Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-28 / 50. szám
rear UEcr kMMop 1965. FEBRUAR 28, VASARNAP ' ? j Mende alatt... \ Ft a ............................ A 20. ÉVFORDULÓ TISZTELETERE Szívhaiigok hanglemezen A Medicina Egészségügyi Kiadó egész sor vj könyvet bocsát ki az idén. Különös érdeklődésre tarthat számot Kamarás János: Hallgatózás a szív felett című könyve, amely a szivhangok és zörejek különböző fajtáival foglalkoznak. Takarékosság, ütemesebb termelés, javuló minőség Versenyvállalások a „Csepel Autó" gyáregységeiben Néhány napja hírt adtunk róla, hogy a Csepel Autógyár gazdasági és szakszervezeti vezetősége már az év elején kiadta a szocialista munkaverseny idei irányelveit a gyáregységeknek. Az irányelvek alapján, a decemberi párthatározatra építve nyomban hozzáláttak a vállalások kidolgozásához. Termelési tanácskozáson beszélték meg a feladatokat és öntötték formába a gyáregységek egész esztendőre szóló versenyvállalásait hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére. Az elmúlt napokban a gyáregységek eljuttatták vállalásaikat a szakszervezeti bizottsághoz. A legfontosabbakat az alábbiakban ismertetjük. Motorgyár Ebben a gyáregységben 15 650 motoregység elkészítését úja elő a terv. A vezetők és a dolgozók vállalták, hogy 120 motoregységet, készítenek terven felül az év végéig. Az egész Csepel Autógyárban, így a motorgyárban is évek óta a legnagyobb gondok között szerepelt a hó végi, negyedév végi és év végi hajrá. Most az ütemesebb termelés érdekében vállalták, hogy az első dekádban 25, a másodikban 33, a harmadikban pedig 42 százalékát teljesítik a havi terveknek. A második félévben a kiadott dekádter- veket egy százalékkal túlteljesítik. A többi gyáregység zavartalanabb munkája érdekében a jelenlegi 11.6 milláó forint értékű raktárkészletet 15 millióra növelik az első félév végéig. Ez év végéig 18.8 százalékos lesz a raktárkészlet, ami már a következő esztendő zavartalan tervteljesítését lesz hivatva elősegíteni. Száz motor lesz a raktárban, amit a terv szerinti ütemezésben beszerelhetnek a gépkocsikba. Vállalták továbbá, hogy megszüntetik a tartalékalkatrészgyártás szűk keresztmetszeteit. Ennek érdekében a második negyedévben, ahol szükséges, a harmadik műszakot is megszervezik és munkába állítják. A selejtet tizenhat század százalékkal kívánják csökkenteni, s hogy ez a látszólag alá- csony szám mennyit jelent, többet mond róla a körülbelül egymilliós forintérték. Az üzemszervezést is zavár- Ialanul akarják végrehajtani. Az áttelepítendő műhelyek költözködését úgy szervezik meg, hogy közben az alkatrészellátás és az exportterv teljesítése ne szenvedjen csorbát. A gépek javításának jobb megszervezésével két százalékkal csökkentik a gépállásidőt. A szerszámtakarékossággal 450 ezer forint hasznot hajtanak a gyárnak és a népgazdaságnak. A munkavédelmi intézkedések jobb betartásával és betartatásával jelentős mértékben csökkentik a baleseti lehetőségeket. Az éves versenyen belül a felszabadul ás évfordulójáig terven felül 15 motoregységet, továbbá egymillió forint értékű tartalékaikat rész-többletet és jelentős exportterv-túltel- !tartóst vállaltak. Járműgyár Ebben a gyáregységben 3200 lás tehergépkocsit, köztük közel kétezer exportrendeltetésűt, 1728 nagyjárművet, köztük 89-et külföldi eladásra és 812 pótkocsit készítenek az j idén. Az ütemesebb termelés j érdekében azt vállalták, hogy az első félévben minden hónapban az első dekádban 25. a másodikban 58, a harmadikban 100 százalékra hajtják végre a havi tervet. A második félévben már jobb, az első dekádban 28. a másodikban 62, s a harmadikban 100 százalékos eredményt érnek el. Hajtóműgyár Ütemes termelést vállaltak. Biztosítják a társüzemek zavartalan alkatrészellátását. Vállalásukban már a jövőre is gondolnak, ment 1970-ig kidolgozzák a műszaki intézkedési tervet. Ezzel kívánják biztosítani a termelékenységi terv sikeres teljesítését. A selejtet 1964-hez képest három tized százalékkal csökkentik. Normáliagyár i Azt vállalták, hogy a befe- I Jezett és a teljes termelési! tervet ggytized százalékkal i túlteljesítik. A tartalékaikat- i rész-gyártás és az export j tervét kéttized százalékkal j teljesítik túl. Egész észtén-1 dőre számítva a kiadott normaórák kél százalékát meg- < takarítják, azaz nem hasz- \ nálják fel. Ezzel jelentős! mértékben növelik a terme-' lékenységet. Szerszámgyár Vállalták, hogy a 455-ös billenő tehergépkocsi szerszámait és készülékeit határidő előtt két héttel a termelő üzemek rendelkezésére bocsátják. Jelentősebb vállalásaik között szerepel még, hogy a Járműfejlesztési Intézet által tervezett új motorok elkészítése érdekében néhány fontos alkatrészt a szer-számok határidő előtti biztosítása mellett saját műhelyükben elkészítenek. A Csepel Autógyár többi gyáregysége 'is jelentős vál-1 lalásokat juttatott és juttat el a közeli napokban a szákszervezeti bizottsághoz. Ezeket a különböző főosztályok vállalásaival együtt Ösz- szesítik és ismertetik a gyár kollektívája előtt, hogy biztosítsák a vállalások összehangolt. teljesítését. Falu és ember a történelem sodrában A TÖRTÉNELMET emberek formálják, az embereket meg a történelem. És most a huszadik április negyediké tiszteletére országszerte történészé vedlik át sok-sok ember. Felnőttek meg iskolás gyerekek. Szülőfalujuk, lakóhelyük jelenbe vezető múltját kutatják. Helytörténészek. Az iskola új, mindössze két esztendeje épült. Sokat megért, sokat látott öreg diófák lomboscdtak a helyén, meglehet évezredek óta. Ha egy kipusztult, talán magró! kelt másik lépett a nyomába, emberemlékezet óta itt állt, amíg ki nem vágták, a dióliget. Vajon ezekről a fákról nevezték el Diósának a kis falut, vagy a falu nevéért ültették a fákat? Ezt is kutatják, de választ nem találnak rá a hely- történészek. — Laktak itt már emberek a római időkben, s nyoma van annak, hogy még régebben is — mondja Dezső Lajos iskola- igazgató,,akihez a helytörténet adatai befutnak. — Csak nemrég találtak a határban, a homokbányában néhány , feltehetően több ezeréves „kaptárkövet’’. Megmunkált, jókora mészkövek ezek, közepükbe fülkét véslek, olyan formát, amilyent templomók falába szobrok részére építenek. De ilyen kőbe vájt hagy fülkét csak Dél-Amerikában leltek, ezekbe helyeztek aranyszobrot, naptemplomukban, palotáikban például az inkák'is. A KÖZÉPKORBAN már szőlőt termeltek Diósdon, ez a kultúra azonban századunk elejére jóformán teljesen kiveszett. Akkor — mintegy hatvan éve — kezdett a lakosság őszibarackkal foglalkozni. Pár esztendeje százholdas táblára telepít barackot a diósdi gyümölcstermelő szakcsoport, Évről évre növekszik a terület, kis része már termőre fordult, nemsokára valóságos öszibarackgyár lesz a falu. — Másik gyárunk pedig máris virágzó nagyüzem: a csapágygyár. Hogyan keletkezett, fejlődött, ezt kérdezzék meg Bognár Dezsőtől, a gyár nyugdíjasától, de ott találják azért most is. Megyünk hát a gyárba és útközben sok mindent hallunk Bognárról, mindenki ismeri. 1936-tól 1946 végéig községi főjegyzője volt Diósának. No, legalább megmondja azt is, hogy mit fejlődött a falu? — Sokat. 1945 óta 230 új lakóház épült, 148 magánépítkezés, 87 állami, ez utóbbiakban 130 lakás van. Ma közel ötszáz házban kétezernél több ember él. Jelenleg is épül vagy hat-nyolc ház. — A gyár? Tulajdonképpen negyvenegyben létesült. Én adtam át az építési, meg a működési engedélyt a Pyro ehetni a Kft-nek, amely a községi legelőből négyezer ölet vásárolt és hamarosan hat földszintes épületet emelt. Hadiüzem lett. Kétszázötven—háromszáz emberrel dolgozott, gyártott repülőgépfegyvergolyót. nyomjelző lövedéket, kézigránátot és ugyancsak a fegyverekhez csapágyzsírt. — A községben sok német ajkú lakott, hogy-hogy egy sem szolgált az SS-ben? — kérdezzük. Az m. kir. hadügyminisztériumtól parancs érkezett 1944 nyarán, jelölje meg a községi elöljáróság azt az idő, amikor a mellékelten felsorolt 140 német anyanyelvű férfit az SS sorozóbizottsága elé állítja. Bognár főjegyző azonnal válaszolt, közölte, hogy a nevezettek magukat magyarnak vallják és legfeljebb a magyar hadseregben szolgálnak, ha kell, de nem a németben. — tgy történt? — Igen. De az iratot Albitz Lajos községi bíró és Zámori István pénztáros is aláírta, meg aztán megbukott rövidesen a Sztójay-kormány is — kisebbíti a maga érdemét és visszakanyarodik a gyár történetére. A HAT KIS ÉPÜLET ma is ál 1, a háború is étien hagyta. 45 májusában a tulajdonosok összeszedtek a régi munkásokból huszonöt-harminc embert Diósdon, feltámasztották a Pyrochemiát, csakhogy már nem „tűzvegyészet” lett a célja. Óratengelyt, kályhafestéket, kerékgumisallert, mosószappant, lemezárut készítettek. 1950. Az államosítás évében szocialista üzemmé alakult a kis gyár. Legtöbb munkása akkor látott életében először csapágyat, azt is csak régit, javítani valót. Most már a csapágyjavítás lett a diósdi üzem profilja. — Ehhez a gépeket Pestről hozták, Frisch Károly csapágyjavító műhelyéből. Jött három munkás is, a három első szakember: Poczolt Lajos, később üzemvezető lett az esztergályos műhelyben, tavaly vonult nyugalomba, Payerl Vilmos itt dolgozik ma is, a meó egyik részlegét vezeti, Pethő István pedig a házi gépjavító üzemben művezető. Akkor már én is itt dolgoztam az irodán. — Megmondaná mi lett a leventékkel? — Másnap visszajöttek — feleli vontatottan. Megintcsak másaktól szerzett értesülésekre támaszkodhatunk. Jött a parancs, azonnal induljanak a leventék. A főjegyző vonakodott teljesíteni, elsüllyesztette, de két hét múlva futár érkezett. vagy letartóztatja és magával viszi a főjegyzőt, vagy elindulnak rögtön a leventék. Menniük kellett. Bognár Dezső azonban levelet adott veiíik. minden útbaeső falu jegyzőjéhez, kérte, ha úgy látják, a menetelést megzavarhatná valami, küldje vssza a fiúkat. — így történt? — Igen. Az etyeki kolléga úgy találta. Este értek oda, szállást adott nekik, reggel visszaindította őket. BOGNÁR késedelmeskedése és körlevele nélkül ugyan hány egykori diósdi levente dolgozhatna ma a csapágygyárban? Igen, a gyár ... — Ötvenkettőben lett igazgató Gáti Ferenc, a mostani. Ötvenháromban még alig négyszáz dolgozója volt a gyárnak, s ahogy épült tovább, meg jöttek az új gépek, úgy nőtt a létszám. Ma 1423-an vannak. Kifejezett csapágyszakember a meginduláskor jóformán egy sem volt közöttük. mind itt tanulták meg a készítését, mégpedig olyan jól, hogy tizenegy jelvenyes, öt okleveles szocialista brigád dolgozik a gyárban. Idén harminckét brigád küzd ezért a címért, április negyedikére elválik, hány kapja meg. HETI JOGI TANÁCSAINK Kérdések, válaszok a Munka Törvénykönyve új rendelkezéseiről A vállalat anyagi felelőssége az üzemi balesetekért és más egészségi károsodásért. Az új rendelkezésekkel a vállalatok felelőssége is fokozódott. Általános rendelkezés szerint, ha a munkáltató az óvórendszabályokat nem> tartja be, vagy a kötelező intézkedéseket nem teszi meg, és ennek következtében a dolgozót üzemi baleset — foglalkozási betegség — éri, büntetőjogi felelősségén felül, Valamint kártérítési felelősségén kívül, a társadalombiztosítási szerveknek is köteles megtéríteni a felmerült segélyezési költségeket, az esetleges nyugellátás összegét. Ha a dolgozónak kára keletkezett abból, hogy munka- viszonyában életét, egészségét vagy testi épségét megsértette, a vállalat köteles megtéríteni a kárát. Amíg a korábbi rendelkezések szerint a dolgozóra hárult annak igazolása, hogy nem volt hibás, az új rendelkezések szerint a vállalat felelőssége objektív. Csak akkor nem felel, ha bizonyítja. hogy a kárt működési körén kívül eső ok, vagy kizárólag a sérült dolgozó magatartása okozta. Mivel a szabályok szigorúbbak lettek, a vállalat és a dolgozó együttes érdeke tehát a fokozott munkavédelem. A munkavédelem egyes kérdéseinek szabályozásáról. A Munka Törvénykönyve az egészségvédelmi és baleseti oktatást széles alapokra fekteti, és részletesen előírja, a dolgozónak és a vállalatnak ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. Mindezek a rendelkezések akkor szolgálják ténylegesen a dolgozók védelmét, ha azokat be is tartják. Itt válaszolunk M. N. váci olvasónknak, aki írja, hogy a baleseti oktatásban való részvételt elmulasztotta, és ezért állását felmondta a vállalat. Sérelmesnek tartja a vállalat intézkedését és kérdezi, jogos volt-e munkaviszonyának megszüntetése? A Munka Törvénykönyve előírja, a munkavédelmi szabályok megszegőivel szemben alkalmazható szankciókat. (Pénzbírság kiszabása, fegyelmi, büntető eljárás kezdeményezése.) A balesetelhárítási oktatásban való részvétel az egyes munkakörökben kötelező. Ha ennek nem tesz eleget a dolgozó, el kell tiltani a munkától. Erre az időre munkabér nem fizethető, és ha hibás abban, hogy az oktatást elmulasztotta, munkaviszonyát alkalmatlanság címén meg lehet szüntetni. Ha önhibáján kívül — betegség, iskolai elfoglaltság stb. — nem vett részt a munkavédelmi oktatásban, akkor pedig más munkakörbe kell áthelyezni. Az 1965. január 1. előtt önkényesen kilépőkre vo- natkoznak-e az új rendelkezések? A módosító rendelkezés előtt — 1964. december 1. napján — önkényesen kiléptem a Nagykőrösi Konzervgyárból. Ez év január 5-én léptem újabb munkaviszonyba. A korábbi vagy az új rendelkezések szerint kell-e elbírálni esetemet? — kérdezi Cs. E. olvasónk. A módosító rendelkezések végrehajtásáról szóló munkaügyi miniszteri rendelet (Mü. M. R. 99. §. (2) bek.) értelmében a korábbi szabályok szerint az önkényes kilépőkre alkalmazott hátrányos következményeket 1965. január 1. utáni időkre is alkalmazni keli. Ez azt jelenti, hogy a korábbi Mt. V. 51. §.-nak sza- badságkorlátozó rendelkezését is alkalmazni kell, pl. ha a dolgozó 1964. december 31. napja előtt önkényesen kilépett és 1965. január 5-én lépett új munkaviszonyba, akkor az említett szabályoknak megfelelően az 1965. és 1966. évre járó alapszabadságának csak a felét kaphatja, pótszabadságban pedig csak egészségre ártalmas munka címen vagy fiatal korára tekintettel részesülhet. Sorkatonai szolgálat munkaviszonyban töltött időnek számít-e? A korábbi rendelkezések szerint munkakönyvembe bevezették, hogy a háromévi katonai szolgálat alatt a munkaviszonyom szünetel. Mivel a jogszabályban előírt két-, illetve háromévi folyamatos munkaviszonyom az új munkahelyemen megvan, kértem az elvesztett munkaviszonyban töltött idők beszámítását. Minden korábban munkaviszonyban töltött és igazolt időt beszámították, a sorkatonai szolgálat időtartamát azonban nem, mivel a munkakönyvemben a munkaviszony szünetelése szerepel. A vállalat intézkedését sérelmesnek tartom, és kérdezem, milyen rendelkezés alapján fordulhatok jogorvoslatért. V. I. abonyi olvasónk sérelme jogos. Bár a korábbi rendelkezések szerint a sorkatonai szolgálat ideje alatt szünetelt a munkaviszony és azt a munkakönyvbe is be kellett jegyezni. A vállalat tehát helyesen járt el akkor, amikor a szünetelő munkaviszonyt beírta munkakönyvébe. Most azonban, amikor korábban munkaviszonyban töltött és elvesztett idejének beszámítására került sor — intézkedése törvénysértő, mert a Munka Törvénykönyve helyes értelmezése szerint — figyelemmel az 1/1965. (II. 18.) Mü. M. számú rendeletre is — a munkakönyvbe beírt szünetelő munkaviszonyt is be kell számítani a folyamatos munkaviszonyba, akkor, ha a dolgozó igazolja, hogy ez idő alatt sorkatonai szolgálatát töltötte. Dr. M. J. Az első esztendőben 45 000 csapágyat készítettek, tavaly 2 031 060 darabot, az idei terv 2 800 000. De ez csak a kúpgörgős csapágyra vonatkozik. Mert múlt esztendő óta tűgör- göst meg hengergörgőst is gyártanak. TAVALY 292 MILLIÓ FORINT termelési értékből 186 millió forint értéket exportáltak és mindössze tizenegy reklamáció érkezett, abból is tíz vonatkozott a csomagolásra. Bizonysága ez is a jó munkának. Pedig a géppark csak részben korszerű, helyes technológiával fokozzák a termelést és növelik a minőséget. Megint a község történetéről beszélünk. Mikor szabadult fel Diosd? — Éppen a karácsonyfagyertyát gyújtottuk meg a pincében, akkor dörömbölt az ajtón az első szovjet katona. — És úgy mondják; ön vezette azután őket még azon az éjszakán tovább, Budapest haláráig. — Igen. Az első háborúban hadifogoly voltam, megtanultam oroszul. Megkért az elővéd parancsnoka, menjek velük mutassam az utat. — Mióta párttag? — 1945 márciusa óta. Most bizalmi vagyok a községi párt- szervezetben. Akkor, az alakuló gyűlést az érdiigeti kaszinóban tartottuk, ágyudörgés közben. Arról hallgat, hogy ennek a gyűlésnek a megszervezésében nagy része volt. BOGNÁR DEZSŐ idén lesz hatvanhét éves, de a kora igazán nem látszik meg rajta. Az sem, hogy valaha községi főjegyző volt. Most a községe helytörténetéhez szolgáltat adóadatokat. Ki ne feledje valahogy a saját történetét, az is a helytörténethez tartozó adat. Szokuly Endre
