Pest Megyei Hirlap, 1965. március (9. évfolyam, 51-74. szám)
1965-03-16 / 63. szám
1965. MÁRCIUS 16. KEDD KST MECHI '^Mtriap n Pillantás a népgazdaságba 10,6 milliard .erőművek dolgozói: 1964-ben t 10,6 milliárd kWó-t termeltek. ! Ha figyelembe vesszük, hogy | e négy év alatt az erőművek összkapacitása nagy összegű ! beruházások eredményeként egynegyedével bővült, akkor ma már biztosra vehetjük, hogy túlteljesítjük az áram- termelés ötéves tervét. A termelés mennyiségével együtt javul a gazdaságosság is ebben az iparágban. A többtermelést háromnegyedrészben a munkatermelékenység emelésével érték el az üzemek, az arány tehát itt jobb, mint az ipar átlagában. Javult az erőművek kapacitásának a kihasználása is: 1964- ben 69,4 százalékra emelkedett és 7 százalékkal volt magasabb, mint 1960-ban. A négy év alatt 9 százalékkal csökkent az egységnyi energiatermeléshez felhasznált fűtőanyag fajlagos kalóriaértéke is. Az ipari és a villamosener- gia-termelés megközelítően Érdekes írások a Természettudományi Közlöny új számában Bőséges képanyaggal illusztrálva, március végén jelenik meg a Természettudományi Közlöny. Cikkeit olyan akadémikusok, tudományos életünk kiválóságai írták, mint Rusznyák István, Szigeti György, Délre László, Szádeczky-Kardos Elemér, Erdei Ferenc, Horn Artur, Ber- náth György és még sokan mások. Szálloda/ uszoda a vízparton Jóváhagyták Kisoroszi fejlesztési tervét A Városépítési Tervező Vállalat műszaki tanácsa, az érintett szervezetek, intézmények képviselőinek jelenlétében és jóváhagyásával apróbb módosításokkal elfogadta a Szentendrei-sziget legészakibb községének, Kisoroszinak fejlesztési tervét. Mi látható rajta? Először is — ez sok embert érint — ezerszemélyes elsőosztályú camping létesül a szigetorr közelében. Gondnoki lakás, zuhanyozó, étkező, egészségügyi helyiség, fözőhelyiségek, csapok — ezek kerülnek a campingbe. A zárt táborhelyen kívül természetesen szabad sátorverési lehetőség van, így akik csak ví- kendre érkeznek, vagy nem akarják a nem nagy összegű campingezési díjat befizetni, itt tanyázhatnak. A szigetorr természetesen újabb létesítményekkel is gazdagodik. Háromszáz fős modern szálló épül étteremmel és bárral. A szálloda betonlábakon áll majd, nehogy az esetleges árvíz „belátogasson” a szobákba. Kisoroszi július—augusztus kivételével elsősorban a szemnek és a tüdőnek jó, mert a Duna vize hideg a fürdéshez — csak csónakázni lehet rajta. A kéthónapos fürdési szezont a terv szerint meghosszabbítják: strand épül a szigeten, közel a vízparthoz. Beton versenymedence és gyermekmedence áll majd az üdülők rendelkezésére. Sportliget, gyermekpark — változatos szórakozási lehetőségeket nyújt majd az üdülőknek, kirándulóknak. Pavilonokat is építenek, ahol a cam- pingben, szabad táborhelyen vagy a szállodában lakók megvehetik mindazt, amire szükségük van. Két csónakgarázs is készül, egyet a szálló kap, egyet maga a község, s a faluvégi öreg. rozzant házak hegyére autóparkoló épül; ha véglegesen befejezik, négyszáz gépkocsi, kétszáz motor- kerékpár és kétszáz kerékpár fér el rajta. (A parkolón túl járművel járni tilos.) A dombon, a római őrtorony romjainál romkertet létesítenek, mellette eszpresszó emelkedik majd. A községen keresztül korszerű út vezet majd az autóparkolóhelyig A szigetcsúcson hangulatos sétányok épülnek — s az üdülőtelep vízellátását és szennyvízelvezetését is megoldják. Természetesen több évbe telik, amíg a tervrajz minden jele a valóságban is megjelenik — mindenesetre az építkezés rövidesen megkezdődik. M. J. párhuzamosan emelkedik 1960 óta. Az ipar igénye azonban ennél gyorsabban növekszik a gyártástechnika fokozódó villamosítása következtében. Ezért egyre több villamos áramot importálunk, elsősorban a Szovjetunióból. Ennek aránya már meghaladja a belföldi termelés 10 százalékát. A rendelkezésre álló összes villamos energiának csaknem a háromnegyedét az ipar használja fel, amely 1964-ben 44 százalékkal többet fogyasztott, mint 1960- ban. Egy foglalkoztatottra számítva az ipar áramfelhasználása 1964-ben 28 százalékkal volt nagyobb, mint négy évvel ezelőtt, ami a technika és a gyártástechnológia fejlődését tükrözi. Ami az egyes iparágak áramfelhasználásának alakulását illeti: egyelőre még az alumíniumkohászat vezet, mert fogyasztása a teljes ipari felhasználásnak több mint az egyhetedét igényli. De már erősien nyomában van a vegyipar, amely 1960-ban még fele annyi villamos energiát fogyasztott, mint amennyit az alumíniumkohók. Viszont 1964-ben már alig maradt el mögöttük. A nagyfogyasztók közé tartozik még a szénbányászat, a vaskohászat, és a gépipar, továbbá maga a villa- misenergia-ipar is, amely a maga termelte áram 10 százalékát használja fel. A lakosság áramfogyasztása több mint a másfélszeresére növekedett a terv első négy esztendejében. A gyors fejlődés magyarázata: a lakások számának emelkedése és a háztartások növekvő villamosítása. A lakosság ma jóval több mosógépet, hűtőszekrényt, melegvíztárolót, villanytűzhelyet, villanyvasalót stb. tart üzemben, mint négy évvel ezelőtt Az idei terv a termelés újabb 9 százalékos növelését írja elő, vagyis villamosener- gia-termelésünk kétszer olyan gyorsan emelkedik majd, mint az ipari termelés. Ezt a célt a meglevő kapacitások jobb kihasználásával kell elémiök a villamos erőműveknek. Itt ugyanis még mindig nagy tartalékok felett rendelkezünk. Emellett azonban további importra is szükség lesz, hogy a 1 lakosság és az ipar állandóan növekvő igényeit zavartalanul kielégíthessük. Ádám László Dunaújváros—Reni Vasércmenetrend A MAHART az idén Dunaújváros és a szovjetunióbeli Reni között rendszeresíti a menetrendszerű vasércszállítást. A mintegy háromezer kilométeres oda-vissza utat a tavalyi átlagos 21 napról átlagosan 17—18 napra akarják röyidíteni. Dunaújváros és Reni között a menetrend- szerű vasércszállításban 10— 12 magyar vontató vesz részt. Az idei első magya^ vontató, amely már menetrend szerint közlekedik, kilencedikén indult el Béniből Dunaújváros felé. Szakmunkások lesznek... A nagykátai gimnázium egy része mezőgazdasági szakközépiskola. Négy állat- tenyésztési és két zöldségtermesztési osztályban tanulnak itt a jövő mezőgazdasági szak-. 1 munkásai. A zöldségtermelők I B osztályos tanulói az iskola kertjében munkálkodnak Állattenyésztési gyakorlaton a IV A (Foto: Gábor) Húszezer holdon zöldség Befejeződött a szerződéskötés — Javultak a termelés feltételei A MÉK igazgatójának nyilatkozata Pest megye az ország legnagyobb zöldségtermesztő megyéje. Tízezrek dolgoznak a kertészetekben. A főváros közelsége és a jelentős export- szállítások miatt sem lehet közömbös a lakosság számára, hogy az idén milyen lesz a termelés, az értékesítés és a felvásárlás. Ezért felkerestük Dömötör Józsefet, a MÉK igazgatóját és megkértük, tájékoztassa olvasóinkat a jelenlegi helyzetről, — A szerződéskötések lényegében lezárultak. Mik a tapasztalatok? — Az ország három legjobb megyéje között vagyunk. Zöldségből 11736, burgonyából 7116 holdat szerződtünk. Sikerült a tervet teljesíteni zöldpaprikából, paradicsomból, zöldbabból, de nem lesz hiány — ha csak valami természeti csapás nem jön közbe — petrezselyemből, sárgadinnyéből, görögdinnyéből, karfiolból és salátából sem. — Milyenek az idei termelési és felvásárlási kilátások? — Jók. Az ősszel vetett növényeink közül az áttelelő saláta, zöldhagyma, spenót szépen fejlődik és jó termést .XXXXXXXXNXXXXXXXXXNXXXXXXVXXVXXXXXXXXXXXX } ' I | Oh. pergamen: \ | A papírt, amibe valamit | } a boltos csomagol, azt hoz- 4 4 záméri az áru súlyához, de f } az árát külön nem számít- } } hatja fel. így van ez min-'} } denütt az egész országban.} } Bugyin azonban a 20. szá-} } mú Földművesszövetkezeti £ } Élelmiszerboltban egy ide- £ £ je Szabó Ferencné boltve-1 ^ zetö a zsír árához még a} 4 papír árát is külön hozzá-} } számította. Igaz, nem holmi} } vacak, közönséges papírba, % } hanem pergamenbe göngyö-g } lítette a zsírt, márpedig az£ } nemcsak sokat nyom, drága} í is, 40 fillérbe kerül íven-} } ként. Többet nem is, csak} } ennyit csapott a zsír árá-} } hoz, persze, csupán merő} } tévedésből, mert valahogy} } nem jutott eszébe, hogy így % } a vásárlóval duplán fizette- £ } ti meg a csomagolópapír} 4 árát, hiszen ahogy szokás,} } a papírt is az áruval együtt} }méri. Egy ív pergamen súly} } szerint pedig 40 fillérnyi} } zsírt ér éppen. } } Hány iv pergamenért sze- 4 } dett be ily módon 80 fillért,} ^ azt nem is lehet tudni, de} 4 miután a Pest megyei Álla-} } mi Kereskedelmi Felügye-} } tőség rájött erre a tévédé-} } sére, most már abbahagyta. ^ } Ezentúl Bugyin is közönsé } ges és lényegesen köny- 4 4f nyebb fehér papírba búr-} 4 kolják a zsírt, viszont Sza-} } bánének sürgősen két szí-} } nes papírdarabot kell fel-} } adnia a postán. Olyant,} } amire százas számot nyom- 4 } tattak. £ íxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxvxxxxxxxxxxxxxxxxxx< A vállamosenergia-termelés és felhasználás alakulása egyik legjellemzőbb mutatója mind a népgazdaság fejlődésének, mind az általános életszínvonal-javulásnak. Az ötéves terv az áramtermelés 46 százalékos emelkedését irányozta elő. Ennek több mint négyötödét már a negyedik év végéig teljesítették az A vülamosenergia-termelés és felhasználás alakulása százalékban: ígér. Nem ilyen kedvezőek a terméskilátások zöldborsóból, mert a tsz-ek a vetőmagot a Magtermeltető Vállalattól nem kapták meg idejében és a hideg, havas időjárás is gátolta a vetést. — Az elmúlt évben — mint ismeretes — a zöldségtárolásban és értékesítésben és szállításban nehézségek, zavarok mutatkoztak. Az idén mit tesz a MÉK, hogy zökkenőmentes legyen a zöldség- és gyü- mölcsellátás? y — A múlt évihez viszonyít- } va jobban összpontosult a } zöldségtermesztés. Kevesebb } tsz termeli meg ugyanazt az } árut, így a szállítás is gyor- ísabb lesz. A zentai fajta sár- } gadinnye értékesítése gondot } okozott, most ebből kisebb te- } rületre szerződtünk és helyet- } te előnyösebb fajtákat termel- } tünk, például ezüstananászt, ^amelynek az értékesítése nem } gond. y } — A minőségi követely 4f mények (export, szabvány } stb.) betartása körül az ely } múlt években sok volt a vi^ ta. A MÉK szerint a tsz-ek } a zöldségtermesztésben mi4 re ügyeljenek a jövőben? í } — Mindenekelőtt a korai } termesztésre, mert a korai, jó £ minőségű terményeket jobban, } magasabb áron tudjuk érté- } kesíteni. Például újburgonyá- } hói az Amsei, Pierwiosek faj- } tákat lényegében csak július } 5-ig tudjuk eladni külföldre. } ment ezután már az export- } igény csökken. A termelőüze- } meknek arra kell törekedniük, } hogy kovászos, ecetes és cse- } mege uborkából minőséget ad- } janak, mert erre van piac. A 4 salátának való uborkát csak } korlátozott mennyiségben tud- } juk átvenni. Export esetén } ugyanis költségtérítés mellett } vesszük át az árut, belföldi } értékesítésre szabvány szerint. }A tsz-eket arra kérjük, hogy ^ a zöldborsót szakaszosan szedjék, ne várják meg a teljes $ érési időt, amikor az első kö- ; tésbői származó hüvelyek már í elvénülnek, elszürkülnek — ! fejezte be nyilatkozatát Dö- ; motor József. '■ (g. s.) ba járni, tévét nézni, rádiót hallgatni, könyvet, de még újságot sem olvasni. Nincs is rádió a lakásukban. Kétségbeesetten érdeklődnek, meg lehet-e tudni, mikor közvetítik apjuk születésnapját, mert okvetlenül elmennek valahová, meghallgatni. KÉK SZEME FÉNYE MEGTÖRT, de hibátlanul lát vele. — Nincs is szemüvege, anélkül olvassa egyetlen olvasmányát, zsoltároskönyvét — mondják. Vajon mi lehetett a foglalkozása? — Mechanikus voltam. Zen- tón rövidüzletem is volt, kerékpár, meg varrógép. Rövidüzlet? Beszélgetésünk tartama alatt először hagy ki szót, ezt, hogy: ideig. Egyébként üzlete megnyitása előtt, meg azután is, késő öregségéig biciklit és Singert javított. Pár éve még Pilisvörös- várott is rendbetett több idősebb masinát. — A miénket most is ő javítja, ha elromlik. Már csak a lányai beszélnek róla, meg arról, hogy milyen örömmel, izgalommal várja a születésnapi vendégeket, de Verbai bácsi szótlanul ül jóidéig. Tekintetéből ki nem olvasható, mintha agyát bármi is foglalkoztatná. Ám hosszú élete körül foroghatnak gondolatai, hirtelen ki is mondja: — Ügy tetszik, mintha nem többet, csak húsz évet éltem volna... SZÁZESZTENDŐS EMBER szájából ki hallott már ilyet?! Szokoly Endre Matuzsálem a padlásszobában nem sok barázdát szántott arcán, alig akad ránc rajta, az élet pírja viszont halványrózsára festi. Bőre sem tapad a csontjához, teste egykor nyilván húsosabb volt, de még ma sem aszott vénember. Hangjának van még ereje, csak a csengése kopott kissé és gyakran megismétel egy- egy mondatot, ami bizony megesik nála fiataiabbal is. Csak 1955-ben költözött Vö- rósvárra, addig Zentón élt hosszú időn át egyesegyedül. A felesége már régebben eljött a gyerekekhez betegen, s miután tíz évig mozdulatlanul feküdt az ágyban, 1956- ban, nyolcvanhét éves korában meghalt. — Az apám is magas kort ért meg, ácsmester volt Över- bászon, ott születtem. Amikor meghalt, nyolcvankilenc esztendős volt, egyik nővére pedig nyolcvennégy éves, az anyám meg nyolcvan felett, öreg kort ért meg a nagy- apám szintén, de hogy hány évet élt, arra én már nem emlékezhetem. Nem, ők nem voltak naza- rénusok. Verbai bácsi sem volt mindig. Mikor lett azzá? — Fiatalon. Hatvan... nem ... van már hatvanöt éve. Meglehettem huszonöt éves. — Nagyon nehéz vallás — sóhajt a fiatalabb lány. — Nem szabad színházba, moziszoba konyhás manzardlakás- ban. A fiatalabb hatvanhat éves, az idősebbik pedig: — Apámmal egy napon születtem, vasárnap voltam hetvenéves. Az aggastyán hat gyermeke közül még egy, a iegidősebb szintén Pilisvörösvárott él. Bányanyugdíjas, hetvenhat éves. Törzsökéből eredt másik három fia Budafokon, Dunakeszin, Csepelen lakik. — Abel, a csepeli öcsénk kétszeres sztahanovista — büszkélkednek vele a „lányok". Meg ezzel: — öt unokája, négy dédunokája és két ükunokája van apánknak. És arra is büszkék, hogy édesapjuk egyedül, minden segítség nélkül öltözik, vetkőzik, tisztálkodik, jár, azaz már csak inkább tipeg — de bot nélkül — a szobákban. — A nyáron még lement a falépcsőn, dolgozgatott a kertben. Két éve eljárt még a boltba vásárolni. Most már kissé fáradt, sokat alszik. — Nem vagyok én beteg, csak legyengült. Hiába, lejárt már az idő ... — És volt-e beteg valaha? — Egyszer fiatal koromban. Hetvenéves lehettem, hét napig nagyon nagy beteg voltam, A lányok nevetnek: — Aztán, gyomorrontása volt. ŐSZ HAJA PERSZE GYÉRÜL MAR. Az idő azonban ! A MANZÁRDRA VEZETŐ ÍFALÉPCSÖ sokkal fiatalabb, : mégis sokkal roskatagabb ! Verbai Lajosnál, aki 1865 már- ; cius 14-én, éppen száz éve ; született. Csoda azonban, ; hogy mennyi terhet, majd ; annyit, akár az ember, elbír 1 egy ilyen lajtorja. Hetek óta, j hogy kiderült, centenáriumát ; készül megülni Verbai bácsi, ; sok látogató koptatja, jönnek < az úttörők is nap mint nap, ! egyik raj zenével, másik ének- ! kel köszönti Pilisvörösvár i Matuzsálemét. Vasárnap volt ! a nagy teherpróba, a községi ^Vöröskereszt délben ünne- i pelte, népes küldöttség ka- ! paszkodott fel a tető alá. í Persze illene feltenni Ver• bai bácsinak is az ilyen korú- ; aknái elengedhetetlen kérdést, ! mi a hosszú élet titka, csak- | hogy erre sor sem kerülhet, a \ véleményét máris mondja: ! — Vigyáztam az egészséí gemre. Egész f iatalon keveset j dohányoztam, azóta semmit, ; húst sem ettem. — Kerüli a j súlyos szavakat, azt hogy ki- j csapongás, nem ejti ki, »ehelyett így beszél: — Kitérő * életet nem éltem, sőt azt in- ( kább gyűlöltem. Senkit meg ! nem botránkoztattam, jámbor ! életet éltem. \ — A papa ugyanis nazaré\ nus — magyarázza a lánya, ! de gyorsan hozzáteszi: — Mi \ azonban nem, egyikünk sem í hat gyermeke közül és anyánk ; sem volt az. I — Igen, a feleségem csak ( barátkozó volt — ezzel nyil- | ván valami olyasmit jelez, ! amit talán a szimpatizáns szó- \ val lehetne jobban kifejezni. ; KÉT ÖZVEGYASSZONY LÁNYÁVAL ÉL együtt a két1960 1963 1964 100 128 139 Termelés Az ipar felhasználása összesen egy dolgozóra 100 131 144 100 122 128 100 137 156 A lakosság felhasználása
