Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-21 / 68. szám

1965. MÁRCIUS 21. VASÁRNAP K/Úi4ap 7 „Élő“ műanyag: a bioplaszt Századunkat a műanyagok évszázadának is nevezik tel­jes joggal, hiszen se szeri, se száma azoknak az eszközök­nek, amelyeket műanyagból készítenek. Az „élő” mű­anyagnak azonban természe­tesen semmi kapcsolata nincs az igazi műanyagokkal, sőt éppen azért használjuk az „élő” jelzőt, hogy szembeál­lítsuk a „holt” műanyagokkal. Nagyon jelentős biokémiai „újítás”-ról van itt szó. A gyógyászatban már régóta problémát jelen­tett, hogy a szervezet tönkre­ment, vagy elhasznált részeit a testtől idegen anyagokkal pótolják. A csonkolt lábak pótlására például fából, vagy vasból készült művégtagokat alkalmaztak. Legújabban az igazi műanyagokat is bevon­ták az orvostudomány fegy­vertárába. De kiderült, hogy bármilyen idegen anyagot használnak is fel a szervezet­be való beültetésre, hosszabb- rövidebb idő után valamilyen problémát okoznak, mivel a szervezet nem szívesen tűri meg őket. Tehát olyan anyag­ra volna szükség, amely a test­ből származik, elősegíti a szövetek regenerálódását, új sejtek, illetve szövetek kiala­kulását, majd feladatát be­töltve, bizonyos idő után „el­tűnik”, felszívódik. Kiderült, hogy van ilyen anyag, az állati és emberi szer­vezet kínálja, csak meg kel­lett találni az alkalmazás A fibrin formába öntése hetők. A fibrinporból, megfe­lelő eljárással azután olyan anyag készült, amely a min­dennapi értelemben vett mű­anyagtárgy készítési módsze­reivel — sajtolással, préselés­sel — megmunkálhatóvá vált. Az így nyert formadarab az­után vegyi eljárások után el­nyerte szükséges keménysé­gét, rugalmasságát, sőt arra is lehetőség nyílt, hogy a fel­szívódás idejét a szükséglet­nek megfelelően előre szabá­lyozzák. Az új típusú műanyag, tehát a bioplaszt, amely élő testből származik, és amelynek kok készültek, Hanem sok más idom, formadarab, különféle méretű lemez, tömb, léc, cső, film, de akár csavar, vagy szeg is. A tömbből, lemezből a szokásos mechanikai meg­munkálással (fűrészelés, esz- tergályozás, fúrás, reszelés), de esetleg egy késsel is, bár­milyen forma kialakítható. Természetes, hogy a beültetés­re váró bioplasztdarabot a műtét előtt épp úgy alá lehet vetni a szükséges sterilizálás­nak, mint bármely más sebé­szeti anyagot. A tudományos folyóiratok­ban igen sok közlemény fog­lalkozik a bioplaszt sikeres gyógyászati felhasználásával. Az eddigi eredmények való­színűsítik, hogy az orvostu­dománynak még számos más területén is használható esz­köze lesz, sőt az erre vonat­kozó kísérletek már folyamat­ban is vannak. Horti József ízületek újraképzésére alkalmas „műanyag” kupak az anyaga — mivel fehérje — felbomlik és újra beépül az élő szervezetbe, tehát mintegy új életre ébred „tetszhalott” állapotából. A bioplasztból azóta nem­csak az említett ízületi kupa­Kimustrált villamoskocsik Mit lehet csinálni a haszná­latból kivont villamoskocsik­kal? Buenos Aires hatóságai elárvereztették az ilyen villa­moskocsikat. Nagy részüket kereskedők vásárolták meg. Különösen a külvárosokban kioszkoknak használják őket és gyümölcsöt és hűsítő italo­kat árusítanak bennük. Mun­kások is vásárolták a kocsi­kat — lakás céljára. Minthogy pedig a fővárosban kevés a tanterem, néhány kimustrált villamoskocsit tanteremnek is felhasználnak. A NAGY SZT. BERNAT AlAGÚT j\t évig tartó munkála- U tok, után adták át a forgalomnak a Nagy Szt. Bemát hágó alatti közúti alagutat. Az út ezentúl egész évben használható lesz. A híres Nagy Szt. Bernát hágó (2454 m.) ugyanis biztonságosan csak májustól Októberig volt gépjárművekkel járható. Az alagút mindkét oldalán — összesen több mint 15 km hosszban — fedett út­szakaszokat készítettek az út behavazásának megaka­dályozására, valamint la­vina és kőgörgetegek elle­ni védelmére. Az úttest szélessége 7,5 m, két oldalt 0,73 m biz­tonsági járdákkal. A friss levegő befuvása a falban kiképzett függőleges aknák közvetítésével alul, csak­nem az úttest szintjén tör­ténik, a használt levegő el­szívása 'pedig a mennyeze­ten. Az alagútban, amelyet 3000 két sorban elhelyezett fénycső világít meg, 240 m- enként telefonkészülékeket helyeztek el, hogy baleset vagy hiba esetén az üzem- képtelen járművet a lehető leggyorsabban a következő kitérőig vontathassák. A megengedett sebesség 60—100 km/ó, előzni, meg­állni tilos. Ugyancsak tilos a gyalogos, kerékpáros, se­gédmotoros közlekedés. Forgalmának és biztonsági berendezéseinek vezérlése teljesen automatikus és a két bejáratnál elhelyezett vezénylő helyiségekben ál­landó felügyeletet is tarta­nak. Székely Miklós Napenergiával működtetett gépkocsi A képen egy 1912-es személyautót látunk, amely érdekes módon egyben a jövő egyik lehetséges gépkocsienergia­forrását is bemutatja. A régi modellt egy amerikai mér­nök 10 640 cellából álló napelemmel szerelte fel, s a nap­elemeket tartalmazó lapot a gépkocsi tetején vízszintesen helyezte el. A napelemek egy 72 voltos feszültségű akku­mulátort töltenek, s az akkumulátor egy napfényes napi töltés után 10 órás üzemeltetést tesz lehetővé. Az ilyen kocsiknak elsősorban napfényben gazdag vidékeken lehet jövőjük Mikor növekszik az agy? Megállapították a Califor­nia! Berkeley-egyetemen, hogy ha egy állatot arra kény­szerítenek, hogy értelmét gyakorolja, agyának sú­lya. megnövekszik. Azonos szülőktől származó patkányokat két csoportra osztottak: az egyik csoport­tal különféle lélektani kísér­leteket folytattak, vagyis kü­lönféle tevékenységre kény­szerítették őket, a másik cso­port élhette a maga zavarta­lan természetes életét. Haláluk után megállapí­tották, hogy az első cso­port agykérgének súlya 4.6 százalékkal múlta felül a második cso­portét. A Szellem-tó titka EGY RÉGI FESTMÉNY MEGOLDJA A REJTÉLYT Az Altáj hegységben van egy tengerszem, amelyet a helybeliek így neveznek: A hegyi szellemek tava. A tóhoz nehéz, csaknem járhatatlan és veszélyes út vezet. Azok a kevesek, akiik mégis eljutottak a partjához, csodálatos lát­ványról számoltak be. A tengerszem víztükre fö­lött gomba alakú felhő le­begett, s a párafelhőn át kékeszöld oszlopok látszottak, amelyek emberi alakokra hasonlítottak. A tóparti látogatókat hama­rosan rosszullét kerítette ha­talmába, volt aki egész életé­re megbetegedett. Elterjedt a nép körében, hogy „a tavat rossz szellemek lakják.” A kevés számú szemtanú között volt egy altáji festőmű­vész, Grigorij Csarasz is, aki Gurkin művésznéven alkotott. A tóparton színes vázlatot ké­szített, s bár a rosszullét őt is .utolérte, sikerült a képpel ; együtt hazavergődnie. f ! Később meg is festette „A S hegyi szellemek tavát”. Marslakó vagy ősember? A kép fél évszázada készült, mégis ez a festmény segítette hozzá a tudósokat, hogy a rit­ka hűségű színek elemzése alapján megfejtsék a Szel­lem-tó titkát. A víztükör fö­lötti párafelhő színskáláját megfigyelve a tudósok megállapítot­ták, hogy a helyszínen va­lószínűleg higany találha­tó. Ennek alapján expedíciót küldtek a tóhoz, amely való­ban higanyt fedezett fel ott. (APN) * Égő hegy Ausztráliában akkori hírlapíró vulkánná . minősítette az égő hegyet, de hamarosan akadtak kételke­dők, akik arra hivatkoztál:, hogy a hegynek nincs krátere. _ Valóban kiderült, hogy nem t tűzhányóról van szó, hanem Í igen érdekes egyedülálló je­lenségről: szénréteg ég a hegy í belsejében. Az első felfedezés 2 óta nemegyszer megtörtén;. í hogy lángok csaptak ki a 5 hegyből, de ma már általában ; csak füst tör elő a hegy szik- í léi, hasadékai közül. A geoló­gusok szerint a szénréteg égé- í se már a vége felé tart, a tűz 2 most a felszín alatt 150 méter- ! rel ég, de bizonyosra vehető, ; hogy még néhány nemzedé- ; ken keresztül az Égő hegy, í amiként a Mount Wingen-t ; általában nevezik — egyike $ lesz Ausztrália legérdekesebb ! természeti jelenségeinek. FUTOTT ABLAKOK Képünkön: a fergánai rajz j, Egy amerikai üveggyár 4 olyan ablaküvegek gyártását g kezdte meg, amelyet villa- g mos huzalok hálózata fut át, j anélkül, hogy az ablak fény- í áteresztését akadályozná. Ez ^ egyben a legjobb módszer ali- ^ hoz, hogy az ablaküvegek be- í fagyását meggátolja. j Az Üj Dél-Wales államban ! lévő Mount Wingen-ről 1828- ! ban jelent meg az első hír- ladás, amely akkor nagy szen- í zációt. keltett Sydneyben. Az rajz egy ilyen tehetős embert \ ábrázol. Hajából különböző | apró szerszámok állnak ki, amelyek közül némelyik talán dísz gyanánt szolgált, az övé­ben pedig alighanem kedves bunkóját látjuk. (L. T.) fék”, s miután az állati bő­rökből készült öltözékeknek általában nem volt zsebük, az ősember nem zsebre rakta különböző apró használati tárgyait, hanem — a frizurá­jába. Nekünk tehát az a vé­leményünk, hogy a fergánai ÉRDEKES LELETET talál­tak Üzbegisztánban, Fergána közelében. A felfedező, Geor- gij Sackij műkedvelő archeo­lógus a neolit-korból való bar­langrajzot talált, amely szét­tárt karú emberalakot ábrá­zol. Törzsét derékban víz­szintes vonal szeli ketté, fe­je körül pedig kör van, amely­ből rövid sugarak indulnak ki. Hát ez vajon mi lehet em­berünk fején? Talán légmen­tesen záró sisak, amelyen an­tennák vannak? Az, hogy két keze és két lába van, rendjén való, de mi lehet az ott a há­ta mögött? Talán valamely, a repüléshez szükséges alkal­matosság? A KÉRDŐJELEK, amelyek egyúttal feltételezésekre utal­nak, tudósoktól származtak. Egyes tudósok ugyanis emlé­keztettek rá, hogy hasonló raj­zokat találtak 1956-ban a Sza­hara központi vidékein is. A szakemberek egy része azt ál­lította: ezek a rajzok — űrha­jósokat ábrázolnak, akik há­romezer esztendeje látogattak Földünkre. A LELETNEK azonban van egy sokkal kevésbé fantaszti­kus magyarázata is. Tud­juk, hogy a neolit-korszakban a borbély mesterség még ko­rántsem állott olyan magasla­tokon, mint napjainkban, hi­szen még olló sem volt. Ám a hajjal valamit akkor is kel­lett csinálni, ezért „felfésül­módját. A vér az, amely tar­talmaz ilyen anyagokat! A véralvadás tanulmányozása, az ebben szereplő anyagok megismerése adta meg a lehe­tőséget a biológiai műanyag kidolgozásához. Hosszú, kitartó laboratóriumi munka í eredményeként sikerült tisz-j tán előállítani a véralvadás-! ban nagy szerepet betöltő ún.! fibrint. Először, mint lyuka-! esős állományú fibrinsziva-! csőt alkalmazták, főként vér-; zéscsillapításra, különösen az 5 általános és agysebészetben. - Később fibrinkocsonyát ké-í szítettek belőle, amelyet szú-! rőpapírra szétterítve, majd! préselve, mint lemezt alkal-> mázták sebek borítására,; vagy az idegsebészetben azí agyhártya pótlására. A kö-! vetkező lépésként fibrinport, készítettek belőle, amely jól! segítette a vele kitöltött seb-; üregek gyógyulását. í Az új anyag iránti érdeklődés különösen nagy volt az orto-; pédsebészek részéről. Mind ez' ideig megoldatlan probléma j volt ugyanis az ízületi bántál-; mák miatt tönkrement ízű-] letek újraképzese, amely az; ízületében merev végtag moz­gási képességének a vissza­adását jelenti. A korábbi — erre a célra használt — fém­kupakok nem váltották be a; hozzáfűzött reményeket. Üj feladatot vetett fel tehát az élet a fibrinpor előállítójának, Gerendás Mihály Kossuth-dí- jas kutatónknak, mégpedig az anyag olyan átalakítását, melyből szilárd, megmunkál­ható „idomdarabok” képez­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents