Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-20 / 67. szám

1965. MÁRCIUS 2«, SZOMBAT "ifth'tafi :* MUNKATÁRSUNK - A NÖVÉNYVÉÜÖSZER AZ EMBERT IS VÉDENI KELL VIGYÁZAT - MÉREG! PEST MEGYEI KEZDEMÉNYEZÉS 15 éves Dunaújváros Ez az idő,------------------------- történel­mi mértékegységgel más váro­sok életében néhány perc csu­pán. Itt ez az egész történelem. Es a város 15 éve szemléltető­en dokumentálja az ország tör­ténelmének utolsó 15 eszten­dejét is. Csak itt minden ké­zenfekvőbb, érthetőbb. Na­gyobbak a fények és mélyeb­bek az árnyékok is. S ok hely — kötetek hosszú sora — kellene e tizenöt év történelmének megírásához. Tanulságos és hasznos mun­ka lenne. Tanulságos, mert felszabadult ország első nagy teherpróbája volt ez. Először és minden előzmény nélkül vállalkoztak itt arra, hogy év­századokat megkerülve, egy évtized alatt építsenek várost, egy hatalmas és jelentős ipari létesítményt, és ami ennél több: az ország minden tájá­ból idesereglett, főként parasz­ti, de lumpenelemekböl is, egységes, fegyelmezett város­lakó közösséget kovácsoljanak. Nem lelkendezni akarok, hisz lelkendeztünk rajta éppen eleget, akkor is, amikor nem sok ok volt erre. Itt nem tör­tént emberfeletti csoda. Az or­szág összefogásából új város született egy néptelen fennsí­kon és az élet túlszárnyalta a terveket is. Eredetileg csak egy vasmüvet és a hozza tarto­zó munkáskolóniát tervezték ide. Aztán a város gyors tem­póban ön törvényei szerint kez­deti fejlődni. Az ide települt emberek feleségei munkaalkal­makat követeltek. így gyorsan az eredetileg kikötőnek terve­zett épületben ruhagyárat ren­deztek. be. Hamarosan, egy, íe- hérnemügyár, majd égy. szöf’ő- üzem is. kévésnek bizonyult. Közben születtek a gyerekek, iskolák, bölcsődék kellettek, egyre több orvos, pedagógus. így a szerény tervek helyett mára egy komoly nagyváros keletkezett a kis munkáskoló­nia helyén. 12 * * 15 12 000 ember megélheté­sét biztosít­ja, de már ez a munkaalkalom is kevésnek bizonyult. Meg­épült hát a szalmacellulóz- gyár — hétszázmilliós beruhá­zással! — melyhez hamarosan a papírgyár is felzárkózik. Épül a hideghengermű, fejlő­dik. növekedik a hatalmas gyáróriás. Az idén adják át Európa egyik legmodernebb egészségügyi intézményét, az 500 ágyas, új kórházat. Közel 9000 lakás épült fel eddig. Ja­va részében távfűtéses és me­leg víz szolgálja a lakók ké­nyelmét. 15 év. .. mintha tegnap lett volna. Az egyik leghitelesebb tanú dr. Weiner Tibor Ybl- dijas mérnök. 1950. január Iá­én kapta meg a megbízatást a város építésére. Ma is a város főépítésze. 58 éves. Épített Németországban, Chilében és a Szovjetunióban. Húsz évig vándorolt a világban. Barátja volt Pcbló Nerudának, szemé­lyesen ismeri Picassót, La Corbusiert és Niemeyer brazil építészt, aki Brasiliát tervez­te. Ha a városról beszél. meg­változik a hangja, mint az apáé, aki megemberesedett fiáról emlékezik: — Nagy idők voltak . . . Mint a megszállottak, ágy dolgoztunk. Legnagyobb hajtóenergiánk c hit volt. A hit abban, hogy itt valami óriási dolog történik. Így az­tán nem csoda, hogy az első rendezési terv .3 hónap alatt elkészült és március húszadi­kán jóvá is hagyták — meséli majd kissé kesernyésen teszi hozzá: — Ma ez a munka és a tervek útja talán három évig is eltartana. Dunaújváros tágas utcáit járva a figyelmes szemlélő az épületekből leolvashatja a város és egy kicsit az ország történelmét is. Az első házak magános, elegáns épületek, kissé hasonlatosak a réei eme­let« villákhoz: Tágas par­kokban áiinak, nagy abiuka- iakal a napois eg mjak leié fordulnak. A dunauj városaiak „kockák”-nak és „bivaly”- oicnak nevezik őket — ú iáivá formájukra. A politikai elet dogma dzmusát, egy zártabb, merevebb és kevésbé őszin­tébb világot tükröznek — az építőművészet sajátos for­manyelvén — a Vasmű út ormótlan kisablakos kaszár­nya sorai. Az itteni lakások szükek, kényelmetlenek; A rosszul értelmezett szocia­lista realizmus annak ide­jén nehézkes tulipánnal dí­szített erkélyeket is aggatott rájuk. Talán szerencse, hogy ezek az egyáltalán nem ide­való, álnépi díszek, építési hibák folytán sorra lepotyog­tak. Egyes házak olcsó eszkö­zökkel, stílustalan klasszi­cista jegyeket viselnek. Az 1953-as évek megtorpanását, amikor a várost tulajdonkép­pen halálra ítélték az úgy­nevezett technikumi negyed házai jellemzik. Dísztelen épületek ezek. Néhány éve került csak rájuk vakolat és egy részében az idén kezdték csak meg a gáz és a távfűtés bevezetését. igazán 1957-ben indult fejlődés­nek. Ekkor egyértelmű határozat született a város nem reklámszerű, ha­nem egészséges fejlesztésére. Felépítették a meleghenger­művet, megkezdték a hideg­hengerművet és folytatták a lakásépítkezéseket is. Az új házak már új kort tükröznek. Színes, modern épületek, nagy ablakokkal és a mai technika minden . kdnyebnéyel. Ezek már . középblokkos. ,illetve nagypaneles építkezések, az újabbak elemei már házgyá­rakban készülnek, ahonnan egy darabban kerül ki a kész fürdőszoba, vagy konyha. A legyjabb tervek már merész­alkotó fantáziáról tanúskod­nak. Ez az építészet prakti­kuma mellett már esztétikai örömet is akar nyújtani az új város egyre igényesebb lakói­nak. A tanácselnök 12 esztendő óta Tapolczai Jenő. Az utóbbi években nem kisebb embere­ket fogadott, mint Szukarnó indonéz elnök. Hruscsov. Ti­to. Pittermann osztrák al- kancellár és a világ szinte minden tájáról érkező dip­lomatákat és érdeklődőket Tagja a városok világszövet­sége végrehajtó bizottságá­nak. nemzetközileg ismert ember. .. 12 évvel ezelőtt egy kicsi szobában működött a tanács. Akkor a fő probléma az volt, hogy megtanítsák az embere­ket az udvarokban felállított poroló használatára, leszoktas­sák őket az erkélyeken tartott háztáji állattenyésztésről. Nagy eredménynek számított, hogy meg tudták óvni az első kis rózsakerteket. elmúlt ötven­éves. Most szerzi meg d jogi diplomát. Egyetlen vá­gya: — Szeretnék itt lenni a hu­szonötéves évfordulón is ... Akkorra talán elérjük a nyolc­vanezer lakost is ... Vagy ta­lán ... — és az elnök álmo­dozik ... De ezek az álmok nem fan­tazmagóriák. Az itt élő embe­rek szemeláttára valósult meg az, amiről 15 évvel ezelőtt mindenki azt mondta, hogy álomnak is merész. 15 évvel ezelőtt néhány mérnök gyúrta még csak a fennsík sarát. Majd megjelent a teremtő emberek sokasága és segítőtársuk, a gép. Az álomból valóság lett. 44 000 ember él itt Mindegyik egy- egy érdekes sors. Eldugott ta­nyákról, nyomortelepekről, a legsötétebb tudatlanságból ér­keztek ide. Belekerültek ebbe az emberi'ormáló nagy mun­kába. Aki nem bírta a tempót, azt kirostálta ez a forrongó élet. Kezdetben az ököl jog, majd a kemény szigor, később a meggyőző szó, végül is a vá­rost sajátjuknak valló embe­rek egészséges lokálpatriotiz­musa volt a fékje a garázda­ságnak. Ez a város magából termelte ki vezetőit. Nem rit­ka, hogy a Vasmű vezérigaz- tójára rákiált egy gépnél dol­gozó munkás: — Szervusz Ambrus ... Mert . Boróvszki Ambrus együtt kezdett az itteni embe­rekkel, vasmunkásból lett ve­zérigazgató, ma már gépész- mérnök. Nemrégen miniszter- helyettesnek nevezték ki, de visszajött. Csak itt érzi jól magát, ahol minden kő, épü­let és gép egy-egy emlék, egy- egy mérföldkő. 