Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-12 / 60. szám
1ÍWIS. MÁRCIUS 12, PRNTEK s V v á A főmérnök válaszol: í ? 2 i Rövidebb-e a menetidő ? I ^ Egyik kedves szentendrei f % olvasónk, Papp Zoltánná ff J több utastársa nevében írt f, í levelet. Ebben pontos eliga- f, ? zítást kér többek között a £ ff Budapest—Szentendre vi- ff ff szonylatban közlekedő HÉV % $ menetidejéről. Megkérdezte f, ff azt is, miért ott rövidítik f ff az egyébként is rövid, 13 f % perces menetidőt, ahol er- 'f f, re — véleménye szerint — $ ff nincs szükség. A csepeli f gyorsvasaira célzott. A ff 'f HÉV főmérnöke, De Rivo f, f, Miklós válaszol: ff — Kedves utasunk a f ff Pest megyei Hírlapban leg- f, ff utóbb megjelent interjút f. 'f valóban alapos körültekin- f téssel olvasta el. így tudja, ff í hogy 54 milliót költünk a 'f ff HÉV-vonalak korszerűsítő-£ ff sere. A szentendrei szaka- f ff szón már csak az állomé- % f, sok korszerűsítése maradt ff hátra. Ezek után, hogy a f, ff reklamált menetidőtarta- % í mot tisztázzuk, a követke- f, f zőt jelenthetem: ff — Az új menetrend élet- 'f 'f belépésével a személyvo- f ff nat menetideje 39, a sebesé 'f f, 34 perc lesz. A megelőző % f, menetrend szerint 40, illet- ff ff ve 35 perc alatt értek a } £ szerelvények egyik végál- f, f lomástól a másikig, ff — Olvasónk érthetetlen- ff ff nek tartja, hogy a csepeli ff ff gyorsvasát menetidejének f ff további csökkentésére is f ff törekszünk. Szerinte fonto- ff ff sabb ez ott, ahol háromne- ff ff gyed órákat utaznak az ff f emberek. Az elégedetlen- ff ség is, a kívánság is érthe- J ff tő. De figyelembe kell ven- ff ff ni, hogy az ország egyik f $ legnagyobb ipari üzeme, a ff ff Csepel Vas- és Fémművek 'f f, dolgozik vonalunk mentén, ff ff így több tízezer embert ff £ kell a kezdés, illetve váltás ff f rövid időtartama alatt cél- ff f, hoz szállítani. Korszerű í ff szerelvények kerülnek ké- f f, sőbb a többi, így a szent- í ff endrei vonalunkra is. Ez- ff ff zel tovább csökken a nem- ff f régen még 1 órás menet- í Udö. $ V v Munkára készen a vetőgép. „Tüzetes" térképgyűjtemény hazánkról Regionális atlaszok A Kartográfiai Vállalat a r népgazdasági tervezés számára ' is hasznosítani akarja a térképeknek azt az előnyét, hogy egyetlen lapon nagyon sok j mindent lehet kifejezni. Ezért határozták el, hogy külön-kü- tön önálló, úgynevezett regionális atlaszokban hat körzetre tagolva dolgozzák fel az ország területét. Az atlaszokat 30x45 centi- méteres 1:500 000 léptékű térképlapokból állítják majd ösz- sze. mégpedig egészen új adatgyűjtés alapján. Ehhez a munkához igénybeveszik nemcsak a magyar Tudományos Akadémia földrajztudományi kutató- csoportjának, hanem a helyi szerveknek a segítségét is. Elsőnek Dél kelet-Magyarország atlasza készül majd el, amelynek szerkesztése már folyamatban is van. Még az idén megkezdik a második körzet, az Észak- as Közép-Ti- szántúl atlaszának készítését is. azt követően pedig egymásután jelentetik meg ezeket a rendkívüli tüzetes térképgyűjteményeket, amelyek az országot egészen a községekig terjedő részletességgel mutatják majd be. A vásárlási visszafizetésről (Tudósítónktól.) Azok a falusi vásárlók, akik mint földművesszö vetkezeti tagok bejegyeztették vásárlásaikat az e célra rendszeresített könyvecskébe, most megyeszerte beszámoló gyűléseken tájékozódnak a föld- müvesszö vetkezetek eredményeiről. Ezek közé tartozik a vásárlási visszatérítés is. A péceli körzet tagsága 30 millió forint összegű vásárlást jegyeztetett be a könyvecskébe, ami az évi forgalom fele — az összeg után 80 ezer forint visszatérítést Kapnak, részjegyeik utáni részesedésként pedig 14 ezer forintot. A csömöri körzetben a vásárlási visszatérítés összege 22 ezer forint, részjegyek után 30 ezer forintot kapnak. A veresegyházi földművesKészülődés... szövetkezeti körzetben a visz- szatérítés összege 35 ezer forint. A lakossági szolgáltatás gázpalackteleppel bővül. Ez mintegy 500 család helyzetét könnyíti meg. D. K. „Új" 48-as zászló-Tóth Lajos szegedi lakos értékes régi tárggyal, egy 1848-as zászlóval gyarapította a helybeli Móra Ferenc Múzeum e korból származó anyagát. A nemzeti színű, címeres lobogón „Béke, egyenlőség és testvériség” szavak- hirdetik a haladó gondolatokat. A megfakult, tépett zászló a szabadságharc más dokumentumaival együtt a múzeum kiállításán kap majd helyet. A jó időt várva javítják, pucolják, zsírozzák gépeiket a tápiószecsői Egyetértés Tsz szerelői és traktorosai. Ahogy az idő engedi, megkezdik a munkát a földeken. Aki minden egyes masinára figyel... Becsülendő szenvedély — Mint orvos a beteget Keressük a tettrugókat — Soha semmi rendkívüli A Nagykőrösi Konzervgyár mellett apró háziakból álló kis munkáskolóma szerénykedik. Pici szoba-konyhás lakások, az egykori tulajdonosok azokat telepítették ide, akikre a legjobban szükségük volt Egyik ilyen — fényűzőnek egyáltalán nem mondható — lakásban él évtizedek óta Pá- lóczi József, 39 éve dolgozik a gyárban, mint géplakatos, húsz esztendeje pedig a karbantartó csoport vezetője. Szerényen, félszegen ül konyhájában. — Valami törvénytelenséget tettem? — kérdezi ijedten. Az történt ugyanis, hogy Pálóczi József életében többször megbetegedett. Októberben betegállományba helyezték. Érszűkület van a lábában. Egy ideig csak bírta valahogy a szokatlan új állapotot. Aztán egy napon felkereste a gyár igazgatóját és engedélyt kért, hogy betegállománya alatt is bejárhasson. Fogadkozott: — Nem akarok dolgozni, csak szétnézni, meg tanácsokat adni. Csak napi egy-két órára engedje meg ... Az igazgató még nem került hasonló munkaügyi probléma elé. Ha a törvények rideg' betűit nézzük, nem szabályos a dolog. Bár Pálóczi bácsi járóbeteg, dehát ez nem jogosítja fel arra, hogy bejárjon a gyárba. Ha egy merev bürokrata ellenőr rájön a dologra, talán kellemetlenség is lehet belőle. Aztán mégis ügy döntött: megadja az engedélyt. Talán még a gyógyulást is segíti ezzel. Harminckilenc esztendő, majd egy emberöltő. Ezalatt Pálóczi László nap mint nap ott járkált a gépek között. Hallgatta a hangjukat, mint orvos a betegét, úgy figyelt minden egyes masinát. Esetleg valami feltűnni vágyás, valami rejtett cél az ok? Politizálni kezdünk. Szerényen és csendesen mosolyog. — Én nem politizálok, kérem ... nem értek hozzá ... Nekem nem feladatom ez. — Mi a véleménye a jelenlegi politikai helyzetről? — Az embereknek sokkal jobb, mint régen ... csak ... — Csak? Mondja bátran! — Csak. . . szóval mindenki sokat beszél... dolgozni kell.„ abból lesz valami — mondja félénken, figyelve az arcomon a hatást. Pálóczi József kisember. Kisember a szó igazi és nemes értelmében. Kisember, aki tudja a helyét az életben. Vágyai arányban állnak lehetőségeivel. Élete egyszerű, talán szürke. Azt mondja, hogy soha semmi rendkívüli nagy esemény nem történt vele. Nem voltak életében nagy tragédiák és nagy örömök. A családi gyászok, csendes kis ünnepek, talán csak ezek lehetnének mérföldköved ennek a tiszta életnek. — Boldog volt? Megelégedett az életével? — Igen ... Fiatal koromban úgy terveztem, hogy egyszer lesz egy saját házam. Mindig közbejött valami, betegség, haláleset, háború. Nem lett ház. Most már nem is lesz. Ketten vagyunk a feleségemmel, 2200 forintot keresek, nekünk már elég. Fiam 32 éves, itt a gyárban technikus. Együtt a család. — Bent a gyárban mindennel elégedett? — Nem az a dolgom, hogy bíráljam a f elsőbbséget — mondja. — Azért vagyok felelős, hogy a gépek mindig menjenek. Ez nagy dolog ... fontos... — Milyen az utánpótlás? — Más ... Mi annak idején nem tudtunk otthagyni egy gépet, amíg rossz volt. Nem akarom én a mai fiatalokat bántani __de amikor vége a m unkaidőnek, otthagynak csapot-papot még akkor is, ha megáll a munka. Én nem tudok addig hazajönni, amíg nem hallom a gép, egyenletes, egészséges hangját. Persze az ö életük színesebb, mozgalmasabb, mint a miénk volt. — Ha ma lenne fiatal, miit csinálna? — Újra csak géplakatos lennék ... vagy talán technikus, de mindenképpen a gépekkel dolgoznék. Búcsúzni kezdek. Pálóczi bácsi félénken utánam szól: — Ne tessék ezeket megírni. .. Félek, hogy valami kellemetlenségem lesz ... tudja, a betegállomány miatt... Ősz Ferenc A rozsda ellen véd a gázolaj.- A gép olyan mint az ember... ff f Ápolni kell, vigyázni rá es ff megadni neki mindent, ami ff jár. Különben bosszút áll — ff magyarázza. — Ide hallat- ff szik a gyár zaja. Más talán ff nem tudna tőle aludni sem. ff Nekem ez a legszebb éji zene. ^ De azonnal felébredek, ha va- ff '.amelyik gép leáll, vagy zöreje I idegen, szokatlan. y 'f összenőtt a gyárral. Az övé. ff Betegen sem hagyja nyugod- I ni. Ez már nem munkiaszere- ff tét. ez szenvedély. Minden í szava ezt sugallja. f Próbálok mélyebbre menni | Pálóczi József tettrugóinak ^felderítésében. Talán fontos- ff kodé? Azt hiszi, hogy nélküle ff megáll a gyár? í i — Gondolja. hogy nagy * szükség van a munkájára? ff — Nem kérem ... nekem ff hiányzik ... Az érdekeltek részvételével Hogyan dolgoznak a tanácstagok — Fogadóórák és beszámolók Tanácsdemokrácia a gödöllői járásban I í Foto: Gábor A Pest megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottsága legutóbb a gödöllői járásban vizsgálta, milyen eredményeket értek el a tanácsdemokrácia kiszélesítésében. A nagyon tanulságos, nemcsak a gödöllői járásra érvényes megállapításokat érdemes sorra- venni. Az elmúlt időkhöz képest a lakosság mind szélesebb rétege kapott megbízatást egy- egy feladat végrehajtására. Az államigazgatási munka jelentős részét a tanácstagok végzik s ez nagymértékben emelte tekintélyüket. Az sem lebecsülendő, hogy ily módon szilárdul a szocialista törvényesség. Az elmúlt években előfordult, hogy a járási tanács egyedi, vagy csak a lakosság kisebb részét érintő kérdésekben az érdekeltek meghallgatása nélkül döntött, ilyen eset tavaly már nem fordult elő. Az eredményes munka egyik előfeltétele, hogy a tanácstagok között a különböző foglalkozású dolgozók helyes arányban legyenek. Ahol az arányok eltolódtak, mint Dányban, Zsámbokon és Isa- szegen — mert az ipari munkások rovására túl sok mező- gazdasági dolgozót választottak — ott alig hatvanöt-het- ven százalékuk vesz részt rendszeresen az üléseken. Arról sem szabad megfeledkezni — mint Dányban —, ha szombaton délután tartják a tanácsülést, túl sok résztvevőre nem számíthatnak. Hiba az is, ha időben nem értesítik a tanácstagokat, vagy esetleg olyan témákat tűznek napirendre, amely csak a lakosság kis részét érinti. Ha közérdekű kérdésekről van szó, és az előkészítésbe bevonják a Hazafias Népfront helyi erőit, a siker nem marad el. Pécelen és Isaszegen. amikor az ivóvízellátás kérdéseit vitatták, szinte kivétel nélkül minden tanácstag elment az ülésre. Ugyanez mondható Szadáról, ahol a termelőszövetkezet megszilárdítása a legfontosabb közügy. A tanácsülés élénkségét elősegítik a színvonalas beszámolók is. Ha a tanácstagok időben megkapják a jól megszerkesztett beszámolókat, több a hozzászóló, a vita elmélyül. A tanácstagok az állandó bizottságokba tömörülve végzik munkájukat. Általánosságban elmondható, hogy a közélet demokratizálódásának legjobb eszközei az állandó bizottságok, ha munkájukat kellő tartalommal töltik meg. A fejlődés a járásban szemmel látható, rte egyenetlen. Megtörténik, hogy az állandó bizottságok csak részfeladatokkal törődnek. Csömörön, Pécelen és Szadán az egészségügyi állandó bizottság kizárólag a kórházi ápolási díjak elengedését bírálja el. A gödöllői járásban egyébként a legjobb munkát a pénzügyi és községfejlesztési állandó bizottságok végzik. Nemcsak megtárgyalják az állami költségvetést, de népszerűsítik is. Sajnos, még nem általános, hogy az állandó bizottsági tag kikéri a választó- kerületi polgárok véleményét egy-egy kérdésben. Pécelen például közvéleménykutatás alapján sürgősségi sorrendben hozzák rendbe az utcákat. A tanácstagok tevékenységének fontos részét képezik a beszámolók és fogadóórák. A lakosság érdeklődését azonban hosszú időre visszaveti, ha egy tanácstag felkészületlenül áll választópolgárai elé. a problémákkal felszínesen foglalkozik. Mentségükre, elég gyakori, hogy sokszor a legelemibb segítséget sem kapják meg a község vezetőitől beszámolójuk elkészítéséhez. A mélyreható vizsgálaton nyert tapasztalatokra támaszkodva, az elkövetkezendő időben a tanács demokrácia még szélesebb kiterjesztésén munkálkodnak majd a gödöllői járásban. (k. m.) „KARRIERT“ CSINÁLTA CSUKA A Tolna—Baranya megyei Halgazdaság tavaiban nem kívánatos vadhalnak tekintették eddig a csukát. Most aztán „karriert” csinált a ragadozó hal. ősszel ugyanis a tavakból kihalászott tíz mázsá- nyi, 70 dekagramm súlyon aluli csukát az egyik osztrák halkereskedelmi cégnek küldték el. A külföldi vevők érdeklődését felkeltette az ízletes húsú magyar „édesvízi cápa” s további jelentős csu- kaivadék-szállítmányokat rendelt az ausztriai horgászvizek benépesítésére.' A halgazdaságban az idén már tervszerűen tenyésztik a csukákat az erre a célra kijelölt Sumcmyi-tóban. ötven anyahalat válogattak ki, s tavasszal mesterségesen keltetik az ivadékokat.
