Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)

1965-03-17 / 64. szám

1965. MÁRCIUS 17, SZERDA 3 Falukrónikások első országos tanácskozása Első országos tanácskozásra készül az alig négyéves — 1960-ban a Bács-Kiskun me­gyei Foktőn kezdeményezett — falukrónikás mozgalom. A honismereti mozgalommal kapcsolatban nemrég tartott budapesti konferencia után Salgótarjánban tartják a falu­krónikások első országos ta­nácskozását A nemzeti jövedelem felhasználása Manapság szinte minden család gyűjt valamire, ki tv-t, ki mosógépet, ld meg családi házat szeretne venni vagy építeni,. Az ilyen ter­vek valóra váltása persze nem megy máról holnapra. A jövedelem egy részét jelre kell tenni, fe' kell halmozni addig, míg összegyűlik a csa­ládi beruházáshoz szükséges RAJZKIALLITAS Békés életünk — föermeksiemmel Nagyszámú érdeklődő, diá­kok és pedagógusok jelenlété­ben nyitotta meg hétfőn dél­előtt a Békés életünk — gyer­mekszemmel című ifjúsági rajz- és festészeti kiállítást Szakosíts Árpád, az Országos Béketanács elnöke, a Belgrad rakpart 24. sz. alatt. A zsűrinek mintegy 6000 pá­lyamunkát kellett elbírálnia, amelyek több mint 300 iskolá­ból érkeztek. A megnyitón adták át a leg­jobb munkák készítőinek a dí­jakat és a jutalmakat. Hat ál­talános iskola — a XV. kerü­leti Tóth István utcai, a ka- rancslapujtői, a vámospércsi, a balmazújvárosi, a püspökla­dányi és a vaskúti — kollek­tív jutalomként egy-egy tele­víziókészüléket, illetve magne­tofont kapott. Ezenkívül kerék­párokat, fényképezőgépeket, karórákat osztottak szét a leg­jobb munkák készítői között. összeg. Valahogyan így jár el az állam is: a nemzeti - jö­vedelmet kétfelé osztja, fo­gyasztási alapra, meg fel­halmozási alapra. A felhalmozási alap milyen célt szolgái? Hason­lót, mint a családi beruházá­sokra gyűjtött összegek. Az elhasznált termelési eszközök, gépek pótlása csak azt biz­tosítja, hogy a termelés ugyanolyan színvonalon és ugyanolyan mértékben meg­ismétlődhessék. mint az elő­ző évben. Dehát manapság nap mint nap új cikkek ter­melésére kerül sor, a koráb­ban gyártott termékek kö­zül is sokat fejlettebb mó­don állítanak elő, s a mező- gazdaságban is egyre több gépre, épületre, vegyipari ter­mékekre sitb. van szükség, mint a megelőző termelési időszakban. A termelésnek ezt a bővítését, tökéletesíté­sét a felhalmozási alapból fe­dezzük. Ugyancsak ebből az összegből valósítjuk meg azo­kat a beruházásokat is, ame­lyek nincsenek közvetlen összefüggésben a termeléssel. Ilyenek pl. az állami erő­ből épülő lakóházak, a kór­házak, iskolák, kultürházak, színházak stb. építése, fej­lesztése, egyszóval a kommu­nális. szociá'is és kulturális beruházások. A felhalmozás tehát óriási szerepet játszik az ország fejlődésében, nagy­sága és részletes felosztása döntően meghatározza, hogy a gazdasági élet egyes terü­letein hogyan, milyen ütem­ben haladhatunk előre. Igen lényeges gazdasági kérdés, hogy a nemzeti jöve­delem milyen arányban osz­lik meg, fogyasztási és felhal­mozási alapi a. Hazánkban 1963-ban pl. a nemzeti jöve­delem mintegy 2S százalékát felhalmoztuk és 72 száza­léka szolgálta a fogyasztás céljait. Ez az arány persze nem állandó, az adott időszak gazdasági feladatai szerint változik, de nagy általános­ságban a fent? számok • körül ingadozik. A VI. osztály vállalta Adatok egy iskola történetéből — Visegrád és a német tannyelv pült felsősziléziaiak utódai — ha úgy dönt, német lehetett volna. Aztán rövid ideig, leg­alábbis hivatalosan, mégis né­met lett. Erről élő adatforrás, Szaba- dy Béla igazgatóhelyettes, az iskolának harminc év óta ne­velője, tájékoztatta a történe­lemkutató úttörőket. — 1941-ben elrontotta a hús­véti vakációnkat Hóman Bá­lint közoktatási miniszter nagypénteken érkezett rende­leté: ezentúl német a tanítás nyelve Visegrádon. Hiába sza- ladoztunk, instanciáztunk, hiá­bavaló volt az egyházközség tagjainak gyűlésén hozott egy­hangú határozat, hiába járt utána az egyházmegyei főtan- felügyelő is, a miniszter hajt­hatatlan maradt. Hű kiszolgá­lója volt Hitlernek, azt akar­ta, tanuljanak Visegrádon számtant is németül a magyar gyerekek, legyenek németté olyanok is, akiknek az ősei so­ha sem voltak azok. Végül két hónap múlva egy itt üdülő kormánypárti képviselőhöz fordultunk, aki aztán „kijárta”, visszaállt a magyar tanítási nyelv. Protekció nélkül sem­mire se mentünk volna. Ilyen volt akkor a világ. — És addig németül folyt a tanítás? — Már hogy folyt volna, amikor a négy tanító közül egy sem tudott németül. Sok egyéb között ilyen érde­kes történelmi adatokat is ta­láltak hát a visegrádi úttörők iskolájuk múltjában. Magyar- ország felszabadulásának hu­szadik ünnepére. Sz. E. HAOJÁRAT A POCOK ELLEN Huszonhétmilliós kár - egy év alatt KINEK KELL RÉSZT VENNIE A VÉDEKEZÉSBEN? Apró. de annál veszedelme­sebb kártevők szaporodtak el földjeinken: a mezei pockok. Mezőgazdaságunknak e nagy kárt okozó ellenségei pilla­natnyilag már mintegy két­millió holdon fészkelték be magukat. Megyénkben a leg­utóbbi felmérés szerint 110 ezer holdra tehető a fertő­zött terület. Különösen a lucernaföl­deken szaporodtak el szo­katlanul nagymértékben a mezei egerek. Korábban jobb lett volna Sződligeten évek óuj nagy gondot okozott a községi ta­nácsnak az óvoda elhelyezése. Ez a nélkülözhetetlen intéz­mény ugyanis a gyorsan fej­lődő település egyik régi épü­letében működik immár 1<* esztendeje. A 'i26 öles telken álló háromszobás összkomfor­tos ház állapota a/ évek során állandóan romlott, javításokat, felújításokat rajta a tanács nem végeztetett. Jelenleg az a helyzet, ha sürgősen nem hoz­zák rendbe, veszélyben az óvoda üzemben tartása is. Msért került ilyen súlyos helyzetbe az óvoda? Vajon ta­tarozására. eddig nem nyílt volna aikálóm? Állítólag nem! Mégpedig ezért nem. mert a szóban forgó épüle nem a községe, hanem magántulaj­donban van. Ez, hivatalos ira­tok tanúsága szerint ..min­dennemű . . . karbantartást és felújítási kizárt’*. Nem kívánunk elmerülni annak a . endcikezésnek a tag­lalásában, amely lehetetlenné teszi a közületi célokra igény­be veti. mágúnosok tulajdo­nában »évó épületek karban­tartása.. Ezzel kapcsolatban azonban egy észrevétel, meg­jegyzés mégi3 ide kívánkozik: ha az állami, községi tulajdont képező ii^zaiv lakói — s erre Pest megyében is számtalan a példa — önkéntes munkával karbantartják, sőt felújíthatják bériem-nyűket, miért nincs erre mód akkor, ha a helyzet fordít ott? Hiszen a sződligeti épület karbantartása nem a Székesfehérvárott élő tulaj­donosoknak, hanem az óvodá­ban lévő gyermekeknek és gondozjáknai: lett volna elő- nyó*: Szerencsére sikerült elhárí­tani a sződligeti óvodás csöpp­ségek feje felöl a veszélyt. A községi tanács ugyanis enge­délyt kapott az épület megvá­sárlására. Mégpedig saját köz- ségfejlesztési alapjából. Mivel nemcsak az eddigi tulajdono­sok által is elfogadott 78 560 forint vételárral, hanem a ta­tarozáshoz szükséges 70 ezer forinttal is rendelkezik a ta­nács, a tulajdonbavételt és az épület gyors felújítását most már semmi sem gátolja. Legalábbis mi — a kisgyer­mekek szüleivel, az óvodában dolgozó nevelőkkel együtt — ezt reméljük. Persze, ha a fenti sürgető szükségintézke­désekre már korábban sor ke­rül, akkor, amikor még nem voltak ennyire sürgetőek — az még sokkal jobb lett volna! (hetesi) István legutóbbi érdekes filmtörténeti előadása után most a budapesti Irodalmi Színpad látogat el Aszódra. Március 21-én Húsz év mosolya című irodalmi összeállításuk­kal lépnek az aszódi közönség elé. Beváltak-e a sorozathoz fű­zött remények? — A közönség szempontjá­ból feltétlenül — mondta Fer- i esik Mihály könyvtárigazga­tó, az irodalmi körkép kezde- i ményezője. — Az idén 3800 forint értékű bérlet kelt el. Igaz, nem volt könnyű fel­adat az eddigi hét előadás megszervezése, a beigért elő­adók és vendégek biztosítá­sa, a váratlan nehézségek megoldása. A neves írók el­foglaltak, nehéz őket meg­nyerni, ezért jövőre valószí­nűleg az „új könyvesek” be­mutatásával folytatjuk a so­rozatot. Aszód járás mezőgazdasági dolgozói is érdekes előadásra készülődnek. A mezőgazdá­szok járási klubja, amelyet szintén a járási könyvtár ho­zott létre, januárban alakult meg. Tagjai, a járás 16 tsz- ének elnökei, agronómusai, mezőgazdászai, havonta egy- egy összejövetelt tartanak, ahol szakmai és közérdekű témákról hallgatnak előadá- ; sokat, amelyeket rendszerint | vita követ. Márciusban Erdei j Ferenc tart előadást az Elet \ és Irodalom, munkáról szóló vitasorozata aiapjan. az elő­adást követő vita is erre a cikksorozatra épül, melyet a résztvevők már alaposan át­tanulmányoztak. Az összejö­veteleken, ahol rendszerint ital is kerül az asztalra, a já­rási könyvtár kis kiállítás keretében mutatja be a leg­újabb mezőgazdasági szak­könyveket, amelyek a helyszí­nen meg is vásárolhatók. Az ital- és könyvfogyasztást egy­aránt egy-egy becsületkassza bonyolítja le. A klub dicsé­retére szolgál, hogy a könyv­kasszából mindig jóval több pénz kerül elő, mint a má- j síkból. D. ROBOGÁS - HELYBEN Hosszú kilométerek helyett egy helyben robog a kijaví­tott, próbajáratos dömper. Nem kell vezető, legfeljebb egy-egy szakértő gyors szemlé­je. míg görgőkön futva teszi meg kötelező kilométereit a gép A másik érdekességet is a ceg­lédi Közlekedési Gépjavító Vállalatnál látta a fotóripor­ter. (Alsó kép.) Ez is robogás: versenyfutás a technikával. Rezgő elektródás hegesztési módszerrel gyorsítják a mun­kát s ily módon orvosolják a kísértő alkatrészhiányt Foto: Gábor | Hogy ez mekkora kárt jelent i j népgazdaságunknak, arra ! jellemző, hogy csak me- i g'yénkben tavaly a pillangó- j sokban 11 millió forint, a ka- j lászosokban 8 millió forint, míg a kukoricaföldeken I ugyancsak 8 millió forint ! veszteséget okoztak. A nagy- j arányú kártétel és a mind | erőteljesebb szaporodás or- i szagos intézkedéseket- is meg­kívánt. Március 25-én az FM 1/1965-os rendelet az ország ! egész területén előírta a tár- I sadalmi védekezést. Felkerestük Prezenszky ; Gábort, a megyei tanács me- i zőgazdasági osztályának veze-: tőjét, s tájékoztatást kértünk j a társadalmi védekezéssel; kapcsolatos megyei teendők-; ről, arról, miikor és hol kéz-: dik meg a védekezést és kik- : nek kell részt venniök ebben a munkában. Prezenszky Gábor elöljáró­ban elmondotta, hogy a rendelkezés március 5- tői április 15-ig írja elő a védekezés lebonyolítá­sát. Kimondja, hogy a helyi ta­nácsok minden tizenhattól — hatvan évig terjedő állampol­gári kötelezhetnek a pocokir- tásra szervezett közös mun­kákra. Az időleges munkakö­telezettség teljesítése alól mentesülnek az ötven évnél idősebb nők, a terhes és szop­tatós anyák, azok az anyák, akiknek hat éven aluli gyer­mekük van és gyermeküknek más gondozója nincs, a hat­van évnél idősebb férfiak, to­vábbá a munkaképtelenek, a rokkantak és a betegek. Megyénkben a nagy szer­vezettséget, körültekintést igénylő védekezőmunkát a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya irányítja és járásonként valamennyi helységben ugyanabban az időben irtják a pockot. Ehhez az állam ingyenesen bocsátja rendelkezésre az Ar- valint, míg a védekezés lebo­nyolítását közvetlenül szerve­ző és irányító szakembereket a termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, mezőgazda- sági intézmények stb. bizto­sítják. A védekezés során 20—25 emberből álló csoportok fé­sülik át a határ egy-egy dű­lőjét, s eközben a föl lelhető egérlyukakba két-három szem Arvalint helyeznek el. Me­gyénkben előreláthatóan 255 ezer ember vesz részt ebben a munkában és mintegy 8—10 vagonnyi vegyszert használ- j nak fel. A védekezést a hét elején már megkezdték az aszó­di, a budai és a gödöllői járásban. | Végezetül Prezenszky Gá- ! bor a védekezést követő óvó- I rendszabályok betartásának | fontosságát hangsúlyozta. —sp— A fogyasztási alap • fedezi az ország lakosainak egyéni fogyasztását, valamint az úgynevezett társadalmi fo­gyasztást is. Ide tartozik pl. I a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak, stb. fenntartása, ösztöndíj, nyugdíj, táppénz- kifizetés, utcák, parkok gon­dozása. világítása stb. A fo­gyasztási alap két része tehát eltérő módon áli a dolgozók rendelkezésére. Az egyéni fogyasztási alapot a végzett munka szerint osztják el, a társadalmi fogyasztási alapból viszont más elvek szerint részesednek a dol­gozók. A szocialista társada­lomra az jellemző, hogy min­denféle jövedelem alapja a munka, munka nélkül senki nem juthat jövedelemhez, míg a kapitalizmusban ép­pen a kizsákmányolok, akik nem aolgoznak — vágják zsebre a legnagyobb jövedel­meket <B. Gy.) A visegrádi hatodikosok, mind a huszonhat úttörő, az egész osztály azt vállalta, hogy összeállítja az iskola történe­tét Vincze Eszter igazgató irá­nyítása mellett. Vállalásukat teljesítették, összehordtak sok­sok adatot, dokumentumot, fényképet meg okmányt is egy­néhányat, s természetesen sta­tisztikával is alátámasztják a történelmet. 1945-ben a hatosztályos ele­minek 111 növendéke volt, az államosítás utáni első 1948/49- es — már nyolc évfolyamos — iskolaévben 159, ma pedig 260. A nyolcadik általános osztályt eddig 358 tanuló végezte el, s közülük 149 folytatta a tanu­lást, egy részük persze még nem fejezte be a középiskolát, illetve az egyetemet. A végzett növendékekből egy agrár-, egy meg erdőmérnök, az építész- mérnök pedig adjunktus a Mű­egyetemen. öt végzett pedagó­gus közül kettő itt tanít az is­kolában. Ez a közelmúlt. A régmúlt? Arról az öreg is- i kolaépület beszélhetne sokat. Kolostor volt, az meg közép­kori zárda falára épült száza­dokkal ezelőtt. Pálosok lakták, amíg II. József a rendjüket fel nem oszlatta. Az első írásos j adat 1886-ból ered. Akkor lé­tesült a római katolikus fele­kezeti elemi népiskola a régi kolostor két tanteremmé átala­kított földszintjén. Az emele­ten a kántortanító lakott. Most ott, meg a kertben később emelt földszintes épületben is, tantermek vannak. A tanítás nyelve magyar volt, holott az iskolafenntartó egyházközség — többségében Mária Terézia idején betele­Az aszódiakra lehet számítani Bevált-e a Körkép — Kétféle becsületkassza Az irodalmi körkép előadá­I sai szeptember óta változat­lanul eseményszámba men­nek Aszódon. Nemeskürthy

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents