Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-19 / 66. szám

1965. MÁRCIUS 19, PÉNTEK 3 ^\\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\V\\\\V«V\\\\^^^ | 10 négyzetméter lelkiismereílenséfl j és az orsó tündéi é &aját szemevei akarja látni a lelkiismeretlenséget. Helyes, igaza van. Tessék csak várni, rögtön talá­lunk. A művezető otthonosan lépked és fürkész a kör­hurkoló gépek között, miközben én csak arra vigyázok, hogy össze ne kuszálódjam a fonalak, készülő kelmék szövevényében, s nehogy lemaradást okozzak az üzem­résznek ügyetlen botladozásommal, vagy pláne: üzemi balesetet. — Megvan! — kiált egy rövid perc múlva, — ime! — mondja diadalmasan. Holott tulajdonképpen bosz- szankodnia kellene, hogy ilyen gyorsan hibát talált. L eUciismerellenségben ilyen csinosát még sohasem láttam. Karcsú, nevetős, nagy, kék szeme van. — Joli vagyok ... — Ne oda tessék nézni, hanem ide a gépre. Gyere csak ide te is Joli! Mi ez itt, tessék megmondani? — Tűtörés. ... — rebegi Joli szemérmesen. — Tü- csik... — teszi hozzá. — Nem vettem észre. — Ugye, ezért szoktatok kikapni? Es megmutatja, hogyan keletkezik a „vastag szál” a kelmében, ha törött tűvel szalad körbe a fonál tovább, s megmutatja a kötéshibát, amelyet egy másik kis al­katrész a „kefe” okoz, ha véletlenül megáll és nem köti le a befutó szálakat. Ha a dolgozó még idejében észreveszi a tűtörést, a kefe megállását, fel lehet bon­tani a kötést, ki lehet javítani a hibát: ha későn: a kö­téshiba benne marad a kelmében, s majd csak. a ja­vítórészleg szépít a bajon — kézi munkával, nehézke­sen. De az így javított kelméből már csak másod-, vagy harmadosztályú áru készül. A képet meg lehet örökíteni: Joli a tettes s a kelme Sí az áldozat, rajta mintegy 10 négyzetcentiméicr nagyságúi „seb”, melyet a tettes lelkiismeretlensége, fi­gyelmetlensége ejtett. És alá lehet írni, hegy az ilyen „bűncselekmények” százezer forintos károkat, minőségi romlást okoznak a Váci Kötöttárugyárban. A művezető méltányos. — Azt ne írjuk. A minőségi romlást más is okoz­za. A fonál már a fonodában szennyeződhetik. Beola­jozhatja a kelmét a gép. egy elővigyázatlan lakatos; le­het az is, hogy nem sikerült a festés. Ha többször tör tűt a gép a megengedettnél, az is bajt csinál. Írjuk ta­lán, hogy hozzájárul Joli a. minőségi romláshoz... Azt mondja, hogy igyekeznek segíteni mindezeken a bajokon. A versenyvállalások, felajánlások itt a gyár­ban elsősorban a minőség javítására történnek. Minőség, verseny, százalék, százezer forint... jt" zér orsó p'é'tég a tévégöben, itt nem. jó beszélgetni, I-J itt egy tekintet száz szónál többet ér. Joli az orsók tánca közben néha az ujjara néz. Összemosolyog kari­kagyűrűjével. A nevelésre szoruló ifjú üzemi munkásnő, kit imént lelkiismeretlenségnek neveztünk, tündér talán a maga háztáji birodalmában. — Mit főztél ma — kérdezi tőle este az ifjú férj —, te orsó tündére! Am nem nézi el a minőségi romlást, s kivágja az elrontott ételt, miközben igy kiált: — Ezért vettelek el, te bestia! O tt kell lenni lélekben is, hol dolgozik az ember — ez a tündérségnek is a titka. (andrás) Zöldségtermesztési tanácskozás A Magyar Agrártudományi Egyesület Kertészeti Társasá­ga március 22-én, délelőtt 10 órai kezdettel Budapesten, a Technika Házában zöldségter- mesztési tanácskozást rendez, amelyen a zöldségtermesztéssel toglalkozó tudományos és gya­korlati szakemberek vesznek részt. A tanácskozáson dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főisko­la rektora tart előadást. A zöld­ségtermesztés fejlődésének irá­nya a külföldi tapasztalatok alapján címmel. Ezenkívül tá­jékoztató hangzik el a szerző­déses zöldségtermeltetésről, és felvásárlásról, a konzervipari zöldségszükségletről, a zöldség- export fejlesztésének lehetősé­geiről, és a zöldségtermesztés problémáiról. GYERMEKPIZSAMA - KÖTÖTT KELMÉBŐL Újfajta gyermekpizsamák készülnek a Mosonmagyaróvá­ri Kötöttárugyárban, a szoká­sos pamutszövet helyett diva­tos kötött kelméből. A kötött anyagot előbb fehérítik, ez­után a Pamutnyomóipari Vál­lalathoz küldik, ahol henger­nyomással ötféle színben kü­lönféle mintákkal díszítik. Vé­gül a Mosonmagyaróvári Kö­töttárugyár konfekcionáló üze­mében varrnak pizsamát a szép színes anyagokból. Ne­gyedévenként 13 000 kötött gyermekpizsama kerül ki a mosonmagyaróvári gyárból. A Pest mcgTci Tanács Közlönye legújabb száma két fontos ta­nácshatározatot közöl a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság első félévi munkatervé- ről és a megyei tanács 1965. évi gazdasági tervéről. Ezt kö­veti a végrehajtó bizottság öt határozata a -Pest megyei -süúi- házak és mozik munkájáról; az 1965. évi helyiipar-politikai terv jóváhagyásáról; a rét- és legelőgazdálkodással kapcsola­tos feladatokról; a tavaszi me­zőgazdasági munkákra vonat­kozó intézkedési tervről és a felvásárlási tervek értékelésé­ről. Végül tanácsrendelet­mintát tartalmaz a köztiszta­ság megvalósítására vonatkozó községi tanácsrendeletek alko­tásáról. 6—11, G—22, G—3B és a Brojler A számok „titkát“ feltárta a gödöllői kisállattenyésztö tudományos munkatársa Nyílegyenes drótkerítés fut a műét mentén. Mögötte tar­ka épületek, színben és for­mában változatosak. A Gö­döllői Kisállattenyésztő és Kutató Intézet központi tele­pe ez, ahol a jövő tyúkhib­ridjeit „gyártják”. Tavaly már hírt adtunk arról, hogy készülnek a „prototípusok”, így hát a „sorozatgyártás” iránt jogos a kíváncsiság. A tyúktenyésztési osztály egyik tudományos munkatár­sa, Suska Alfréd nyomban rá­tér a tárgyra. Mint Ismeretes, osztá­lyunknak az a célja, hogy korszerű, nagyüzemi tyúkhib­rid fajtákat állítsunk elő. E téren két irányú kísérleti és nemesítő munkát végzünk. Nagy tojás hozamú tojó hib­rideket és hústermelő Broy- ler típusokat kívánunk adni a népgazdaságnak. — Vannak már gyakor­lati eredményeik? —- Igen. A G—11-es, G— 22-es, G—33-as és a G—456- os hibridjeinket már a ter­melő üzemek is kezdik meg­ismerni. Az első három szám tojó hibrideket, a negyedik pedig hústermelő hibridet je­lent. — Megtudhatnánk, hogy mit „rejtjeleznek” ezek a titokzatos számok? — Ö, természetesen. Nincs semmi boszorkánysá” sem a mi munkánkban. A G—lt-es fojó hibrid Leghorn I. törzs­ből származó kakasnak és a Susex I. törzsből származó to­jónak a keresztezése. Kis tes­tű, 2,1—2,3 kiló súlyú, évi 240—260 tojás termelésére ké­pes egyedeket jelez ez a szám. A G—22-esről is ezt mondha­tom, de azzal a különbséggel, hogy itt Leghorn II. kakas és Rhode Island II. tyúk keresz­tezéséről van. szó. — Nem a már híres Nik- csikhcz hasonlítanak ezek? — Van valami hasonlóság köztük, de mégsem arról van szó. Míg az egyébként kitű­nő Nikcsíknek mészfehér hé­jú tojásai vannak, addig a mi hibridünk krém színű tojást tojik. Ezzel kapcsolatban ugyanis utalni kell arra, hogy a háziasszonyok inkább a sö- tétebb héjú tojásokat kedve­lik. — S a G—33? — Ez már valamivel na­gyobb testű, átlag 2,5 kiló súlyú, évi 230—240 tojás ter­melésére képes hibrid. Noha valamivel kisebb a tojásho­zama, azt hisszük, hogy en­nek az elterjedésére számít­hatunk leginkáb. Rhode Is- >ondi III. kakas és Susex III. tojó keresztezése a G—33-as és barna héjú tojásokat ter­mel. — „ tojás színe miatt vélik kapósabbnak ezt a hibridet? — Nemcsak amiatt, sőt nem is elsősorban amiatt A budapesti Sasad Tsz-ben, ahol nagyüzemi fajta összeha­sonlító tartási kísérleteket folytatunk, a G—33-as vált be. Legtöbbet tojt kevésbé kedvező körülmények kö­zött is. Ugyanakkor számíta­nunk kell arra is, hogy a ház­táji baromfiállomány pótlá­sáról is nekünk kell gon­doskodnunk. Ez az igénytele­nebb fajta, a maga nagyobb testsúlyával bizonyára sikert arat. Ezután újabb érdekes és ugyancsak kecsegtető ered­mény, a magyar Broyler ke­rül szóba. Hazánkban még nem eléggé ismert, többnyire csak a nagyüzemekben al­kalmazott hústermelő mód­szer a brojlerozás Nálunk ugyanis ősidők óta a ve­gyes hasznosítású baromfi fajtákat tenyésztették, s csak az utóbbi években került előtérbe a. specializálás. Aminthogy külön tojáster­melő típusokra volt szük­ség a nagyüzemi tojásteime- léshez, ugyanúgy külön hús­termelő típusok kialakítása is elkerülhetetlenné v^lt. A SZAKMA KAMASZA! Kollégista lányok Győzött a második Bizonyítvány és választás Nyíregyházától Paksig MUTATÓS ÉPÜLET: vala­ha magánszanatórium volt. Már régen nem az, hanem a nagykőrösi Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskola leánykollégiuma, ötvennyolc lány él itt, a fiúk, kilencven- hárman vannak, a város más részén rendezték be második otthonukat. Mert második ott­hon ez. Nemcsak az itt eltöl­tött idő teszi azzá, hanem a körülmények, az ízléses, szép berendezés, a nevelők áldoza­tos-kedves munkája, a tanuló­szobák csendje, a társalgó vi­dám zsivaja. A tanulószobákban csend van .. IPARI TANULOK is van­nak itt, a szakközépiskolások úgynevezett 5 + 1-es oktatás­ban vesznek részt, de az egy nap gyakorlaton túl, az öt nap i elméleti munka alatt géptan, laboratóriumi tevékenység je- I lenti elmélet és gyakorlat szo­ros kapcsolódását. Érettségi ás szakmunkás-bizonyítvány: — Szép munka, és nehéz. Kamaszlányok, sok a gond ve­lük. öröm, hogy dicsérik őket mindenütt, viselkedésüket, szorgalmukat. Nemcsak a szakmát kel] hogy elsajátít­] kai, akik korban és tanulmá­I nyaik'ban még kamaszok, de ! tetteikben, magatartásukban ! már: felnőtt, felelős emberek. © — A FÉLÉVI EREDMÉ­NYEK alapján újjáválasztjuk a diáktanácsot — mondja Kiss Lajosné —, csakis a jó tanulmányi eredmény ad er­kölcsi alapot arra, hogy ,egyenlők között elsők” le­hessenek. A munka eredményességét bizonyítja, hogy a valamikor itt lakó ipari tanulók között ketten tértek vissza — szak­oktatóként, Az iskola elvég­zése után valamennyien visz- sza mennek a szerződtető vál­lalatokhoz, nincs közöttük olyan, aki ott hagyná a szak­mát. És még egy: a KISZ aktívái a munkahelyen is to­vább dolgoznak, a mozgalmi munka neatcsak addig tart, míg az iskola padját koptat­ják. Csak tanulásról, munká­ról lenne itt szó? — Dehogy — tiltakozik mo­solyogva Berta Anikó, a diáktanács kultúrfelelőse. — Vasárnap moziba megyünk, negyvennél több színházbér­letünk van, Kecskemétre já­runk. Tábortűz, szalonnasü­téssel, az iskolában klubnap, szellemi vetélkedőkkel, az osztályok külön-külön műso­raival. Szakkörök is működnek a Negyven színházbérletünk var — mondja Berta Anikó (Foto: Gábor) kollégiumban: népi tánc, ház­tartási és — bélyeggyűjtő szakkör. Mert ez utóbbit úgy látszik, a lányok is ugyan­olyan szenvedéllyel űzik, mint a fiúk. A tanulószobákban min­denütt csend. Könyvek, füze­tek, ahogyan ez már szokás. i Tanulnak. A fényképezőgép | láttán azonnal a hajukat igaz­gatják. Majd nevetnek. A szakma kamaszai, lányok, vi­dámak. Tudják mindannyian, a szakmában s az életben is a kamaszkor után mi követ­kezik. És mert tudják — ké­szülnek is rá. Mészáros Ottó de a társalgóban csak a fényképezőgépnek köszönhető a komolyság ezt jelenti a szakközépiskola sikeres elvégzése. Nyíregyhá­za, Debrecen, Békéscsaba, Palis, s ki tudja, az ország még hány helysége küldte el ide fiataljait tanulni. Kiss Lajosné igazgatóhelyet­tes tíz éve van itt. Gödöllőn a hústermelő tí­pus kialakításában Cornish fajtájú kakasra és Plimouth fajtájú tyúkra támaszkodtak. A korábban már fajtán be­lüli keresztezéssel előállított törzsek kiváló termelőképes­ségű hibrideket adnak a faj­ták közötti keresztezés után. A G—456-osnak nevezett ke­res ztezési végtermék, azaz hibrid a nagyüzemi gyors­nevelési módszerrel kilenc hét alatt eléri az 1,3 ki’ós át­lagsúlyt. (Kisebb állomány kísérleti adatai szerint az 1,56 kilós súlyt is eléri). Rendkívül nagy előnye a G—456-os Broylernek az is, hogy nincs szükség a szekszá- lásra a keltetés után. Bioló­giai érdekesség ugyanis, hogy a szülőpárok utódai fordítottan öröklik a szülők színét. Így minden végter­mék kakascsirke fehér, s minden végtermék nőivarú csirke sárga színnel születik. A kelés után tehát csak szí­nek szerint kell külön válo­gatni a kiscsirkéket, azaz a kakascsirkéket kiselejtezik, a tyúkcsirkéket pedig felne­velik. (A tyúkcsirke ugyanis fele takarmánnyal ér el ugyanolyan súlyt, mint a ka­kas.) Mint már említettük, leg­nagyobb arányban a buda­pesti Sasad Termelőszövetke­zet fogott hozzá a tenyészté­sükhöz. Érdeklődésünkre a tsz vezetői elmondották, hogy a jövő évtől kezdve már csakis a Gödöllőn kelte­tett csibékkel dolgoznak s így jelentős nyereségre szá­mítanak. Nagymiklós István sák, hanem lényegében itt vál­nak felnőtt, dolgozó emberré is. Ez megszabja felelőssé­günket. Pintér Lajosné nevelő arról beszél, milyen elismerés, hogy a lányok a szó szoros ér­telmében minden gondjukkal, örömükkel, bánatukkal őket keresik meg. Még — a szív­ügyekkel is... A lányok ha­vonta egyszer mehetnek ha­za, szombat délután, s vasár­nap este már itt kell lenniük. Szigorú a fegyelem: okos szi­gorúság, a tanulásra szorítás szigorúsága. Harminc tanuló­nak már nem jutott hely a kollégiumban, ezek „externá- tusba” kerültek, azaz házak­nál helyezték el őket. Nem a legszerencsésebb megoldás, ezt mutatja az is, hogy a kol­légisták tanulmányi átlaga jobb, mint az iskolaátlag, az externátusiaké azonban gyen­gébb, dehát — a lehetőségek végesek. A PEDAGÓGUSOK munká­ját jelentősen segíti a diák­önkormányzat. Havonta egy­szer Szabó Mária, a diáktanács elnöke vezetésével ifjúsági napot rendeznek, ami azt je­lenti, mindent ők végeznek el, a nevelők csak megfigyelők­ként vannak jelen. „Kedves fontoskodással” — végzik ezt, Kiss Lajosné szavaival élve. Hasznos? Mindenképpen az: megérzik nevelőik munkájá­nak bonyolultságát, sokrétűsé­gét. Az iskolai KISZ-saervezet tanulmányi versenyt rende­zett: megnyerte a második osztály. Micsoda bosszúság a fiúknak. Csupa lány. Majd megmutatjuk — fogadkoztak az eredményhirdetés után. Mennyit ért a fogadkozás — azt év végén tudjuk meg. A lányok jónéhány kiválóval büszkélkedhetnek: Szabó Márián, a diáktanács elnökén kívül Kanyó Terézzel. Seres Erzsébettel, Ágoston Máriá­val, Rudolf Gizivel, olyanok-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents