Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
rt sr HEGVtt kMír lap 1965. FEBRUAR 3, SZERDA Brigád a zöld kapu mögött N( rem könnyű télen házat építeni, fagyban, hóban téglát rakni, messet oltani, tetőt cserepesni. Nem könnyű télen a szabadban dolgozni — de hát a ház elkészülését egy egész falu várja. Mert orvosi rendelő és lakás épül Pilisen. válaegy A pilisi főutcán így szol kérdésemre kucsmás bácsi: — Ott dolgoznak az emberek a zöld kapu mögött.. . El is kísér odáig, és még hozzá teszi: — Jó brigád ez a „tanácsbrigád”. Az óvodát, meg az állatorvosi rendelőt is ők építették. A tanácsban úgy emlegetik őket, hogy „háziiorigsd”, a faluban pedig: tanácsbrigád, s nem kis büszkeséggel beszélt róluk a tanácselnök és a titkár. Jó érzés volt hallani, hogy határidőre elkészül a vállalt munka, hogy mindig lehet sürgős esetekben, kisebb-na- gyobb javításoknál a brigádra számítani, és — ellentétben az általános tapasztalatokkal — az építkezések üteme megfelelő, a munka minősége kielégítő. Amikor a község vezetőivel a községfej- lesztésről, az építkezésekről beszéltünk, meglepetéssel hallottam, hogy egyszer sem kellett külső segítséget, építőipari krsz-t. vagy más vállalatot igénybe venni — minden feladatot megoldott a házibrigád. zöld kapu mögött a havas udvaron malteroslá- dák, lapátok. A ritmusos zajok, kopácsolások elvezetnek odáig, ahol a brigád dolgozik. Surányi János brigó.d- vczető egy kis „szobába” vezet, ahol ugyan ajtó nincs még. csak a szobából nyíló folyosó végén, de ablak van, sőt kályha, amiben ég a tűz. A készülő orvoslakásban vagyunk. szemben az egészségházból átalakított orvosi rendelővel. December első hete óta épül, s már csak a parkettázás, mozalklapburkoiás, a kisebb simítások vannak hátra, öt kőműves és öt segédmunkás dolgozik itt. — Nem, voltunk ám mindig ennyien — kezdi a beszélgetést a brigádvezető. — Négyen kezdtük ötvenkettő őszén. Akkor persze még csak kisebb munkákhoz fogtunk. És bizony, az első munkánk nem is volt eredményes. De aztán nőttek az igények, új szaktársak jöttek, — most már olyanok vagyunk, mint egy építővállalat. A közelben dolgozó brigádtagok mosolyognak, kezdődne a tréfálkozás, de a brigádvezető komolyra fordítja a szót. Az emberek visszaszállingóznak vésőjük, ecsetjük mellé, s folytatódik az interjú. — írja meg azt is, hogy Halasi János, a tanácselnökünk — ő indítványozta a megalakulást. Azt akarta, hogy Pilis önellátó legyen. így nem kell senlti építőre, ktsz-re várni, meg így, házi kezelésben, olcsóbb is a munka. Folytatjuk a diskurzust. Munkaerő, anyagelláiotiság, eredmények, további tervek. — Látta-e már az óvodát? Az volt a legnagyobb munkánk. 800 ezer forint. Dolgoztunk még az állatorvosi rendelő rendbehozásán• is. Kibővítettük a kultúr otthont, átalakítottuk a könyvtárat, tataroztuk a tanácsházat, s a Kávai út egyik házát. Ezenkívül még a földművesszövetkezeti központ... aztán járdát építettünk, 8—9 kilométert. — Csak a községben dolgoznak? — Néha hívnak máshová is bennünket. A múltkor „átruccantunk” Kávára, és egy hét alatt felépítettünk egy 300 férőhelyes juhhodályt. Gondoltuk, magunk miatt is jó lesz, ha ez ilyen hamar sikerül. Jól dolgozott a brigád — egy hét alatt sikerült. Surányi János, mintha kitalálta volna a következő kérdést, már válaszol is: — Sohasem fordult még elő, hogy egy problémát veszekedéssel oldottunk volna meg. Néhány szóval megbeszéljük a tennivalókat, s aztán már megy is minden előre. Nem ismerünk munkaidőt, csak a munkát nézzük. Megértjük egymást, nincsenek lógósok, nem kell senkit sem figyelmeztetni. Pedig a „tanácsbrigád” nem szocialista brigád. De ha megvan a „családi érzés”, azt munkaidő után sem hagyják kárba veszni. ★ A zöld kapu mögött tovább csattognak a vésőkhöz csapódó kalapácsok. Vödröket, létrákat, malterosládá- kat cipelnek — rövidesen készen áll az új orvoslakás és az átépített orvosi rendelő. Ha ez elkészül, a brigád Máriatelepre megy. Az iskolát bővítik — ne szorongjanak a betűre éhes gyerekek. Juhász Erzsébet SZINKRON FILMSZEMLE Hétfőn a Magyar Filmművészek Szövetségében megkezdődött a Ili szinkron filmszemle. A szövetség szinkronosztályának tagjai közösen jelölték ki azt a nyolc filmet, amelyet szinkronizálás szempontjából 1964 legsikeresebb alkotásának tartanak. A versenyben részt vesz az „Elcsábítva és elhagyatva”, az „Altona foglyai”, a „Mi olaszok és a nők” és a „Szörnyetegek” című olasz filmalkotás, továbbá a „Kallódó emberek” című amerikai, a „Morál 1963” című nyugatnémet, a „Don Carlos” című osztrák és az „Egy ember ára” című angol játékfilm. A II. szinkron filmszemlén részt vevő filmeket csütörtökig levetítik. Az eredmény- hirdetésre február 6-án, szombaton délután kerül sor a Magyar Filmjnűvészek Szövetségében. Gyógyszerstatisztika 170 millió forinttal nőtt a gyógyszerfogyasztás 250 millió tabletta nyugtatószer — Változatlanul a Kalmopyrin a ,,sláger" Az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti és műszerügyi főigazgatóságán ösz- szegezték a tavalyi gyógyszerfogyasztás adatait. A statisztikákból kitűnik, hogy egy év leforgása alatt 170 millió forinttal emelkedett a gyógyszertárak forgalma, s a vényre kiadott és a szabadon beszerezhető gyógyszerek együttes értéke összesen 2 milliárd 100 millió forintra nőtt. Az 1964. évi adatok tanúsága szerint a legkeresettebb gyógyszer változatlanul a Kalmopyrin. A gyógyszerstatisztika arról is beszámol, hogy továbbra is sok nyugtató és altató, Februári kisfilmprogram Barangolás a „kék lilon“ — Galambok — Koífrrmikeum A kisfilmek kedvelői februárban is több érdekes magyar és külföldi filmalkotással Felavatta - a szavaló kórus Kétszer vonzott telt házat Kerepesen a mai magyar költészet Kerepesen szépen rendbe- i szedték a művelődési otthont. Igaz, hogy környéke még nem a legszebb látványt nyújtja, a felújítást sem fejezték még be teljesen, de friss színekkel, tisztasággal, festékszaggal fogadja a látogatót ez az öreg, Mária Terézia korabeli kúria. Sallay Eta művelődésiott- hon-igazgató ad tájékoztatást erről a falu életében jelentős eseményről. A már lehetetlen állapotban volt öreg épület nem vonzotta, inkább elriasztotta azokat, akik a közelében megfordultak. S bár sok mindenhez kellene pénz, ezernyi gond vár megoldásra, a falu vezetői közel húszezer forintot áldoztak a művelődési otthon csinosítására. Tizenötezer forintot pedig a művelődési otthon költött. Ezt saját maguk „gazdálkodtak ki”, a különböző rendezvények bevételéből. Az új köntösbe öltöztetett épületet már fel is avatták. Első előadásuk a művelődési otthon szavaló kórusának irodalmi estje volt. Czangár Gyula vezetésével készültek fel, s műsorukon az elmúlt húsz év legszebb magyar versei szerepeltek. Két Töhb lesz a „szürkebarát Közismert, hogy a kiváló bort adó „szürkebarát” szőlőfajtának alacsony a hozama, s ezért aránylag kis területen termesztik. A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kisérleli telepén dr. Dió- fást Lajos tudományos kutatónak tíz éves munkával sikerült megtalálnia a „szürkebarát” termesztésének legjobb módszerét. Háromféle művelési mód szerint telepítették itt a fajtát. A kutató összehasonlította a legutóbbi szót év termésátlagait és igen érdekes eredményre jutott. A hagyományos (bakhátas) művelési mód mellett 13,1 mázsa volt a holdankén- ti átlag, alacsony- kordonos műveléssel 23,9 mázsa termett egy holdon. A legjobb terméseredményeket — ötéves átlagban holdanként 29,1 mázsát — a magaskordo- nos művelési móddal érték el. A terméshozamok ilyen nagy arányú növekedése nem okozott minőségi romlást, öt év átlagában 22,9 fok volt a magaskor- donos „szürkebarát” mustjának cukortartalma, s húsz cukorfoknál rosszabb minőség egyszer sem fordult elő. További előnye ennek a művelési módnak: a termelési költség mindössze egyharma- da a bakhátas és fele az alacsony- kordonos művelési módok költségeinek. E módszerrel rentábilisan lehet termeszteni a „szürkebarátot”, tehát érdemes a jövőben nagyobb területen telepíteni. előadást tartottak. Egyet délután, egyet este. Mindkét alkalommal telt ház előtt játszott az együttes. A siker természetesen további munkára ösztönzi őket; Vácszentlászló- ra készülnek vendégszereplésre, majd Gödöllőre, a kulturális szemle járási bemutatójára. ismerkedhetnek meg. A mozik vásznára kerül Kolonits Ilona rendező „Évszakok, mesterek, művek” című rövidfilmje, amely a népművészek munkáját örökítette meg. A tájfilmek kedvelői ebben a hónapban láthatják a „Barangolás a kék úton" című színes magyar film második részét, A világhírű lengyel doku- mentumfiim-rendező, Karabasz munkája a galanVoászokról készített hangulatos kisfilm, amely „Galambok” címmel kerül a közönség elé. Egy vándortárlatot kisér el ország körüli útjára „A koffermúzeum” című magyar alkotás. illetve élénkítő szert vásárolunk. Az emelkedő tendenciát mutatja, hogy míg például 1958-ban 158 millió tabletta nyugtató (Valeriana, Belloid, Andaxin. Trioxazin, Sevena- letta, Legatin stb.) került forgalomba, 1960-ban már 200 millió. Tavaly 250 millióra emelkedett a nyugtató tabletták forgalma. Elgondolkoztató, hogy ha nem is ilyen arányban, de ugyancsak jelentékenyen emelkedett az élénkítőszerek iránti kereslet is. Elterjedt rossz szokás ugyanis, hogy számosán este altatót vesznek be. reggel pedig élénkítőszerekkel akarják fokozni munkaképességüket. Napközben és este azután ismét nyugtátokkal próbálják levezetni az esetleges túlfeszültséget. TEKNŐSBÉKA- KŐTÖMBBEN Érdekes őskori lelet kerüli elő a Veszprém megyei Sümegen: egy 15 mázsás kőtömbben ismeretlen fajtájú teknősbéka maradványait fedezték fel. A 3i centiméteres hosszú és 31 centiméteres széles pán- célú ősteknös maradványait Kocsis Lajos, a Földtani Intézet munkatársa véste ki a. hatalma« kődarabból. A szakemberek feltevései szerint a köbe zárt teknősbéka hozzávetőleg 60 millió évvel ezelőtt élt. Az értékes leletet a Földtani Intézet múzeumában helyezték el. A 96 éves Lyka Károly, a szadai Székely Bertalan emlékbizot Iság fliszelnöke Idős nénike kopogott be a szakszervezeti titkár szobájába. — Tessék leülni! Valami panasz? — Az, kéremszépen. — Miről van szó? — Tessék mondani, jól olvastam az újságban, hogy a szakszervezeteknek egyik feladata elősegíteni az együttélés szociális szabályait? A titkár elmosolyodott: — Nem egészen így van. A szocialista együttélés szabályainak megtartását segítik elő többek között a szakszervezetek. — Hát . valahogy így mondtam én is, csak esy kicsit felcseréltem a szavakat. De látom, fiatalember, hogy azért maga megértette. Na már most, a lányom is, a vöm is szakszervezeti tag, együttélésükkel néha mégis sok baj volt. Például megtörtént, hogy veszekedtek. — Drága nénike, ez családi ügy. Majd kibékülnek. — Már kibékültek. Nem is azért jöttem, de ha már itt vagyok, a munkakörülmények JOGOS PANASZ életkörülményeit is megemlíteném. — Úgy érti, nénike, hogy a szakszervezet hivatott elősegíteni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavítását? — Igen, igen. Tetszik tudni, a lányom mindig hajnalban kelt, a vöm még aludt. Mire ő hazajött, lányom, alá a korai felkeléstől álmos lett. gyakran már mélyen aludt. Más beosztást kértek, nem kaptak. Azonkívül sok ideje megy el a vömnek a bírósági társadalommal, izé. társadalmi bírósággal is. Ö bíró! Az üzem választotta meg — mondta büszkén a néni. — Biztosan szívesen csinálja. Nagy szükség is van rájuk. A szakszervezetek is segítik a társadalmi bíróságok munkáját. — Akkor miért nem segítették a bírót is, miért csak a bíróságot? Hányszor kért más beosztást! Aztán baj van a vonatkozó szabályok túlmunkájával is. — A túlmunkára vonatkozó szabályokkal? — Azzal. — Talán nem kapta meg a túlórapénzt? Ha vezető állásban van, akkor nem is kaphat! — Nincs ő vezető állásban. A túlórapénzt pedig megkapta! — Hát akkor mi a baj? — Az, hogy nem volt örömük a külön keresetből. Nem volt idejük elmenni se színházba, sehová. Ha néha-néha a vöm ráért, pont a lányomnak volt odahaza munkája. Tetszik tudni, lakásnyilvántartó könyvet vezet társadalmi munkában. A tanács kérte fel. — Szóval az a konkrét panasza, hogy vője jobb beosztást kapjon? Olyat, amely lehetővé teszi, hogy egy időben menjen a lányával munkába és egyszerre legyen sza! Az emlékbizottság természetesen más módon is szolgálni kívánja Székely Bertalan emlékét. Távolabbi célja az, hogy Sza- dán Székely Bertalan emlékére állandó művésztelep létesüljön, mivel a festői környezet, a természeti szépségek- ban annyira bővelkedő táj erre valósággal predesztinálja a községet. Addig is, amíg a müvésztelep terve megvalósulhat, a fizetővendég-szolgá- lat megszervezésével kíván lehetőséget teremteni a rajzpedagógusok számára, hogy Szadán tölthessék nyári vakációjukat. Tervezi továbbá, hogy a rajzból jó eredményt tanúsító diákok számára jutalomüdülést biztosít Székely Bertalan falujában. A szadai Hazafias Népfront-bizottság márciusban tart ülést, amelyen az emlék- bizottság már konkrét javaslatot terjeszt elő. Ebben felvázolja azt a szerepet, amelyet Szada betölthet a képző- művészeti kultúra szolgálatában, és amelyre Székely Bertalan emléke kötelezi. Komoly remény van arra, hogy az elkövetkező években a község gazdaságilag kellőképpen megerősödik, így megfelelő anyagi bázisa is lesz ahhoz, hogy vállalhassa a szép kulturális feladatot. Szadán ugyanis még a múlt században virágzó szőlőkultúra volt, de a filoxéra és a peronoszpóra itt is kipusztította a szőlőültetvényeket. A mezőgazdaság fejlesztésének tervében a szadai szőlőkultúra újjáépítése is helyet kapott, így a szőlő-, valamint gyümölcstermelésre különben kiválóan alkalmas lejtőket rövidesen ismét betelepítik, ami á lakosság számára bőséges jövedelemforrást ígér. Ha ezek az egészen reális reménységek valóra válnak, annak sem lesz akadálya, hogy Szada végrehajtja szép kulturális terveit. A népfrontbizottság határozatát a községi tanács elé terjeszti, amely gondoskodik majd arról, hogy végrehajtásához megnyerje a felsőbb szervek segítségét. m. 1. a jóslatot: „...étjói iCz idő, amikor az ö nagyságának tu- í datára ébredt nemzet mara- ; dandó oltárt emel géniuszá- \ nak”. A kis Szada lakossága az- ! óta is őszinte kegyelettel őrzi a nagy művész emlékét és i mindent elkövet, hogy ébren [ tartsa kultuszát. A szadai Ha- ! zafias Népfront-bizottság : Szűcs Lajos elnök javaslatá- í ra még a múlt év májusában 1 Székely Bertalan Emlékbi- j zottságot alakított és annak diszolnöki tisztségét, a kilencvenhat éves Lyka Károly művészettörténésznek ajánlotta fel. Lylca Károly elfogadta a dísz- elnökséget. „Bár magas korom és mozgásképtelenségem különösebb aktivitást nem tesz számomra lehetővé, de Székely Bertalanhoz fűződő személyes kötelékeimre és emlékeimre való tekintettel szívesen elfogadom a tisztséget” — írta levelében a niépfronitbi- zottság elnökének. A.z emlék- bizottság elnökévé Galla Endre ny. országos rajzszaJkfel- ; ügyelőt, aki művészi munká- j ja elismeréseképpen elsőnek j kapta meg a Székely Berta- í lan-díjat, alelnökfcé Molnár ! Andrást, a szadai Székely Ber- í tálán Termelőszövetkezet el- ; nőikét, ügyintézővé pedig ifj. ; Petrák Jánost, a községi ta- ! nács művelődésügyi állandó ! bizottságának elnökét válasz- \ tották. A bizottság feihatal- ; mazást kapott arra, hogy ; szükség esetén egészítse ki ön- \ magát. \ Az emlékbizottság elhatá- J rozta, hogy Székely Bertalan {születésének 130. évfordulója {alkalmából, május 9-én na- 'f gyobb szabású emlékünnepsé- ^get rendez Szadán. i Az ünnepség előkészítését már megkezdték f és fölkérték közreműködésre 'fa magyar pedagógusok szak- szervezetének rajzpedagógiai \ és képzőművészeti tagozatát 'f is, amely legutóbb tartott el- 'fnöki ülésen elhatározta, hogy £az ünnepélyen küldöttségileg 'f képviselteti a szakszerveze- {tét és ezen a 130. évfordulón, 'f de a jövőben a nagy művész £ születésének minden évfordulóján megkoszorúzza a szadai í síremléket. Százharminc évvel ezelőtt született, 1335. május 8-án, és ötvenöt esztendeje, 1910-ben halt meg Székely Bertalan, a legnagyobb magyar történelmi festőművész és a magyar rajzpedagógia úttörő mestere. Végakarata szerint Szadán temették el, annak a kis Pest megyei falunak a temetőjében, amely élete utolsó két évtizedében állandó nyári lakhelye volt. Itt épített műtermet magának Schulek Frigyes, a Halászbástya megalkotójának tervei szerint. Egykori műtermét néhány évtizeddel ezelőtt rendezték be múzeummá, amelyben szadai életének ösz- szegyűjtött emlékeit őrzik. Sírját egykori tanítványának, Bory Jenőnek róla készített művészi szobra díszíti. A Magyar Képzőművészeti Főiskola, amelynek tanára volt, halála évében, 1910-ben, tanévnyitó ünnepélyén méltatta a nagy művész érdemeit. Az ünnepi alkalomról készült jegyzőkönyv megörökíti ^\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ bad idejük. Majd kivizsgál- \ juk! j — Miért akarják kivizs- ] gálni? Én csak elmeséltem, i hogy milyen bajban voltak, i Azóta már elintéződött a do-: log. Együtt mennek már j minden reggel. A titkár már türelmetlen-! kedett: — Dehát akkor mit akar, • kedves nénike? — Mondtam már az elején, ; hogy a szociális együttélés j miatt jöttem. Olvastam azt is, hogy segíteni kell a nyugdíjasokat. Én pedig most, mint nyugdíjas jöttem ide. A leányom és a vejem között minden rendbejött, a hazunk táján már csak én szorulok segítségre. — Nagyon szépen kérem, mondja meg végre, mi a kívánsága? — Hát az, hogy a szociális együttélésünk legyen valóban szociális. Tessék rábeszélni a lányomat, hogy fogadjon el tőlem pénzt a háztartásra. Telik a nyugdíjamból. Az lenne szociális, ha én is adnék pénzt az együttéléshez. Palásti László
