Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-07 / 56. szám
1965. MÁRCIUS 7, VASÁRNAP MST Hccrti K/ÍÍHttti 3 A 20. évforduló tiszteletére A diósdi döntés Az öntevékenységnek, a rejtett tartalékok hasznosításának nemes hagyományai vannak itt, akárcsak — a munkaversenynek. A november 7-e tiszteletére kezdeményezett verseny jelentős eredményeket hozott Például az esztergaüzem 103 százalékra teljesítette tervét, karbantartott normákkal! Tizenhatezer forintot osztottak ki a legjobbak között, jutott belőle a versenyt kezdeményező Mező Imre brigádnak is. Ez azonban már a múlt... fl brigád vánalja Wéber Márton, a Magyar Gördülőcsapágy Művek diósdi gyára szakszervezeti bizottságának termelési felelőse rövidesen összesíti a kisebb-na- gyobb papírlapokon rögzített számadatokat. Vállaljuk... Egyéni vállalások, brigádok elhatározása, műhelyek önként vállalt többlete. A felszabadulási munkaversenyt — nevéhez méltócin — a minőségi ellenőrzés nyolctagú, ifj. Tóth Sándor vezette Felszabadulás brigádja kezdeményezte. A felhívást megkapta minden brigádvezető, a műhelyekben termelési tanácskozásokon ismertették: a vártnál is nagyobb visszhangja lett. Csak két pontját említjük a Felszabadulás vállalásának: megszüntetik az állásidőt, fejenként 30 óra társadalmi munkát végeznek. Tevékenységük egészét átfogja tehát a vállalás, s ez jellemzi a többi brigádot is. A diósdi gyárban ugyanis elsősorban a brigádokra és az egyéni vállalásokra épül a munka verseny. 21 - nyerőszám Harminckét brigád dolgozott és versenyzett az elmúlt évben itt. Számuk most ötvenhárom, azaz huszonegy új brigád alakult, s a „nyétószám” nemcsak a brigádmozgalom erősödését jelenti, hanem a gyár nyereségét is, hiszen a brigádokban, azaz szervezettebb körülmények között, szilárdabb morállal dolgozó emberek a gyárnak is több hasznot hajtanak. Barna Sándor brigádvezető, Natta János, Szabó Ferenc és a többiek, a nyolctagú József Attila ifjúsági brigád tagjai nagy alapossággal fontolgatták: mit vállaljanak? A fejtörés eredménye már papíron van: a műszerészbrigád tagjai vállalják tíz gép felújítását, az exportszállításoknál fokozzák a célműszerek pontosságát, előbbinél pénzt takarítanak meg, utóbbinál pénzt hoznak a gyárnak. A vállalásokban fő helyet foglal el a gazdaságosság. Minden brigádot az vezet, mit lehetne jobban, s mégis olcsóbban? Nem bűvös kör Évről évre teljesítette a gyár a tervét, s ezért jogos a dolgozók aggodalma, amelynek legutóbb, a szakszervezeti választód gyűléseken is hangot adtak: javítani kell a kooperáción, mert nem kapnak elegendő kovácsolt gyűrűt, azaz az anyaghiány akadályozza a tervszerű termelést, s ezzel természetesen — a versenyt is ... Nem érzik „bűvös körnek” a feladatok végrehajtását. Másutt sokat emlegetik át- törhetetlen körként a termelés emelkedését, a létszám változatlansága mellett. Itt tudomásul vették, hogy teljes termelésük ebben az évben tizennégy százalékkal növekszik, csökken az alkalmazotti létszám, a munkáslétszám pedig változatlan marad. A feladatok végrehajtásának módját keresik, s nem kibúvókat. Minden lehetőséget megragadnak: ezt keresik a műszakiak, a pártszervezet, a szakszervezet termelési bizottsága, jó javaslatok hangzanak el, s nem maradnak javaslatok, megvalósítják azokat. Igény: a gazdasági vezetés az eddigieknél is jobban támaszkodjon a brigádmozgalomra. Ösztönző: a szocialista címet harmadszor is elnyerő brigád — ez négy Mángorlóban a tűgörgő Méltóan a névhez Megtakarítás: 700 ezer év munkájának értékeléséit jelenti — két-két tagja megkapja a kiváló dolgozó oklevelet vagy jelvényt. Elismerés: a különböző szociális juttatásoknál a szocialista brigádokat előnyben részesítik. Közös gond, közös felelősség A diósdiak válasza a Központi Bizottság decemberi ülésének határozatára az volt: végrehajtjuk. A végrehajtásnak azonban sok-sok szála van, s ezek fonódnak össze — ha közös a gond, s közös a cselekvés. A vállalat egyik felajánlása az, hogy évi tervét december 29-én befejezi. Termelési tanácskozásokon ismertették az évi feladatokat, a nehézségeket, s azt, milyen pluszt kívánnak az elmúlt esztendőhöz képest idei terveik. A dolgozók vállalták ezt a pluszt, de helyesen, azt kérték, még többet tudjanak a vállalat problémáiról, ne csak a hogyanról, a miértről is értesüljenek. Mi a biztosítéka a sikeres versenynek, s ezzel az évi feladatok megvalósításának? Például az, hogy az eszterga üzemben dolgozó Fekete László a maga ügyének érzi az adagolótárak régóta húzódó gondjának megoldását. Az is, hogy Tátrai Antal és Arnold Pál üzemvezetők nemcsak „hivatalból”, hanem azon túl is mindent megtesznek a brigádmozgalom, s a verseny sikeréért. Miért vállaltak közös felelősséget a diósdiak? Többek Lehetőség, amellyel élni kell! között azért, hogy a meredekszögű kúpgörgők eaj tolását új típusú, termelékenyebb gépeken már a második negyedévben megoldják, a harmadik negyedév helyett. Előbbre hoznak egy másik feladatot is: az LZ—15-ös gépet már ebben az évben üzembe helyezik, holott c,sak jövőre kellene. Nem szerepel a műszaki fejlesztési tervben, de a termelékenységet jelentősen növeli, s ezért megvalósítják: átalakítanak három palástköszörűgépet, s kidolgozzák a tűgörgők mángorlással történő előállításának technológiáját, azaz négy munkafolyamatot egy folyamattá vonnak össze! Biztosíték a sikeres megvalósításra az olyan dolgozók munkája, mint Kozma Gáborné — gépbeállító a köszörűüzemben — Hídvégi Lajos etalonköszörűsé, Nagy Istvánná betanított munkásé, Szijjár- tó József esztergályosé, s a nevek sorolását könnyen folytathatnánk tovább. A diósdi döntés tehát méltó eredményeket kíván biztosítani a felszabadulás huszadik évfordulójának megünnepléséhez. Megtakarítanak hétszáz ezer forintot az önköltségből, azonos létszámmal többet termelnek, javítják az export- minőséget, huszonhét brigád küzd a szocialista címért: mindez hűen tükrözi gondjaikat, s azt is, hogy e gondok megoldása — közös feladat lett. Mészáros Ottó Három évvel ezelőtt jelentős szervezeti változtatásokat hajtottak végre az állami gazdaságok felépítésében. Ekkor alakult ki a Pest— Nógrád megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának mai szervezete. A megyében több gazdaság összevonására is sor került. A kísérleti és tangazdaságok 1962. január 1-vel kerültek az igazgatóság hatáskörébe. Változtattak az egyes gazdaságok irányítási módszereiben is. Egyes helyeken a területi, más gazdaságokban pedig az ágazati irányítást honosították meg. Az eltelt idő választ adott néhány kérdésre. Újdonság: a húsfeltétes főzelék Olcsó tv-tál így például: helyes volt-e az átszervezés? Vagy- teljesítették-e az állami gazdaságok a rájuk háruló feladatokat. A Politikai Bizottság 1965. februári határozatában érté- i kelte az állami gazdaságok I munkáját s e határozat tükrében a közelmúltban a kétj megye állami gazdaságainak vezetői is megtárgyalták az j elmúlt három esztendő gaz- j dálkodásának eredményeit, | hibáit s a rájuk váró feladatokat, Az első kérdésre válaszolva elöljáróban el kell mondani, hogy Pest megyében nem vált „divattá” a túlzott központosítás, s a szakosítás kérdésével sem foglalkoztak jelentőségénél nagyobb mértékben. Az egy- egy területi egységhez tartozó gazdaságokat összevonták ugyan, de nem alakultak ki úgynevezett „maminut” gazdaságok. Az őrá zúg más területein szerzett tapasztalatok megerősítették, hogy nálunk az átszervezésnél helyes elveket és gyakorlatot követtek. A túlzott központosítás ugyanis néhol a gazdálkodás eredményességének rovására történt. Egy-egy gazdaságon belül — a fejlődés követelményének megfelelően — ma is végrehajtanak bizonyos változtatásokat, de ez a „mozgatás” rövid időn belül befejeződik. Az elmondottak ismeretében határozottabban válaszolhatunk a feltett kérdésre: előnyös volt átszervezni a gazdaságokat! Az átszervezéssel ugyanis koncentrálták a termelő eszközöket és éppen ezzel sikerült kialakímásnak függvénye — sem ért el a kívánt mértéket. Néhány terménynél és állati terméknél pedig egyenesen csökkent Nem érdektelen elmondani, hogy az állóeszköz-ellátottság tekintetében lényegesen gyengébben álló termelőszövetkezetekben gyorsabban növekszik a termelés, mint az állami gazdaságokban. Pest megyében a termelőszövetkezetek az elmúlt évben néhány növényféleségnél — főleg a kapásoknál — magasabb termésátlagokat értek el, mint az állami gazdaságok. A jól gazdálkodó termelőszövetkezetek ma már versenytársaik. S ez figyelmeztet, mégpedig arra, hogy rövid időn belül gyü- möicsöztetni kell azokat a beruházásokat, amelyeket a termelés korszerűsítése érdekében eszközölt a népgazdaság. A két megye állami gazdaságainak műit évi gazdálkodása, az erről készített összesítés néhány más hibára is ráirányítja a figyelmet. Amíg például az állattenyésztésben szinte töretlen a fejlődés, addig a növénytermelésben hathatós intézkedéseket kell tenni a hozamok növelésére. Különösen azokban a gazdaságokban, amelyek nagyon lerontják a többiek eredményeit. A kátai, a kiskunsági, a vecsési és a momori gazdaságban szinte csődöt mondott a vezetés. Szervezetlenül gazdálkodtak, ezért csökkent a növénytermelésben a termésátlag, növekedett az önköltség. A múlt év végén és ez év elején megerősítették e gazdaságok vezetését, de tevékenységüket a jövőben nagy figyelemmel kell kísérnie az igazgatóságnak. A jól gazdálkodó nagyüzemek eredményei bizonyítják ugyanis, hogy ahol jó az összhang a vezetők és a dolgozók között, egész évben figyelemmel kísérik a termelési mutatókat ott az eredmény nem marad el. A gödöllői Agrártudományi Egyetem tangazdaságában •például a növénytermelés hozama a kedvezőtlen időjárás miatt 10 millió forinttal csökkent. A gazdaság vezetői a jelentős termelési kiesést látva, más területen fokozták az eredményeket, ésszerűen gazdálkodtak a költségekkel. Az eredmény: a gazdaság több mint kilencmillió forint nyereséggel zárta az évet A gazdaságok többsége egyébként sikeresen küzdött meg az időjárás okozta nehézségekkel. Ezt bizonyítja, hogy a megye 22 állami gazdaságából 17 teljesítette, vagy túlteljesítette nyereségbefizetésí tervét. Ez utóbbiaknak köszönhető, hogy végül is az igazgatóság irányítása alá tartozó nagyüzemek több mint hatmillió forinttal teljesítették túl nyereségtervüket. A DÉLI-SARKRÓL ÉRKEZETT Titkos Ervin Rigóba Ttitkos Ervin magyar sarkkutató a kilencedik szovjet ^ Antarktisz-expedíció tagjaival f a déli sarkvidéken töltött több ff mint egy év után pénteken Ri- ^ gába érkezett az Esztania ku- ff tatóhajóval. Titkos Ervin a f hatodik kontinens éghajlati í viszonyait tanulmányozta. — KIRAKAT VERSENY i i A MÉSZÖV a megyei sző-? vetkezeti kiskereskedelmi dől- ff gőzök részére jubileumi kira- ^ katversenyt rendez. A ver- ff senykirakatok elkészítésének ff határideje március 27. A kira- ff kairól készített fényképfelvé- ff telt április 1-ig kell a ME- £ SZÖV kereskedelmi főosztá- ff lyára beküldeni. Az öt legjobb '/f kirakat összesen 3000 forintos j jutalomban részesül. A kira- £ katverseny eredményét lapunk ff május elsejei számában kö- á zöljük. I A két-megye állami gazdaságainak vezetői TÜKÖR ELŐTT (Foto; Gábor) kezésükre állnak a feltételek a termelés és a termelékenység gyors növeléséhez, a takarékos gazdálkodáshoz. Éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Mihók Sándor 8 általános iskolai végzettséggel, budapesti lakással rendelkező fiatalokat esztergályos, marós, géplakatos, szerkezeti lakatos, kovács, hegesztő villanyszerelő szakmára felveszünk. Jelentkezni lehet: Országos Bányagépgyártó Vállalat, Budapesti Bányagépgyára Tanműhelyében. IV, Baross utca 91—95. ^ az említett megbeszélésen 2 egyetértettek azzal, hogy nem í szabad megelégedni az eddigi 2 eredményekkel, hanem tovább ^ kell emelni a vezetés színvo- naláit, a vezietői tevékenység ^középpontjába kell állítani a £ jó munkaszervezést és a gaz- £ daságos termelést. Csak így ^ lehet ugyanis elkerülni a ta- ^ valyi hibák megismétlődését í Azt például, hogy a szállító- 2 kapacitásnak mindössze 60 2 százalékát, a kukoricabetaka- ^ rító gépeknek pedig 20 száza- ^ lékát használták ki, bár ebben ^jelentős szerepe volt a nagy ^ őszi esőzéseknek is. Továbbá ^azt hogy a munkabérrel való, ^rossz gazdálkodás miatt a két' 2 megyében öt százalékkal túl- {lépték a béralapot A Munka í Törvénykönyv módosítása le- á hetévé teszi a béralappal való 2 ésszerűbb gazdálkodást Ala- | kítsák tehát ki az állami gaz- ^ dasógban is az állandó mun- ^kásgárdát. Ne tegyék kockára ^az eredményeket azzal, hogy ^szemet hunynak a munkaerő- ^ vándorlás, a munkafegyelem ^lazasága felett | A Politikai Bizottság hatá- ^ roza tátrain megállapítja: az ^ 1962—63-as évek megtorpanássá után az elmúlt évben meg- ^ indult a fejlődés. Az ütemet ^ tekintve azonban türelmetle- ^ nebbeknek kell lenniük az ál- ^ lamá gazdaságok vezetőinek és í dolgozóinak. Ma már rendeliani a korszerű nagyüzemi gazdálkodás feltételeit. Az eredményeket azonban tévedés volna kizárólag a szervezeti változás javára írni. Az elmúlt három esztendő alatt ugyanis az állam is jelentős összegeket fordított a termelés fejlesztésére. A két megyében 703 millió forinttal növekedett az állóeszköz-ellátottság. A számosállat-állomány 15 százalékkal, s 350 traktoregységgel van több — beszámítva az időközi selejtezéseket is — a gazdaságok tulajdonában, mint három évvel ezelőtt. Nagyüzemi kertészetek, szőlő- és gyümölcstelepek létesültek. A gazdaságok termelésében bizonyos szakosodás is végbement. Több gazdaságban — mint például a monoriban, a nagy- körösiben és a soroksári tangazdaságban — összesen 540 szarvasmarha részére építettek istállókat. Néhány gazdaságban az átlagosnál gyorsabban fejlődött a sertéstenyésztés. Másutt a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlő- termelés gyorsütemű fejlesztését tűzték célul. A második kérdésre már nem adhatunk egyöntetű választ. A három esztendő alatt 37 százalékkal növekedett ugyan a két megyében a teljes termelési érték, de ennek csaknem 50 százaléka az ültetvények értékének növekedéséből származik. Az állami gazdaságok javára kell írni. hogy ma már biztonságosan termelnek, hagy mennyiségű és jó minőségű terményt és terméket adnak az államnak. Tavaly például 1000 vagon gyümölcsöt, 2400 vagon zöldséget, 40 ezer hektoliter bort, 27 millió liter tejet, 1170 va- , gon húst adtak a népgazda- ; Ságnak. Dicséret illeti őket j ezért, hiba viszont az, hogy < az utóbbi években lassan 1 növekedett az áruértékesítés. ! A teljes termelési érték 37 ! százalékos növekedésével í szemben az egy holdra ve- : tített árukibocsátás mértéke í mindössze hat százalék. Lassan fejlődik j tehát az árutermelés, de baj ; az is, hogy a termelékenység > növekedése — e kettő egy- • A mirelit áruk szezonja most kezdődik. A hűtőipar idei terve jelentős segítséget ígér a háziasz- szonyoknak. Különösen az alumínium fóliába csomagolt ételek mennyiségét és választékát növeli az ipar. Előrehaladott kísérleteket folytatnak az alumínium tálcák ultrahangos hegesztésével, amelynek megoldása jelentősen növeli az alumíniumba csomagolt étfelek gyártásának termelékenységét. A korszerű technológia lehetővé teszi a készételek választékának bővítését is. A hűtőipar legközelebbi újdonsága a húsfeltétes főzelék. Egyelőre zöldborsó, paraj és babfőzeléket készítenek, s a 400 gramm főzeléket és a 100 gramm húst, alufóliában hozzák forgalomba. A kezdeti siker után majd- hogy nem megbukott a 2—3 személyes tv-tál. A háziasz- I szonyok drágállották ezt az ; léteit, ezért alig fogyott belőle. I A hűtőipar ezért most egysze- í mélyes olcsó tv-tálakat készít.
