Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-06 / 55. szám

Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1965. MÁRCIUS 6, SZOMBAT PEST MEGYEI HIRL KÜLÖNKIADÁSA Köszöntjük nz 55. nemzetközi nőnapot Ebben nz é /ben ünnepeljük ótvenótödször a nemzetközi nőnapot. 1910 óta a nők ösz- szefogásának, küzdelmeinek harci napja minden év március 8-a, melynek méltó megünneplésére szerte a vi­lágon készül a haladó embe­riség. A nemzetközi nőnap meg­rendezése a felszabadulással egyidejűleg vált igazi ünnep­pé. Ez a lény az idei nőnapot különösen kiemeli, hiszen most készülünk megünne­pelni hazánk felszabadulá­sinak 20. évfordulóját. Az év végén keríti sor a magyar nők kongresszu­sának összehívására, amely jelentős eseménye lesz társadalmi életünk­nek. A kongresszus előkészítése .legyében kerül sor az idei nőnapi gyűlésen, városunk­ban is, a nőtanács vezetősé­gének újra választására. Az 1959-ben megtartott veze­tőségválasztás óta megtett út szép eredményeket mu­tathat fel városunkban is. Bebizonyosodott, hogy a nők a munkában, a műve­lődésben és a közéleti tevé­kenységben egyre nagyobb szerephez jutnak. Hiszen a szocializmus építése elképzelhetetlen a nők aktív részvétele, te­vékenysége, segítsége nél­kül. A dolgozó nő egyre inkább életszükségletnek érzi a mun­kában va;ó részvételt. Kere­sete révén él jobban a csa­lád. Mindezek ellenére ta­lálkozunk még visszahúzó, maradi felfogással is. Egyes helyeken nem szí­vesen alkalmaznak nőket, sokszor az arra alkalma­sakat sem vonjak be a vezetésbe; nem elég kö­rültekintőek a nőknek való megfelelő munka- körülmények megterem­tésében. Sőt nem egyszer maguk a nők is közömbösek a közös ügyek iránt. Szerencsére ezek a negatí­vumok városunkra nem jel­lemzőek. Városunkban az összfog- lalkoztatotíak negyven szá­zaléka nő. Üzemeinkben megközelítően kilencszáz nő- c lkaimazott van. Így pél­dául a Pest megyei Vegyi- és Kézműipar Vállalatnál 400 női munkavállaló dolgo­zik. A Papirgyá'- boríték- üzemében 200 női munkaerő van. Ezek a számok természete­sen nr-ég nem jelentik azt, hogy több nőt nem tudnánk foglalkoztatni sz iparban. De ahhoz, hogy ez megtörlénhes­Az illetékes válaszol V 4MBl A múlt napokban cikk je­lent meg Horváth Levente tollából az izbégi és a pis- mányi könyvtár érdekében. A cü-^rcske néhány monda­ta riasztó felkiáltással ecse­teli azt a helyzetet, mely a két könyvtár támogatásával kapcsolatos. A cikkíró, sajnos, ismét elkövette azt a hibát, amit az utóbbi időben egyre többször tapasztalunk: a va­lóságnak nem megfelelő ada­tok alapján úgy állítja be az egész várost érintő egy­séges művelődésügyet, mint­ha azzal senki sem törődne. Pedig a valóság nem ez. Ér­demes ezen elgondolkodnia, nemcsak a mostani cikkel, hanem a jövőben írandó cikkeivel kapcsolatban is. Mi tehát a valóságos hely­zet? Először is meg kell álla­pítani, hogy a járási könyvtárnak semminemű gondja nincs a városi könyvtárakkal. A járási könyvtár nem fel­ügyeleti szerve a városi könyvtárnak. Az egyedül ille­tékes anyagközlő ezen a té­ren a városi tanács művelő­désügyi csoportja, a könyv­tárak vezetőinek kinevező hatósága. Az érintett könyv­tárakat a városi tanács tart­ja fenn. Az 1965. évi költségvetésben a 3 városi könyvtárra 11000 forintot fordít a tanács — és külön 2000 forint szerepel polcok vásárlására. Miután a 3 könyvtár közül csak az ifjúsági könyvtár a költségvetéssel dolgozó, nyil­ván, a 11 000 Ft itt került tervezésre. De nem jelenti azt, hogy csak az ifjúsági könyvtár részesül ebből a pénzből. A községfejlesztési alapból 10 000 Ft-ot külön szavaztak meg könyvtári cél­ra. Ebből 5000 Ft-os összeg­gel hoztuk létre a városi klubban levő új kézikönyv- tárat. Úgy gondoljuk, hogy a könyv mindenütt könyvtári célkitűzést szolgál, bárhol is van. A fennmaradó 5000 Ft-ot pedig egyenlő elosztásban a két fiókkönyvtár kapja. Azt viszont, hogy a három könyvtár a költségvetésben „csak” 10 000 Ft-ot kapott, nem a művelődési szervek hi­bája, hanem az a tény, hogy más feladatok meg­valósítása érdekében is szükség van pénzre, A járási könyvtár vezetője nem nyilatkozhatott a tekin­tetben,, hogy a 10 000 Ft kié lesz? Nem, mert nem illeté­kes. Csak ezt kevesen tudják és akarják megérteni. Jászai Béla, a városi tanács vb. nép­művelési felügyelője. sen, még számos nehézséget kell leküzdenünk. A nők műnk álra állásának legfontosabb feltétele, hogy a szolgáltatásokon javítsunk. Ezt szolgál­ják azok az intézkedé­sek, melyek részben már megvalósultak, részben megvalósításuk most van folyamatban. Ezt a célt kívánta szolgálni a nemrég létrehozóit. kisgépkölcsönző, c Patyolat mosoda. Folya­matban van -x bölcsődei férő­helyek bővítése, a csecsemö- zédőnö-hálózat növelése. A szűkös óvodai helyzet fel­számolása a harmadik öt­éves tervben. A kereskedelem szakosítása és a perembolt­hálózat növelése. A városi nőtanács min­dent elkövet, hogy a nők kö­zösségi helyzetén javítson. Ezt a célt szolgálja a nők aka­démiája, az asszonyok köré­ben nagy sikert elért szabás­varrás tanfolyam megszer­vezése. Mindkét törekvés komoly eredménnyel járt. Sajnos, az asszonyok klubjá­nak megszervezése nem sike­rült. A további célok között azonban ezt a programpontot ismét fel kell venni. A klub­napok megszervezésére a mű­velődési otthon segítségét kell igénybe venni, valamint c tömegszervezelek további támogatását. A nők közéleti íevekeny- ségébei a politikai, szer­vezőmunka eredményei­ben. rendkívül fontos feladat hárul minden nőtabácsra. A nemzetközi nőnap min- denkori célja az, hogy erre a munkára újabb és újabb tö­megeket mozgósítson. Barátságból - kitűnő A szentendrei Móricz Zsigmond gimnázium 1/B osztályának diákjai a Gyapjúmosó- és Szövő­gyár budakalászi üzem­egységébe járnak az ősz óta politechnikai foglalko­zásra. Ott ismerkedtek meg egy tizenhat éves fiatalem­berrel. N. Károllyal. Az ismeretlenségből barátság alakult, s a barátságból egy váratlan felfedezés: a tizenhat éves fiú nem tud sem írni, sem olvasni. A felfedezést követően a gim­názium diákjai elhatároz­ták, hogy a legrövidebb időn belül megtanítják az írás-olvasás tudományára új barátjukat. Az első órát már meg­tartották. N. Károly előtt — ha le­tette az alapfokú vizsgá­kat — megnyílik az út, hogy segédmunkásból szak­munkássá képezhesse ma­gát. —p— Az utóbbi hetekben zsúfol­tak az orvosi rendelőintézetek várószobái, olyannyira, hogy a „jobb helyeken” még az ud­varra is jut a várakozókból. Ez a kevésbé betegeket „hoz­zásegíti” betegségük sikeres to­vábbfejlődéséihez, a súlyosabb eseteket pedig sietteti a krízis felé... A minap tanúi voltunk egy „monstre-rendelésnek" a tahi- tótfalui orvosi rendelőben ... Már jóval a rendelés kezdete előtt megindult a „búcsújárás” az orvosi várószoba felé... és nyolc órakor már „telt ház” fogadta a további érkezőket... És hiába volt a köztiszteletnek és közszeretetnek örvendő Dugár dr. minden igyekezete, hogy munkája fokozott gyorsí­tásával ugyan, de lekiismerete- sen vizsgálja meg betegeit, azok száma még a déli órák­ban is kifogyhatatlannak, el- apadhatatlannak tűnt. Zömük nem is fért a minia­tűr méretű váróhelyiségbe, ha­— Öregek napját rendez — uzsonnával egybekötve — a Magyar Vöröskereszt Pócs- megyer községi szervezete holnap, 7-én délután fél négy­kor. Feledékenyek... Mennyiré örültünk, a szó legszorosabb értelmében tap­soltunk, amikor megnyílt a kölcsönzőbolt. Akkor azt mondtuk, ideje volt. Az ér­deklődés, a közhangulat, az élet tette szükségessé létreho­zását. Valóban mennyi könnyebb­ség, a háztartásban mennyi időtakarékosság. Az ember bemegy a boltba a szükséges tárgyat kiválasztja, lefizeti az összeget és már viheti is. Ha azután lejár a kölcsönzési idő, az ember visszaviszi a kiköl­csönzött tárgyat. — Ez sajnos nem mindig van így — szakítja félbe han­gos gondolataimat a boltve­zetőnő. — Nem értem? Hát nem kell visszavinni a kikölcsön­zött holmit!? — Dehogynem, csak nem mindenki teszi ezt meg! — Miért? — nem kinn a latyakos, hóleves sárban volt kénytelen várakoz­ni .. . Nem ok nélkül hangzott el sokak ajkáról a szemrehá­nyó szó: miért kell immár évek óta ebben a kicsiny, kor­szerűtlen rendelőben lebonyo­lítani az orvosi vizsgálatokat, amikor 1959-ben nagyszerű, minden igényt kielégítő kor­szerű orvosi rendelő épült a faluban? Utánanéztünk. Azt a választ kaptuk, hogy a járási tisztior­vosi hivatal megtiltotta annak az épületnek orvosi rendelő­ként való használatát. Ok: ott van hetenként egy alkalommal a zöldkeresztes rendelés, és így a betegek megfertőznék a Iki- csinyeket... Ez mind szép, és igaz... Azonban mennyivel kézenfekvőbb volna, hogy ez legyen a falu rendelőintézete, hiszen eredetileg is erre a cél­ra készült és a heti egyszeri zöldkeresztes vizsgálatokat, ki­véve, kihasználatlanul, üresen áll. Ügy véljük nem lenne nehéz megoldást, helyesebben helyi­séget találni a zöldkeresztes rendeléseik számára és az or­vosi rendelő végre az őt meg­illető helyre kerülne. R porterünk jelenti: Tejfürdő Budakalászon Február utolsó vasárnapján délelőtt tíz óra után, nem mindennapi eseménynek vol­tak tanúi a budakalászi járó­kelők. Nyolcvankilométeres se­bességgel vágtatolt be a községbe az Elelmiszerel- látó Vállalat FA 09—41 rendszámú háromtonnás tehergépkocsija. Az áteresznél a Csepel bal hátsó kereke a levegőbe emel­kedett. A nagy sebesség kö- i vetkeztében a gépkocsi átszel- i te ugyan az átereszt, de a ve­zető észrevéve a bajt, elrán- j tóttá a kormányt. így a gép- j kocsi átlendült a másik oldal- I ra, miközben hossztengelye j irányában háromszor megfor- í dúlt, majd a jobb oldalára: dőlt. A gépkocsin levő tizen­hét kanna tejből mindösz- sze hét liter maradt meg, több mint négyszáz liter tej szétfolyt. Valóságos tejfürdő keletke­zett. Ezért vártak hiába az \ anyák és gyermekek a vasár- \ napi reggeli tejre. A helyszínre érkező rendőri bizottság megállapította, hogy ; Csör*2 Lajos budapesti lakos i gépkocsivezető, valamint a ko- i esi kísérője is ittas volt. A gépkocsivezetőt őrizetbe vet-1 ték és gépjárművezetői jogo- \ sítvónyát bevonták. Különös véletlen következ­tében a „balesetnél” senki sem sérült meg. A keletkezett kár : azonban meghaladja a négy- í venezer forintot. — Ezt én sem tudom! De vanak olyan ügyfeleink, akik bizony nagyon „feledékenyek­nek” bizonyulnak. — De hát igazolni kell ma­gukat,( mielőtt elviszik a kí­vánt tárgyat! Vagy nem? — De igen! És mégis. Fel­szólítjuk őket, nem is jelent­keznek, vagy ha jelentkeznek, azt ígérik, hamarosan rende­zik az „ügyet” és az időközben felmerült kölcsönzési összeget is megtérítik. De aztán min­den marad a régiben. Arra nem gondolnak, hogy ebből komoly bajuk is származhat. — Mi a leggyakoribb „fele- dékenységre” késztető tárgy? — A táskarádió. — Tudna mondani egy-két nevet? — Nem szívesen tenném. — Miért? Ha az újságban olvassa nevét, talán eszébe jut, hogy elfelejtette még visz- szahozni a rádiót. Hiszen fel sem tételezzük, hogy Péter p Károly Béla leányfalui, Ger- Ő gely József tahi, vagy Klányi Ő József szentendrei lakosok Ő akarattal és nem feledékeny- őségből tartják maguknál ta- fvaly május, vagy október óta fa rádiókat. Ezért igazán nem } haragudhat meg senki! Leg­feljebb az, akinek talán éppen 'f ezért már nem jut rádió. Agárdi Péter f j Képviselőink a papírgyárban A városi tanács végrehajtó !í bizottsága értesíti a város la- ff kosságát, hogy Móricz Virág ^ országgyűlési képviselő már- ^ cius hó 10-én (szerdán) dél- ^ után /2 órakor a Szentendrei f Papírgyárban fogadóórát tart. „Ki féi jobban (Foto; Wolff) í A veloinngcM'rc kötelező! , Felhívom a szántóterület- ? tel rendelkező egyéni terme- > 'f lök figyelmet arra, hogy ^ 1965. évben kukoricát, siló- • £ kukoricát, csalamádét csak ff hibrid vetőmaggal lehet cl- f vetni. A hibrid vetőmag f (Martonvávári 48.) a Ter- 'f ményforgalmi . Vállalat hely­ig 'f beli cseretelepén szerezhető j 'f be, kétszeres kukoricamenjv 'f nyiség e’ lenében. A Marton- £ vásári 48. hibrid rövid te- fj, '.yészidejü, bőtermö és szá- ff razságtűrő fajta. Vetése vi- £ -lékünkön a nelyi let omlott ^ minőségű fajták helyett — f ió tulajdonságai miatt fel- s 'f tétlenül indokolt. ff Kérem az egyéni termelő- ff két, hogy a cseréket március Í 'i-\g okvetlenül végezzék ff el. Fáradságuk a magasabb : f terméshozamban megtérül. mm f ? Városi tanács vb mc­HIREK — Moziműsor. Ma a Fel­szabadulás Filmszínházban A füst című olasz filmet vetítik. Holnap a matiné műsorán a Kopaszok bandáját játsszák. — A város ügyeletes orvo­sa szombaton déltől hétfő reg­gelig dr. Göllner Pál körzeti orvos. — Nagy sikerű előadást rendezett Pócsmcgycrcn a KISZ-szervczet. A műsoron három egyfelvonásos vígjáték szerepelt. A sikert bizonyítja az is, hogy az előadást a nagy érdeklődésre való tekintettel meg kellet^ ismételni. /«gazdasági osztály Éleslövészet A városi tanács végrehajtó bizottsága értesíti Szentendre város és a szomszédos közsé­gek lakosságát, hogy március hó 8, 9, 10, 11, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 19, 20-án reggel 7 órától este 10 óráig a Cseresznyés völgyi—izbégi katonai lőtéren éleslövészetet tartanak. A lőtér határán felállított figyelmezetető táblák mögötti területre a megjelölt napokon belépni szigorúan tilos és élet- veszélyes. Tanácstagok fogadóórái Mihály Dénes március hó 6-án 15 órakor Szabadság- forrás út 24. szám alatti laká­sán, Páljános Adolf március hó 6-án 18 órakor Marx tér 18. szám alatti lakásán, Czi- kora Lajos március hó 6-án 17 órakor Püspöksor 16. szám alatti lakásán, Király Vince március hó 7-én 10—12 órá­ig Lenin út 53. szám alatti la­kásán, Csalogány János már­cius hó 7-én 15 órakor Strom­feld utca 4. szám alatti laká­sán, Benkovics György már­cius hó 8-án 13 órakor Ady Endre út 12. szám alatti laká­sán. Kerekes Pál március hó 9-én 18 órakor Bartók Béla út 26. szám alatti lakásán, Fáik Lajos március hó 10-én 17 órakor Görög utca 6. szám alatti lakásán, Szerencsés Jó- zsefné március hó 11-én 18 órakor Telep utca 8. szám alatti lakásán, ifj. Bencsát Já- nosné március 12-én 18 óra­kor a rendelőintézetben, Schuszter Gyula március 12- én 18 órakor az Elektromos Műveknél, Horváth Jenő már­cius 12-én 17-től 18 óráig Ady Endre út 70. szám alatti laká­sán választói részére tanács­tagi fogadóórát tart. Zsuzsi barátkozik Betegek az udvaron

Next

/
Thumbnails
Contents