Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
1965. JANÜÄR 10, VASÁRNAP 7 Megismétlik a szilveszteri rádió- és tv-műsort A Magyar Rádió és Televízió rövidesen megismétli szilveszteri műsorát. A rádió január 9-én, szombaton 20 óra 20 perces kezdettel sugározta teljes szilveszteri műsorának anyagát a Kossuth-adón. A televízió három részben ismétli meg szilveszteri programját. Január 17-én. vasárnap a „Slágerköszöntő” című zenés összeállítást, január 31- én a rádió VI-os stúdiójában filmszalagra rögzített „Rónakabarét”, február 7-én pedig a „TV túlsó oldala” című ősz- szeállítást sugározza. (MTI) Évezredek vallatói ped Hét új agóguslakás Megyénk több művelődési háza keretében megalakultak és eredményesen működnek a honismereti s a régészeti szakkörök. A régészkedés kedvelt időtöltéssé lett. Az alábbiakban a régészet tudományának kialakulását, első lépéseit ismertetjük meg. Múzeumok áhitatos csendjében tisztelettel vegyes kíváncsisággal nézzük a szerény, egymás mellett sorakozó kőkoporsókat, a' számunkra kibetűzhetetlen, s ezért rejtélyes feliratú táblákat. A kövek szót- lan szürkeséggel őrzik titkukat, csak az értők tudják a mai ember nyelvére lefordítani mindazt, amiről- mesélnek. A szobi járás három községében összesen hét pedagóguslakás építésébe kezdtek a múlt évben. Bernecebarátiban két összkomfortos kétszobás, és két egyszobás garzonlakás készült el. Lakói, két pedagógusházaspár és két egyedülálló nevelő már be is költöztek új otthonukba. Rövidesen befejeződik Szo- kolyán két és Márianosztrán egy pedagóguslakás építése. Ezekben a községekben tehát három pedagógusházaspár jut kényelmes, szép otthonhoz. — Az egyiptomi Atbara városkában egy tojásból négylábú, kétfejű csirke kelt ki. A csodálatos baromfi állítólag kitűnő egészségnek örvend és mindkét fejének irányában vidáman szaladgál. Melyik gyerek nem álmodozott arról, hogy kincset talál? Vannak felnőtt emberek, akik ennek — a kincskeresésnek — szentelik egész életüket. Kincs. Legtöbbször nem arany, nem csillogó-villogó drágakő, lehet egy vakolattöredék, cseréptábla, s mégis, többet ér minden aranynál. A tudós a lelet segítségével évezredeket léphet vissza, rég letűnt korokat ismerhet meg. A régészet nem régi tudomány, alig két évszázados múltra tekinthet vissza. Nevét — archeológia — a görög nyelvből vette, abból a nyelvből, amelyet ott, azon a földön beszéltek, ahol Európa legcsodálatosabb és legősibb kultúrájának emlékeit tárták fel. A Kincskeresők Geológia és Homérosz Több millió művelet XVII—XIX. század közepéig könnyű volt eligazodni az archeológia tudományában. Az akkori ismeretek alapján három részre osztották: 1. görög | —római régészetre, 2. epigrafi- kára (a feliratok magyarázásá- ; nak tudományára), 3. numiz- \ matikára (éremtanra). Az el- I telt egy évszázad a múltnak j adta át ezt a felosztást. Ma a j régészet három nagy részre I tagolódik: 1. ősrégészet, 2. óko- j rt —, 3. középkori régészet. A hármas kategórián belül különböző ágait különböztetjük meg e tudománynak, így például egyiptomi, görög, nép- vándorláskori stb. régészetet. j Még ezen belül is tovább bomlanak a szálak, minden I részterületnek megvan a ma- i ga kiegészítő segédága. A Újdonság: a szilíciumdiódás hegesztőgép Bemutatta új cikkeit a VILLÉRT A Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat kiállítást nyitott legújabb termékeiből a Technika Házában. A vállalat összesen 122 féle teljesen új, vagy lényegesen korszerűsített villamossági terméket mutat be. Ezeknek nagy része a feldolgozó ipart érdekli, de a háztartások részére is több új cikket hoznak forgalomba. A kiállítás slágere az Anód Áramirányító Gyár szilícium- diódás hegesztőgépe, amely hegesztésen kívül akkumulátor töltésre, sőt. gépkocsik indítására is alkalmas. Olyan adaptert is bemutatnak, amely a régi típusú hegesztőgépeket szintén alkalmassá teszi hasonló kiegészítő műveletek elvégzésére. Egy másik berendezés lehetővé teszi, hogy ugyanazt a 450 amperes hegesztőgépet akár hat különböző munkahelyen felhasználják anélkül, hogy a gépet elmozdítanák helyéről. Úgynevezett munkahelyszekrényeket szerkesztettek, ezek kábelek segítségével az 50—60 méter távolságra levő hegesztőgéphez kapcsolhatók és úgy működnek, mint az eredeti gép. Bemutatják az Utládf Ipari Műszergyár és az Egyesült Villamosgépgyár új motorsorozatát, továbbá a Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyárának kapcsolósorozatát. Mindkettő arról nevezetes, hogy nemcsak méreteiben, hanem műszaki mutatóiban is megfelel a nemzetközi szabványoknak. A háztartásokat a VILLÉRT különféle modern villanykapcsolói, süllyeszthető áramelosztói érdeklik. A kiállítás tartama alatt szakmai előadásokat rendeznek, amelyek kiterjednek az új hegesztőgépek és villamosfor- gógépek működésének elveire, és a műanyagok alkalmazásának kérdéseire. (MTI) — A mérnökei rakétával amely a Bristol motorgyár Angliában olyan kísérleteznek, levegőből kapott oxigént égeti el, s így nincs szüksége óriási üzemanyag- tartályokra. Nem elég csak az ásót földbe nyomni. Tudni kell, hogy hol ássunk, s azt is, hogy ami a föld felszínére kerül, vajon miről tudósít? Régészeti emlék-e, vagy néhány évtizede földbe került vasdarab, állati csont stb. Vigyázni kell: nagy a tévedési lehetőség. E tudomány jelesei is nemegyszer melléfogtak, Schliemann, aki feltárta a legendás várost, Tróját, az egymás felett halmozódó kilenc (!) város romjai korának megállapításakor ezer éveket tévedett... Az archeológiát egyetlen cél vezérli: minél többet tudni az emberiség múltjáról, különösen arról a korról, amelyről írásos emlékeink nem, vagy alig maradtak fenn, s éppen ezért csak igen hézagos ismereteink vannak a sok ezer évvel ezelőtt élt népek életéről. Mi kell a régészeti kutatásokhoz? Ásó — vágjuk rá habozás nélkül, hiszen a főidben rejlő emlékeket az ásó fordítja ki a legkönnyebben. Igaz, a régészet fontos eszköze az ásó, de távolról sem az egyedüli. Az ásón kívül még sok más is kell a régészeti munkához — például szerencse. Vagy egy Homéros-kötet. A régészet nagy segítője az irodalom, a történetírás, de a földrajz is. Régi utazók emlékiratai éppúgy, mint a modern gazdaságföldrajz. A geológia nélkül végképp elképzelhetetlen a régészet. És azt szinte már említeni sem kell, hogy az embertan (antropológia) és az archeológia elválaszthatatlan egymástól. Aki kap, annak adnia is kell. A régészet nem maradi adós, s nem is szűkmarkúan törlesztette adósságait. Adott az irodalomnak felbecsülhetetlen értékű szövegeket — például a világ első könyvtárát, a n inivei agyagtáblák ezreit — a történetírásnak megcáfolhatatlan tényeket, amelyek alapján történeti esemé- ^ nyék időpontját korrigálták, a ^ geológiának a földtörténetet ^ más oldalról megvilágító is- ^ meretanyagot, s így tovább. ^ Vagy — a gyengébb nemnek a ma oly divatos „Cleopatra- frizurát” ... A régészet eszközéi — a maiakkal összehasonlítva — kezdetben igen szegényesek voltak. Schliemann ásót és Homérosz kötetét használta, Stephens, a maja kultúra felfedezője és feltárásának megkezdője megvesztegetést és bozótvágó késeket. A XX. század itt is sorompóba állította a technikát. Igaz, az ásó most sem ment ki a divatból, de ahol, lehet, ott teljes fegvver- zettel segít a technika. Thomson, az inkák kultúrájának kutatója Chichen Itzában, a szent kút feltárásánál köny- nyűbúvárokat alkalmazott, békaemberek hozták felszínre az Adriai-tenger iszapjából az évezredes amphorákat, légi ■fényképezés segítségével tártak fel Afrikában és a Szovjetunióban évezredes településeket, a filmszalag megörökíti a feltárás minden mozzanatát, s a példákat a technika alkalmazására, folytathatnánk tovább. A mai, korszerű régészet fegyvertárában ott van a csillagászat, a geofizika minden új eredménye, a becsléseket, a kormeghatározás buktatóit átadta a múltnak a talaj vegy elemzés, a radioaktív szénelemzés, a paleoklimato- lógia (őséghajlattan), a paleo- zoológia (ősállattan), paleobo- tanika (ősnövénytan) felhasználása. Nemcsak a jelen, hanem a szó szoros értelmében a jövő is ott van a régészet eszközei között. A kibernetika, az elektronikus számítógépek ma még inkább a jövőt, s nem a jelent jelképezik, mégis, ami évszázadok óta megfejthetetlen titok volt- a tudósok sere-' ge előtt, s szinte gúzsba kötötte az Amerikában felfedezett régi kultúrák ezernyi titkának megfejtését, azt három fiatal szovjet tudós, elektronikus számítógépeik segítségével — amelyek több millió műveletet végeztek el — megoldotta: megfejtették a maja írást. Azt az írást, amelyet a tudományos világ az egyiptomi hieroglifeknél is sokkal nehezebben megfejthetőnek tartott, sőt, nem egy tekintélyes tudós állította, hogy az összehasonlítási alap teljes hiánya miatt ezt az írást soha nem is lehet megfejteni! A technika tehát e területen is — ami látszatra mesz- sze esik tőle — sorra aratja győzelmeit. Régmúlt, jelen és jövő így ötvöződik szoros egységbe, kölcsönösen kiegészítve egymást. Kárpáti László (A cikk befejező részét jövő vasárnapi számunkban közöljük.) Szövés nélküli ■— szövet A folyamatosan fejlődő magyar ipar új, érdekes kísérletei folynak a Lőrinci Vattagyarban. Hadat üzentek a régi technikának, azaz „szövés nélkül1' készítik a szövetet. Azs eredményes kísérletek bebizonyították, hogy az új technika sikerrel és gazdaságosan alkalmazható. Maguk a munkások nagy örömmel tanulják meg az új gyártási eljárást. A kelmék egy részét nem a. hagyományos szövéssel dolgozzák fel, mert ez túlságosan lassú. Ehelyett a lényegesen gyorsabb és termelékenyebb módszert alkalmazzák, vagyis az úgynevezett hurok- és bundavarrást. Ezzel az új eljárással frotír és bélésanyagon kívül most már kitűnő minőségű kabát- és bútorszövetet is gyártanak. Ezeket a készítményeket laboratóriumban gondosan megvizsgálták. Minden próbát kiállottak. Szakítószilárdságuk jobb, mint a régi technikával szőtt szöveteké, de a kötőanyag nem teszi nehezebbé. Előnyeik tehát nyilvánvalóak. Ezt állítja Harkai Ágnes technikus is, aki az új szövésnéiküli kelme szakítószilárdságát méri A kísérletező gyár ebben az évben már több százezer métert gyártott az új módszerrel. Maga a gyártás az NDK gyártmányú „Malimo” gépen, varrvahurkoló módszerrel történik. Az újfajta szövés nélküli szövést Szakács Bernadett tűzőnő már kitűnően elsajátította: mesterien irányítja a gépet Sólyom László: FODRÁSZNÁL Ülök a fodrásznál és várok. Várok türelmesen, hiszen megszoktam, hogy a fodrásznál várni kell — különösen, ha valaki olyan válogatós, hogy nem ül akárki keze alá, ha- n m kizárólag, csak „a” Gézától hagyja nyiszálni a haját. Ülök tehát és várok, mert Géza mesteri keze alatt jelenleg egy roppant ellenszenves alak terpeszkedik. Állandóan a saját képét bámulja a tükörben és folyvást beszél, meg ide-oda forog, kényeske- dik, mint valami kisasszony, mutat, magyaráz Gézának, mintha ö nem tudná magától megstuccolni a színeha- gyott sörtéjét. Egyre csak: „Gézám, így! Gézám, úgy!" Csupa Géza. Igaz, én is így szólítom őt, a keresztnevén már vagy tizenöt éve. De legalább én érzek valami, sőt olykor igen jelentős lelkiis- meretfurdalást, mert Géza idősebb nálam vagy nyolc-tíz évvel és épp olyan ember, mint én és ő uras engem, én pedig. .. Én legalább az utcán „visz- szavágok” avval, hogy messziről köszönök előre, de — lefogadom — ez a puffadt óriás- csecsemő. aki egyre csak gö- gicsél a keze alatt, épp hogy biccent neki nagy kegyesen. No- mindegy! • Nem nézek oda, majd csak kivárom a végét. Sőt nem is figyelek oda. Mii érdekel engem, hogy tapasztalatcserét folytatnak gyermekeikről, sóhajtva emlékeznek fiatalságukra és ócska viccekkel szórakoztatják egymást. Hej, Géza, Géza, nem értem. Hát nem látja, hogy tűkön ülök? Ügy nevet, hogy abbahagyja a nyírást. Csak áll a „pofa” mellett és vihog, az meg a tükörből visszanyerít rá. Na de, hál’isten, újra nekilát Géza és egy-kettőre kész a frizura. Felsóhajtok. De az uraság most hajmosást parancsol, aztán bedörzsölést. Szerencsére van Legatin nálam, lenyelek három szemet. így viszonylag türelmesen ásítva hallgatom végig, amint Géza lassan habozva a „pofa” arcocskáját, kiselőadást tart a Dózsa tárnadójátékáról. Már megszűnt a Legatin hatása, amikor aprólékos, lassított mozdulatokkal húzza- vonja borotváját kedves borbélyom, aztán tapogatja a késhagyta szigeteket, majd visz- szájára végighúzkodja, kölni- zi, púderozza, aztán . .. mégiscsak, végre fölmozdul az illető a karosszékből. Odaroskadok a helyére a megfordított párnára. Elterülök, hogy jól ,.odapasszoljak” Géza keze alá. Megnézem magam a tükörben, s hagyom, hadd nyírják fürtjeimet a mesteri kezek. Ej, Géza, Géza — hiába nyír tizenöt éve, azért mindig újra meg újra magyaráznom kell, hogy oldalt magasabban és elöl ne ritkítsa és hátul jól szedje föl és... És érdekel, hogy van a kisfia, meg a nagy lánya. Azután olyan jó vicceket tud ez a Géza, meg pletykákat. És külön élvezet az előadásmódja. Nem értem, mit vág arcokat \ a kedves vendég itt mögöttem. Elvégre emberek vagyunk, nem- fabábok. Beszélgetünk, hadd múljon jobban az idő. És mégsem csattoghat az olló, amikor nevet Géza, még kicakkozná a fülemet. A pletykákat pedig súgni kell. És azt igazán nem veheti rossz néven, hogy hajat mosatok, s hogy meg is szárítta- tom. Nem fogok az ő, kedvéért agyhártyagyulladást kapni. Ha ideges a tisztelt vendég úr, üljön más keze alá, vagy vegyen be Legatint, én az ő kedvéért nem fogok otthon kínlódni a borotválkozással és azt se szívelem, ha öt-hat perc habozás után mindjárt ne- kemesik Géza. Mert akármilyen finom keze van, azért a szőrt jól meg kell puhítani és előbb föntről lefelA, majd \ lentről fölfelé, aztán utána- i szedni a szigeteket, azután jö- : hét a kölni, a púder, egy kis : eszmecsere a Fradi védelmé- : ről, két vicc és három piety- í ka-apropó. — Parancsoljon uram, ön y következik, üres a szék! í Fazekas Etelka, Harkai Ágnes és Páni Fercncné az ú j módszerrel készült bútorszövetet vizsgálja a gyár laboratóriumában