15 év. ennyi a város törté­nelme. És akik a történelmet szerszámmal, ceruzával fel­rajzolták erre a néptelen du­nai tájra, ma is itt élnek és alakítják. formálják tovább saját történelmüket. Ez a munka, mint az elmúlt évek­ben is. úgy most sem konflik­tus mentes. De a konfliktusok­ból. harcban születik az új. tehetséges, fiatal dunaújvárosi új­ságíró cikkében olvastam ezt a kedvesen hi­valkodó mondatot: „Dunaújváros, új város a Duna partján. Negyvennégy­ezer lélek és ugyanannyi szív ...” Azt hiszem, ez nagyon sokat elmond a lényegből... Megalakultak már a nö­vényvédő brigádok, megkez­dődött a vegyszeres védeke­zés a növényi kártevők el­len. Gyors, olcsó és hatásos ez a modern technológia. Szakszerűtlen és gondatlan kezelésük azonban számta­lan balesetnek lehet a for­rása. Valamennyi növény­védőszer az emberi szervezet­ire mérgező hatású anyago- | *kat tartalmaz. A LEGNAGYOBB VESZÉLY A növényvédőszerekkel fog­lalkozók jól ismerik ezt a felírást a göngyölegeken: vi­gyázat, méreg! De nem min­den dobozon, papírzsákon olvasható a figyelmeztetés. Ebből sokan azt a téves következtetést vonják le, hogy a szer teljesen ártalmatlan. Hagyják szétszóródni a rak­tárakban, az udvaron, s min­denekelőtt az aprójószágokat teszik ki a pusztulás veszé­lyének. A növényvédőszerek egy részénél ugyanis a benne levő hatóanyag nem okoz közvetlen és gyors bántalma- kat. hanem felraktározódik az emberi, állati szervezet zsír­szöveteiben. A növényvédőszerekkel tehát úgy kell bánni, mint a legdrágább orvossággal. Az is valóban, a fák növények orvossága. De érték is, amit szétszórni, elherdálni sú­lyos felelőtlenség. A növényvédőszerek fel­használósa során a legna­gyobb veszély abban van — mondja dr. Josepovits Gyula, a Növényvédelmi Ku­tató Intézet osztályvezetője —, hogy az emberek nem is­merik vagy lebecsülik a ve­szélyt. S ebből származott nem egy súlyos kimenetelű mérgeződés az utóbbi évek­ben. PEST MEGYÉBEN ? Megyénkben az elmúlt , év­ben ■v.miftdössze" három könnyebb lefolyású mérge­ződés volt. Ez jórészt an­nak tulajdonítható, hogy — elsőként az országban — Pest megyében szervez­ték meg a vegyszerek fel- használásának szaksze­rű ellenőrzési rendszerét. A szervezet működését dr. Kádár Tibor, a megyei tanács egészségügyi osztályának he- 'yettes vezetője irányítja. A gyakorlati ellenőrzést a járási főgyógyszerész, s a hozzá beosztott három-nésy gyógyszerész végzi. Hatáskö­rükbe tartozik a kereskedel­mi hálózat és valamennyi vegyszert felhasználó 'szerv, gazdaság, vállalat ellenőrzé­se. De nemcsak ellenőriznek, hanem tanácsokat is adnak, szükség esetén pedig ható­sági intézkedéssel kötelezik az érdekelteket a vegyszerek kezelését és felhasználását szabályozó rendeletek be­tartására. Ezenkívül egyik legfontosabb teen­dőjük a méregkezelői tanfolyamok szervezése. Jelenleg mintegy négyszáz ember kiképzése tart a me­gyében. Eddigi munkájuk során fel­mérték a megye mezőgazda- sági üzemeiben a vegyszerek tárolásának, kezelésének és felhasználásának helyzetét is. A legnagyobb hiányosságok, főként a termelőszövetkeze­tekben, a „méregraktárak” kö­rül vannak. A raktárak csaknem hat­van százaléka nem meg­felelő. j A 222 méregkezelő raktáros ! közül 131 nem végezte el az előírt tanfolyamot. A raktárak felében helytelen csoportosí­tásban tárolják a vegyszere­ket. Számtalan esetben egyéb anyagokkal együtt: takar­mánnyal, burgonyával, almá­val, stb. A GÖNGYÖLEG IS MÉRGEZ! Sok veszélyt rejt magában a göngyölegek felelőtlen keze­lése is. A göngyölegek egy ré­(Tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt ünne- j pélyes külsőségek között meg­nyílt a váci országút mellett az alsógödi élelmiszer-kisáru- ház. A modern, egymillió fo­rintos beruházással létesített új épület a Dunakanyar egyik legszebb kiskereskedelmi egy­szét visszaveszi a kereskede­lem, a többit el kell ásni, meg kell semmisíteni. Bármilyen tetszetős is a doboz, vagy egyéb göngyöleg, hazavinni nem szabad, mert könnyen megmérgeződhet tőle a család. A védőruhák és felszerelé­sek körül is súlyos mulasztá­sok tapasztalhatók. Sok he­lyen vagy nincs, vagy rosszak. Egyesek meg hazaviszik mos­ni, tisztítani. A ruhák, fel­szerelések tisztításáról minden esetben a gazdaság köteles gondoskodni. Az is előfordult korábban, hogy nem tartották be a kötelező várakozási időt a védekezés és a szüret kö­zött. Ezzel viszont a fogyasz­tókat teszik ki veszélynek. A vegyszerezett területen figyel­meztető táblákat kell elhe­lyezni, nehogy a gyanútlanul arra járó gyerekek egyenek a frissen permetezett gyümölcs- | bői. Általában a védekezés megkezdését jelenteni kell a tanácsnak, hogy az idejében ! megtegye a szükséges óvóin - I tézkedéseket. i Ferencz Lajos csak telket juttatott az épít­kezéshez, de 200 ezer forin­tot is megszavazott a község- fejlesztési alapból. Alsógöd lakossága nagy örömmel fogadta a kisáruház megnyitását, amit bizonyított az első órákban elért nagy forgalom is. Ősz Ferenc A \ a-.mű A város Az elnök Egyik Megnyílt az alsógödi élelmiszer kisáruház ségc. A községi tanacs nam­P. R. Mindennél drágább: az emberélet a z elmúlt év június 16-án ifjú Benedek Árpád 19 zl éves technikus munkahelyén, a Mechanikai Mü­vekben, önként vállalt késő esti túlmunka közben erős áramütés következtében meghalt. Halálának története van. Mégpedig olyan törté­nete, amely nem a tragikus napon, az 1600 kondenzá­tor nagyon sürgős, darabonkénti lemérésekor kezdő­dött. Az ifjú technikus halála mögött súlyos felelősség húzódik meg. Arról a Schering típusú mérőhídról van szó, amit Kovács Elemér mérnök, mint a meó és a kísérleti üzem vezetője, a FAKO-üzemben munkába állított, és amelyen naponta, rendszeresen ellenőrző méréseket végeztetett. Mégpedig azután tette ezt, hogy a Beloian­nisz Híradástechnikai Gyárból beszerzett és a labora­tóriumi követelményeknek nem megfelelő gépeken ja­vításokat végeztek, de a műszerészcsoport vezetője, Gergely Lajos továbbra is alkalmatlannak tartotta a gépet sorozatmérésekre. S nem ő volt az egyetlen, aki figyelmeztette a meó vezetőjét erre. Csabai Sándor mérnök, a gyár munkavédelmi felügyelője is közölte vele: nem ad engedélyt megfelelő mérőberendezések felszerelése nélkül, a mérőhíd üzembe helyezésére. De azután, hogy Kovács Elemér megígérte, két napon be­lül védőketreceket készíttet, beleegyezett abba, hogy addig is mérjenek. / "~gy kezdett dolgozni a Schering-hid, amely az erős­áramú villamosberendezésekre vonatkozó érintés- védelmi és földelési szábványrendelkezéseknek több szempontból sem felelt meg. Es dolgozhatott, mert üzemben tartását a gyárban senki sem tiltotta meg! Még a munkavédelmi felügyelő sem. Pedig ő ismerte veszélyességét, de az első tilta­kozás után, a havi szemléken már elfeledkezett róla, a berendezés tomíbbi sorsát, nem kísérte figyelemmel. Kovács Elemér nagy szaktudású, szorgalmas em­ber. Mint mérnök, kifogás nélkül végzi munkáját már hat éve a Mechanikai Müvekben. Munkaszeretete azonban nem mentő körülmény, éppen azért, mert nagy szakértelemmel párosul. Igaz, azért adott az em­lékezetes napon utasítást a kondenzátorok sorozatmé­résére, mert ettől függött nemcsak a Mechanikai Mü­vek, de másik, vele kooperáló két üzem folyamatos munkája is, s ha a gyártást nem folytatják, nagy kár ■: keletkezhetett volna. > rje semmilyen nagy kár nem mérhető azzal össze, ',f * * amit egy ember él-lének értéke jelent. Ezért emelt vádat a Budai Járási Ügyészség Ko- j vács Elemér és Csabai Sándor mérnökök ellen. A Pest Vidéki Bíróság pedig ezért állapította meg: ők idézte*- í elő a fiatal technikus halálát. A szakvélemények es J tanúk vallomásának mérlegelése után jogos volt az in í dokolás: a tragikus szerencsétlenség nem következne \ tett volna be, ha ők ketten teljesítik kötelességüket. ^ Ezért kaptak büntetést: Kovács Elemér egy év és négy- í havi börtönt. Csabai Sándor pedig nyolchavi, próba- $ időre felfüggesztett börtönt. a z ítélet nem jogerős, mert a vádlottak enyhítésért \ Ál fellebbeztek. Mégis intő példa: az emberélettel £ nem lehet felelőtlenül gazdálkodni! í | <h. f. p.) \--------—■.XXXV-.X'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXN'.XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXNW.XXXXXXXXXXXXXVXXXXXVO.'e^ í í

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents