Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

1965. FEBRUAR 3, SZERDA NIT »revei yífrfap Üvegszálas függönyök — 24 féle minta A győri Gardénia Csipke- függöny Gyár két telepét a múlt évben összevonták, ami gazdaságosabbá tette a ter­melést. Az idén mégis nehéz­ségekkel küzd az üzem, mert kiderült, hogy a kiöregedett kazánház a téli időben nem képes elegendő gőzt szolgál­tatni az áru kikészítéséhez. A gyár dolgozói, vezetői azon­ban a gondok közepette is lé­pést »karnak tartani a fejlő­déssel. A mai igényeknek megfelelően 24-féle függöny­mintát készítenek. Tervezik azt is, hogy az idén kísérle­teket folytatnak üvegszálas függönyök szövésére. Az ilyen függöny legfőbb előnye a rendkívüli tartósság. EGY SZÖVETKEZET VÁLTOZÁSOK SZECSÖN MÚLTJA JELENE JÖVŐJE ,Jüégy mázsa rozsot termő homokon, sivár domboldala­kon, kedvüket vesztett embe­rekkel nem lehet boldogulni." Ezzel búcsúzott mosit két esz­tendeje a tápiószeosői Egyet­értés Tsz-től az ötödik, lekö­szönő elnök. A nehéz helyzetbe került gazdaság hárommillió forint mérleghiánnyal, lerom­lott állatállománnyal, elha­nyagolt földjeivel, vezetésben zűrzavarával igencsak megpá­lyázhatta volna a megye egyik Változatos program — jó szórakozás Közzétették Vácott a városi Madách Imre Művelődési Ház február havi programját, amely a korábbi hónapokhoz hasonlóan most is változatos, s jó szórakozást, hasznos idő­töltést ígér. A művészeti klub négy na­gyobb rendezvényt is szer­vez. Február 4.-én Bogányi Tibor tanár tart hangleme­zekkel illusztrált előadást a komoly zenéről. A klub tag­jai csütörtöki napokon tartják összejöveteleiket. A hónap to­vábbi heteinek csütörtöki nap­ján így alakul a program: li­án Picasso művészete, dr. Végvári Lajos művészettörté­nész. főiskolai tanár előadá­sában. A következő héten a ! Fogadalom című brazil film közös megtekintése. Február 25-én pedig ,,Népművészet — nemzeti jelleg” címmel halla­nak előadást. A líra kedvelőit február 7- én a budapesti Irodalmi Szín­pad művészei várják majd. Tóth Árpád-estet rendeznek. A vendégjáték keretében fel­lép Neménvi Lili érdemes művész. Jancsó Adrienn. Dem- ján Éva, Keres Emil és Újlaki László. Az irodalombarátok köre Passuth Lászlót hívta meg február 11-re. a járási könyv­tárban rendezendő író-olvasó találkozóra. Az ország-világjárók köre a Bükk hegységről rendez ve­tített képes előadást. Nagy érdeklődés előzi meg váci gyermekkórus február 25-i hangversenyét, amelyet a művelődési ház nagytermé­ben rendeznek. Közreműkö­dik: Varsányi László zongo­raművész, Kárász Ilona (fu­vola), Bőd Jolán (zongora), vezényel Bogányi Tibor. Február végén az Állami Déryné Színház vendégsze­repei Vácott. Előadásra ke­rül Az igazi című zenés víg­játék. A művelődési házban mű­ködő filmszínház ezenkívül bemutat tíz nagy játékfilmet, közte a fővárosi mozikkal egy- időben a legújabb filmeket, például a Rab Ráby-X, és sok kisfilmet, friss híradót. Ezeken a nagyobb rendez­vényeken kívül természete­sen rendszeresen, a megszo­kott időben végzik munkáju­kat a különböző szakkörök, klubok, csoportok is. Vízre bocsátották az „56"-ost A Magyar Hajó- és Daru- gyár angyalföldi gyáregységé­ben hétfőn délután vízre bo­csátották az 56-os számú ten­gerjáró áruszállító hajót. Az 1200 tonnás hajó szovjet vi­zeken közlekedik majd. Ebből a típusból indonéz és norvég rendelésre is több példányt épített már a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyár­egysége. legrosszabb termelőszövetke­zete címet. Aikiik pedig a tá- piósssecsői viszonyokat alapo­sabban ismerték, kevés szerencsét jósolhat­tak az újabb próbálkozás­nak. Mi tagadás, a „hagyomá­nyos” 15 forintos munkaegy­ség bizony az évi 3—4 ezer forintnyi átlagjövedelem mel­lett még a közöshöz hű, a munkákban szorgalmasan részt vevő tagokat is kiáb­rándította. Persze, azért olya­nok is akadtak, akik még a kilátástalan, helyzetben sein veszítették el a reményt, hit­ték és vallották: közös össze­fogással, némi segítséggel lábra állhat az évek óta rósz- szül dolgozó gazdaság. Ezek az emberek bíztak a jobb eredményt hozó válto­zásban, s ígérték: „Hu a t<í- piószecsőiek megkapják a se­gítséget, átalakul a falu, újra úrad az emberek bizalma, eredményesebb lesz a munka.” A segítség yedig nem sokat váratott magára. Pál Károly, a szom­szédos szentmártonkátai Kos­suth Termelőszövetkezet el­nöke egy esztendőre elvállal­ta a szecsői tsz irányítását, az állam meg tekintélyes összeget adott a szövetke­zetieknek a kibontakozás­hoz. így aztán az új vezetés nem­csak érvényt szerzett a szö­vetkezeti demokráciának, s ezzel megszerezte a tagok tá­mogatását, hanem felszámol­ta a „vegyeskere&kedésf’, ahogy az itteni állapotokat jellemezték. Átszervezték a munkát, ösztönzőbb jövede­lemelosztási formát alakítot­tak ki, kifizették a közös adósságát a tagoknak, felráz­ták a teispedésbe merevedett szövetkezeti' életet.' " Igenárn, csakhogy közben Pál Károly megbízatása le­járt, s a szecsői termelőszö­vetkezet tavaly ilyenkor me­gint elnök nélkül maradt. Ek­kor azonban a járás ismét a szövetkezet segítségére sie­tett. A hogyan továbbra, vé­gül is Kőszegi Sándornak kellett választ adnia, akit tíz hónappal ezelőtt választott meg a közgyűlés. Vajon a múlt esztendő to­vább szilárdította-e a hullám­völgyből kilábaló gazdasá­got, felhasználták-e a korábbi évek tanul­ságait? A most jóvá­hagyásra kerülő gazdasági mérleg amellett bizonyít, hogy Tápiószecsőn az 1964-es esztendő erősítette a szö­vetkezetei. Haraszti Ferenc főkönyvelő szerint mind a termelés, mind pedig a pénztárgazdál­kodás mutatói kedvezőbben alakultak az előző évinél is. Amíg például 1963-ban 9 mil­lió forint volt a termelő- szövetkezet termelési értéke, tavaly ez az összeg 11 millió forint fölé emelkedett. Egy év alatt a tiszta vagyon egymillió 442 ezer forinttal, a fel nem osztható szövetke­zeti alap 152 százalékkal, az 1 tagra eső termelési érték 137 százalékkal növekedett. Nemcsak a közös alapok erő­södtek, hanem a tagok jö- j vedelme is gyarapodott. Az I egy tagra jutó korábbi 3—4 | ezer forintos évi jövedelem­mel szemben 7230 forintra emelkedett az egy tagnak kifizetett összeg. Kőszegi Sándor, az elnök, jól tudja, hogy még na­gyon sok a tennivaló, ezek a számok még mindig ala­csonyak, de bízik a tagok­ban, hiszi, hogy a most megkezdett esztendő végképp megszilárdíthatja a gyönge gazdaságot és jövőre már „sa­ját lábra” állhat az Egyetér­tés Termelőszövetkezet. Sok kedvező jele mutatkozik en­nek. Tavaly még alig tud­ták a tagok között műve­lésre kiosztani az 50 hold- nyi paradicsomot, most, a munkaszerződés-kötés idején, egy hét alatt • „gazdára ta­lált'’ a 70 holdas terület. A vezetőség, figyelembe véve a falu hagyományait, * Pest közelségét, a távlati tervek­nek megfelelően arra törek­szik, hogy egyrészt az állattenyésztést fej­lessze, emellett pedig nö­velje a, kertészetet. Az idén kísérletképpen olyan növény termesztésével is meg- j próbálkoznak, ami eddig Tá- í piószecsőn ismeretlen volt, í de a szomszédos községek- f ben bevált. Ez pedig a do- 5 hány. Gál József, az új fő- J agronómus tapasztalt szak- J ember, merészsége, szakér- J telme sokat segíthet a tsz- í nek. Mészáros Rafael nö- J vénytermesztési brigádvezető, £ Bial István kertészeti bri- í gádvezető, Palotai András \ brigádvezető úgy ítélik meg ;— ismerve a tagok hangu- j latát, véleményét, munkalen- ; dületét —, hogy minden fel- f tétele megvan annak: az ! idén csakugyan előbbre jut­• hat a tsz. A vezetőség bí- jzik a tagságban és a tagok >a javuló eredmények láttán ! szorgalmasan készülnek a ta- | vaszi munkákra. : Megvan hát a lehetőség, i hogy a tápiószecsői Egyetér­• tés Termelőszövetkezet ki- : kerüljön a gyönge termelő- \ szövetkezetek közül és felzár­t \ lcózzék az eredményesebben j működő gazdaságokhoz. Súlyán Pál ' — - — .... F ÉLÉVKOR PISTIKE egy kicsit az orrát piszkálta, egyébként nagyon komolyan, az ügy fontos­ságának teljes tudatában ült a helyén, és még arra sem gondolt, hogy a mellette levő Jucika copfját megrángassa. Ez utóbbi nála a legna­gyobb lekötöttség jele volt, és krónikások alig emlékeznek esetre, hogy fenti közhaszná­latú ténykedését elhanyagolta volna. Igaz. hogy Jucika sem öiltögette rá a nyel­vét, mint ahogy Lacika sem vette elő a csúz­liját. Csendben hallgatták az elnök, Soponya Lajoska megnyitó szavait: — Kedves sráctársak, tisztelt értekezlet. Azért jöttünk össze, hogy megalakítsuk az esti iskolába járó szülők tanulását segítő gyerme­ki munkaközösséget. Lelkes taps zúgott fel, annak jeléül, hogy az egybegyűltek helyeslik a rendkívül eredeti elgondolást. —- Persze nem lesz könnyű — vélte Karcsí- ka. akinek nagy tekintélye volt, mert a leg­utóbb is ő tudott a legmesszebbre köpni. — Nem bizony — csatlakozott Zoli. — Mert rettenetesek ezek a mai felnőttek. Nem pa­naszkodni akarok, de ott van az én apám. Büdös neki a tanulás. Csak a kártya meg a haverok ... — Segíteni keli, mint Kati srácnő, akinek az apja elmondta, hogy együtt tanulnak... KATI FELPATTANT: — Hazudik! Szörnyűek ezek a mai felnőt­tek. Csak tudnám, hol tanulták ezt a hazudo- zást? Hogy is tanulhatnánk együtt, amikor én már hetedikes vagyok, ő pedig ötödikbe jár, de tanácsot nem fogad el tőlem. Kibeszélem a lelkem, hogy az enni ikes ige, de ő csak azt mondja, hogy „eszek”. — Az enyém meg, hogy „iszok” — háboro­dott fel Jutka. — De nem az a baj, hogy az ikes igét nem tudja, hanem az, hogy azt nem tudja, mikor elég. — Borzalmasak ezek a mai felnőttek... Las­san már fel sem lehet rájuk nézni — sopán­kodott Kati. — És hallanák a sráctársak — folytatja Jutka —, hogy beszél, amikor berúgik . .. — Rúg! — javított Soponya. — Akkor berúg. Ügy beszél, hogy az ször­nyű. Én nem vagyok prűd, én megszoktam a káromkodást a játszótéren, de azért ez nekem is sok. BESZELNI KELL ARRÖL IS, hogy a szülők másként beszélnek otthon, másképp a hivatalban és másképp az iskolá­ban. J — Igen. Ez a sokat emlegetett hármas ne­velés. Nem jó az iskola, az otthon és a mun­kahely kapcsolata. — Az én anyám három tárgyból áll bukás­ra, de most is csak a divaton jár az esze. Néz­zék meg a sráctársak, már kilóg a térdem a nadrágból, de neki minden hónapban új pu­lóver, új kardigán kell — panaszkodott Kál­mán. Soponya, az elnök félbeszakította a vitát: — Nem panaszkodni jöttünk. Javaslatokat kérek! — Én azt javaslom — szólt Lacika —, hogy a jövőben a szülőknek is legyen ellenőrző­könyvük. Ebbe a munkahelyen és az iskolában írják be, ha a szülő rosszul felel, vagy rosz- szul dolgozik. Az ellenőrzőt pedig alá kell íratni a gyerekekkel. Talán akkor megembe­relik magukat. Már csak a szülői tekintély miatt Is. — Kedves sráctárs! A javaslat nem jó, mert a szülők nagy része dogmatikus. Nem a meg­győződés, hanem az erőszak, az adminisztra­tív eszközök a módszerük. Az enyém állan­dóan verekedik. És főleg akkor, ha munkahe­lyén valami baj van. Makarenko tanait tör­vényerőre kell emelni. Felzúgott a taps. Eközben nyílt az ajtó, és kijöttek a szülők a belső teremből, ahol a ta­nító néni szülői értekezletet tartott. Lacika apja ott helyben lekevert két pofont magza­tának, az elnöklő Soponyát pedig e szavakkal üdvözölte mamája: — Majd otthon számolunk! SOPONYA FÜLIG VÖRÖS LETT, de a tekintély megóvása céljából hivatalosan bejelentette: — Az értekezletet bizonytalan időre elna­polom ... Ősz Ferenc 120­(Foto: Kotroczó) | Miért nem jött ki a mackó? | I W ZGALOMMAL VÁRTUK, hogy kijön, vagy marad. \ í, 1 Hát nem jött ki! A mackó bentmaradt barlangja- í } ban. Pedig február másodikén letelt a fagyszabadsága. /. $ Legalábbis a törvény szerint. Persze itt is van kiskapu. | íj Eszerint, ha csak egy pillanatra is előbújik a nap, akkor a í íj mackó negyven nap pótszabadságra jogosult. És ráadásul ( ^ a kiskapun is van egy kiskapu. Mert nincs benne a rende- í. ^ leiben, hogy hol kell a napnak kisütni. Rendben van! Pet- J íj ten kisütött a nap, de tudomásom szerint a fővárosban csak f íj az Allatkertben és a televízióban élnek mackók, ezek íj épedig kultúrmedvék és nem vonatkozik rájuk a rendelet. £ íj Lehetséges, hogy nem sütött ki a nap Almásfüzitőn vagy Ij í, Ceglédbercelen. viszont erre a mackó azt mondja, hogy £ ^ ilyen fontos kérdésben nem hajlandó lokálpatrióta szem- íj íj pontok alapján dönteni. Tehát bentmarad a barlangjában. £ Bentmarad, miközben nagy csatákat vív az ö tudata- | \ ban a múlt és a jelen. Mert ő igaz mackó lelke szerint i íj már kijönne és élvezné a lágy tavaszi fuvallmakat, de \ íj közben eszébe jut, hogy ezzel ő kiállna amellett, hogy ^ jf jön a tavasz. És mi van, ha nem jön? Vállalhatja ö ezért ^ í. a felelősséget? Ö már tudja, hogy mindig közbejöhet va- | | lanti objektív nehézség és akkor majd az építőipar rá hi- g í vatkozik. z j Bentmaradt a mackó, mert a mai medvék már mo- f | dernek és nemcsak köpni, meg gargarizálni tanultak meg | íj tőlünk, hanem számolni is. A mackó is tudja, hogy azzal, íj j ha kijön, csak a kockázatot vállalja, de semmivel sem £ í, kap többet. Na jó! Igaz, hogy övé lesz a dicsőség. Le- g í, fényképezik és megjelenik az újságban, amint optimista íj í. pofával kibújik a barlangjából. Közben lefagy a medve- | talpa, felfázik, míg ezalatt például a marhák vígan kérődz- £ íj nek a meleg istállókban. Hát miért csak ő hozzon áldó- | íj zatot? A protekciós madarak elutaztak délre és majd mi- í í, után ő kiharcolta a tavaszt, ezek hazajönnek a ítészre. | Hát nem! Nem veréb ő, hogy mindenbe beugrassák. Vagy j | jöjjön elő mindenki, vagy ő is visszamegy. Miért? Ki ka- í 4 pacitálja a rókát, hogy bújjon ki az odvából tavaszt esi- j ■j nálni? Ki szól a tücsöknek, mormotának, vagy a hangyák- íj | nak? Nem! Ez a világ elmúlt! i Különben is, sok csúsztatása van tavalyról. Bentma- | ^ rád és kész. Őrajta nem fognak a marhák röhögni a mar- | í kukba! Persze fennáll az a lehetőség, hogy ennek ellenére \ íj is megjön a tavasz, ö akkor sem fizet rá. Vígan alszik, J ^ mert ki bolond felkelni, ha nem muszáj, ha van egy rende- | £ let, amivel lefedezheti magát? És ha netán valaki mégis $ 'j szólna, akkor ő is elmondja a népszerű, mindenre alkal- \ í, mazható pesti szólást: íj Na brumm, és akkor mi van? 'j ö. F. I í 5 üA\\\VA\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\^^^^ 5;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents