Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

Harminc—negyven százalékos árengedmény Holnap kezdődik a téli vásár a rnonori ruházati boltban Záróra előtt néhány perc­cel villáminterjúra tértünk be Monoron a főtéri ruhá­zati boltba. Szpevár Mihály- né üzletvezető készségesen tájékoztatott a vásárlókat ked­vezően érintő februári téli vásárról. Tájékoztatása alapján meg­tudtuk, hogy a február 8-tól 20-ig tartó téli vásárra ala­posan felkészültek. Ez idő­szakra több mint félmillió fo­rintos árukészlettel vár­ják vevőiket. A vásár ideje alatt női és gyermektélikabátok, kosztü­mök, férfizakók, öltönyök, nadrágok, gyapjú és pamut kötöttáruk, gyapjú- és pa­mutsálak, női fehérneműk, psíkos nylonharisnyák 30—40 százalékos árengedménnyel ke­rülnek forgalomba. További érdeklődésünk so­rán a sok csinos elárusító közül Lázár Mártától és Pal- kovics Zsuzsától munkájuk­ról és a vásárló közönség által leginkább keresett áru­cikkekről beszélgettünk. A té­li idénynek megfelelően legkeresettebbek a női és férfi alsó- és felsőruhák. Örömmel állapítottuk meg, hogy az üzlet nemcsak bő­séges választékkal rendelke­zik, hanem nagy forgalom mellett a vásárló közönség udvarias kiszolgálásban is részesül. Ezzel szemben az üzlet úgy külső, mint belső romos volta még műemlékeknél sem lenne helyénvaló, nem járásunk egyik legnagyobb áruházában. Probléma van a belső vilá­gítással is, hiszen nappali fényt csak egy kis ajtón ke­resztül kap és a belső vilá­gítás sem tökéletes. (—h —y) Ügyeletes orvos Gyomron: dr. Halmai Géza, Monoron: dr. Bathó László (kefégyár). — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a Vö­rös Hadsereg úti. MAI MŰSOR MOZIK Ecser: Bekerítve. Gomba: Méhkirálynő. Ifjúsági elő­adásra: Három csillag. Gyöm- rő: Fekete Péter. Matiné: Kis búvár. Maglód: Morál 1963 (széles). Monor: A „Preludió” akció (széles). Matiné: Min­denki ártatlan? H.: Aranyfej (széles). Nyáregyháza: A lány és az államügyész. Ifjúsági előadásra: Puskák és galam­bok. Pilis: A pásztorkirály. Matiné: Köszönöm doktor bá­csi. Tápjósáp: Altona foglyai. Tápiósüly: Másfél millió. Úri: Szereti az embereket, profesz- szor úr? Üllő: Bakfis. Matiné: A hét dada. Vasad: Férjek. Vecsés: 101 kiskutya. Matiné: Kocsubej: H.: Szigorúan tit­kos (széles). KASSZA MEG A PÉNZTÁROS Mámoron a Jőtéri Hangu­lat presszóban hónapok óta árván, félreállítva „szo- morkodik” egy National kassza. Megvették, ideho­zatták, s azután rájöttek, hogy beáZlítása nem célsze­rű és nem kifizetődő. A cukrászdában a blokkbon­tást egyelőre csak élő pénz­táros végezheti — a kassza nemhogy könnyítené, ha­nem nehezítené, bonyolul­tabbá tenné munkáját. Ak­kor vajon miért vették? Ha már vették, akkor mi­ért nem viszik olyan hely­re, lohol használni is tud­nák? Tízezer forintnyi ér­téket kár csak úgy hever- tetni, imég hangulatos kö­rülmények között is. (sk) MONOR P E S T M,E G Y E l HÍRLAP, K Ü L O N KIAD,A S A VII. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM 1965. FEBRUÁR 7, VASÁRNAP Ejnye-bejnye Mimi Mimi, az állatkert nyest bakfisa, ketrecéből gondozója lakásába szökött. Ott viszon­tagságos kalandok között is­merkedett meg a konyhatech­nika vívmányaival. gsS*^ ,s' Magyarból ötös9 de vajon a földrajz? Félévi hajrá a levelezőknél Lezajlottak a félévi vizs­gák az általános és középis­kolákban. A dolgozók esti, illetve levelező tagozatának diákjai azonban éppen ezek­ben a napokban adni k szá­mot az elmúlt negyedévről. A morwri József Attila Gimná­zium folyosói izguló fiúkkal, lányokkal van tele. Még egy utolsó igazítás a ruhán, a frizurán, aztán egyszerre nyob can-tízen is belépnek a te­rembe, ahol dr. Borsányi Já­nos vizsgáztat. Az ajtó elölt, várók közül megszólítom az egyik fiatalembert. — Katona György vagyok — mutatkozik be, majd el­mondja, hogy a magyar vizs­gán már túlesett. — Nem sikerült valami fényesen, a nyelvtant elron­tottam. Most a kémia fele­letre várok, aztán a földrajz következik. Remélem, mindkettő job­ban sikerül, mint a magyar nyelvtan. Nem sokáig beszélgethet­tem vele, mert a tanár hívó szava az osztályterembe in­vitálta őt és társait. Az ablak mellett, a fűtő­testnek támaszkodva két har­minc év körüli asszonyka: Kajli Ferencné és Gál Ferenr- né a fizikakönyvet bújja. — Izgulnak? Egy kicsit. De ez csak amo­lyan női drukk. Ez az első tárgy, amiből a félévi vizsgát letesszük. Har­madik osztályosok vagyunk, s a fizika tavaly négyesre sikerült . mindkettőnknél Hogy' most 'mi lesz? Azt; ne­héz- lenne megmondani, de szeretnénk helytállni. Egyébként mindketten há­ziipari bedolgozók. Lo'k-sok munkájuk mellett szorítanak időt a tanulásnak, s a szorga­lom eredménye bizonyára be­le is kerül .mindkettőjük könyvecskéjébe . .. A második emeleten, ha csak lehet — még nagyobb az izgalom. A földrajzvizsga kö­vetkezik. Néhányan egymást, kérdezik az anyagból. — Te, olyan jó lenne Jugo­szlávia bányászatát elmonda­ni — mondja egy szőke nő társának. Mire amaz: — Én inkább az éghajlatból szeretnék felelni. Mocsári Jóska, a péteri te­rületi KISZ-titkár is az izgu­lok között van. — Én is túlestem már a magyarfeleleteken. Irodalom­ból négyest, nyelvtanból köze­pest kaptam. Persze lehetett volna jobb is az eredmény, de majd a harmadik negyedév­ben javítok. Két kislány — néhány lé­péssel arrébb — már boldo­gan meséli a magyarfelelet történetét. Mindketten jelest kaptak, mindkét tárgyból, így hát ért­hető volt örömük. Á földrajz­tól azonban, mintha izgulná­nak. Szádvári Erzsi szavából bi­zonytalanság árad. ö Gombá­ról jár be ide, s az imént em­lített két jeles egyik ' boldog tulajdonosa. — Még három év van hátra az érettségiig. Sokat kell még addig tanulni. Ha elvégeztem a gimnáziumot, minden való­színűség szerint, otthon mara­dok a falumban ... Szőke Éva Tápióbicsfcéről jött be. A gépíróiskola első­éves tanulója, s ezzel párhu­zamosan végzi a gimnázium első osztályát is. — Nem nehéz a két osztály egyszerre? — Igyekszem mindkettőt jól elvégezni. Naponta sok időm megy el az utazással. Ennek ellenére a négyesben remény­kedem. Miután befejeződik a félévi vizsga, ezekre a fiatalokra és idősebbekre további munka vár. Mindennapi munkájuk mellett továbbra is tanulniuk kell, mert már nincs is olyan messze az a háromnegyedév... (—rj—) „Jé, hogy mik vannak az asztalon!” — csodálkozik a lavór mögül Mimi. „Miért nem működik ez a hősugárzó? Pedig megszárít­hatná a vizes prémemet!” A „Bástyasétány 77“ - Péterin és Pándon A péteri községi színjátszó nére, hogy ezúttal néhány csoport ismét bemutatta a beugró is szerepelt a darab- Bástyasétány 77 című ope- ban. rettet. Az előadásnak újfent Elhatározták, hogy az ope- nagy sikere volt, annak eile- rettet Pándon is előadják. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 1945-1965 SÜLYI HÍRADÁS Tápiósüly ősrégi település. A mai Lencseföld környékén római temető lapul. A köz­ség neve a XIV. századbeli okleveleken Sewe és Sejvil alakban fordul elő. Templo­ma még a XII. században épült. Nemrég renoválták. A torony azonban még min­dig az eredeti állapotában áll. Építészeti stílusát so­kan megcsodálják. Védetté is nyilvánították. •k Tápiósüly a háború alatt hírhedté vált. Innen indult végzetes útjára több bünte- -tő század. A felszabadulás után megszűnt a barakktá­bor. Nyomában gyors egy­más utánban takaros házak épültek. Csakhamar megala­kult a Szilvafasor, Tápió­süly egyik legszebb utcája. Bal oldalon a korszerűen felépített tanácsháza kezdi meg a sort. Jobb oldalon az ötszáz személyes művelődés háza. Maga az utca szépen rendezett és nyílegyenes. Minden házat virágos kert díszít. * Bár még javában benne vagyunk a télben, a Virág­zó Tsz-ben eleven, lüktető élet folyik. A tsz központjá­ból hét óra előtt indulnák a traktorok és besötétedésig trágyát hordanak a földek­re. Az irodában találtuk Bo­tfa Jánosné párttitkárt. Megkértük, mondja el, hogy miképpen indult meg az élet Tápiósülyön? Boda Jánosné így idézte emlékeit: — 1949-ben alakult meg a Dózsa Tsz. Sok nehézség és viszontagság után végre 1960-ban Tápiósüly szövet­kezeti község lett. Ekkor vettük fel a Virágzó nevet. Az első év nehéz volt, mert le kellett izzadni a régi tsz terheit. A második évtől kezdve termelőszövetkeze­tünk élete felfelé ívelt. Előbb 22, majd 32, utána 42 forint volt egy munkaegy­ség értéke. A múlt évben pedig ötven forinttal zár­tunk. Fokozatosan küzdöt­tük fel magunkat a járás legjobb termelőszövetkezetei közé. Most minden erőnkkel azon igyekezünk, hogy ered­ményeinket tartsuk, sőt fo­kozzuk. * A tanácsházán Szekeres Lászlótól tudtuk meg, hogy Sülyben 1955-ben kezdődtek meg az építkezések. A mai napig 250 új ház épült fel. Ha megnézzük a Béke utcát, amelyet régebben csak Tök­földnek neveztek, elcsodál­kozunk, hogy milyen sokat fejlődött. Ikerházak épültek. Mindenütt elégedett embe­rek élnek. Papp Miklósné tanácstit­kár előadta, hogy a tanács­háza előtt százezerért kutat fúrtak és most helyezik üzemibe. Szőlősnyaralón ta­valy hatkilométeres villany- hálózatot építettek. Ezután Szuhányi Ferenc mondotta el, hogy a sülyiek nagyon szeretik a labdarú­gást. Ezelőtt öt-hat évvel jó is volt a sülyi futballcsa­pat. A területi bajnokság­ban mindig az élen állt. Az­óta sajnos a vezetőség gyen­gén működik. Pedig a nagy számú szurkolóközönség el­várja, hogy a csapat ismét a régi fényben^ragyogjon. A kiskókai úton egy bi­ciklis nőt állítottunk meg. Megkérdeztük, hogy hova tart és mi a foglalkozása? — Szerencsés Istvánné va­gyok — mondta készséggel a jó modorú asszony. — Nem­rég végeztem el a körzeti ápolónői tanfolyamot. Most egy ágyban fekvő beteghez megyek és injekciót adok neki. Utána a táppénzes be­tegeket látogatom meg. Nemrég egy idősebb em­bernek. Skanda Istvánnak az állapota válságosra fordult. A gondos ápolás azonban talpra állította őt. Most is­mét jó egészségnek örvend. Még azt akarom mondani, hogy dr. Majzinger Imre körzeti orvosunk nemrég Dobos Istvánnét gyógyította ki hosszan tartó betegségé­ből. Ezek örömmel töltenek el minket és erőt adnak a további munkákhoz. ★ Az iskolában Lukács Er­zsébet tanárnő és Kováts Géza iskolaigazgató fogadott. — Sajnos, nagy a mi gon­dunk — mondta az igazgató. — Az iskolák öt különböző helyen vannak, s nem felel­nek meg a követelmények­nek. Szőlősnyaralóról, két ki­lométer távolságról járnak ide a felső tagozat tanulói. Este sötétben a vasútvonal mentén botorkálnak hazafe­lé. Ezért szükségünk van egy központi iskolára. Már 1948- ban kértük ezt. Mégis az el­ső konkrét választ hivatalos helyről csak 1954-ben kap­tuk. Ekkor azt felelték, hogy az 1956/57-es tanévben szó­ba jöhet az építkezés. Ké­sőbb a Művelődésügyi Mi­nisztérium megjegyezte, hogy csak a második ötéves tervben lehet megoldást ta­lálni. Sajnos, az iskola még a mai napig sem került tető alá. Az igazgató végül megem­lítette, hogy a televízió igen nagy segítséget nyújt a taná­ri karnak. A tanulók szóra­kozva, de egyben vidáman tanulnak. ★ A sülyi postahivatal az utóbbi években sokat fejlő­dött. Két évvel ezelőtt 690 rádió- és 54 televíziókészülék volt a faluban. Ezzel szem­ben már tavaly 800 főre szö­kött a rádióhallgatók száma. A televíziónak a mai napon pedig már 130 előfizetője van. Nagy eseménynek számít, hogy a Virágzó Tsz három kilométerre fekvő sűrűpusz­tai tanyájára nemsokára be­vezetik a telefont. Szőlősnya­raló is kap ebben a félév­ben távbeszélőállomást. örvendetesen emelkedett a takarékbetétek állománya. Most a zárszámadás alkal­mával igen sok tsz-tag vitt tekintélyes összeget a postá­ra. it A TÜZÉP-teiep forgalma a legutóbbi évben érte el a tetőfokát. Havonta átlag egymillió forint volt a be­vétele. Megemlítjük, hogy négy­öt éve félmázsánként hord­ták az emberek haza a sze­net. Ez már a múltó Bor- bás Antal telepvezető min­den rendelést személyesen intéz. Jelenleg is nagy bő­ségben és választékban, tíz féle szén kapható. Az építőanyagban is nagy a készlet a telepen. Erre n célra 29 méter hosszú rak­tárhelyiséggel rendelkez­nek. Jelenleg hárommillió tüzelő- és építőanyag-féleseg van felhalmozva a TÜZÉP raktáraiban. ★ Meg kell emlékezni arról, hogy Sülynek egy igen jól működő gobelin-szövetke­zete van. Még 1952-ben 140 taggal alakult. Jelenleg 395 a tagok számn. Nagy szám­ban kapniuk megrendelése­ket külföldről, nevezetesen • Olaszországból, Franciaor­szágból, Svájcból és Angliá­ból. Keresettek az estélyi táskák és báli cipők hímzé­sei. A szövetkezetét — kiváló munkájukért —, két évvel ezelőtt a budapesti ipari vá­sáron és a lipcsei nemzet­közi vásáron aranyéremmel tüntették ki. Oklevelet és jutalmat kapott nemrég Bu­gyi Istvánné, Sági utcai; Bálint Illésné. Vasúr utca és Cseri Istvánné, Hámán Kató utcai lakos. V Nem lenne teljes a besz-l-? mólónk, ha nem emlékez-? nénk meg a sülyi vasútál- ? tonnásról. Felszabadulás? előtt Kóka, Úri és Sáp lakói ? esőben, sárban gyalog, vagy ? lovaskocsival jöttek az állo-í másra. Ma már kényelme-? sen utaznak: minden vonal-? hoz autóbusz jár. ? A felszabadulás előtt min-? den vasúti alkalmazott 24? órát dolgozott egyfolytában,? ezután 24 óra szabad ideje? vo'lt. A forgalmista még? jegyeket is árusított. Ezzel? szemben most mindegyeik? vasutas 12 órát van szolgá-? latban, és utána 24 óra pi-? henő következik. Ezenkívül? külön személyi pénztárost? is alkalmaztak. Az utas- és áruforgalom ? évről-évre emelkedik. Mégis? az állomás az utóbbi két; évben: élüzem. Minden re-? mény meg van arra, hogy^ harmadszorra is azok lesz-? nek. ? * I Dinnyés Sándor KISZ-? titkár, a fiatalok éleiéről és? munkásságáról festett, képet. ? Szórakozási lehetőségük bő-? ven van. Vasárnaponként? négytöl-nyolc óráig tánc- ? estéket rendeznek. De nem~? estek szórakozást, hanem? segítséget is nyújtani ■ szán- \ dékoznak. Megfogadták,? hogy húsz éven felüli fiata-í lakat szerveznek maguk! közé. Ezenkívül e’h itároz-'i ték, hogy a tanácsnak és a \ tsz-nek egyaránt segítséget\ nyújtanak. Ezer munkaóra í; ajánlottak fel erre a célra. ! A KISZ-titkár közölte \ még, hogy a művelődési ház \ környékét teljesen rendbe- \ hozzák és parkosítják. Nem-', rég alakult meg a tánccso- i port és a színjátszó i söpört, j Szorgalmasan készülnek <jí; április 4-i évforduló meg- \ ünneplésére. Dinnyés Sándor végül \ megemlítette, hogy a fi’ata- j lofk elevenen érdeklődnek á mezőgazdasági munkák iránt. Sokan közölték, hogy szeretnének a tsz-bev dol­gozni. Krátky László SZÍV KÜLDI... A délutáni órákban né­ha egy-egy névnap, szüle­tésnap alkalmával megszó­lal a községi tanács han­gos bemondója és magyar nótával, táncdállal kedves­kedik az ünnepeidnek vagy ünnepeiteknek. Név sze­rint, pontos cím alapján száll az üdvözlet, a dal községszerte, hallhatja és haMgathadja az egész fa­lu... Néhány községünk­ben — így Káván is — szo­kássá, kedves hagyomány- nyá vált a helyi szívküldi, melynek szívből örülnek azok is, yúkik adják, azok is, akik kapják, csakúgy, mint a rokonok, ismerősök, barátok, szomszédok és a községbe tévedt, vagy ott átutazó idegenek is. • „Hohó, ez nem a te laká- \ sód!” — inti rendre a gondo- j zója Mimit. „Bezzeg a gazdámnak szebb edényei vannak, mint ne- kepi!” — búslakodik a nyest- \ kisasszony. (Kútvölgyi felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents