Pest Megyei Hirlap, 1965. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-13 / 37. szám

DJAKARTA TÖMEGGYŰLÉS Sukamó hidonéz elnök csütörtökön este Djakar- tában egy tömeggyűlésen bejelentette, hogy Indonézia kilép a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezetből is, amely­ben az ENSZ-ből való kilé- | pése után egy ideig még köz­reműködött. Nosavan Bangkokbon Phoumi Nosavan tábornok, * laoszi jobboldal vezére fel­bukkant Bangkokban, Thai­föld fővárosában. Nosavan a laoszi puccs előkészítője volt, s annak összeomlása után Thaiföld északi részére, Udorn városba menekült, ahol politikai menedékjogot kapott. KAIRÓ Vasérc PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! V A 7. M- \l AA P P É S.T M F<3 Y E I B I ZOTTSÁGA (,S[ A MEGYEI T A IX. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM ÁKA 50 FILLÉR 1965. FEBRUAR 13, SZOMBAT Véget ért az országgyűlés februári ülésszaka Elfogadták a költségvetést és a külügyi bizottság előterjesztéseit Budapest 20 éve szabad Vidám zárszámadás 25 ezer forintos átlagja vedelem Prémium és fizetett szabadsági 3 miSMó forint tartalék Tegnap tartotta zárszámadó gyűlését a dánszentmiklósi Micsurin Tsz tagsága. Kele­men György, a szövetkezet el­nöke eredményes esztendőről számolt be. A zárszámadás hangulatára a vidámság, a jókedv volt jellemző. Hogy miért? Erről tájékoztatta la­punkat Méhész László, a termelőszövetkezet főkönyve­lője. — öt évvel ezelőtt vette át a mostan: vezetőség a szövet­kezet irányítását — kezdte beszámo’óját. A korábbi ve­zetőség rosszul sáfárkodott az egyébként szorgalmas tag­ság bizalmával. Az egyre fejlődő bizalom a tagság é> az új vezetőség között leg­jobban a jövedelemnek az évről évre való növekedé­sében mutatkozik meg. 1959- ben 19,50. 1960-ban 25, 1961­ben 34, 1962-ben 34,50, 1963­ban 40, most pedig 45 fo­rintot ér egy-egy munkaegy­ség. — Hogyan alakult az egy- egy tagra jutó jövedelem? — Ez valóban jobban mu­tatja a trgság jövedelmének növekedését, — mondotta a főkönyvelő. — Elég talán, ha annyit mondok, hogy 1959- ben az egy-egy tagra jutó jövedelem 5260 forint volt. A mostani zárszámadáskor az egy-egy dolgozó tag jöve­delme 24 118 forint, egy-egy családé pedig 25 396 forint. — Ez rolóban többet mond! — De ez még nem minden — folytatta a főkönyvelő. — Szövetkezetünk minden tag­nak — aki rendszeresen részt vett a közös munkában — 1000 forint jutalmat adott, továbbá mindenkinek jár hat munkanap fizetett szabad­ság. Akik nem vették ki a szabadságot, azok erre az időre dupla jövedelmet kap­tak. A tagok elégedettek a jö­vedelemmel, indokolt a jó hangulat. — Hogyan erősödött egy esztendő alatt a szövetkezet? — Azt hiszem ezzel sem kell szégyenkeznünk. A szö­vetkezet közös vagyona 44 millió 37 ezer forint. Tiszta vagyonunk 19 301 000 forint. Tiszta vagyonunk egy eszten­dő alatt 7 101 000 forinttal nö­vekedett. Szövetkezetünk tag­sága úgy határozott, hogy a tavalyi jövedelemből pénz­ben 2 millió 928 ezer forin­tot tartalékol üzemviteli költ­ségekre, további egymillió forintot terményben és ál­latban. Az idén nem ve­szünk igénybe rövid lejáratú hitelt. Az üzemviteli kiadá­sokat saját erőből fedezzük. Ez amellett, hogy nagy ön­bizalmat ad a tagságnak, mintegy 150 000 forint ka­matmegtakarítást is jelent. Valóban nagy lépést tett egy esztendő alatt a dán­szentmiklósi Micsurin Tsz. — Mondana néhány nevet, azokét, akik az átlagosnál jobban dolgoztak: — Ifjú Mihaleczkó Já­nos 53 460 forintot keresett tavaly. Ifjú Krizsán István jövedelme 51 525 forint, öz­vegy Tomicsek Pálné 37 845 forintot keresett. A „pálmát” idős Mihaleczkó Pál viszi el. aki családjával együtt 2020 munkaegységet teljesített és jövedelme 90 900 forint — sorolta készségesen a neve­ket Méhész László. S ha valaki mindezek után azt gondolja, hogy a dán- szentmiklósiak különleges adottságukkal rendelkeznek, azok ugyancsak tévednek. A Duna— Tisza-közi homo­kon érték el ezt a szép ered­ményt! — m. s. — Nagygyűlés Megkezdődtek a szovjet—koreai tárgyalások Pénteken Phenjanban Alek- szej Kosziginnek, az SZKP elnökségi tagjának, a Szov­jetunió miniszterelnökének, valamint Kim Ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökének, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság miniszterelnökének vezetésével megkezdődtek a szovjet és a koreai küldött­ség tárgyalásai. A tárgyalások szívélyes és baráti légkörben folytak íe. Kim ír Szén, pénteken ebé­det adott Alekszej Koszigin tiszteletére. A szovjet küldöttség Alek­szej Koszigin vezetésé­vel pénteken koszorút helyezett az amerikai im­perialisták és a Li Szín Man-klikk agressziója el­len vívott harcokban el­esett koreai katonák em­lékművére. A szovjet küldöttség tagjai ezután a felszabadulási em­lékműhöz hajtattak, ahol ugyancsak koszorút helyeztek el. Az emlékművet 1945-ben emelték a koreai népet fel­szabadító szovjet hadsereg tiszteletére. Pénteken a phenjani nagy­színházban a város dolgozói tömeggyűlést tartottak a szov­jet küldöttség tiszteletére. A nagygyűlés elnökségében a szovjet küldöttség tagjai mellett helyet foglaltak Kim ír Szén, a Koreai Munka­párt Központi Bizottságának elnöke, a KNDK Miniszter- j tanácsának elnöke, Coj Jen i Gen, a Legfelsőbb Népi Gyű­lés elnökségének elnöke, va­lamint a párt és a kormány más vezetői. A gyűlésen beszédet mon­dott Khan Hi Bon, a phenjani városi népbi­zottság elnöke és Alek­szej Koszigin. Khan Hi Bon beszédében ki­jelentette: a koreai nép soha­sem felejti el azt a nemes in­ternacionalista segítséget, amelyet a szovjet néptől ka­pott a nemzeti felszabadítá­sért és az új élet megteremté­séért vívott harcában. Népünk megmásíthatat­lan elhatározása, hogy erősíteni fogja a barátsá­got és az összefogást a szovjet néppel. Alekszej Koszigin beszédé­ben mindenekelőtt tolmácsol­ta az SZKP Központi Bi­zottsága, a szovjet kormány és a szovjet nép testvéri üd­vözletét és legjobb kívánsá­gait a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának és a szocialista Korea vala­mennyi dolgozójának. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindenkor elsődleges harci kötelességének tartot­ta és annak tartja ma is, hogy harcoljon a forradalmi erők egységéért, minden esz­közzel törekedjék a szocialis­ta népek tömörítésére és testvéri szolidaritást vállal­jon velük a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján. Köte­lességének tartja, hogy erő­sítse a világszocializmust. A nagygyűlés után hang­verseny következett. ROMA VI. PÁL PÁPA BÉKESZÓZATA VI. Pál pápa zarándokok­nak adott audenciáján béke­felhívást intézett az álla­mok vezetőihez. „Azzal a kéréssel fordulunk hozzájuk, bármelyik oldalon is állja­nak, legyenek azon, hogy ártatlan embereket ne te­gyenek ki újabb megpróbálta­tásoknak, újabb gyásznak” mondotta a pápa, nyilván­való utalással a vietnami helyzetre. KHARTOUM II. Erzsébet hazautazott II. Erzsébet angol királynő etiópiai és szudáni látoga­tásának befejeztével pénte­ken hazautazott Angliába. Férje, az edinburgh-i her­ceg Khartoumból pénteken Szaud-Arábiába utazott, s ez­zel megkezdte hathetes vi­lágjáró körútját. az oázisban A nyugat-egyiptomi siva­tagban levő Beharija oázi­sok környékén — mintegy 400 kilométerre Kairótól — vasércrétegekre bukkantak. A készleteket mintegy 200 000 000 tonnára becsülik. CONACO Csőmbe kongói miniszterel­lök Luluabourgban ünnepé­lyesen megnyitotta újonnan alakított pártjának, a CO- NACO-nak (Kongói Társasá­gok Nemzeti Szövetsége) ala­pító kongresszusát. MILANO Egy asszony három arca Soraya excsászámő, az iráni sah volt felesége megkezdte filmsztárkarrierjét. Csütörtök este volt Milánóban Soraya első filmjének ősbemutatója: A filmet, amelynek címe „Egy asszony három arca”, három epizódból állították össze. A filmet a közönség hűvösen fogadta. Az országgyűlés pénteki ülé­sén folytatódott az 1965. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke. Ap­ró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somo­gyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, s a Politikai Bi­zottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. A pénteki ülés első felszóla­lója Berkes István Fejér me­gyei képviselő volt, majd Bru- tyó János Nógrád megyei kép­viselő, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Rend és fegyelem — Idei feladataink sikeres megoldása mind a gazdasági, mind a mozgalmi szervektől és vezetőktől egyaránt szer­— Örömmel üdvözöljük a pénzügyminiszter bejelen­tését, hogy még az idén felemelik a kétgyermeke­sek családi pótlékát és rendezik az 1959 előtt megállapított 1000 forin­ton aluli saját jogú nyug­díjakat. — Az elmúlt években to­vább javultak az üzemi dol­gozók munkakörülményei is. A technika fejlődése, az új munkásvédelmi törvény élet­beléptetése hozzójáirult ah­hoz, hogy az iparban és a me­zőgazdaságban is valamit csökkent a balesetek száma. Szerénység és szorgalom A következő felszólaló Egri Gyula Heves megyei képvise­lő arról beszélt, hogy 1965- ben is jelentékeny összeggel támogatják a testnevelési és (Folytatás a 2. oldalon) Msstcrháii Lajos író: Hajáéitól csend lett Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter válaszol a vitában elhangzott felszólalásokra. vezettebb, átgondoltabb és fe­lelősségteljesebb munkát igé­nyel. A párt és a kormánycél­jainak helyeslését bizonyítja a hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára kibontakozó szocialista munkaverseny- mozgalom is. A nemes versenyben élen­járnak a szocialista bri­gádok, amelyeknek száma már sok ezer. — Az öntudatos, becsületes munkások sürgetik, hogy min­denütt rend és fegyelem le­gyen a termelésben. Ezért fogadták megértéssel azokat az intézkedéseket is, amelyek a munkaerővándorlás meg­szüntetését és a munkafegye­lem megszilárdítását célozzák. — Az új intézkedéseink le­hetőséget biztosítanak gazda­sági vezetőinknek, hogy meg­szilárdítsák a munkafegyel­met, s csökkentsék a munka­erővándorlást. Joó Ernő vb ti&ár: „Papa, élni kell!" A titkár akkor fiatalember volt. Fiatalságára is emléke­zik ... — Nem emlékszem rá, mi­lyen hideg volt, de azt tu­dom, hogy sokat fagyoskod- tunk. Budafokon már január óta elvonult a front, afféle arcvonal mögötti kisváros voltunk. — A moziban már filmet vetítettek. Az utcán elkezdték az élelmiszerosztást. A had­sereg hadtáp szolgálata krumplit és kenyeret adott. Rengeteg volt a Icatona. Lövé­szek, harckocsizok. Ezeket később a dunántúli hadműve­letekre vezényelték. Egyszer csak vörös lobogós páncélosok robogtak végig az utcán. A katonák leugráltak, egymást ölelték. Az egyik fiatal katona öreg magyart szorított magá­hoz, s ilyesmit mondott: „jól van papa, most már ne bú­sulj, élni kell!” Mostanában nem találni otthon. A Kútvölgyi kórház egyik szobájában találkozunk. Estére éppen hazakészül. — Hogy történt akkor? Fönt laktam a Várban, az I. kerü­letben ... Olyan csendesen történt — észre se vettük. Es­tétől hajnalig kirohantak a németek, aztán hajnaltól fel­tűnő csönd lett. — Egyesek arról regéltek, hogy megjöttek a felmentő csapatok, s az oroszok vissza­vonultak ... Az asszonyok ví­zért jártak a Rigó utca sar­kára a bom ba töl csérhe z. Mi­kor csend lett, elindult a ka­raván. Egyszer csak • jön vissza az egyik, s cigarettát hoz, orosz cigarettát. — Vártunk. A csendes ut­cán csöndben végigvonult egy tiszti járőr. Azt kérdezték, nincsenek-e németek. Buda aznap kapitulált. Hernádi Mátyás o&itályveieti: Egy falat kenyér A Budai Malomban egy ér­tekezletről hívják ki. Arról beszélgettek, mennyi liszt kell az idén a mindennapi ke­nyérhez. — Akkoriban a mindennapi kenyér életmentő kenyér i* volt... Engem itt ért a front) ezen a helyen, ahol 13 éves koromtól éltem, s kerestem én is a mindennapit. Ez itt ak­kor kiégett. De az emberek nekifogtak és szükségmalmot emeltek, hogy legyen hol őrölni a hadseregnek. — Az első kenyeret tőlük kaptuk. Egy falat kenyér ak­kor kincset ért. Az első lisztet budapesti malom adta a ke­nyérhez, amelyet kétfelé tör­tek. Az egyik felét a harcoló katonáknak, a másik felét az ébredező budapesti polgárok­nak... Foto: Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents