Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-19 / 66. szám

2 "TÄlHflP 1965. MÁRCIUS 19, PÉNTEK AZ „ELSŐ LEPES“ felülmúlt minden képzeletet sa jelentős lépést jelent az oroszok holdutazása felé. Mint az AP washingtoni tu­dósítása beszámol róla, ame­rikai hivatalos személyisége­ket nem érte meglepetéssze­rűen a Voszhod—2 felbocsá­tása és az, hogy áz egyik űr­hajós elhagyta kabinját. Az AFP washingtoni jelen­tése megállapítja: Nyilván­való, hogy Grisson és Young amerikai „űrikreket”, akiknek felbocsátását és három föld­körüli fordulatból álló űrrepü­lését a jövő hét keddjére tűz­ték ki. alaposan legyőzték szovjet kollégáik. A Cape Kennedyben dolgo­zó tudósok megállapították, hogy a Szovjetunió vezető sze­repét az ember űrutazásának előkészítésében nem lehet el­vitatni. A szovjet űrkísérlet, álla­pították meg az amerikai rakéta§zakértők, kettős célt szolgálhat. Egyrészt előkészítheti az eset­leges „űrrandevút”, amelynek során két vagy több űrhajó ta­lálkozhat. Mint ismeretes, ilyen módszerekkel kell majd összeszerelni a földkörüli pá­lyán keringő űrállomásokat. A kísérlet másik célja a holdkörüli űrutazás elő­készítése. A nagyobb amerikai televí­ziós adóállomások már dél­előtt sugározták a Moszkvából érkezett rádióképeket, ame­lyek Leonov szovjet űrhajóst a Voszhod—2 kabinján kívül áb­rázolták. A szovjet „Kozmoví- zió” első filmje Leonov ,,űrki- rándulásáról” az esti órákban került az amerikai közönség elé. Amikor a Voszhod—2 a Szovjetunió területe fölött repült és közvetlen rádió- kapcsolatot létesítettek az űrhajóval, az SZKP és a szovjet kormány vezetői a Kreml Szverdlov-termé- bén tartózkodtak. Az űrhajósok jelentést tettek arról, hogy sikeresen teljesítik feladatukat. Brezsnyev sikeres űrhajózást és szerencsés visszatérést kí­vánt az űrhajósoknak. Közvetítették a Voszhod—2 kabinjába az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszterta­nácsa üdvözletét is. Az AFP a következőképpen kommentálja Alekszej Leonov „űrsétáját”: „A világ szenzá­ciót várt ettől az új űrrepü­léstől. De az, ami bekövetke­zett, felülmúlt minden képze­letet”. Az a kép, amelyet a Kozmovízió közvetített az űr­hajóból távozó Leonovról, és amelyet a szovjet televízió be­mondója úgy kommentált, hogy az embernek a csillagok felé megtett első lépését láthatják a nézők, kétségkívül a legmegkapóbb kép volt, amelyet valaha is a televízió képernyőjén látni le­hetett — folytatta az AFP tu­dósítója. Minden korábbi űrrepülés­nél munka, étkezés, beszélge­tés közben, egyszóval az űrka­bin belsejében láthatták a né­zők az űrhajósokat. Csütörtök kön első ízben jelent meg tel­jesen „szabadon” egy űrhajós, akit csupán egy huzallal erősí­tettek az űrhajóhoz. Egy huzallal, amely úgy tartotta az űrhajóst, amint a köldökzsinór az újszü­löttet. És mindemellett a nézők a háttérben majdnem merőle­gesen láthatták a földet, a fel­hőket, a felhők mögül előbuk­kanó kontinenseket. Leonov első űrsétája köze­lebb hozta azt az időt, amikor mérnökök és űrhajósok egész csoportja vesz majd részt a földről részenként fellőtt űr­állomások összeszerelésében — állapítja meg a Reuter. Ezekről az űrállomásokról raj­tolnak majd a bolygók felé in­duló űrhajósok. Szinte elképzelhetetlen az a kockázat, amelyet Leo­nov vállalt, amikor az űrhajóból kilépett a vi­lágmindenségbe. Csak űröltözékének vékony ezüstburkolata védelmezte a , halálos sugárzástól. Ha a hu- j zal, amely az űrhajóhoz erő­sítette, elszakadt volna, eset­leg örök időkön át keringett volna a Föld körül. Sir Bemard Lovell, az an­C.ol Jodrell Bank csillagvizs­gáló igazgatója az újabb szov­jet űrsikert kommentálva ki­jelentette: — Az ember’ távozása az űrhajóból az űrhajózás újabb fantasztikus teljesítménye. Joggal tételezzük fel azt, hogy egy nagy űrállomás létrehozd­Gromiko-Home-találkozó A szovjet külügyminiszter a brit parlamentben Csütörtökön az angol par­lament bizottsági nagyter­mében az Interparlamentáris Unió brit—szovjet tagozatá­nak vendégeként Gromiko szovjet külügyminiszter ki­fejtette nézeteit néhány égető nemzetközi problémáról. Gromiko szovjet külügymi­niszter találkozott tegnap Douglas Hóméval, az angol konzervatív párt vezetőjével. A beszélgetés során számos nemzetközi kérdést érintettek és foglalkoztak a szovjet—an­gol kapcsolatok fejlesztésének kérdésével. FORGÓRENDSZER, PAPÍRPÁRTOK Megkezdődött a hathetes kan ff ói vóltisztós Kongóban csütörtökön meg­kezdődtek az általános válasz­tások. A szavazást „forgó rend­szer1 szerint hat héten keresz­tül bonyolítják le és az egész választás április 20-án ér véget. A szavazásban csak férfiak vehetnek részt. A tartományi gyűlések 73 mandátumáért 300 jelölt versenyez. Sok a kis, törzsi jellegű párt. Ezek egy része csak papíron léte­zik. A jól „előkészített” válasz­tás eredménye aligha kétsé­ges. Csőmbe bizalmas hívei előtt már meg is jósolta: a választást ő fogja meg­nyerni és utána Kaszavubu elnök is­mét kinevezi miniszterelnök­ké. A legnagyobb nehézséget Csőmbe hívei számára a fel­kelők kezén levő északkeleti területek alkotják. A tervek szerint itt a jövő hónapban bonyolítják le a szavazást „miután a hadsereg megtisz­tította a térséget”. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. A SZOT elnökségének előterjesztése alapján módosította az üzemi tanácsokról szóló határozat egyes rendelkezéseit. A kormány megvitatta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének a múlt évben végzett vizsgálatok ta­pasztalatairól szóló jelentését s a tapasztalatok további hasz­nosítására határozatokat ho­zott. A külkereskedelmi minisz­ter beszámolt a tavaszi lip­csei vásáron részt vett kor­mányküldöttség útjáról. A kormány a beszámolót tudo­másul vette, majd napi ügye­ket tárgyalt. •k" Az üzemi tanácsokról szóló, a Minisztertanács és a SZOT által 1963-ban hozott együttes határozat módosítását az ipar irányításában történt szerve­zeti és hatásköri változások tették szükségessé. A módosítás az ipari nagy- vállalatokat érinti. Olyan ipari nagyvállalatok­nál, amelyeknek gyárai, tele­pei a fővárosban vagy egy megyében vannak, az üzemi tanácsot a vállalati szakszer­vezeti bizottság mellett kell létrehozni. Eddig az ilyen vállalatok valamennyi gyárá­ban volt üzemi tanács. Az olyan ipari nagyválla­latoknál, amelyeknek termelő egységei az ország különböző megyéiben vannak, továbbra is gyáranként kell megvá­lasztani az üzemi tanácsokat. Ezeknél az Ipari nagyvállala­toknál vállalati szinten az üzemi tanácsok hatáskörét a szakszervezeti intéző bizott­ság gyakorolja. Az üzemi tanácsokat a má­sodik negyedévi termelési ta­nácskozásokon választják újjá. (MTI) Győzött Martin Luther King ! füstié Szerdán este Frank Johnson szövetségi bíró a helyszínen — Montgomeryben — meghozta döntését: utasította Alabama állam hatóságait, ne akadá­lyozzák meg a négertüntetése­ket. A birói döntésben egyben engedélyezi, hogy a tervnek megfelelően a tüntetők Sel­mából Montgomerybe vonulja- ; nak. A szövetségi bíró felhívta j az alabamai rendőrséget, tá­mogassa a felvonulókat. Szerdán este zuhogó esőben mintegy 700-an várakoztak a bíróság épülete előtt. A dön­tést Martin Luther King jelen­tette be. Kereskedelmi bojkott a VÖK ellen? Tiltakozás a hírzárlat ellen - Falusi iskolát bombáztak a „skyraiderek A katonai intézkedéseken kívül az Egyesült Államok legújabban gazdasági intéz­kedéseket kíván hozni a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság ellen, s azt tervezi, hogy a kubaihoz hasonló keres­kedelmi bojkott alá veti azokat a hajós társaságo­kat, amelyek a VDK-nak szállíta­nak. A Dél-Víetnamban és kü­lönösen a Da Nang-i amerikai támaszponton elrendelt rész­leges hírzárlat . nagyon meg­nehezítette a helyszínen te­vékenykedő sajtótudósítók munkáját. Az AP rámutat, hogy a hivatalos korlátozá­sok miatt a haditudósítók most nehezebb helyzetben vannak, mint a „nagyobb arányú” amerikai beavatkozás kezdete, azaz 196'1'óta bármikor. New Yorkban Wes Gallag­her, az AP vezérigazgatója nyilatkozatot tett közzé, amelyben tiltakozik a hírközlés sza­badságának korlátozása ellen. Hangoztatta, hogy a most el­rendelt ellenőrzés túlszár­nyalja a második világháború legsötétebb napjainak hason­ló intézkedéseit is. A dél-vietnami háború vé­res történetében is szinte példátlan gaztettről szá­molnak be a nyugati hír­szolgálati irodák. A Reuter katonai forrásokból szerzett értesülése szerint a dél-vietnami hadsereg repülő­gépei szerdán bombatáma­// dást intéztek egy falusi iskola ellen és 37 iskolás gyermeket gyilkoltak meg. Az eset a Da Nang-i tá­maszponttól alig nyolc kilo­méternyire levő Man Quang faluban történt. A faluból állítólag lövést adtak le egy arra haladó felderítő repülő­gépre. ftöviddel utána Skyrai- der-bombázók jelentek meg a község felett és szétbombáz­ták az iskolát és több lakóhá­zat. A támadásnak az iskolás gyermekeken kívül több pol­gári lakos is áldozatul esett. Az első jelentések negy­venötre becsülik a halot­tak számát. A falu lakói a holttestek ko­porsóival a Da Nang-i támasz­ponthoz vonultak, de a dél­vietnami kormánycsapatok Visszaűzték őket. iUióáa ! (3) Via9 JANUÁR 19., PÉNTEK Élünk! Már nemcsak mi, a három emeletes erzsébetváro­si ház lakói. El Pest. És sza­bad! Eh, mit, szabad, újságunk van! Igazi, friss, nyomda- szagú újság! A bátyám hozta az előbb. Valahol a Keleti környékén szerezte. A címe: Szabadság. Apa azt mondta: ez nem csupán egyszerű újságcím. Jelkép is. Élő jelképe annak, hogy ezután már nyugodtan es békében élhetünk. Újságunk van! F.z már az élet igazi jele. Igaz, mind­össze egy lapból áll. Az el­ső oldalon egyetlen cikk. Ide kell írnom az első bekez­dését. Mementónak, hogy so­ha ne feledjük ennek a nap­nak őszinte boldogságát. ..Hálával és szeretettel kö­szöntjük fővárosunkban a fel­szabadító Vörös Hadsereget, mely a náci horda leverésé- "ei megszabadított bennün­ket az elnyomatás és rabság minden borzalmától és le­hetővé tette számunkra, hogy végre szabadon kezünkbe vehessük sorsunk intézé­sét.” A második oldalon a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívása olvasható. Felhívás, hogy új élet indul­hasson a romok felett. S alat­ta az új kormány névsora. Ohtocjon tér FEBRUÁR 4., VASÁRNAP Már nemcsak, hogy fenn lakunk a házban, járjuk az utcákat is. Béke van. De Budán dörögnek még a fegy­verek. Miben reményked­hetnek még a németek? A tegnapi újságban az állt, hogy nyilvános akasztás lesz az Oktogon téren. A bátyám mindenáron látni akarja. Ha anya megtudná ... A nagymama az Erzsébet körúton lakik. Oda kéredz- kedünk a bátyámmal: meg­nézzük, hogy van a kisöreg. Anya egy üveg befőttet küld r.eki. Már csak három marad otthon. Talán, ha tíz percet idő­zünk a nagyinál. Aztán fu­tás az Oktogonra. Ember em­ber hátán. Lehetnek talán tízezren is. Ennyi embert sem láttam már hosszú hónapok óta. Egy felfordített villa­mos tetejére kapaszkodunk, így sem sokat látunk. Tizenkét óra múlt néhány perccel, amikor egy csukott barna autó gördül be a térre. A tömeg szétnyílik, mint Mó­zes előtt a tenger, de össze is zárul nyomban. A két elítélt: Rotyis Péter törzsőrmester és Szívós Sán­dor szakaszvezető. Százhu- szonnégy munkaszolgálatos halála szárad a lelkükön. Mit, leikükön... Az ilyen gazembereknek sem szíve, sem lelke nincs. — Lássuk a gyilkosokat! Kötélre velük! — zeng, zúg a tér. Többszörös rendőrkordon védi az autóból kilépő gyil­kost, Szívós Sándort. Egy éles hang túlkiabálja a morajló teret: — Te gyilkoltad meg az apámat! Egy pillanatra döbbent csend üli meg az Oktogont. — Hol a testvérem? — sír fel nem messze tőlünk egy asszony. A bátyám kabátját húzko­dom: — Gyere, menjünk — ké­rem, mert háborog a gyom­rom. A bátyám marad. Én meg egyedül nem merek elindulni. Ebben a tömegben biztosan nem találnánk újra egymásra, s mit mondanék otthon, ha előbb érnék haza? Tizenöt esztendővel ezelőtt, 1950. március 18-án, kéi. amerikai hadihajó kötött ki Saigon ki­kötőjében. Maga a flotta főpa­rancsnoka jelent meg ekkor Vietnamban, hogy támogassa a francia expedíció* hadsereget. Válaszként az USA hadihajók jelenléte ellen 300 000 saigoni ha­zafi rendezett elemi erejű tün­tetést. „Le az amerikai imperia­lizmussal!! — tiltakozott Saigon népe. — Jenkik, hagyjátok el Dél-Vietnamot!” A francia rendőrök emberi mi­voltukból kivetkőzve rontottak a tüntetőkre: hasztalan. A nép jo­gos haragját nem tudták elfojta­ni, s az USA kél hadihajója másnap: 1950. március 19-én dics­telen visszavonulásra kénysze­rült. Ez a nap azóta Vietnam né­pének Harci Napja északtól— délig, s kivétel nélkül minden esztendőben harci riadó az ame­rikai imperializmus ellen. Amikor a francia expedíeiéso- kat kiverte a ncp Vietnamból, az amerikaiak léptek a helyükbe. Azóta mindent elkövetnek, hogy Vietnamot katonai támaszpont­jukká és új típusú gyarmattá alakítsák. E céljaik érdekében durván megsértették az 1954-es genfi egyezmény szellemét és rendelkezéséit. Sőt, 1901 óta Dél- Vietnamban „különleges hábo­rút” folytatnak, amelyet nap­jainkban Eszak-Vietnamra, és más szomszédos országokra is igyekeznek kiterjeszteni. 1965. február 7. óta, egymás­után intéztek légitámadásokat a Vietnami Demokratikus Köztár­saság ellen. Több száz repülő­gépet küldtek rohamra békés falvak és városok ellen. Olyan gaztett ez. amely ellen az egész világon tiltakoznak a tisztessé­ges emberek, a világbéke törhe­tetlen hívei. Es egész Vietnam népe — Északtól Délig — szi-. lárdabban, mint valaha, eltökél­te, hogy továbbfejleszti az 1930- ben Saigonban leza jlott US A-el­lenes népi megnyilvánulás szel­lemét. A vietnami hazafiak azt köve­telik, hogy az USA vessen vé­get agresszív háborúiának, von­ja vissza a csapatait és tartsa tiszteletben a Vietnamról szóló 1954-es genfi egyezményt. A vietnami nép maga akar dönteni bclügyeiről. Már szinte eszelősen üvöl- tenek körülöttem az emberek. Az egyik gyilkos már ott him­bálódzik a lámpavason. — Ne akasszátok fel! Ad­játok ki nekünk! — harsog a tér. Már-már úgy tűnik, át­szakad a kordon, de a rend­őrök ha nehezen is, állják a nyomást, amíg a másik gyil­kos is a lámpavasra kerül. A fejem szédül, a lábam reszket. Mégsincs bennem szánalom, csak felháborodás. Löwy úr jut az eszembe, akit puskatussal vágott mellbe egy nyilas suhanc. Vajon hol lehet most Löwy úr? Él-e még? l//,a moziban ! FEBRUÁR 16., PÉNTEK Két napja Buda is felsza­badult. Harmincezer német katonát ejtettek foglyul a szovjet csapatok. Alig egy hónapja még a pince volt számomra az egész világ. Ki hitte volna akkor még, hogy ilyen rövid idő után máris moziba megyek. Igen, nem tévedés. Moziba. Az Urániába. Már tizenkét napja megnyílt. Budán még dörögtek a fegyverek, amikor itt bemutatták Az oreli csa­tát. Most ismét szovjet film pereg. Az első szovjet film, életemben. A címe: Tovaris P. Egy asszonyról szól. Egy anyáról, akinek ölelő karjai közül tépik ki a németek gyermekét, hogy aztán tank­kal gázoljanak rajta keresz­tül. Borzalmas jelenet. És hány hasonlót produkált még az élet az elmúlt esztendők­ben! Nemcsak a Szovjetunió-? ban, szerte a világon. Tegnap, amikor fenn vol-j tam nagyinál, ott volt a Kur-! ezer doktor úr. Több, mint! tíz esztendeje ő kezeli Ilonka! nénit, apa húgát. Alig ismer-; tem rá. Akár egy élő csontváz.) Gettóban volt. Pedig már? negyvenben kikeresztelkedett.i Mégis elvitték. A feleségével! és kislányával, Évával együtt.! Hogy milyen volt az élet a! gettóban, arról nem beszélt.? Azt is csak nagy nehezen? mondta el: nem sok hi ja volt,; hogy soha többé nem látjuk; őt. ! Nem magát sajnálta. A kis-! lányát és a feleségét, A halál-! ban akartak megnyugvást ta-í látni. Amikor úgy érezte, már; nem bírják tovább a szenve-; dést és megaláztatást, injek-; ciót adott be mindhármuknak.! Amikor az orvos öl. önma-: gát és azokat, akiket minden-; kinél jobban szeret. De való-í ban az orvos ölt? Nem, nem; Kurczer Gyula tette. A fasiz-; mus gyilkolt volna ebben az; esetben is, ha egyik orvosba-! rátja az utolsó pillanatban! meg nem menti őket az élet-! nek. A szovjet asszonynak a fii-; men a gyermekét taposta a? földbe a német tank. A Ka-? zinczy utcai gettóban gyilkos? mérget adott a német fasiz-i mus a gyógyító orvos kezébe. 5 Milyen világ volt az, amií mögöttünk maradt? Hogyan lehetséges, hogy ? idáig süllyedt az emberiség?? Vajon el tudjuk-e felejteni? egyszer ezeket az éveket? í Nem. Nem szabad soha el-', felejteni! (Folytatjuk.) ? Orvosi jelentés Gheorghiu-Dej egészségi állapotáról i A csütörtöki román lapok [az alábbi orvosi jelentést : közük: ; „Gheorghe Gheorghiu-Dej íeivtárs, a Román Munkáspárt í Központi Bizottságának első ; titkára, a Román Népköztár- í saság Államtanácsának elnö- ; ke tüdőmegbetegedésben ; szenved. A betegség az utób- | bi időben sárgaság nyomán ! fellépett májszövődményekkel ! és májelégtelenséggel súlyos- | bodott.” ............ ■ » 1 ■ — M eghalt Faruk : egyiptomi ex-király i Faruk egyiptomi exkirály. j 45 éves korában szerdán es­te meghalt. Egy Róma köze­lében fekvő étteremben va- I csorázott, vacsora közben rosszul lett és előreesett az asztalra. Az exkirály a kór­házba szállítás után néhány perccel meghalt. Faruk 1937- ben, egy évvel apja halála után lépett az egyiptomi trónra. Az 1952-es forradalom lemondásra kényszerítette, s ekkor elhagyta az országot. Azóta jómódú polgárként fő­leg Olaszországban és Mona­cóban élt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents