Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-07 / 32. szám

1963. FEBRUAR 7, VASÄRNAP-T^ÍiHoP 7 A római írnok sírja Páratlan tudományos értékű régészeti lelet Dunaújvárosban| Jelentették az újságok, hogy Dunaújváros mellett, az egy­kori Intercisa nevű római ka­tonai táborban a régészek megtalálták egy római írnok sírját, a foglalkozását jelké­pező tárgyi leletekkel. A hír nagy érdeklődést váltott ki nemcsak az olvasóközönség körében, hanem a tudományos világban iß, hiszen az évszá­zadok óta Európa különböző vidékein végzett ásatások so­rán római írószerszámmal még nem találkoztak a régészek. (Amint időközben megtudtuk, már több külföldi tudomá­nyos intézet is érdeklődik a ritka s felbecsülhetetlen kul­túrtörténeti értékű lelet iránt.) Dr. Makkay János régész­szel, a dunaújvárosi ásatások égjük vezetőjével beszélget­tünk az érdekes felfedezésről. — Intercisa rendkívül gaz­dag rómaikori lelőhely — mon­dotta Makkay János —, mert Azért van különös jelentősége ennek a leletnek. A halott mellett feküdt a sírban a nádiból kiképzett toll­szár a tollheggyel, a tolltartó és egy bronzból készült tinta­tartó, beszáradt tinta nyomai­val. Az egész lelete gység há­romszorosan körül volt teker­ve papirusszal, amelyen írás­jeleket fedeztek fel. A régé­szek rendkívül óvatosan tisz­togatták meg az eddig még nem ismert formájú tárgyat s legnagyobb meglepetésükre bukkant elő a tollszár és a tolltartó. (Természetesen nem valamiféle manapság haszná­latos iskolai tolltartóra kell gondolni; amint a második ké­pünkön is látható, kis faitál- cácska, tollszárnak kivájt fél- henger alakú üreggel.) A dunaújvárosi lelet a régé­szetnek régi feltételezéséit iga­zolja — folytatta Makkay dr. y fel a görögországi Thébában a /, mondabeli Kadmos király pa- lotájának egyik szobáját, ép- £ pen az írnokok helyiségét, de ^ íróeszközt itt sem találtak. ^ Ezért van kivételes jelentősé- £ ge a dunaújvárosi leletnek, ^ mert a világon ma ez az ^ egyetlen rendelkezésünkre ál- ^ ló ókori írószerszám. á í Hogy ki volt a férfi (csont- váza . az első képünkön), % aki mellett megtalálták? E te- } kimtetben egészen pontos vá- ^ laszt' nem lehet adni. Majd- ^ nem biztos, hogy katonai ír- $ nők volt a foglalkozása, hiszen £ a római temetkezési szokás ^ szerint mindig a halott mellé ^ tették foglalkozásának néhány ^ eszközét. á y A papirusztekercset jelen- ^ leg a budapesti Eötvös Lorámd ^ Tudományegyetem ókortörté-^ neti tanszékének tudósai vizs- ^ i Túl a megyeliatáron... Felszabadulási versenyben A Dunai Vasmű hideghengerművcnek építői a felszabadulási versenyben vállalták, hogy március 31-ig a hengermű összes berendezését üzemi próbákra készen átadják. A képen látható hatalmas kapcsolóteremben máris megkezdték a bonyolult berendezések próbáit (MTI Foto: Fényes Tamás felvétele) 6 ív\\\\\\\\\\\\\Vv\\\\\\\\\\\\\\\\)N\\\\\\\\\\\^\\\\\\^^^ I ritékes, tapintata hűvös, a be­teget vízszintesen, illetve ló­gó fejjel kell lefektetni, lá- I bait magasra felemelni. Ha viszont arca vöröses-kékes, akkor csak ülő helyzetbe szabad a beteget helyeznünk. Természetesen mindkét eset­ben a szoros ruhadaraboktól az eszméletvesztett egyént megszabadítjuk. (A szoros ruhadarabok kioldása minden rosszullevő, vagy sérült em­ber ellátásához hozzátarto­zik.) Görcsökkel társult eszmé­letvesztés esetén a beteget úgy helyezzük el, hogy az magában kárt ne tehessen. Szájába puha anyaggal borí­tott kanalat, vagy egyéb ha­sonló tárgyat helyezünk, hogy nyelvét összeharapni ne tud­ja. Szédüléses roham esetén a beteget lefektetjük. A leg­több esetben igen jó hatású á szoba besötétítése. A beteget egyedül felkelni ne engedjük. A nehéz légzéssel járó rosz- szullétek leginkább tüdő, vagy szív eredetűek. Ilyenkor friss levegő (ablaknyitás), ülő helj’- zetben nyugalomba helyezés és megnyugtatás szükséges. A nagy mellkasi fájdalom eseté­ben a nyugalomba helyezés után igen gondosan ügj'eljünk a betegre, hogy a legkisebb mozgást se végezze, mert ilyenkor a szív-, vagy a tüdő­ér elzáródásra gyanús a beteg és a legcsekélyebb mozgás is végzetes lehet. A cukorbetegek rosszullé- teinél, amelyek remegéssel, görcsökkel, sápadtsággal és izzadással járnak együtt és az eszméletlenségig fokozód­hatnak: cukros vizet itatunk a beteggel. Eszméletlen beteg­gel soha ne itassunk folyadé­kot, ne próbáljunk szájon át gyógyszert adni, mert az csak félrenyeléshez vezet és így a beteg állapotán nem javí­tani, hanem — a tüdőbe jutó folyadékkal, vagy gyógyszer­rel — ártani fogunk. Görcsös hasi fájdalmakkor meleget kell a hasra tenni, de vigyáznunk kell arra, ne­hogy forró fedővel a beteg bőrét összeégessük. Éles, hir­telen, késszúrásszerű hasi fáj­dalmaknál a hideg, esetleg jeges borogatás használhat. Hányinger, hányás esetén né­hány korty hideg, jeges fo­lyadék — víz, de még inkább tea — elfogyasztása enyhít­heti a panaszokat. Vérhá- nyással és vérköpéssel járó roham idején sem enni, se inni ne adjunk! A hasra — gyomortájra — helyezett je­ges borogatás csökkenheti a vérzés hevességét. A teljes nyugalom ilyenkor is rend­kívül fontos. A láz csökkentését csak akkor kíséreljük meg, ha rö­vid időn belül nem várható az orvosi segítség megérkezé­se. Ilyen esetben is csupán a magas, 39 feletti lázat csök­kentjük a beteg törzsére csa­vart, állott vízbe mártott le­pedővel. A 40 Celsius fok fe4 letti lázat a fenti módon azon­nal csillapítani kell. Lehpt Kalmopyrin és Istopyrin tab­lettát is adni, ha az orvos ér­kezése pár órán belül nem várható. Két tablettánál többet felnőttnek se adjunk, gyermeknek fél tabletta a he­lyes adag. A balesetet szenvedett em­bereknek nyújtott elsősegély esetén is a legfontosabb, hogy olyat tegyünk, ami nem árt. A sérült vérzése kétféle lehet. Folyhat a vér egyen­letesen: ezen a sérült helyre helyezett szoros, tiszta kötés­sel segítünk. Vagy lehet a vérzés fröcskölő: akkor a fel­kart, combot a vérzéstől a szív felé eső részen szorosan átkötjük, amíg a vérzés meg nem szűnik. Ezt a kötést azonban 5 percenként pár másodpercre fel kell oldani, hogy a lekötött sérült Végtag elhalását megakadályozzuk. A koponya és hasi, valamint a mellkasi sérültet nyugalomba helyezzük, hideg időjárás ese­tén gondoskodunk melegen tartásáról. Azokat a sérül­teket, akiknek a füléből, orrá­ból, szájából jön a vér, a leg­teljesebb nyugalomba kell helyezni, mindennemű moz­gatásuk tilos! A fejükre he­lyezett hideg, jeges borogatás hasznos lehet. Fagyott embert hirtelen me­legre vinni nem szabad, csak fokozatosan, előbb hóval, majd ruhával dörzsölve. Ha szükséges, mesterséges lég­zést is alkalmazzunk. Égett emberről a szennyezett, égett ruhát eltávolítjuk és bősége­sen adunk neki inni enyhén sózott folyadékot. Mérgezés esetén meleg víz­zel hánytatjuk a mérgezettet, majd hashajtót — ha nem várható hamarosan az orvosi segítség — feketekávét, teát adunk. Bajba jutott társunkon se­gíteni kötelességünk, de csak akkor tudunk ha járatosak vagyunk az elsősegélynyúj­tásban. Ha növekedik az első­segélynyújtásban jártas em­berek száma, akkor csök­kenni fog az orvosi segítség megérkezéséig elpusztuló, de a helyes segélynyújtással még megmenthető emberek száma. (Dr. M. S.) Róma virágkorában, a II. és a IV. század között állt itt a katonai tábor. Intercisa (amelynek emlékeiből egyéb­ként a közelmúltban kiállítás is nyílt a dunaújvárosi mú­zeumiban), Pannónia legkele­tibb szélének római „végvára” volt, az ide vezényelt egysé­gek — cohorsok, légióik — vi­gyáztak a birodalom biztonsá­gára. Megszoktuk tehát, hogy a gazdag katonai település a legkülönfélébb tárgyi emléke­ket rejti sírjaiban. Találtunk már díszes kivitelű szarkofá­gokat, ékszerek egész garma­dáját, nagy értékű szobrokat, freskótöredékeket, sőt felfe­deztük egy bazilika romjait is. Irótollat, tolltartót azonban még nem látott régész — nem­csak Intercisóbao, de tudomá­sunk szerint sehol a világon. — Korábban Is tudtuk, hogy a rómaiak a maihoz hasonló írószerszámmal írtak, hiszen a piapirusztekercsekre más­ként nem is nagyon lehetett volna. Az írószerszám anyagá­ról, alakjáról, kiképzéséről fogalmunk sem volt. Még a leggazdagabb lelőhelyeken sem találtak eddig ilyet. Kir- bet-Qumramban például, ahol 1949-ben felfedezték a híres holt-tengeri tekercseket, ame­lyek az időszámítás előtti I. és II. századból származtak, megtalálták a római írnokok írószobáit, a másolópadokat, amelyekben írtak, az íráshoz szükséges vonalzókat és a — feltehetőleg bogyók levéből sajtolt — tintát, íróeszköznek azonban nyoma sem volt. An­gol régészeik 1964-ben tárták gálják; néhány hónap múlva feltehetőleg megfejtik a rajta levő írásjeleket. T. I. „Nil nocere” — azaz: nem ártani! Ez minden gyógyító­orvos alapelve, amelyet meg­valósítani csak akkor tud, ha tudományát jól ismeri és a gyógykezelési eljárások elő­írásánál nagy körültekintés­sel és gondossággal jár el. így kell gondolkodnia és vi­selkednie annak az embernek is, akinek — amíg az örvös megérkezik — a béteg, vagy sérült ember segítségére kell sietnie. Eszméletvesztés esetén első pillantásunkat a beteg arcára vessük. Ha az arc sápadt, ve­Hosszabb életre van kilátásunk Nyugat-Európa lakossága 277 007 000 volt 1950. január 1-én. Számuk 1963. január I-ig 307 179 00'0-re; ugyanebben az időszákban az Egyesült Álla­mok és Kanada lakossága 164 742 000-ről 208 829 000-re (25,6 százalék), a Szovjet­unióé pedig 178 554 000-ről 223 290 000-re emelkedett (25,1 százalék). Az átlagos emberélet 1950 körül csak Norvégiában, Hol­landiában és Dániában érte el a 70 év küszöbét, 65 éivon alul maradt Luxemburgban, Auszt­riában, Olaszországban, Spa­nyolországban, Máltában és Portugáliában. Franciaország­ban az emberélet átlagos idő­tartama 15 évvel ezelőtt 66,3 év volt. Napjainkban a következő a kép: az emberi életkor ki­látásai — 65 éven ailul: Por­tugáliában, — 65 és 70 között: Ausztriá­ban, Máltában, az NSZK-ban, Spanyolországban, Finnország­ban és Írországban, — 70 éven felül: Franciaor­szágban (70,2), Hollandiában, Belgiumban, az Egyesült Ki­rályságban, Svájcban, Norvé­giában (73,5), Svédországban és Dániában. ló üzlet a Kennedy "hagyaték Egy New York-i könyvüz­let tulajdonosa 9500 dollárt fizetett az atalantai Mrs Carkseynek, egy tengerész öz­vegyének, az elhunyt Ken­nedy elnök 4 leveléért, ame­lyeket annak idején bajtársá­nak írt. A Kennedy család tulajdo­nában levő írásos hagyaték egy részét árverésre bocsát­ják. Az elnök gyermekkorá­ban írt levelét 1500 dollárra becsülték, a polgárjogokról szóló levelét, amelyet még mint szenátor írt, 2500 dollár­ra. Kennedy első könyvének dedikált példányát 750 dol­lárra, özvegyének egyik leve­lét pedig, amelyet az elnök meggyilkolása után írt — 350 dollárra értékelték. Mit olvasnak az amerikaiak Francia kiadó- vállalatok csaló­dottan állapítot­ták meg, hogy azok között a művek között, amelyek 1964-ben az Egyesült Ál­lamokban a leg­nagyobb pél­dányszámot érték el, egyetlen fran­cia alkotás sin­csen. Az amerikai bestseller listán szerepel Günther Grass „A dob”, William Golding „A lengyel urak”, J. D. Salinger „Zabhegyező” és „Franny és Zooey” című regénye, valamint Henry Miller: „Ráktérí­tő” című köny­ve, amelyet eny­hén szólva si­kamlós tartalma miatt, csak az elmúlt évben en­gedélyeztek az USA-ban. A bestsellerek lis­tavezetője azon­ban Mary Mc­Carthy: „A cso­port” című re­génye. A nem­regények listá­ján három könyv aratta a legna­gyobb sikert: John Kennedy könyve, a War- ren-bizottság je­lentése és a Jean Harlow filmszí­nésznő életrajza. 4 * 1 ■*+ .. i v ' * ' - ' , i (Dr. Makkay János felvételei) „NIL NOCERE“ AMÍG AZ ORVOS MEGÉRKEZIK! \ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents