Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-04 / 53. szám

LAPJA OLVAD ÉS ESIK... Gromiko Párizsba látogat ÁRA 50 FILLÉR 196S. MÁRCIUS 4, CSÜTÖRTÖK Üzenet a világűrből Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Nyikolaj Kardosén szovjet professzor megdöbbentő meg­oldást talált az 1960-ban rá­dióhullámok alapján felfede­zett CT A—21 és CT A—102 csillagok rejtélyére. Kardosén szerint a két csillag lakói azért adták le rádióüzenetei­ket, hogy kapcsolatba lépje­nek az övékéhez hasonló ci­vilizációkkal. Az általuk al­kalmazott kilencszáz mega­ciklus a legjobban megfelel a csillagközi hírközlés céljai­nak. A CT A—21 és CT A—102 civilizációja egyébként hason­líthatatlanul magasabb rendű a mienknél: az emberiség a műszaki fejlettség jelenlegi színvonalán képtelen volna a CT A—21-hez hasonló intenzi­tással üzenetet sugározni az űrbe. NAPIRENDEN: Szentendre gondjai, örömei 77 milSiós községíejiesziési alap a megyében Hol vegyék igénybe a társadalmi munkát ? Nagy fontosságú, jelentős témát tárgyalt meg szerdán délelőtt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A napi­renden szereplő jelentést Szi- ráki Ferenc, Szentendre taná­csának elnöke terjesztette elő, a város művelődési helyzeté­ről. A jelentés beszámol arról a nagy fejlődésről, amely az utóbbi években Szentendrén az iskolai oktatás, a népműve- i Jitbb wnunkwtsserveséssel9 miisßttstE bb Gödöllő, Abony és Inárcs is csatlakozott a ceglédi lés, a dolgozók munkaidőn kí­vüli tanulása, valamint az idegenforgalom területén be­következett. Az általános is­kolások tanulmányi átlaga például 3,6, amely jónak, ki­elégítőnek mondható. Jó a ne­velők és a szülők kapcsolata is, akik jelentős társadalmi munkával segítik az iskolákat. A most befejezés előtt ál­ló izbégi iskola építésén például 45 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek. Az úttörőmozgalom is fejlő­dött, tavaly az egyik szent­endrei iskola csapata nyerte el a KISZ vörös vándorzászlóját. A felnőttek továbbtanulásá­ban beállott nagy mértékű fejlődést mi sem bizonyítja jobban, minthogy öt évvel ezelőtt 98-an iratkoztak be ál­talános iskolába, s jelenleg a munka mellett tanulók száma már 226. Középiskolába öt éve mindössze 48-an jártak, szá­muk az idei tanévben már 365-re emelkedett A 11200 lakosú városban, a négy könyvtár is szépen gyarapo­dott: tavaly összesen 71 ezer forintot fordítottak új könyvek beszerzésére. Ezenkívül maga a lakosság is sok könyvet vásárol: az álla­(Folytatás a 2. oldalon) PEST MEGYEI VflAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK !| IX. ÉVFOLYAM, 53. SZÁM Moszkvában hivatalosan be­rieten tették, hogy a francia kor­mány meghívására Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter április 25-én néhány napos látogatásra Párizsba utazik. Couve de Murville francia külügyminiszter viszontlátoga- tására ez év végén kerül sor. A látogatás időpontját később teszik közzé. versenyfelhíváshoz Akárcsak megyénk más vidékein, a Gödöllő környéki termelőszövetkezetekben is hagyománya van már a mun­kaversenynek. Legutóbb pél­dául — február elején — a dányi Magvető Termelőszö­vetkezet hívta ki nemes vetél­kedésre a járás tsz-eát. Most, hogy megismerték a ceglédiek felhívását, értekezleten tár­gyalták meg a járás termelő- szövetkezeteinek képviselői a verseny módozatait s úgy dön­tötték, valamennyi termelő- szövetkezet csatlakozik a ceg­lédiek megyeszerte kibontako­zó versenymozgalmához. Fő célkitűzésük jobb munkaszer­vezéssel, a korszerű termelési módszerek elterjesztésével nö­velni a terméshozamot. Töb­bek között célul tűzték ki, hogy a tavalyi, májusi mor­zsol tan számolt holdankénti 19 mázsás kukoricaátlagot 21 mázsára, míg a 65 mázsás burgonyatermést 70 mázsára javítják. Az abonyi Kossuth Terme­lőszövetkezet ugyancsak je­lentette, hogy a tagok meg­tárgyalták a ceglédiek felhí­vását és csatlakoznak a ver­senyhez. Versenyfeltételeik között a termelési költségek 4 százalékos csökkentése, a szo­cialista brigádmozgalom ki- terjesztése szerepel. Az inárcsi Március 21. Termelőszövetkezet tízpontos versenyvállalással válaszolt a ceglédiek felhívására. A ter­melőszövetkezet szocialista brigádjai és tagjai elvállalták, hogy a múlt esztendeihez ké­pest 8 százalékkal csökkentik a termelési költségeket Az idén megkülönböztetett gon­dot fordítanak a takarékos­ságra. Az elfekvő készletek­ből példáult 200 ezer forint­nyit értékesítenek. A szövet­kezetben szervezett munka­versenyt, amely a brigádok között folyik, rendszeresen ér­tékelik, s a legjobb verseny­zőket megjutalmazzák. Bécs búcsúzik Adolf Schärftol Adolf Schärfet, az Osztrák Köztársaság elhunyt elnökét a parlament oszlopcsarnokában ravatalozták fel, ahol két na­pon át vehetnek tőle búcsút honfitársai. Az államfő pénte­ken megrendezendő nagysza­bású temetésén számos külföl­di vendég is részt vesz. TÖBB MINT HATMILLIÓ FORINT JÖVEDELEM TERVEN FELÜL Egyre komolyabb versenytársak a termeSősiövetkezetek Előtérben a termelékenység növelése és a költségek csökkentése a megye állami gazdaságaiban Tegnap egész napos értekez­leten tárgyalta meg a Pest- Nógrád megyei Állami Gaz­daságok Igazgatósága a Tech­nika Házában az állami gaz­daságok vezetőivel a termelés tavalyi tapasztalatait és az idei év feladatait. Az állami gazdaságok munkáját dr. Lő- rincz József igazgató érté­kelte. Az igazgatósághoz tartozó huszonkilenc állami gazda­ságban az előző évek egy­helyben topogása után meg­indult a fejlődés. Az állam ielentős beru­házásokkal támogatta a termelés fejlesztését. Ma már az állami gazdasá­gok többségében kialakult a termelés szerkezete, a terme­f/r • • f Szalagra írt história m11 Favasút a föld alatt vállal? Hajt-e karbid, porszívót? Fergamenek. papiruszok tiszteletre késztetnek. Fakult ákom-bákomok akár ezer év­vel ezelőtti órákat elevenít­hetnek meg. A mai embernek sokféle „íróeszköz” kínálkozik. Mos­tanában legdivatosabb a mag­nószalag. A pilisszentiváni gyerekek nem is szalasztják el a kor adta lehetőséget. Tö­pörödő anyókáik, reszkető bá- csikák s ifjabb öregek beszé­dét, meséjét gyűjtögetik. — Áprilisra szedik csokor­ba a népszokásokat, s a bánya történetét — így az igazga­tóhelyettes Hargita Péter. Gyűjtik a jubileumi fotókiál­lítás képeit is. A főmérnök­lány Kakas Vali most felje­gyezte, hogy régi bányászat A fotókiállítás egyik képe: pilisi lépcsősor nyomát lelték meg a föld alatt: öreg tárna facsilléje ke­rült elő. Kereke, sínéi is ab­ból valók. Minden írásbeli szándék ilyen szépen jövedelmez? A tanács titkára, elnöke nevetve fejét csóválja. — Sok az aprócska vállal­kozás. Még ilyen is akad: „Amit tudok azt vállalok”. Nem úgy a másik, együttes vállalás. — Az új telep villany nél­kül áll. Megvan ott már min­denféle elektromos gép. De hajt-e karbid porszívót? — Mi a villamosság akadá­lya? — Kevés rá a pénz. Most aztán kaptunk valamennyit, a többit magunknak kell hoz­zárakni. önkéntesek ássák majd az oszlopok helyét, hogy fussa a forintból. Tavaly itt már emeltek kö­zös akcióval egy sportklubhá­zat. Ügy megfogták az ingyen­lapát végét, hogy 220 ezer forint helyett a negyedéért húzták fel. Az idén a villanyfényért áldoznak. lés arányai. Minden adottság adva van ahhoz, hogy az ed­diginél jobb eredmények szülessenek a termelésben. A termelőszövetkezetek ugyanis gyengébb eszközellátottság mellett néhány növény ter­melésében maguk mögött hagyták az állami gazdaságo­kat, s ugyancsak néhány te­kintetben megközelítették az állami gazdaságok termelési szintjét. A két megye állami gazda­ságai az elmúlt évet mintegy 19 millió forint nyereséggel zárták. Ez több mint hatmillió forint­tal több a tervezettnél. Az élenjáró gazdaságok között van a törökbálinti, a herceg­halmi, a dánszentmiklósi ál­lami gazdaság, míg jelen­tősen rontotta a két megye gazdaságainak eredményeit az alagi, a vecsési és a kis­kunsági állami gazdaság. A megye állami gazdasá­gaiban komoly erőfeszítése­ket tettek annak érdekében, hogy kialakítsák a korszerű nagyüzemi termelést. Jelen­tősen növekedett az állatállo­mány, újabb és újabb gé­peket kaptak, istállókat épí­tettek, s nagyüzemi szőlőket, gyümölcsösöket létesítettek. Az idei év legfontosabb feladata, hogy e nagyará­nyú fejlődés eredménye a termelésben is megmu­tatkozzon. Ehhez jól ki kell használni a lehetőségeket. Növelni a ter­melékenységet és csökkenteni az önköltséget. Az irányító­munka középpontjába kell állítani a munkaszervezést és a végzett munka elemzését. Az állami gazdaságokban megtették az előkészületeket a tavaszi munkákra. A gabo­nafélék fejtrágyázása befeje­zéshez közeledik. Gyors ütemben javítják a gépeket. Készülnek a termelési és pénzügyi tervek, amelyeket a közeljövőben megtárgyalnak a dolgozókkal. Az üzemi értekezleteken ké­rik a dolgozók minél lelke­sebb és hathatósabb támoga­tását az idei tervek túlteljesí­téséhez. (Foto: Kotroczó) FELSZABADULÁSI VERSENYBEN: A TÖRÖKBÁLINTI ÁLLAMI GAZDASÁG Hová lesz kétezer ember ? Lakatlan zellertáblák Tisztakezű pénzcsinálók Mélyhűtött bevétel — Lehetséges, hogy csak úgy, nyom nélkül eltűnjön egy ezredre való ember? — Kivitelezhető. — Taktika? Technika? — Az utóbbi. Nem mindennapi história, ám hinni keli doktor Wal- lisch Miklósnak. De tisztáz­zuk a mindent felfedő rész­leteket. Doktorunk nem ügyész, nem is jogászember — végzett közgazdász. Fő­könyvelő a Törökbálinti Ál­lami Gazdaságban. S a két­ezer ember? — Papírforma szerint ennyi lelket kellene találni negy­ven holdon a tavaszi, nyári időben, de nem lesz. — Mert a föld is üres marad? — Ellenkezőleg. Zellertáb­lák illatoznak ott. Lakatlan zellertáblák. Végre kibomlik a titok, amelyet a főikertész segít kihámozni: talán az ország­ban először, ők használnak különleges gyomirtót, a ki­ültetett, s egyszer művelt zel­lernél. A többit elvégzi a cso­daszer. Mit köszönhetnek ennek a húzásnak? — Hogy leszedhetjük az ugyanakkor, folyamatosan érő négy vagonnyi szép szamócát. Másképp egyik vagy másik veszendőbe menne. Mit ér az egyik vagy má­sik nyereség? A főkönyvelő hitelesíti: — Tavaly hét és félszáz­ezer forintot vártunk a zöld­félétől. Kétmilliónál több lett! — Idén? — A kérdés első fele az idő­járást illeti. Ami a miénk; megtanultuk, kevés előterem­teni, ha útnak indítani nem tudjuk megfelelően a ter­ményt. Ügylehet, az idén csa­tát nyerünk az osztályozással. — Mit tesz ez köznyelven? — Mondjuk a paradicsomért 80 fillért fizetnek — ömleszt­ve. Tisztítva, szépen csoma­golva kétszer annyit! És csak tizenöt fillérrel kerül többe nekünk! Negyedmilliós pluszt jelenthet csak ez. Java külön­ben valutáért kel el, másik fe­le szépen, gusztusosán a ma­gyar háziasszonyokhoz kerül. így kell hát pénzt csinálni — tiszta kézzel. Ezt, az elő­zőeket, s a mind el nem sorol­ható utána valókat készíti az idei félszabadulási, jubi­leumi évre a gazdaság. — S minek látja hasznát még a háziasszony? — Négyszázharminc holdon terem zöldborsónk. Konzerv- nek, s mirelitnek. Ügy 30 vagonra való. Ez lesz a mély­hűtött bevételünk... A közembernek, a fogyasztó­nak pedig: remek zsenge ha­rapnivaló. Bár itt lenne már a kóstoló ideje. (t. gy )

Next

/
Thumbnails
Contents