Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-18 / 65. szám

Édesanya, mi lesz belőle? Mondjuk ki ke­rek-perec, hogy a gyerekek is szép számmal veszé­lyeztetik a társa­dalmi tulajdont az önkiszolgáló boltokban. Az el­árusítóknak elég sok gondot jelent az örökös éber fi­gyelem. — Rakd ki szé­pen a zsebedből, amit beletettél! Nem bántalak! Három forinrtos csokit emel ki a srác, aztán kész­ségesen kifordítja a zsebeit. — Először? — Nem! — mondja ijedten. — Máskor is. — Testvéred van? — Kettő. Az egyik nyolcadi­kos, a másik már kijárta az iskolát. Én még kicsi va­gyök. Csak má­sodikos. — A két bá­tyád tudja? — Igen. — És édes­anyád? — Neki is ad­tam már. A boltvezető ta­nácstalan. A jegy­zőkönyvet fel kell venni. Az ijedt gyerek hat lopást ismer be. Még ar­ra is pontosan emlékszik, hogy melyik napon. Február 20-án is. — Te, hiszen az vasárnap volt! — akarom megza­varni. — Dehogyis, szombat! Ragyogó a me­móriája. — És sohasem szidtak meg ér­te otthon? — A testvéreim röhögnek. A ma­mi pedig azt mondta, hogy megérdemelnék egy pofont. De apunak nem árul­tak be. — No, most el­mész haza és be­hívod ide anyuká­dat. Megértetted? A gyerek örül, hogy szabadul. Készségesen bó­lint és elrohan. Fel és alá sé­tálok a bolt előtt. Negyed óra sem telik bele, kézen­fogva jönnek, látszik, hogy az asszony gyorsan magára kapott kabátot, sált, úgy jött el otthonról. Azt is észre ve­szem, hogy a két másik fiú is ott liheg a nyomuk­ban. Talán mégsem elveszett embe­rek. 5700 koronadugó w A konzervgyár dobozüzeme két magyar gyártmá­nyú présgépet kapott. A gépek kétszáznyolc­vanezer forintba kerültek. Somo- di Sándorné már az új gépen vág­ja a koronadu­gót, nyolc óra alatt 5100 dara­bot. (Godány felv.) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 65. SZÁM 1965. MÁRCIUS 18, CSÜTÖRTÖK SPORT Pedig vasárnap már bajnoki mérkőzés lesz... Nagykőrösi Kinizsi—Kinizsi ifi vegyes 3:1 (1:1) Száz néző. Vezette: Fehér. A szurkolókat ismét csaló­dás érte. A tervezett edzőpart­ner nem tudni mi okból, ta­lán szervezési hibából (?) — nem érkezett meg. Az első csapat a következő összeál­lításban játszott: Vadnay — Szabó, (Kecskés I.), Csikós I., Lugosi — Pécsi, Farkasinszki — Lányi, Decsi, Kurgyis, (Kecskés III.), Toricska, S. Szabó. Gömöri, Kecskés I., Szabó, Kurgyis és Csípő erő­sítette az ificsapatot. A második csalódást a mu­tatott játék okozta. A fölény­ben játszó, de körülményes- kedő és nagyon gyengén játszó csatársorral szemben a vegyes csapat szerezte meg a veze­tést, melyet csak nehezen egyenlített ki az első csapat. Fordulás után sem javult a támadójáték, a keservesen ki­alakult győzelem és a muta­tott játék nem hizelgő az első csapatra nézve. A védelem elfogadhatót nyújtott, de a csa­társor összjátékának, felfogá­sának, átütő erejének sokat kell javulnia. Az ifik játéka kielégítő volt, lelkesen és jól játszottak. Góllövő: Decsi 2, S. szabó illetve Marton. Az edzőpartner elmaradá­sán kívül még egy kérdés fog­lalkoztatta a szurkolókat: miért nem a nagy csatárinség- ben szenvedő Kinizsiben ját­szik a tehetséges és szellemes csatárjátékot mutató Csípő? Vasárnap már bajnoki mér­kőzés lesz... P. S. HALLOTTUK ÍRUNK RÓLA MA: TANÁCS VB Ma, reggel, 9 órakor összeül a városi tanács végrehajtó bi­zottsága és meghallgatja a titkár jelentését a felszabadu­lás évfordulójára készített ki­állításokról, ünnepségekről. Utána az általános iskolák szertári, illetve a szemléltető eszközök helyzetéről ad tájé­koztatást a művelődési osztály vezetője. ★ A tavasz jele, hogy a város parkjait hétfőn ásni kezdték a parkgondozók. ■k Vitaminban nem lesz hiány, — a konzervgyár I. üzemré­szében 333 882 kis üveg sűrített paradicsomot töltöttek meg januárban. * Februárban 2p 413 forintot fizetett ki az Állami Biztosító helyi fiókja vagyoni károkért. * Uzemtechnikusokat helyez­tek ki a konzervgyár egyes I üzemrészeibe. * ; Harminc hollandi meleg­ággyal növekszik az idén a Hunyadi Termelőszövetkezet kertészete. A szükséges alap­anyagokat 290 ezer forintért vásárolták. 1 ■k Jelentősen emelkedett az általános iskolák audió-vizuá- lis szemléltető eszközeinek száma. Huszonnyolc rádió, ti­zenegy televízió, tizenkét mag­netofon, hét lemezjátszó, há­rom hangerősítő berendezés, hat hangos-, négy némafilmve­títő és huszonkét diavetítő se­gíti a pedagógusok szemléltető munkáját. ■k A borsó vetését lassan meg­kezdik és Dér Józsefnének (Lencsés, Világos dűlő 32.) lesz elég munkája a száz négyszög­öl itáliait borsó művelésével. Ezenkívül két hold kukorica, két hold lucernagyűjtés, 1200 négyszögöl burgonya, 1000 négyszögöl uborka, ötszáz négyszögöl cukorrépa, 400— 400 négyszögöl paradicsom, il­letve takarmányrépa szerepel az idei vállalásaiban. •k Mintegy harmincezer forin­tért készítettek padokat, he- verőkct a strandfürdő részére. •k MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? A halál ösvényein. Bolgár film. Kísérőműsor: Utiképek Bra­zíliából. Megkezdődtek a tavaszi munkák — Nem volt szívünk téli álmából felkelteni, majd odakinn a földeken ... (Endrődi István karikatúrája) Háromszázötven ember a határban A szorgalom mögött ott áll a bizalom Pontosan ennyi ember dol­gozott a Szabadság Termelő- szövetkezet földjein azokban a napokban, amikor a hőmér­séklet még fagypont alatt volt. Akkor itt-ott még derék hófol­tok tarkázták a földet. A na­gyon is esedékes tavaszt csak egy kis bágyadt napsugár je­lezte, úgy déltájban. Azóta vi­szont már teljes gőzzel meg­indult a munka. — Nincs munkaerőgondunk! — mondotta Fekete József, a termelőszövetkezet agilis elnö­ke. — Magyarázat ? — Beszéljenek a számok! 1962-ben az egy dolgozó tagra eső átlagos jövedelem ötezer- egyszáz forint volt. — Nem sok . . . — Bizony, nem! 1963-ra már hatezerháromszáz forint volt az egy dolgozó tagra eső jöve­delem és a múlt gazdasági év még tovább szépítette az ered­ményt, úgyhogy már elértük az átlagos kilencezer forintot. Ha tekintetbe vesszük, hogy a háztáji jövedelem is megköze­líti a hat-nyolcezer forintot, már meg is találtuk annak a magyarázatát, hogy szövetke­zetünk tagsága miért vesz részt mind agilisabban a munkában.. Világos, érthető dolog. A szorgalom mögött a bizalom húzódik meg. A bizalom, amely a közös gazdaság, a közös munkálkodás, a közössé­gi élet nélkülözhetetlen alap­ja. Dráma a bíróságon A szülök lelkiismerellensége okozta a kis Bagi Miklós halálát Szomorú ügyet tárgyalt a közelmúltban a városi bíróság. Előzményei 1963-ra nyúlnak vissza, amikor Bagi Imrét ifjú­ság elleni bűntettért egyévi javító-nevelő munkára ítélték, ötszázalékos bércsökkentéssel. Bagi Imre azonban azóta sem volt hajlandó rendszeres mun­kát vállalni. A lakásához kö­zel szerzett alkalmi munkákon keresgetett. Ha időnként el is helyezkedett állandó munkára, ott csak rövid ideig maradt és minden esetben önkényesen lépett ki. Ilyenformán a csa­ládját nem tudta embersége­sen eltartani. Gyermekei éheztek, ron­gyosan, hiányos ruhában ténterégték, a szomszédok, az ismerősök irgalmából tengődtek. Bagi Imre felesége sem tö­rődött azzal, hogy férje nem keresi meg a család minden­napi kenyerét. A háztartással nem sokat bajlódott. A gyerekeket nem gondoz­ta, ruháikat nem mosta. Számtalan esetben — férjével együtt — hosszabb időre min­den élelem nélkül magára hagyta a magukkal tehetetlen gyerekeket. Orvosszakértői megállapítás szerint az öt gyerek gyengén fejlett, hiányosan táplált. nem tekinthető nehéz fizikai munkának, állását mégis ott­hagyta. Állandó vándorlásával lehetetlenné tette a serdületlen gyermekeket megillető családi pótlék folyósítását is. Bagi Imréné pedig mint anya, felelős a gyermekek ne­velésében tanúsított gondatlan­ságért. A lakásban összegyűlt piszok, bűz veszélyeztette a gy&mekek egészségét és a gyermekek sorozatos iskolai mulasztása lehetetlenné tette az apróságok szellemi fejlődé­sét. A bíróság a házaspárt gon­datlanságból okozott ember­ölésben és ifjúság elleni bűn­tettben mondotta ki bűnösnek és ezért Bagi Imrét másfél évi, Bagi Imrénét egyévi börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Már megint kiégett! Czirják László havonta mint­egy huszonöt-huszonhat da­rab kiégett villanykörtét cse­rél ki a város közútjain (Godány felv) Húsz évvel ezelőtt a város Iskoláinak hét szertárja volt, ma huszonkilenc. Az ifjúsági és nevelői könyvtárak kötetei­nek száma ötszázkettő volt, ma több, mint tizenkétezer darab könyvük van. * Elkészült a város áUatte- tenyésztésének egészségügyi terve, amely hosszú időre meghatározza a termelőszö­vetkezetek, illetve szakembe­rek munkáját. Kettő közülük sem beszél­ni, sem járni nem tud. A szerencsétlen gyerekek az iskolát elhanyagolták, állandó­an élelmet koldultak. Még lelkiismeretlenebbül bánt a házaspár a városi bíró­ság ítéletének elhangzása után néhány hónappal született Ba­gi Miklóssal. A gyermekkór­ház főorvosa nyomatékosan fi­gyelmeztette Baginét, hogy emberségesen gondozza a kis Miklóst, nehogy úgy járjanak, mint az egy évvel azelőtt szü­letett Ilonával, aki hallatlanul leromlott állapotban került kórházba és életét is csak hagynehezen lehetett megmen­teni. Baginé ígérete azonban csak ígéret maradt. A kis Mik­lós egészsége napról napra romlott. A lelkiismeretlen anya csak akkor vitte orvos­hoz, amikor megmentésére már nem volt remény. A sú­lyosan leromlott szervezet a betegségnek ellenállni nem tu­dott és az ártatlan csöppség két héttel a kórházba szállítás után tüdőgyulladásban meg­halt. I Bagi Imréék gondatlansá­ga ölte meg a kisgyerme­ket. A bírósági tárgyaláson Bagi Imre azzal védekezett, hogy tüdőbaja miatt nem bírja a ne­héz fizikai munkát. A bíróság megállapította, hogy védekezé­se nem elfogadható, hiszen volt ő már gépkocsivezető, ami Tttnácskoaús 53 millió gyümölcsfa védelméről A SZÖVOSZ székházában a megyei tanácsok elnökhe­lyettesei és a szövetkezetek megyei központjainak vezető munkatársai részvételével or­szágos értekezleten vitatták meg a minap a házikerti és szórványgyümölcsösök növény- védelmével kapcsolatos ten­nivalókat. A házikertekben és szór­ványgyümölcsösökben or­szágosan több mint 53 millió gyümölcsfa, tehát egész gyümölcsfaállomá­nyunk mintegy 60 száza­léka található. Egyes gyümölcsnemekből — például cseresznyéből, meggy­ből — a házikerti és szór­ványgyümölcsösök biztosítják az exportszállítmányok zömét. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a házikerti és szórvány­gyümölcsösök helyzete fon­tos népgazdasági kérdés. 1964-ben a gyümölcsterme­lés és felvásárlás szempont­jából legfontosabb vidékeken — többek között megyénk­ben is — „kiemelt” módon szervezték meg a házikertek és szórványgyümölcsösök nö­vényvédelmét. Ha jól számo­lom, tizenöt esz­tendeje annak, hogy Péterkét ki­oktattam. Jár- tunkban-kel- tünkben nap-nap után találkoztunk. Én már alaposan az élet derekán, ö még az elején. Lehettem negy­ven, az ö hátán még ott fityegett az iskolatáska. Szívesen beszél­gettem vele, örömmel hallgat­tam apró csacsi- ságait. Néha cu­korkával kínál­tam, vagy meg­leptem a zsebem­ben felejtett tea­süteménnyel. Sokáig észre sem vettem, hogy Péter alázatos ke- zitcsókolomot köszön. Egyszer, amikor erre rá­döbbentem, ki­oktattam a fiút PÁRHUZAM arra, hogy ez a köszönés nem he­lyes. Csúnya, szolgai. Esetleg a nagymamákat megilleti és az édesanyákat, de ezzel aztán vége. Péternek tetszett, amit mondtam. Jól meg is je­gyezte és attól kezdve ízes jó na- pottal, jó estéttel köszönt rám. Péterke nőtt. Kijárta az álta­lános iskolát, még a gimnáziu­mi tanulmányok­nak is kitekerte a nyakát és észre­vettem, hogy a köszöntései egy­re halkabbak, Nemrégen csak úgy valahogy a fogai között moz­gott néhány szó­tagot, amit én derűs optimiz­musommal kö­szöntésnek köny­veltem el. Van annak már egy jó ne­gyedéve, hogy nem köszön. Eleinte lehajtott fejjel osont el mellettem. Most már ezt is el­hagyta. Büszkén öntudatosan néz velem farkas­szemet. Én pedig sajnálkozva né­zem hegyes orrú, magas sarkú ci­pőit, párhuzam nadrágiát, hor­gas inát verő át­meneti kabátját, nagy kócos frizu­ráját. Hogy is kí­vánhatom. hogy egy ilyen „kor­szerűen” kiöltö­zött párhuzam­fiatalember kö­szöntésével meg­tiszteljen? i

Next

/
Thumbnails
Contents