színvonala sem: példa erre, hogy a tsz-ekben dolgozó 930 állattenyésztőből csak hetvennek van szakképzettsége. Magas a takarmányfelhasználás aránya is: a sertés- és szarvasmarha-hizlalásnál tíz, a húsbaromii előállításánál pedig harmincöt százalékkal több takarmányt használtak fel, mint amennyi a megyei átlag. Az egy szántóegységre jutó bruttó jövedelem is alacsonyabb, mintegy 300 forinttal, a megyei termelőszövetkezeti átlagnál. A továbbiakban részletes adatokkal támasztotta alá, hogy a járás közös gazdaságai, a korszerű agrotechnika érdekében nem használják ki a rendelkezésre álló adottságokat. Pénzes János, a megyei tanács elnökhelyettese, az üzemi vezetés színvonalának szükséges emelésére, a gépek jobb kihasználására hívta fel a figyelmet és kiemelte: a tsz-ek további fejlődése érdekében különös jelentősége van a termelőszövetkezeti demokrácia további szélesítésének, a vezetők és a tagság jó kapcsolatának, az előfeltétele a gazdasági előrehaladásnak. Külön foglalkozott azzal a tervvel, amelynek keretében a járásban nagyüzemi baromfinevelő kombinátot kívánnak létrehozni. Ezt nem tartotta céh szerűnek. Rámutatott: ehe=- lyett helyesebb lenne a nagy hagyományokkal rendelkező háztáji baromfitenyésztés fejlesztése. új tenyészállatokkal való fel* frissítése. Antalfia Jenő, a járási pártbizottság titkára, személyes tapasztalat alapján elemezte a járási tanács mezőgazdasági termelést irányító munkáját és hangsúlyozta: annak gyorsabbnak, rugalmasabbnak kell lennie, hogy célszerű segítséget adjon a tsz-ek- nek. Szakali József, a megye pártbizottság titkára felszólalásában a termelőszövetkezeti demokrácia kiszélesítésének szükségességéről szólt, és a választott szervek tevékeny működésének fontosságát hangsúlyozta. Javasolta: ahol szükséges, még ebben az évben kerüljenek közgyűlés elé módosítás végett a tsz-ek alapszabályai. Dr. Lakatos József járási tanácselnök válaszolt a hozzászólásokra, majd Varga Péter, a megyei tanács elnöke foglalta össze a vitát. Hangsúlyozta: a megye egyik legfontosabb mezőgazdasági járásában az eddigieknél gyorsabb fejlődésre van lehetőség, különös tekintettel s járás jó természeti, s egyéb adottságaira A megyei tanács végrehajtó bizottsága végezetül elfogadta a járást tanáéi jelentését és a továbbfejlődér elősegítése érdekében megfelelő intézkedések kidolgozásáról hozott határozatot. A végrehajtó bizottság ezután elfogadta a Pest megyei mezőgazdasági szakmunkásképzés és szaktanácsadás helyzetéről szóló jelentést, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Többek között határozatot hozott a jövő évben induló ú. építési beruházások terveinek előkészítéséről. Az ülés Vargr Péter elnök zárszavával ér1 véget, majd a végrehajtó bi zottság tagjai délután látoga tást tettek az Ujszilvási Álla mi Gazdaságban. f (h. f. p.) EMBERSÉG AZ EMBERTELENSÉGBEN A TÖ3MEGGYÍLMÍOS OMtVOSA (3) Tavasszal újra kezelte Himmlert. A Gestapó-főnök akkor nyár derekára ígérte a háború befejezését, éppen olyan biztosan, mint amilyen bizonyosra ígérte annak előtte december végére. Kersten május elsejére visz- sza akart utazni Hágába, hogy megkezdje ottani pácienseinek kezelését. Ezért április 27-én, a kezelés után, átadta Himm- lernek útlevelét, hogy az 5 révén mielőbb megkapja a ki- utazási vízumot. Himmler maga ajánlotta fel szolgálatait, és azelőtt is mindig ő intézte el Kersten útlevélügyét. Másnap délelőtt Kersten házának kertjében sétálgatott, amikor telefonhoz hívták. Himmler kereste. — Kedves doktor úr — hallotta a telefonból Himmler hangját —, sajnálattal kell közölnöm, hogy nem tudom megszerezni kiutazási vízumát. Kersten meglepődve akarta kérdezni, hogy miért nem utazhat el, de még mielőtt feltehet- le volna a kérdést, Himmler folytatta: — Kérem, ne kérdezzen, úgysem mondhatom meg. Nem utazhat el, és ezt tudomásul kell vennie. Kersten nem adta fel a harcot. — Ebben az esetben kénytelen leszek a finn követséghez fordulni, hogy ők intézzék el így e met. Himmler nevetve válaszolt: — Biztosíthatom, kedves Kersten, hogy ahol az én közbenjárásom nem segít, ott a linn követség sem érhet el bmmit. Ezután komolyra fordult a hangja: — Kérem, sőt követelem, hogy a következő napokat töltse a birtokán. Rövid csönd támadt, majd Kersten megkérdezte: — Szóval internálva vagyok? — Tekintse internálásnak, ha éppen úgy akarja. De biztosíthatom, hogy Finnország az ön kedvéért nem fog háborút üzenni a Német Birodalomnak. A következő pillanatban megszakadt a telefonösszeköttetés. Tizenkét nap múlt el. amíg újra megszólalt a telefon. Himmler megbízásából a Gestapo főhadiszállására hívták Kerstent. Az orvos csak nehezen küzdötte le neheztelését, de Himmler úgy tett, mintha mi sem történt volna. — Bocsásson meg, doktor úr — mondta az üdvözlés után —, hogy olyan sok , nehézséget okoztam, de most már bizonyára érti a dolgot. Biztosan hallotta már a rádióból, hogy mi történt. — Nem hallottam semmit — válaszolta Kersten. — Igazán nem tudja, hogy mi történt? — Nem — ismételte Kersten. Himmler arca olyan kifejezést öltött, mint azé az emberé, aki valamilyen örvendetes hírt közöl. — Csapataink ma reggel bevonultak Hollandiába, hogy testvérországunkat, ezt a tiszta germán lakosságú országot megszabadítsák a zsidó plutokratáktól. — Értse meg — folytatta —,' csakis az ön érdekében akadályoztam meg, hogy Hollandiába utazzék. Nemcsak a háború veszélyeitől, a bombatámadástól akartam óvni, hanem egy sokkal nagyobb veszélytől is, amely fenyegette. Hollandiai híveink, az ottani nemzeti szocialisták és vezetőjük, Húsért, nem nagyon szívlelik önt, és ilyen zűrzavaros napokban ez éppen elegendő, hogy élete veszélyben forogjon. Képzelje magát ezeknek az embereknek a helyzetébe, ök jól tudják, milyen szoros kapcsolatok fűzték önt az elzsidóso- dott holland királyi udvarhoz, amelytől most megszabadítottuk ezt a tisztafajú germán népet. Kersten a Gestapo székházából a finn követségre ment. és bejelentette, hogy szeretne mielőbb visszatérni Finnországba. A diplomaták arcáról rögtön leolvasta, hogy nem helyeslik szándékát. Ezt közölték is vele. — Megtehetjük, hpgy mint tartalékos tisztet, vagy mint orvost behívjuk katonai szolgálatra. és ezzel igazoljuk elutazását a német hatóságok előtt. Azonban sokkal nagyobb szolgálatot tesz Finnországnak, ha tovább kezeli Himmlert. Hazafias kötelessége, hogy a helyén maradjon. Kersten végül is belátta, hogy igazuk van. Kersten azonban hamarosan észrevette, hogy Himmler környezete egyenesen gyűlöli. Valahányszor a környezet tagjai közé került, ilyen megjegyzéseket hallott: „Ez az átkozott civil... ez az ismeretlen finn ... Mit akar ez közöttünk? ... Szabad bejárása van Himm- lerhez, mi pedig csak szigorúan szolgálati úton közlekedhetünk hozzá.. Egy valaki azonban nem így vélekedett Keretemről. Csak altiszti rangja volt, mégis fontos állást töltött be. ö volt Himmler személyi titkára. Noha egyenruhát viselt, lelke mélyéig civil maradt: Rudolf Brandt, a jogtudományok doktora, Németország egyik legjobb gyorsírója. A háború előtt parlamenti gyorsíró volt. Közvetlenül a háború kitörése előtt Himmler utasította alantasait, hogy szerezzen élt részére egy kitűnő gyorsírót. A választás Brandtra esett, besorozták az SS-be és beosztották Himmler mellé. Mivel Brandtnak is gyakran voltak gyomorgörcsei, Himmler felszólítására Kersten őt is kezelésbe vette, és így gyakran találkoztak. Kezdetben meglehetősen bizalmatlanok voltak egymás iránt. Ez nem is csoda. Olyan környezetben, ahol mindenkinek az a feladata, hogy ellenség után szimatoljon, nagyon óvatosan kell bánni a szavakkal. Ilyen környezetben a hangsúly, a hallgatás, a tekintet is nagyon sokat számít. Lassanként azonban felengedtek egymás iránt, és bizalmasabb viszony alakult ki közöttük, a két magános „civil” között. Augusztus elején, egy nap Kersten a rendelőben dolgozott, amikor váratlanul Ros- terg látogatta meg. — Nagy szívességre akarom megkérni. Olyasmire, amit csak ön intézhet el. Alkalma- zottaim között van egy derék, idős munkavezető. Szociáldemokrata, s emiatt koncentrációs táborba hurcolták. Jól tudom, milyen bizalmas viszonyban van Himmlerrel. Kérem, segítsen, hogy ez az ember szabadlábra kerüljön. Próbálja meg, hátha sikerül. Mindenesetre feljegyzem az illető személyi adatait, hátha szükség lesz rá. Kersten habozott, végül is pénztárcájába tette a cédulát. Augusztus 26-án Himmler- nek erős rohama volt. Az orvos az SS-székházba sietett és gyorsan kezelésbe vette. A roham annyira megviselte Himmlert, hogy még a kezelés után is kimerültén, félmeztelenül feküdt a díványon, jóllehet fájdalmai enyhültek. — Igazán nem tudom, mit is tennék ön nélkül — mondta az orvosnak. — Sohasem róhatom le hálámat, ön olyan lelkiismeretesen gyógykezel és ápol, közben még a legcsekélyebb tiszteletdíjat sem fizettem. — Oh, kérem, ez ne aggasz- sza. Hiszen én nem az egyes látogatások után, hanem a gyógykezelés befejezésekor szoktam díjaimat felszámítani. — Tudom, mégis kellemetlenül érzem magam, önnek is élnie kell és hogyan éljen pénz nélikül? Kérem, nevezze meg az összeget, amellyel az eddigi kezelésért tartozom. Kersten tudta, hogy ez a pillanat döntő hatással lehet egész életére. Ha most pénzt fogad el, távolabbi tervei nem sikerülhetnek. Hirtelen merész gondolata támadt. Határozott mozdulattal a zsebébe nyúlt, elővette pénztárcáját, kivette belőle Rosterg céduláját és kicsit izgatottan, de azért mosolyogva Himmlernek nyújtotta. — íme a követelésem. Ennek az embernek a szabadságát kérem tiszteletdíjul. Himmler hirtelen felugrott, fonnyadt bőre és petyhüdt izmai csak úgy reszkettek. Mégis átvette a cédulát, elolvasta, majd így szólt: — Mert ön kéri, teljesüljön a kívánsága. — Aztán az előszobába kiáltott. — Brandt! (Folytatjuk.) \
