Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-03 / 52. szám
Szentendre IX. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM 1965. MÁRCIUS 3, SZERDA |#;íA P E ST M É G V El H í R L A P KÜLÖNKIADÁSA ' I A „Rab Ráby“ szentendrei szemmel Szentendre város közönsége érthetően nagy érdeklődéssel nézte végig a most bemutatott Rab Ráby című magyar film előadását. A nagyfokú érdeklődés annak tulajdonítható, hogy Ráby Mátyás küzdelmes életsorsa, a szegény, agyonsanyargatott szentendrei izbégi parasztok érdekében vívott hősies harca, bátor fellépése a hatalmaskodó, népnyomorító urak ellen, üldöztetése és márti- ronisága kitörölhetetlenül bele- szövödött Szentendre történelmi múltjába. Ez utóbbi indokolja azt is, hogy mi, szentendreiek a jószándékú bírálók sorába lépjünk, a magunkénak vallott Ráby Mátyás életét bemutató filmmel kapcsolatban. Jókainak köszönhető, hogy az 1879-ben írt regényével kiemelte Ráby Mátyás emlékét a feledés homályából és Ráby küzdelmeinek színhelyére: Szentendrére irányította az olvasóközönség figyelmét. Az igazi Ráby Mátyást azonban, csak újabban ismerhette meg az olvasóközönség, amikor Komlós Aladár irodalomtörténész 1956- ban magyarra fordította Ráby önéletírását. Márpedig ha figyelembe vesszük és ösz- szehasonlitjuk Ráby emlékiratát és Jókai regényét, azonnal észrevesszük, hogy Jókai csapongó fantáziája sok helyen megváltoztatta a tényeket Ráby élettörténetében. Barabás Tibor szövegkönyve és Hintsek György rendezése viszont ugyanezt tette Jókai regényével. Elismerjük ugyan, hogy — mint azt Sőtér István is teszi Jókai és Rab Ráby című tanulpaányában — ha a romantikus részeket leválasztanánk a történetéből, Ráby harcainak puszta története még oly megrendítő voltában is, nem lenne elegendő, sem regény, sem film formálására. Számunkra mégis érthetetlen, hogy a film, ha már él is tér a regénytől, miért nem közelít a tényszerű valósághoz, az önéletrajzhoz, miért kerekít új történeti motívumokat? így például a regényben Ráby felesége Fruzsinka kisasszony, míg a filmben Tárhalmy Mariska. A regény Fruzsinkáját, aki Villám Pista néven is szerepel, betyárromantika övezi és gondoljuk. ezért esett a választás Mariskára. Az igazság azonban az, hogy Ráby nőtlen tolt és nőt éré vezette szentendrei háztartását. Jókai a katolikus Rábyból reformátust csinált. Ez érthető, mivel antiklerikális volt, hiszen ez is indokolja II. József rokonszenvét. Ennek érdekében Jókai református templomot is szerepeltet Szentendrén, holott az igazság az. hogv Szentendrén csak 1012 óta van református templom. Azt is a szerbektől vették, csupán a belsejét alakították át. Szentendre városa Ráby óta, jellegében nem változott, ezért érthetetlen, hogy miért 'választottak idegen környezetet és a várost magát csak apróbb jelenetekben szerepeltetik. Annyi más filmben szerepelt már városunk, mint díszlet — sok bosszúságot okozva a lezárt utcákkal lakóinak —, miért nem éltek a lehetőséggel pont ennél a filmnél? A fűm egyébként, szerintünk az ,.igazi” Rábyt mutatta be, megközelítve az emlékirat hősét, aki II. József parancsára jelenik meg Szentendrén és rendíthetetlen bátorsággal egymaga száll szembe a szegény népet zsaroló, korrupt szentendrei magisztrátussal és a megvesztegetett vármegyei urakkal. Megszemélyesítője a filmben — Kálmán György —, hűen varázsolta elénk Ráby Mátyás alakját, mégha külsőre különbözik is a mi elképzelésünktől. Komlós Aladár így méltatta Rábyt: „A francia forradalom mentette meg öt. a magyar forradalom szolgáltat neki igazságot és zárja őt szivébe”. Ezt segíti elő ez a film. Köszönet érte. Vajda István és Wolff Lajos Aki csak teheti, legyen tagja a fizetővendég-szolgálatnak Az OTP hitelt ad a lakások átalakításához A „Szentendre” legutóbbi számában hosszabb cikkben számoltunk be arról, hogy városunk és a Dunakanyar az ország harmadik idegenforgalmi gócává lépett elő. Megemlítettük azt is, hogy a turista- szállások — az elszállásolás kulturáltságának veszélyeztetése nélkül — a tavalyinál több vendég befogadására jelenleg nem alkalmasak. Igaz, hogy ebben az évben sok új camping-férőhelyet kapunk, HOMO LUDENS, avagy vetélkedő a városi klubban — Kezdődjék' hát a játék, ismertetem a játék szabályait — mondja a játékvezető. A városi klub helyiségében vagyunk. Tizenkilenc fiatal szempár feszülten figyeli a játékvezető szavait. Térdükön tábla, azon papiros. Erre kell felírni a helyes válaszokat, amit azután a zsűri értékel. — Az első díj egy hatszáz, a második egy négyszáz, a harmadik egy kétszázforintos könyvvásárlási utalvány. A verseny három fordulóból áll. Egy-egy forduló három „menet”-ből — hangzik a további tájékoztatás. És már itt az első kérdés. — Mi a címe Händel azon zenemüvének, amit l. György király kiengesztelésére írt és nem mindennapi helyen mutatták be — a Temzén. A helyes válasz értéke egy pont. Indul a stopper. Futnak a másodpercek. — Kérem a táblákat feltartani — mondja a játékvezető. — A helyes választ „Vízi zene”. Kérem a jegyzőt, írja: egy pontot kapott... — és gyors egymásutánban sorolja a helyes megfejtők számait. Azután jön a következő kérdés és követi a többi. — Most „lazításként” egy kis játék következik — dugó- pöckölés — jelentik be. Egy üvegre helyezett dugót kell nyújtott karral menet közben lepöckölni. Közben sem megállni, sem lassítani nem szabad. Látszatra nagyon könnyű és egyszerű. Kiderül azonban, hogy mégsem olyan könnyű. A vetélkedő folyik tovább. Ahogy múlik az idő, egyre nehezebbek a kérdések. Az utolsó „menetben" csak öten küzdenek már a további pontokért. — írják fel az ókor hét csodáját — hangzik a kérdés. Száguldanak a ceruzák, majd összeszedik a lapokat és már hirdetik is az ,eíső forduló eredményét: Csatkai Miklós 60 pont, Uray Szabolcs 45 pont, Fischer István 44 pont, Budai Mihály 43 pont és Kerényi Péter 36 pont. Ezzel az első forduló véget ért. — Legközelebb, majd behozzuk — mondja két leány egymásnak távozóban. A verseny ugyanis március 13-án folytatódik. (ff) HÍREK A technikusok körében holnap a „Fény értelmezése" lesz a beszélgetés tárgya. ■k A filmszínház műsorán ma a „Fekete Péter" című film szerepel. ★ A művelődési otthonban pénteken az „Énekes csavargó” című olasz filmet vetítik. Főszerepben Domenico Mo- dugno. ★ Jókai szentendrei tárgyú regényét, a Rab Rábyt, ebben az évben újra kiadja az Akadémia Könyvkiadó. Ez a kiadás Jókai összes művei sorozatban jelenik meg. ★ Visegrád ivóvízellátása megoldódik. A Dunakanyar egyik legfontosabb idegen- forgalmi gócpontján a Vízi- terv elkészítette a Fellegvárra, a Várkertre és a Salamon- toronyra is kiterjedő vízvezeték tervét. de még ez sem látszik elegendőnek. A jelek szerint csak akkor juthatunk előre a bélés külföldi turisták fogadása terén, ha megnyitjuk előttük a fize- tővcndég-szolgálatot, a ma- gánházaknál való néhány- napos, egy-kethetes szállás lehetőségét. Az idegenforgalmi szezonra való felkészülés mostani, következő teendője: bővítenünk kell a fizetővendég-szolgálatot, lakosságunkat követlenül érdekeltté kell tennünk a vendégek fogadásában, elhelyezésében. A városi tanács legutóbbi ülésén külön napirendi pontban, érdemben foglalkozott az idegenforgalom feladataival. Felhívással fordult a lakossághoz, hogy aki csak teheti, bocsássa rendelkezésre lakásának egy részét a hazai és külföldi vendégek elszállásolása végett. Példák, hasonló szolgáltatások lebonyolítására és szervezésére már országosan ismertek. A Balaton környékének lakossága az elmúlt évben közel 18 millió forint bevételre tett szert azáltal, hogy vendégeket fogadott. A fizetővendéglátó szolgálat kiterjesztését célozza az az intézkedés is, amely a lakosság igényeinek megfelelően OTP hitellel segíti elő a rendelkezésre bocsátott lakások átalakítását. Mindazok, akik a fizetővendéglátó szolgálatban részt kívánnak venni, ebbeli szándékukat sürgősen jelentsék be ez Idegenforgalmi Hivatal szentendrei kirendeltségén. Körforgalmat kérünk! A szentendrei Marx téri körforgalmat sokan „kisvárosi nagyképűségnek” tartották. Ez a „nagyképűség”, mint pletyka átment a köztudatba. Hova-tovább oda fajult, hogy a körforgalmat meg is szüntették. Be kell azonban az illetékeseknek is látniuk, hogy ez az intézkedés elhamarkodott volt. A körforgalom idején meglehetős rend uralkodott a Marx téren. Ügy a helybeli, mint a vendég gépkocsivezetők tudták, mihez tartsák magukat. Ugyanúgy a gyalogosok is tudták, merre „kelhetnek át” veszély nélkül a téren. Jött azonban a „drákói” intézkedés. A körforgalmi táblákat eltávolították és ezzel együtt megszűnt a körforgalom is. Azóta meglehetős káosz uralkodik a téren. Most nemhogy az idegen, de a helybeli autósok sem tudják merre vezessék járművüket. Nem is könnyű feladat. A téren az autós sohasem, tudhatja, hogy az előtte vagy szemben haladó gépkocsi merre „választja” meg útvonalát, hiszen számtalan lehetősége van. A keresztet megkerülheti, elhaladhat mellette, s ugyanezt teheti a szembejövő is. Mindezt nehezíti még, hogy most például a kereszt körül autók is parkolhatnak. A bekötő kis utcák torkolatai is állandó veszélyt tartogatnak tarsolyukban, a mit sem sejtő gépkocsivezetők és a gyalogosok számára. A Marx téren valóságos KRESZ-dzsungel uralkodik. Nincs annyi jobb kéz és udvariasság, mely megoldhatná ott a bajokat. Száz szónak is egy a vége: vállaljuk inkább a „nagyképűség” ódiumát, de sürgősen állítsák vissza a körforgalmat! (ff) AUTÓBARIKÁD? ZENE Egy román fiziológus csoport megállapította, hogy a megfigyelése alatt álló páciensek többségé nek állapota, fő’eg a vér- keringésiiK jelentősen javul, ha nekik tetsző zenét hallhatnak. Megállapították azt is, hogy a zene hatására a betegek könnyebben viselik a foghúzást, vagy fogászati beavatkozást. (Egyébként a zene e pozitív hatását az arabok már századok óta ismerik: zenészeket hoznak a betegek mellé, hogy minél gyorsabban felgyógyuljanak.) Hajnali hetet mutat a karóránk. Autónk, bárkához hasonlóan imbolyog a Kossuth Lajos utcán. — Itt balra kell fordulnunk — mondom a gépkocsivezetőnek. Hirtelen fékezés. Fejem kissé beverem. Mi történt? — Úgy látszik, baleset — mondja a vezér. A sarkon két hatalmas autókolosszus. Egy darus kocsi és egy másik „nehézfiú”, vontató. A vezetőfülkében senki. A hozzá tartpzó emberek a sarkon beszélgetnek. Balesetről tehát nincs szó, csupán indulásra készen álldogálnak az utcatorkolatban. Mindkét autó a villamosmüveké. Közöttük még két keréken sem lehet elférni. Átmentünk hát gyalog. Szentendre kis város, gyalog is lehet járni! Jelentse be, hogy rossz a közkút A városi vízhálózat az utóbbi években nagymértékben bővült. Szaporodott a közku- tak száma is. A régi közkutak használói már tudják, hogy miként kell eljárni, ha a kút em ad vizet. De az új kutak használói még nem rendelkeznek ilyen tapasztalattal. Ezért hívjuk fel a lakosság figyelmét arra, hogy ha valahol a közkutak elromlanák, befagynak, ömlik a viz — haladéktalanul jelentsék munkaidőben a 628-as telefonszámon, vagy munkaidőn kívül a 159-es telefonszámon. SPORT Asztalitenisz és labdarúgás Kacagj, bajazzó! Jó lesz ez a jelmez? í A járási sportszövetség az ? elmúlt vasárnap rendezte meg Szentendrei Állami Girnná- f ziumban a téli falusi sparta- ; kiad asztalitenisz-versenyét. 2 Eredmények: x ^ Férfi egyéni: 1. HambaJkó í József (Budakalász), 2. Bándy 4. Zoltán (Budakalász), 3. Pápai * István (Pomáz). '* Férficsapat: 1. Pomázi ^ KISZ, 2. Visegrád község, 3. $ Visegrád kórház. 2 Férfi páros: 1. Demeter, 4, Hoglmajer (Pomáz), 2. Ham- Íöaí/có, Bándy (Budakalász). \ * \ A Népköztársasági Labda- ■ rúgó Kupa eredményei: Izbé- gi TSZ SK—Fóti SE 1:0, Pócs- j megyer—Dunabogdány 1:0. ^ A pályán hatalmas küzde- 2 lem folyt. Sokáig mindkét mérkőzés döntetlennek látszott, míg végül is a győztesek az utolsó tíz percben rúgott góllal szerezték meg a győzelmet. sporthírek Asztalitenisz-bajnokság Február 22-én rendezték meg a járási úttörő asztalitenisz-bajnokságot, ahol tíz fiú- és négy leánycsapat vett részt. Eredmények: Fiúk: 1. Pilis- szén tkereszt, 2. Leányfalu, 3. Csobánka. Lányok: 1. Pilisszentkereszt, 2. Pomáz I, 3. Leányfalu. Tornaverseny A járási úttörőelnökség sportbizottsága 1965. március 12-én és 13-án rendezi meg, „B" kategóriájú úttörő tornaversenyét a gimnázium tornatermében. (séf esik) Az óvodások karneválján
