Pest Megyei Hirlap, 1965. április (9. évfolyam, 77-88. szám)
1965-04-06 / 81. szám
i960. Április 6, kedd MEGYEI tártat* :t Patnpúli szemlélet Äiem gyorsult a mezőgazdasági munkák üteme Aranykoszortis jelvény a barátság erősítéséért Nagykátán, Szentendrén és a budai járásban szembetűnő a lemaradás Elégedetlen a megyei főagronómus Március vége, április eleje továbbra is kedvezett a kinti tennivalóknak — ennek ellenére, mint Kusza Béla megyei főagronómus elmondotta — az elmúlt héten sem gyorsult a munka olyan ütemben, ahogy azt az időjárás megengedte volna. Sok helyütt mintha a patópáli „Ej, ráérünk arra még” szemlélet uralkodna a mezőgazda- sági üzemek vezetőin. Nem használták ki a kora tavaszi napokat. Bizonyítja ezt a szántás lassú üteme. A daba- si járásban még több mint tízezer hold, a váci járásban ötezer, míg a ceglédi járásban kilencezer hold szántatlan. Április 3-ig megyénkben az őszi mélyszántás egyharmadát készítették csak elő a vetések alá. A koraiak magja sem került mindenütt a földbe. Tavaszi árpából például a szobi járásban — noha már itt is kedvezőek a feltételek — több mint 1700 hold vetetlen. A budai járás közös gazdaságaiban a múlt hét végén még el sem kezdték a zab vetését. A ceglédi és a nagykátai járásokban tetemes lemaradás mutatkozik a cukorrépa vetésénél. A napraforgó, aminek szintén a földben kellene lennie, Nagykáta környékén 1100 hold, a ráckevei járásban még ennél is nagyobb területen vetetlen. Vontatottan halad a vegyszeres kukoricavetés előkészülete is. Az aszódi, a budai és a szobi járáson kívül, másutt még nem végeztek hungazinozást. Mindezek mellett a tavaszi szőlő- és gyümölcstelepítés sem halad kielégítő lendülettel. Nagykátán, Szentendrén és a budai járásban különösen szembetűnő a lemaradás. Április a burgonya- és a kukoricavetés időszaka, mindkét növényből hatalmas terület vár bevetésre, s ez is indokolja a munkák meggyorsítását. Joggal elégedetlen hát a megyei főagronómus, a mezőgazdasági üzemek vezetőinek viszont arra keli törekedniük, | hogy minden rendelkezésre ál- | ló erő- és munkagépet, fogatot i és eszközt teljes mértékben kihasználjanak. Nagyon sok múlik azon, hogy időben földbe kerül-e a mag, és jó minőségben elvégzik-e a tavaszi tennivalókat. (s. p.) tánt, a Nagykőrösi Városi Tanács VB elnökét, és Szabó Sándor orosz szakos tanárt, az albertirsai pedagógus pártszervezet titkárát. Ugyancsak aranykoszorús jelvénnyel tüntette ki Rónai Sándor, az MSZBT elnöke az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok tizenhét tisztjét, akik Pest megyei állomáshelyükön évek óta részt vesznek az MSZBT munkájában. Jó hír kis szépséghibával Csehszlovákiába is eljutott már a tinnyei mész Új aknakemence és siklópálya épül az üzemben (Foto: Gábor Viktor) FOLYÓN - VÍZ MENTÉN in FUTlín . Végig apad! JELENTÉS A DUNÁRÓL! &&***&"? Itt a víziszezon — Jelentés? — Komáromból vettem: a Duna apad! — Újság a vízparton? A Szentendrei Tanács műszaki munkatársai a vízügye- sekhez irányítanak. A szenten dre~ pil ismarótí árvédelmi szakasz kirendelt főmérnöke természetesen többet tud: — Szombat délben tetőzött. Akkor is 170 centiméterrel a kritikus határ alatt. Azóta 40 centimétert apadt. — Beavatkozás? — Szükség volt rá. A szentendrei laktanya csatornazsilipje nem tudta volna visszatartani a most ellenkező irányba igyekvő vizet. — Nagy volt a veszély ? — Partmenti objektumok kerülhettek volna víz alá és 60 hold őszi vetés a csatorna mentén. Rohamcsapat érkezett, s fémgerendákat vertek a rossz zsilip elé. Csatát nyertek, de még őrségben állnak. Dunabogdány, tanácsháza: — Húsz-hyszonöt emberünk a nyári gátaltat erősítette. Veszély nem fenyegetett. Vácnál szünet nélkül jár a komp. A város melletti szigetecskéket és a Pap-sziget egy részét víz borítja. Itt jelöltek helyet új camping tábornak. Félméteres víz lepi el. Szerencsés a választás? Látszik, hogy két hét vakációnak örül a diák. Csapatosan járnak az első, igazán meleg napon. Kirándulnak szárazon és vizen. A vízi szezon megkezdődött. Budapest—Dömös között vasárnaptól már közlekedik a MAHART járata. És kifutottak a kajakosok. Lebegnek az ártól széles tükrön, mint a vízipókok. — Milyen az előrejelzés ? Ha a hőség gyorsabban olvasztja a havat a magas hegyeken, valamelyes emelkedéssel számolhatunk. Ma azonban a helyzet jó, feloldjuk az első fokú készültséget. . A Vízügyi Igazgatóság tájékoztatója után egy fontos kérdés maradt hátra: ha visszahúzódik a folyó, lesz-e szükség egészségügyi intézkedésekre? A megyei KÖJÁL erről tájékoztat: — Általános intézkedésekre nem kerül sor. Ahol erre szükség "van, ott helyi munkatársaink végzik el a kívánt fertőtlenítést. R. gy.) — Mi újság a tinnyei mészüzemben? — Az az újság, hogy épül két új aknakemence és a siklópálya. Ha elkészül, köny- nyebb, korszerűbb s olcsóbb lesz a termelés, mint az elavult farkaskemencékkel. Egy kis gyors költségvetés: évi 24 ezer tonna mésztermelés mellett most 19—20 ezer tonna szenet használunk fel. Az új kemencékkel csak 12—13 ezer tonna szén használódik majd fel, tehát több, mint 7 ezer tonna lesz az évi megtakarításunk. Vagy ha a „forintnyelv" izgalmasabb: évi 3 millió forint. Ám, ha minden gazdaságossági tényezőt számításba veszünk, évi 8 millió forint megtakarításról is beszélhetünk. Három esztendő sem telne bele s megtérülne az egész 20 millió forintos beruházás. Sajnos... Az üzemvezető szavaiból kitűnik, hogy e jó hírnek szépséghibája is van. Nevezetesen azzal, hogy tavaly ilyenkor is „aktuális" volt. Az új kemencéknek és siklóknak ugyanis az ÉM 22. sz. Építőipari Vállalatával kötött szérződés értelmében már a múlt év végére el kellett volna készülnie s megkezdenie a beruházási költségek „törlesztését”. A határidő azonban, sürgősebb munkák miatt, módosult. A tinnyei mész egyébként nemcsak a megyei és országos építkezésekhez jut el, néha külföldi utat is csinál. A múlt hónapban például 100 vagon „utazott” Csehszlovákiába. Az üzem dolgozói remélik, hogy nem lesz több építési határidő-módosítás. Mi is reméljük, különben kénytelenek leszünk egy év múlva ismét új hírként közölni, hogy „új aknakemence és siklópálya épül Tinnyén”. (a) Ólomlemezzel szigetelik a Halászbástya mellvédjét A századfordulón épített, Schulek Frigyes által tervezett Halászbástya, a második világháborúban sokhelyütt megsérült, egy része tönkrement. A háború után helyreállították, azonban a munkálatokat elég hevenyészve végezték, rosszul szigetelték, s emiatt a csapadékvíz beszivárgott a kövek közé, meglazította azokat. Egyes részek már életveszélyesek voltak. A Fővárosi Tanács néhány évvel ezélőtt~tigy döntött, íibgy a Halászbástyát rendbe hozatja. A helyreállítási munkálatok 1963-ban el is kezdődtek. Az idén az északi szárnyat építik ót. Leemelik a mellvédek és terasz kőburkolatát, erre a célra nehéz állványt építettek az északi oldalon. A köveket újból megmunkálják, s kijavítják a korábbi szerkezeti hibákat. A teraszt a kőlapok alatt bitumenes szigetelőanyaggal vonják be, a mellvédek kőlapjai mögé pedig szigetelőanyagként ólomlemezeket erősítenek. A Halászbástya teljes' rendbehozatala még az idén befejeződik. ionomig Két találkozás DOBOZY IMRE: KÉT TALÁLKOZÁS című tv-drámájá- ban izgalmas témát dolgoz fel: két testvér két találkozását. Az első találkozás csupán villanásnyi emlékidéző: 1919, a fiatalabb testvér, István, mint a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének századparancsÁtadták rendeltetésének a gödöllői „királyi várótermet" Megkezdték az utolsó romos vasútállomás újjáépítését Gödöllőnek jutott az a szomorú dicsőség, hogy vasútállomása a legtovább megőrizte a háborús pusztulás szörnyű nyomait. Újjáépítésének tervei ugyan már évekkel ezelőtt elkészültek, és a költségvetésében évről-évre biztosították is hozzá az anyagi fedezetet, de a Ganz Árammérőgyár, amely raktár céljaira kibérelte az ugyancsak romos „királyi várótermet”, még a jogerős bírói ítélet ellenére sem volt évekig hajlandó kiköltözni belőle. 1963-ban végre mégis kiköltözött a Ganz. Hamarosan megindult a munka. A volt királyi váróterem már ismét régi szépségében pompázik és vasárnap, a felszabadulás huszadik évfordulóján adták át rendeltetésének. A gödöllői állomás újjáépítésének terveit Keresztessy Zoltán, a Vasúttervező Vállalat főmérnöke készítette. A királyi váróterem a múlt század végefelé épült, Ybl Miklós művészi tervei szerint. A helyreállítás során nagy gondot fordítottak arra, hogy a munkát az eredeti tervek alapján végezzék el. Csupán a régi manzardtető helyett kellett laposabb tetőszerkezetet építeni, mert különben túl közel került volna a magasfeszültségű áram vezetékéhez. Az épület belsejét teljesen átalakították. Ebben az épületben van az állomás új várócsarnoka a pénztárfülkékkel. A várócsarnokból nyílik a korszerűen berendezett eszpresszó és a trafik, a másik oldalról a váróterem. Az épület felújítása és átalakítása közel kétmilliókétszázezer forintba került. Most megkezdik az állomás romos épületeinek helyreállítását is, amelynek költsége körülbelül hárommillió forint lesz. A romokat eltakarítják, épen maradt alapjukra nyílt várócsarnok épül, lapos tetővel. A háború után helyreállított épületrészek emeleteit lebontják, csak a földszint marad meg. Ezt alakítják át, hogy helyet kapjanak benne a forgalmi, főnöki és felvételi irodák és az állomás egyéb helyiségei. Megmarad a vasúti felüljáró melletti kis épületrész is, amelyet jelenleg az Utasellátó használ. Ezt bisztróvá alakítják át. — A tervezési munka egyik fontos irányelve az volt, — mondta Keresztessy főmérnök — hogy Gödöllő üdülőhely. A közeli gyönyörű park azt a kötelezettséget hárította a tervezőre, hogy a környezetnek és a hangulatnak megfelelő megoldást keressen. Ezért terveztünk üdülőhelyi állomásépületet. A szép tervek ellen csupán az Utasellátónak van kifogása, még pedig az, hogy az újjáépülő állomásépületben nem lesz hely egy nyolcvan-száz személyes vasúti étteremnek. A kifogás jogos. A felüljáró melletti kis épületet kellene és lehetne kissé megnagyobbítani, akkor falai között egy kisebb vasúti éttermet rendezhetnének be, amire azért is szükség lenne, mert Gödöllő úgyis súlyos étteremhiánnyal küszködik. (m. 1.) noka, menekülni kényszerül az ! országból. Bátyja, Zoltán,! mint az ellenforradalmi erők tisztje, csupán egy órányi egérutat biztosít számára. A második találkozásra — s ez maga a tv-dráma —, negyedszázaddal később kerül sor. Zoltán akkorra már egy magyar kisváros jobboldali érzelmű polgármestere, István pedig mint a szovjet hadsereg ezredese érkezik meg szülővárosába a felszabadító csapatok élén. A dráma fő konfliktusát a kétféle látásmód és a kétféle magatartás szembesítése adná. A várt nagy összecsapás azonban korántsem olyan izzó és szenvedélyes, mint amilyet a témában rejlő lehetőség kínál. A drámái feszültség hiányának oka elsősorban a két főfigura, István és Zoltán az író által megrajzolt jellemében keresendő. Dobozy Imre túlságosan leegyszerűsíti figuráinak jellemét: István maga a tökéletes ember, akinek egyetlen hibája, egyetlen jellembeli gyenge pontja nincs. Zoltánnak ugyanakkor egyetlen emberi erénye sincs azon túl, hogy a fiát akarja menteni. AZ IRÖ, mintha maga is érezné ezt a fogyatékosságot, mert a dráma során többször hivatkozik arra, hogy a háború leegyszerűsíti a dolgokat, csak igennel vagy csak nemmel lehet válaszolni, a háborúban harmadik válasz nem | lehetséges. Vajon igaz-e ez az j okoskodás az egyes emberek ) jellemfejlődésére is? Ha így lenne, ez azt is jelentené, hogy a hős eleve hősnek születik, aki félelem nélkül hajtja végre a legvakmerőbb feladatokat is, ügyet sem vetve arra, hogy a végrehajtás után él-e, hal-e. Ez pedig nem igaz. A hős is fél, a hős is vívódik önmagával, tévedhet is, mert a hős is ember; annyiban emelkedik csupán felül az átlagemberen, hogy erős akarata legyőzi félelemérzetét s akaratát az igaz ügybe vetett hite erősíti. De vajon ilyen hős Dobozy Imre István-figurája? Nem. István nem vívódó ember, egyszerűen csak — hős. Az, hogy Zoltánhoz vérségi kötelék fűzi, egyetlen pillanatra sem ingatja meg. Amikor pedig Zoltán egérutat kér főhadnagy fia számára, csupán annyi lehetőséget ad neki, mint bármelyik más elfogott magyar tisztnek: vagy hadifogság, vagy harc a németek ellen. De valóban ilyen egyszerű lenne a döntés, amikor testvér testvérrel átt szemben? Még akkor is, ha a két testvér két egymással ellentétes világnézetet képvisel? A kommunista parancsnokban talán egyetlen pillanatra sem fordulhat meg az a gondolat, hogy kedvezni próbáljon bátyjának vagy legalábbis annak fiának? Egy ilyen megingás semmit nem von le a figura emberi, ha úgy tetszik kommunista értékéből, csupán emberibb arcot kölcsönöz neki. Ugyanakkor csak erősítené a végső döntés igazságosságát, becsületességét. A két főalak árnyalt ábrázolásával azonban az író ezúttal adósunk marad. Így a fiú halála sem tud sem felkavarni, sem megdöbbenteni. A rendező, Keleti Márton, a főalakok egysíkú jellemén nem sokat változtathatott. Bessenyei Ferenc és Ajtay Andor megkísérelte élettel telíteni a két főalak figuráját, a lehetőségekhez képest sikerrel. KAR AZ ELSZALASZTOTT NAGY LEHETŐSÉGÉRT. Remek alkotás születhetett volna a Két találkozásból, bizonyság erre az a jól megrajzolt, társadalmilag hiteles körkép, amelyet az éppen csak felszabadult kisváros embereivel fest az író a veterán forradalmártól kezdve az alázatoskodó kereskedőkig. — p — > BIZTOSÍTOTT ÖRÖKKÉVALÓSÁG i y .. í Gödöllőn, a Szabadság- \ í parkban is virul a padköl- i % tészet. A szobor körüli í f négy pad támláján szivek, \ ^ rózsák, dátumok, kicirkál- \ ^ mázott leány- és fiúnevek, j | Az egyik különösen meg- i i kapó írásmű. Valaki ceru- \ J závál vastagon rávéste a ; fára szíve őszinte sugalla-j í tát: „a kis Földest én Isten '} £ bizony szeretem!” A dátum'} pedig szól a következőkép-'} | pen: 1965. folyó hó. 1 Mindegy, hogy tűző nap-'} é sugár szárítja, langyos esői £ mossa, hulló sárga levéli £ lepi el, vagy szikrázó fehéri í hó foglal helyet a pádon,'} j bárki megtudhatja, hogy a ’> kis Földest isten bizony'} ^ mindig szeretik, mivel a í ^ szerelem a folyó hóban ér-! í vényes. í í í Halálos vasúti baleset Tragikus végű szerencsétlenség történt az elmúlt héten április 1-én este 7 óra után a nagykátai vasútállomáson: Fehér Géza 16 éves segédmunkás, tápiószelei lakos lezuhant a mozgásban lévő Budapest— Szolnoki személyvonatról. A vonat kerekei halálra gázolták. A hivatalos vizsgálat folyik a szerencsétlenség körülményeinek a kiderítésére. Hazánk felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús jelvényével tüntették ki a két nép barátságának elmélyítése érdekében végzett munkájáért Szatmári Lajost, az MSZMP Pest megyei Bizottságának munkatársát, Babinszky Károlyt, a ceglédi járási, Csákány Zoltánt, a dabasi járási, Juhász I Jánost, a ráckevei járási párt- I bizottság titkárát, Szűcs Zol-
