Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)

1965-04-06 / 81. szám

i960. Április 6, kedd MEGYEI tártat* :t Patnpúli szemlélet Äiem gyorsult a mezőgazdasági munkák üteme Aranykoszortis jelvény a barátság erősítéséért Nagykátán, Szentendrén és a budai járásban szembetűnő a lemaradás Elégedetlen a megyei főagronómus Március vége, április eleje továbbra is kedvezett a kinti tennivalóknak — ennek elle­nére, mint Kusza Béla megyei főagronómus elmondotta — az elmúlt héten sem gyor­sult a munka olyan ütem­ben, ahogy azt az időjárás megengedte volna. Sok helyütt mintha a patópáli „Ej, ráérünk arra még” szem­lélet uralkodna a mezőgazda- sági üzemek vezetőin. Nem használták ki a kora tavaszi napokat. Bizonyítja ezt a szántás lassú üteme. A daba- si járásban még több mint tíz­ezer hold, a váci járásban öt­ezer, míg a ceglédi járásban kilencezer hold szántatlan. Április 3-ig megyénkben az őszi mélyszántás egyharmadát készítették csak elő a vetések alá. A koraiak magja sem ke­rült mindenütt a földbe. Ta­vaszi árpából például a szobi járásban — noha már itt is kedvezőek a feltételek — több mint 1700 hold vetetlen. A budai járás közös gaz­daságaiban a múlt hét vé­gén még el sem kezdték a zab vetését. A ceglédi és a nagykátai járá­sokban tetemes lemaradás mu­tatkozik a cukorrépa vetésé­nél. A napraforgó, aminek szintén a földben kellene len­nie, Nagykáta környékén 1100 hold, a ráckevei járásban még ennél is nagyobb területen ve­tetlen. Vontatottan halad a vegyszeres kukoricavetés elő­készülete is. Az aszódi, a bu­dai és a szobi járáson kívül, másutt még nem végeztek hungazinozást. Mindezek mellett a tavaszi szőlő- és gyü­mölcstelepítés sem halad kielégítő lendülettel. Nagykátán, Szentendrén és a budai járásban különösen szembetűnő a lemaradás. Áp­rilis a burgonya- és a kuko­ricavetés időszaka, mindkét növényből hatalmas terület vár bevetésre, s ez is indokol­ja a munkák meggyorsítását. Joggal elégedetlen hát a me­gyei főagronómus, a mezőgaz­dasági üzemek vezetőinek vi­szont arra keli törekedniük, | hogy minden rendelkezésre ál- | ló erő- és munkagépet, fogatot i és eszközt teljes mértékben kihasználjanak. Nagyon sok múlik azon, hogy időben föld­be kerül-e a mag, és jó minő­ségben elvégzik-e a tavaszi tennivalókat. (s. p.) tánt, a Nagykőrösi Városi Ta­nács VB elnökét, és Szabó Sándor orosz szakos tanárt, az albertirsai pedagógus pártszer­vezet titkárát. Ugyancsak aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki Rónai Sándor, az MSZBT elnöke az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet alakulatok ti­zenhét tisztjét, akik Pest me­gyei állomáshelyükön évek óta részt vesznek az MSZBT mun­kájában. Jó hír kis szépséghibával Csehszlovákiába is eljutott már a tinnyei mész Új aknakemence és siklópálya épül az üzemben (Foto: Gábor Viktor) FOLYÓN - VÍZ MENTÉN in FUTlín . Végig apad! JELENTÉS A DUNÁRÓL! &&***&"? Itt a víziszezon — Jelentés? — Komáromból vettem: a Duna apad! — Újság a vízparton? A Szentendrei Tanács mű­szaki munkatársai a vízügye- sekhez irányítanak. A szent­en dre~ pil ismarótí árvédelmi szakasz kirendelt főmérnöke természetesen többet tud: — Szombat délben tetőzött. Akkor is 170 centiméterrel a kritikus határ alatt. Azóta 40 centimétert apadt. — Beavatkozás? — Szükség volt rá. A szent­endrei laktanya csatornazsi­lipje nem tudta volna vissza­tartani a most ellenkező irány­ba igyekvő vizet. — Nagy volt a veszély ? — Partmenti objektumok kerülhettek volna víz alá és 60 hold őszi vetés a csatorna mentén. Rohamcsapat érkezett, s fémgerendákat vertek a rossz zsilip elé. Csatát nyertek, de még őrségben állnak. Dunabogdány, tanácsháza: — Húsz-hyszonöt emberünk a nyári gátaltat erősítette. Ve­szély nem fenyegetett. Vácnál szünet nélkül jár a komp. A város melletti szige­tecskéket és a Pap-sziget egy részét víz borítja. Itt jelöltek helyet új camping tábornak. Félméteres víz lepi el. Sze­rencsés a választás? Látszik, hogy két hét vaká­ciónak örül a diák. Csapatosan járnak az első, igazán meleg napon. Kirándulnak szárazon és vizen. A vízi szezon meg­kezdődött. Budapest—Dömös között vasárnaptól már közle­kedik a MAHART járata. És kifutottak a kajakosok. Lebeg­nek az ártól széles tükrön, mint a vízipókok. — Milyen az előrejelzés ? Ha a hőség gyorsabban ol­vasztja a havat a magas he­gyeken, valamelyes emelkedés­sel számolhatunk. Ma azonban a helyzet jó, feloldjuk az első fokú készültséget. . A Vízügyi Igazgatóság tájé­koztatója után egy fontos kér­dés maradt hátra: ha vissza­húzódik a folyó, lesz-e szük­ség egészségügyi intézkedé­sekre? A megyei KÖJÁL er­ről tájékoztat: — Általános intézkedésekre nem kerül sor. Ahol erre szük­ség "van, ott helyi munkatár­saink végzik el a kívánt fer­tőtlenítést. R. gy.) — Mi újság a tinnyei mész­üzemben? — Az az újság, hogy épül két új aknakemence és a sik­lópálya. Ha elkészül, köny- nyebb, korszerűbb s olcsóbb lesz a termelés, mint az el­avult farkaskemencékkel. Egy kis gyors költségvetés: évi 24 ezer tonna mésztermelés mel­lett most 19—20 ezer tonna szenet használunk fel. Az új kemencékkel csak 12—13 ezer tonna szén használódik majd fel, tehát több, mint 7 ezer tonna lesz az évi megtakarítá­sunk. Vagy ha a „forintnyelv" izgalmasabb: évi 3 millió fo­rint. Ám, ha minden gazdasá­gossági tényezőt számításba veszünk, évi 8 millió forint megtakarításról is beszélhe­tünk. Három esztendő sem tel­ne bele s megtérülne az egész 20 millió forintos beruházás. Sajnos... Az üzemvezető szavaiból ki­tűnik, hogy e jó hírnek szép­séghibája is van. Nevezetesen azzal, hogy tavaly ilyenkor is „aktuális" volt. Az új kemen­céknek és siklóknak ugyanis az ÉM 22. sz. Építőipari Vál­lalatával kötött szérződés ér­telmében már a múlt év végé­re el kellett volna készülnie s megkezdenie a beruházási költségek „törlesztését”. A ha­táridő azonban, sürgősebb munkák miatt, módosult. A tinnyei mész egyébként nemcsak a megyei és orszá­gos építkezésekhez jut el, né­ha külföldi utat is csinál. A múlt hónapban például 100 vagon „utazott” Csehszlovákiá­ba. Az üzem dolgozói remélik, hogy nem lesz több építési ha­táridő-módosítás. Mi is remél­jük, különben kénytelenek le­szünk egy év múlva ismét új hírként közölni, hogy „új ak­nakemence és siklópálya épül Tinnyén”. (a) Ólomlemezzel szigetelik a Halászbástya mellvédjét A századfordulón épített, Schulek Frigyes által tervezett Halászbástya, a második világ­háborúban sokhelyütt megsé­rült, egy része tönkrement. A háború után helyreállí­tották, azonban a munká­latokat elég hevenyészve végezték, rosszul szigetelték, s emiatt a csapadékvíz beszivárgott a kö­vek közé, meglazította azokat. Egyes részek már életveszélye­sek voltak. A Fővárosi Tanács néhány évvel ezélőtt~tigy dön­tött, íibgy a Halászbástyát rendbe hozatja. A helyreállítá­si munkálatok 1963-ban el is kezdődtek. Az idén az északi szárnyat építik ót. Leemelik a mellvé­dek és terasz kőburkolatát, er­re a célra nehéz állványt épí­tettek az északi oldalon. A köveket újból megmun­kálják, s kijavítják a ko­rábbi szerkezeti hibákat. A teraszt a kőlapok alatt bitu­menes szigetelőanyaggal von­ják be, a mellvédek kőlapjai mögé pedig szigetelőanyagként ólomlemezeket erősítenek. A Halászbástya teljes' rendbeho­zatala még az idén befejező­dik. ionomig Két találkozás DOBOZY IMRE: KÉT TA­LÁLKOZÁS című tv-drámájá- ban izgalmas témát dolgoz fel: két testvér két találkozását. Az első találkozás csupán vil­lanásnyi emlékidéző: 1919, a fiatalabb testvér, István, mint a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének századparancs­Átadták rendeltetésének a gödöllői „királyi várótermet" Megkezdték az utolsó romos vasútállomás újjáépítését Gödöllőnek jutott az a szo­morú dicsőség, hogy vasútállo­mása a legtovább megőrizte a háborús pusztulás szörnyű nyomait. Újjáépítésének tervei ugyan már évekkel ezelőtt el­készültek, és a költségvetésé­ben évről-évre biztosították is hozzá az anyagi fedezetet, de a Ganz Árammérőgyár, amely raktár céljaira kibérelte az ugyancsak romos „királyi vá­rótermet”, még a jogerős bírói ítélet ellenére sem volt évekig hajlandó kiköltözni belőle. 1963-ban végre mégis kiköl­tözött a Ganz. Hamarosan megindult a munka. A volt ki­rályi váróterem már ismét ré­gi szépségében pompázik és vasárnap, a felszabadulás huszadik évfordulóján ad­ták át rendeltetésének. A gödöllői állomás újjáépí­tésének terveit Keresztessy Zoltán, a Vasúttervező Válla­lat főmérnöke készítette. A királyi váróterem a múlt szá­zad végefelé épült, Ybl Miklós művészi tervei szerint. A hely­reállítás során nagy gondot fordítottak arra, hogy a mun­kát az eredeti tervek alapján végezzék el. Csupán a régi manzardtető helyett kellett laposabb tetőszerkezetet építe­ni, mert különben túl közel került volna a magasfeszültsé­gű áram vezetékéhez. Az épület belsejét teljesen átalakították. Ebben az épületben van az ál­lomás új várócsarnoka a pénz­tárfülkékkel. A várócsarnok­ból nyílik a korszerűen beren­dezett eszpresszó és a trafik, a másik oldalról a váróterem. Az épület felújítása és átala­kítása közel kétmilliókétszáz­ezer forintba került. Most meg­kezdik az állomás romos épü­leteinek helyreállítását is, amelynek költsége körülbelül hárommillió forint lesz. A ro­mokat eltakarítják, épen ma­radt alapjukra nyílt várócsarnok épül, lapos tetővel. A háború után helyreállított épületrészek emeleteit lebont­ják, csak a földszint marad meg. Ezt alakítják át, hogy he­lyet kapjanak benne a forgal­mi, főnöki és felvételi irodák és az állomás egyéb helyiségei. Megmarad a vasúti felüljáró melletti kis épületrész is, ame­lyet jelenleg az Utasellátó használ. Ezt bisztróvá alakít­ják át. — A tervezési munka egyik fontos irányelve az volt, — mondta Keresztessy főmérnök — hogy Gödöllő üdülőhely. A közeli gyönyörű park azt a kö­telezettséget hárította a terve­zőre, hogy a környezetnek és a hangulatnak megfelelő meg­oldást keressen. Ezért tervez­tünk üdülőhelyi állomásépüle­tet. A szép tervek ellen csupán az Utasellátónak van kifogása, még pedig az, hogy az újjá­épülő állomásépületben nem lesz hely egy nyolcvan-száz személyes vasúti étteremnek. A kifogás jogos. A felüljáró melletti kis épüle­tet kellene és lehetne kissé megnagyobbítani, akkor falai között egy kisebb vasúti ét­termet rendezhetnének be, amire azért is szükség lenne, mert Gödöllő úgyis súlyos étteremhiánnyal küszködik. (m. 1.) noka, menekülni kényszerül az ! országból. Bátyja, Zoltán,! mint az ellenforradalmi erők tisztje, csupán egy órányi egérutat biztosít számára. A második találkozásra — s ez maga a tv-dráma —, ne­gyedszázaddal később kerül sor. Zoltán akkorra már egy magyar kisváros jobboldali ér­zelmű polgármestere, István pedig mint a szovjet hadsereg ezredese érkezik meg szülő­városába a felszabadító csapa­tok élén. A dráma fő konflik­tusát a kétféle látásmód és a kétféle magatartás szembesíté­se adná. A várt nagy összecsa­pás azonban korántsem olyan izzó és szenvedélyes, mint amilyet a témában rejlő lehe­tőség kínál. A drámái feszültség hiányának oka elsősorban a két főfigura, István és Zoltán az író által megrajzolt jelle­mében keresendő. Dobozy Im­re túlságosan leegyszerűsíti fi­guráinak jellemét: István maga a tökéletes ember, akinek egyetlen hibája, egyetlen jel­lembeli gyenge pontja nincs. Zoltánnak ugyanakkor egyet­len emberi erénye sincs azon túl, hogy a fiát akarja men­teni. AZ IRÖ, mintha maga is érezné ezt a fogyatékosságot, mert a dráma során többször hivatkozik arra, hogy a hábo­rú leegyszerűsíti a dolgokat, csak igennel vagy csak nem­mel lehet válaszolni, a hábo­rúban harmadik válasz nem | lehetséges. Vajon igaz-e ez az j okoskodás az egyes emberek ) jellemfejlődésére is? Ha így lenne, ez azt is jelentené, hogy a hős eleve hősnek születik, aki félelem nélkül hajtja vég­re a legvakmerőbb feladatokat is, ügyet sem vetve arra, hogy a végrehajtás után él-e, hal-e. Ez pedig nem igaz. A hős is fél, a hős is vívódik önmagá­val, tévedhet is, mert a hős is ember; annyiban emelkedik csupán felül az átlagemberen, hogy erős akarata legyőzi fé­lelemérzetét s akaratát az igaz ügybe vetett hite erősíti. De vajon ilyen hős Dobozy Imre István-figurája? Nem. István nem vívódó ember, egyszerűen csak — hős. Az, hogy Zoltán­hoz vérségi kötelék fűzi, egyetlen pillanatra sem ingat­ja meg. Amikor pedig Zoltán egérutat kér főhadnagy fia számára, csupán annyi lehető­séget ad neki, mint bármelyik más elfogott magyar tisztnek: vagy hadifogság, vagy harc a németek ellen. De valóban ilyen egyszerű lenne a döntés, amikor testvér testvérrel átt szemben? Még akkor is, ha a két testvér két egymással el­lentétes világnézetet képvisel? A kommunista parancsnokban talán egyetlen pillanatra sem fordulhat meg az a gondolat, hogy kedvezni próbáljon báty­jának vagy legalábbis annak fiának? Egy ilyen megingás semmit nem von le a figura emberi, ha úgy tetszik kom­munista értékéből, csupán em­beribb arcot kölcsönöz neki. Ugyanakkor csak erősítené a végső döntés igazságosságát, becsületességét. A két főalak árnyalt ábrázolásával azonban az író ezúttal adósunk ma­rad. Így a fiú halála sem tud sem felkavarni, sem megdöb­benteni. A rendező, Keleti Márton, a főalakok egysíkú jellemén nem sokat változtathatott. Besse­nyei Ferenc és Ajtay Andor megkísérelte élettel telíteni a két főalak figuráját, a lehető­ségekhez képest sikerrel. KAR AZ ELSZALASZTOTT NAGY LEHETŐSÉGÉRT. Re­mek alkotás születhetett vol­na a Két találkozásból, bizony­ság erre az a jól megrajzolt, társadalmilag hiteles körkép, amelyet az éppen csak felsza­badult kisváros embereivel fest az író a veterán forradal­mártól kezdve az alázatoskodó kereskedőkig. — p — > BIZTOSÍTOTT ÖRÖKKÉVALÓSÁG i y .. í Gödöllőn, a Szabadság- \ í parkban is virul a padköl- i % tészet. A szobor körüli í f négy pad támláján szivek, \ ^ rózsák, dátumok, kicirkál- \ ^ mázott leány- és fiúnevek, j | Az egyik különösen meg- i i kapó írásmű. Valaki ceru- \ J závál vastagon rávéste a ; fára szíve őszinte sugalla-j í tát: „a kis Földest én Isten '} £ bizony szeretem!” A dátum'} pedig szól a következőkép-'} | pen: 1965. folyó hó. 1 Mindegy, hogy tűző nap-'} é sugár szárítja, langyos esői £ mossa, hulló sárga levéli £ lepi el, vagy szikrázó fehéri í hó foglal helyet a pádon,'} j bárki megtudhatja, hogy a ’> kis Földest isten bizony'} ^ mindig szeretik, mivel a í ^ szerelem a folyó hóban ér-! í vényes. í í í Halálos vasúti baleset Tragikus végű szerencsétlen­ség történt az elmúlt héten áp­rilis 1-én este 7 óra után a nagykátai vasútállomáson: Fe­hér Géza 16 éves segédmun­kás, tápiószelei lakos lezuhant a mozgásban lévő Budapest— Szolnoki személyvonatról. A vonat kerekei halálra gázol­ták. A hivatalos vizsgálat fo­lyik a szerencsétlenség körül­ményeinek a kiderítésére. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társa­ság aranykoszorús jelvényével tüntették ki a két nép barát­ságának elmélyítése érdeké­ben végzett munkájáért Szat­mári Lajost, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munka­társát, Babinszky Károlyt, a ceglédi járási, Csákány Zol­tánt, a dabasi járási, Juhász I Jánost, a ráckevei járási párt- I bizottság titkárát, Szűcs Zol-

Next

/
Thumbnails
Contents