Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-28 / 50. szám

1965. FEBRUAR 28, VASÄRNAP 7 HOLDJÁRMÜ Kísérleti liold jármű vet készítettek Amerikában. A 3,6 méter hosszú, 1,5 méter széles, különleges kerekekkel felszerelt közlekedési eszköz állítólag másfél méteres akadályo­kon is átsegíti majd a holdutast. Az eredmény ellenőrzésére egyelőre várnunk kell ÚJBÓL DIVAT MÉHKÉMEK A SOLYMÁSZAT Sok évszázados távlatból is­méi felbukkant egy csaknem elfelejtett, igen érdekes vadá­szati módszer, a solymászát. Különösen sok híve van en­nek a megújuló ősi vadászati „divatnak” Ausztriában és a Német Szövetségi Köztársa­ságban, s most megfelelő bő apróvadas vadászterületet ke­resnek, ahol nyviat, fácánt, fcgiyot, kisebb szőrmés és szárnyas ragadozókat zsákmá­nyolhatnak. Hazánkban csak az utóbbi években alakultak meg a sol.vmászkiubok, ame­lyek jelenleg 50—60 tagot számlálnák. Az állami gazda­ságok vadászati osztálya pat­rol,álja a hazai solymászatot, de egyúttal máris tervezetet készítettek a vó' dég.solymá- szit k:fejlesztéséie. Az első osztrák és nyugatnémet soly- mószcsapa tokát októberben várják. A külföldi solymá- szok egyelőre magukkal hoz­zák sajut betanított sólymai­kat is. A későbbiekben azon­ban valószínűleg már hazai tenyésztésű sólymokat, sőt ido­mított karvalyokat, héjákat, sz'rtisasokat is bocsátanak majd a vendegvaoászok ren­delkezésére. Távolabbi terv, hogy — a hazai szakemberek kezdeményezése révén — meghonosítják a lovas soly- mászatot. Különleges sportnak számit az uhuval történő ragadozóva­dászat. Jelenleg 18 betanított fülesbagollyal „dolgoznak” hazai vadászaink. A méhek több kilométer tá­volságból is könnyen megta­lálják a kaptárhoz vezető utat. Az első világháború előtt Amerikában még a katonai méhposta kiépítésével is kí- sé-leteztek. A rejtielzett mik- roiáviratot különleges prepa­rátummal vitték rá a méhek i szárnyára. A címzett nagyító- I vai olvasta el az információt, j HALTARTÁLYHAJÓ A gorkiji hajógyárban 60 tonnás haltartályhajókat épí­tettek. Ezek a hatalmas hajók nemcsak folyami, de ten­geri halászatra is alkalmasak, és különlegesen kiképzett raktáraikban negyven tonna halat tárolhatnak KGST-központ Moszkvában A Moszkva folyó partján már megkezdődött az építke­zés. A Kalinyin-hídnál, az Ukrajna szálló tőszomszéd­ságában, ötvenezer négyzet- méteres területen földgépek ássák a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa számára épülő új székház alapjait. Az építkezésben és a berendezés­ben valamennyi KGST-or- szág résztvesz majd. A hatalmas épületcsoporté­ban a KGST titkárságának 29 emeletes épülete mellett szál­loda. tanácsterem, étterem készül. Csak a titkárság szék­házában mintegy húszezer négyzetméternyi lesz a hivata­li helyiségek összes alapterü­lete. Az építkezésen felhasznál­ják a nagyüzemi építkezési módszerek eddigi tapaszta­latait. Mind a száz méter ma­gas főépület,, mind a mellék épületcsoport többi egysége „gyárilag” készül, s csak az előregyártott elemek összeil­lesztésére, összeszerelésére lesz szükség. Az építkezésben a Szovjetunió különböző köz­társaságai és területei, vala­mint a testvéri szocialista országok mintegy ötven ipar- vállalata vesz részt. Milyen gyorsan repül a hír A Chicagói Egyetem közvé- le nénykutató központja érde­kes megállapításokat közölt^ K.mutatásaiból káderül, hogy a megkérdezettek 70 százalé­ka mindössze fél órával Ken­nedy elnök meggyilkolása után már tudott a merénylet­re' 90 százalékuk a merény­letet követő egy órán belül értesült róla, három órán be­lli'. pedig 99,8 százalék tudott az eseményről. Korábban végzett hasonló koz vélemény kutatások vala­mely nevezetes eseményről legfeljebb a megkérdezettek 80 százalékánál tapasztaltak ilyen gyors é> lesül tséget. Megál'apították azt is, hogy a megkérdezettek 50 százaléka a ’-adióból, illetve a televízió­ból, a másik 50 százalék más személyektől értesült. A köz­véleménykutatás 1400 embert érintett. A gyógyszer — méreg! Paracelsus, a XV. század nagy orvosa mondotta: „önma­gában egyetlen anyag sem méreg, csupán az adagon múlik, hogy azzá legyen". A mindennapi élet gyakorlatában már csak azokat az anyagokat tekintjük méregnek, amelyek igen csekély mennyiségben is megakadályozzák a szervezet élet­működését. Tudományos szempontból azonban csaknem va­lamennyi gyógyszer, sőt a szokásosnál nagyobb mennyiség­ben még a mindennapi étkezés céljait szolgáló konyhasó is méreg lehet az egészséges szervezet számára. A gyógyszerfogyasztás ro­hamos növekedésének két oka van. A kutató orvostudo­mány mind több és több gyógyszerrel siet a gyógyító orvosok segítségére, de rend­kívüli módon szaporodik az orvosi előírás nélkül, sőt gyakran az orvosi előírás el­lenére gyógyszert szedő be­tegek száma. Ezek az emberek azután nemcsak magukat, hanem kör­nyezetükben élőket — roko­naikat és munkatársaikat — is előszeretettel ellátják gyógy­szerrel. Az eredmény pedig nemegyszer kisebb-nagyobb mérgezés. Éppen ezért gyógy­szert csak orvosi előírásra és az előírás szigorú betartásá­val szedjük. Miért hangsúlyozzuk, az elő­írás szigorú betartását? Elő­fordult például, amikor a be­teg kanalas gyógyszert ka­pott orvosától azzal az utasí­tással, hogy naponta három­szor egy evőkanállal vegyen belőle. A beteg nem mérte kanállal a eyógyszert, ha­nem — kihúzva a dugót — reggel, délben és este ivott egy-egy „jó kortyot”. így kö­A gyógyszermánia rülbelül az előírt gyógyszer- mennyiségnek ötszörösét fo­gyasztotta el. Ez a történet vége? Késő este súlyos mér­gezési tünetekkel szállították kórházba. Az orvos figyelembe veszi a beteg testsúlyát is, amikor előírja a gyógyszer egynapi adagját. Érthető ez, ha arra gondolunk, hogy egy 100 kg súlyú ember ételből is lénye­gesen nagyobb mennyiséget fogyaszt, mint egy átlag sú­lyú, vagy még annál is köny- nyebb égvén. Ha egy ilyen nagy súlyú ember panaszá­val, betegségével orvoshoz fordul, az orvos természetesen a súlyának megfelelő mennyi­séget ír elő: például 3x2 tab­lettát naponta. A beteg hasz­nálja, panaszai megszűnnek, meggyógyul, a gyógyszerből azonban marad. Nagy súlyú betegünk barátja hasonló panaszokat érez, mire ő „jó szívűen” maradék gyógyszerét átadja és meri, alapos ember, közli az orvosi utasításokat is: 3x2 tabletta naponta. Csak arra nem gondol, hogy az általa .,kuruzsolt” ember súlya az övének talán csak a fele. Az eredmény? A várt gyógyulás helyett — a kétsze­res gyógyszeradag miatt — mérgezés következik. Csecsemőknél, öregeknél vigyázat! Csecsemők, kisgyermekek és nagyon idős emberek esetében az orvos a testsúlyon kívül sok más tényezőt is figye­lembe vesz, mert szervezetük számos gyógyszerre a felnőtt emberétől teljesen eltérő mó­don válaszol. Éppen azért a csecsemők, kisgyermekek és idős emberek hozzá nem értő gyógyszeres kezelése szokott a legsúlyosabb következmé­nyekkel járni. A gyógyszerek a szervezet­be kerülve elbomlanak, vagy bomlás nélkül ürülnek ki. A gyógyszerek „lebontása” a szervezet vegykonyháján, a májban történik. Érthető mó­don a gyógyszer anyagának le­bontásával annak hatása is megszűnik. A máj betegségei esetén azonban ugyanaz a gyógyszer — méreg — meny- nyiség hosszabb ideig tartóz­kodik a szervezetben, mert a beteg máj nehezen képes csak „lebontani”. Ilyen eset­ben tehát már a mérgező adagnál kisebb mennyiség is mérgező hatást válthat ki, a rossz kiürülési viszonyok miatt. Jellemző példa erre az orvosi tilalom ellenére sze­szes italt fogyasztó májbeteg, akinek egy-két pohár ital is megárt, mert a szesz lebontá­sát is a máj végzi és betegen még a kis mennyiség lebontá­sára is képtelen. Azok az idült alkoholisták, akik már egy fröccstől is berúgnak, azért részegednek meg ilyen kevés mennyiségű alkoholtól, mert májuk éppen az évek óta tartó alkoholfogyasztás miatt sú­lyosan megbetegedett. A gyógyszer nem fűszer... A gyógyszerekkel szemben a szervezetnek sajátos, úgy­nevezett túlérzékenységi ál­lapota is létrejöhet, amely súlyos veszélyekkel, olykor halálos következményekkel is járhat. Ha egy gyógyszerrel szemben kialakult a szervezet túlérzékenysége, azt ennek a szernek végtelenül kis meny- nyisége is kiválthat csalán- kiütést, bőrgyulladási s más tüneteket idézve elő. A gyógy­szer túlérzékenység miatt ki­alakult betegségek gyógyítá­sa sokszor nehezebb feladat, mint magárak az alapbeteg­ségnek a veszélye. A gyógy­szerek mérgező tulajdonságai nem csekélyek ezzel a ve­széllyel számolni azonban csak akkor kell. ha a gyógy­szert nem orvos rendeli, vagy ha az orvos utasításait nem tartjuk be A gyógyszer nem fűszer, amit ki-ki saját ízlése által kívánt mennyiségben fo­gyaszt, és ha nincs a háznál, hát szükség esetén kölcsön­kér, s nem cigaretta, vagy cu­korka, amit kmál vagy e'fo gad az ember A gvóevs^c gyógyít, de — m»"?P7het is! (Dr. III. S.) Ilyen lesz a KGST moszkvai központjának épületcsoportja A KGST SZABVÁNYAI Versenyben a tőkés országokkal Az osztály magyar munkatársának véleménye Filatov vezeti a „felderítő" munkát — „Jósolnak" a kitűnő szakemberek Esztendeje immár, hogy elő­ször lépték át a szocialista or­szágok szakemberei annak az épületnek a bejáratát, amely­nek homlokzatán tábla hirde- j ti: „A KGST szabványügyi in-, I tézete”. í — Munkánk első kézzel fog- I ható terméke — mondja Nyi- j kolaj Jevsztjusin, a műszaki tudományok kandidátusa, az intézet igazgatója, egy vaskos [ kötetre mutatva. Az album j sötétkék borítóján ez áll: „A i KGST szerveinek munkáját j meghatározó főbb irányelvek ! a szabványosítás terén. 1966— j 1970”. A kötetben számok, pa- j ragrafusok, fejezetcímek so- | rakoznak: s mindegyikük mö- ! göt,t — nagy feladatok, nagy és j még eljövendő tettek. — Pillanatnyilag a KGST tagországokban mintegy 70 ezer szabvány van érvényben — mondja az igazgató. — Ahhoz, hogy egy­szerűsíteni tudjuk az árucse­rét, megkönnyíthessük a nem- : zetközi munkamegosztást, j meggyorsíthassuk a szociális- j ta közösség országai közötti I termelési szakosítást és együtt- I működést, feltétlenül szükség I van rá, hogy egységes szab- I ványügyi ajánlásokat tegyünk. Az igazgató csehszlovák he­lyettese, Jiri Nevrala azt I mondja: — Rendkívül fontos, hogy a szabványok a műszaki fejlő­dés előtt járjanak. Az a cé­lunk, hogy ennek a fontos kö­vetelménynek eleget is te­gyünk. Kitűnő szakemberek­kel kell tehát dolgoznunk, akik képesek arra, hogy mintegy „megjósolják”, me­lyik lesz az a szabvány, amely igen jó gazdasági ered­ményt ígér. Egész sereg fogas kérdés, bonyolítanak le egymással. Kérdés azonban, hogyan hasz­nálják fel a — szaknyelvi szóval — „göngyölegét”, akár iparcikkeket, akár élelmiszerei két csomagoltak abba. A bol­gár gyümölcsös és zöldséges ládák, akar Moszkvába, akár Prágába irányítják őket, egy­aránt tiszavirág-életűek. S ugyanígy a magyar fa.jborok palackjait sem váltják vissza a varsái és bukaresti üzle­tekben. Egy papírlap fekszik előttünk az asztalon, egy képzeletbeli gyár képze­letbeli tervrajza. A gyárat a KGST-tagországok építik fel. A terv — így szól tovább a feltételezés — az eddigi gya­korlatnak megfelelően külön­böző intézetekben készült: az építésügyi vonatkozásai Var­sóban, a technológiai megol­dások vázlatai pedig Moszkvá­ban. Az építkezésre az NDK- ban kerül sor. Kérdés azon­ban, hogy a német mérnökök el tudják-e majd olvasni a tervrajzokat, amelyek más­más módszerekkel, más-más szabványok szerint készültek? Marian Dombrowsky, a munkatársaival együtt azon dolgozik, hogy a tervrajzok egyszer majd kivétel nélkül azonos minta szerint készül­jenek. „A tervrajzok tartalma és kivitelezése” — ez a címe az ajánlásoknak, amelyeket az osztály rövidesen az ille­tékesek elé terjeszt. Az osz­tály terveiben szerepel az is, hogy a közeljövőben egysége­sítsék a vasbeton elemek ki­próbálásának módszereit. Az egységes módszer az ultrahan­gos minőségellenőrzést ajánl­ja, ami jelenlegi tudásunk szerint a legkorszerűbb. Az elektrotechnikai és az elektronikai osztályon szin­tén nemzetközi amire válaszolni kell, mint pél­dául arra, hogy általában mi­lyenek a szocialista országok szabványai, mennyire egysé­gesek és műszaki .szempontból mennyiben állják a versenyt a iegfejlettebb tőkés országok szabványaival? Ezt a „felde­rítő munkát” A. Filatov veze­ti. Tudnivaló, hogy naponta sok száz vasúti kocsi, teherautó és szállító repülőgép szeli át a nyolc érdekelt szocialista or­szág határait A KGST-orszá- gok élénk árucsereforgalmat „hangjegykulcson“ dolgoznak. Nemrég a prágai központi diszpécserteremből kezdték irányítani a KGST egységes energetikai rendszerét. A szab­ványügyi intézet egyik fontos feladata, hogy ezt a munkát megkönnyítse. Egyebekben ezen az osztályon mindennel foglalkoznak, a porszívók, a rádiólámpák szabványaitól sgészen a turbinákéig ... így születik a KGST egysé-1 ges szabványrendszere. J. Szinjakov

Next

/
Thumbnails
Contents