Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-10 / 8. szám
r*sr MECYKi i&Círíap 1965. JANUÁR 10, VASÁRNAP Áprily Lajos: DAL Az ember és a gyár (Foto: Kotroczó) 'w;wí,x>:vwn:vw*nv^nnxvsvn:nx>xv^^ Népművelés a nagykőrösi tanyavilágban Kengyelfutó lett a nyár, mint a fecske, messze jár. Hűlő erdőn sír az őz, búskomorrá nő az ősz, fénye, színe ködbe hal... Miért kísérgetsz, kicsi dal? Öregember, jön a tél, meneküljön, aki fél. öregember, fuss, ha tudsz, tudod-e, hogy merre futsz? Meg ne várd a vad fagyot, hagyd el érdes északot. Dél felé futó hajó. zöld olasz part volna jó... Hűlő erdőn sír az őz, búskomorrá nő az ősz, fénye, szinte ködbe hal, s csak kisérgetsz, kicsi dal: Öregember, jön a tél, 1 meneküljön, aki fél. Menekülj, míg megtudod: sohasem lesz otthonod.,. V ' :i***É8 Papp Miklós: Bírám előtt, felelve Fáztam. Kérő szavakra válaszul fehér börtönbe fagyasztott a hó, jégcsap-rácsok mögött föl-le jártam, a tél-ügyész nézett, a vallató, s hogy szólított: hozzám simult a föld: fagyos szemébe virág nevetett patak-ujjak mutattak a hegyről s vizükkel írtak válasz-jeleket: — Ki vagy és miért jössz? — „Szeretek mindent” — Hogy szeretsz, mindent? — „Ahogy a tűz ég” — Honnan indultál? — „Sokakkal élek” — S mit adsz nekik hát? — „Dolgozok mindég” — Ki vagy és miért jössz? — „Akarok tenni” — Tudsz-c kacagni? — „Sokáig sírtam” — Hová jutottál? — „Távolról, közel” — S mit tettél eddig? — „Verseket írtam” — Mire vagy büszke? — „Többet akartam” — Minél többet, mondd! „Magamnál többet” — Ki lesz belőled? — „Költő, szeretném” — Értünk mit adsz majd? — „Belőlünk szőttet” — S találtál társat? — „Kézben a kezem” — Csemetéd van-e? — „Ágyakat vetek” — Ki a barátod? — „Nekünk írok mindig” — Megmarad versed? — „Folytat két gyerek” A nap rámlátott akkor és a hó langyos csöppekké hígult szét s a fagy futott, akár a megszűkölt kutya, mint hegyről rúgott víz a jég alatt, s a tél se vallatott már, hogy fiam hozzámgurult, elöntve jó-konok kérdéseivel, s szánkósan együtt a mord ügyész is velünk kacagottKomoly gondokat okoz a felnőttoktatás megszervezése. Egy-egy tanyai iskola körül kevés felnőtt hallgató lakik. A felső tagozat négy osztályába mindössze nyolc-tíz-tizon- öt ember jár. Ezért a jelenleg fennálló rendelkezések értelmében ilyen kis létszám esetében nem engedélyezik a kihelyezett osztályok működését. A távoli tanyákról pedig sötét téli estéken sárban, vízben bejárni a városi iskolákba, rendkívüli megterhelést jelent. Ez a helyzet az öthónapos esti tagozatnál. A kihelyezett osztályok működtetése nehézségbe ütközik azért is, mert a tanyai pedagógusok zöme alsó tagozatú tanító és nem vállalhatja a felső tagozatok valamennyi tantárgyának tanítását. Ilyen esetben a szaktanárok rendszeres kiutazását kellene a termelőszövetkezetek segítségére megoldani. A levelező tagozattól pedig azért húzódozik a legtöbb tanyai ember, mert mint ahogy ezt a pedagógusok elmondják, megkívánják a rendszeres, folyamatos szaktanári magyarázatot. E nélkül nem képesek a tananyagot elsajátítani, Ezek A gondok, ha furcsán hangzik is, örömteli gondok, mert a tanulás, a művelődés iránt megnyilvánuló igényből fakadnak és a nagy hivatástudattal és önfeláldozással dolgozó népművelési ügyvezetők, könyvtárosok, tanyai pedagógusok erőfeszítései mellett csupán néhány rugalmas intézkedés szükséges, amely hozzáigazítja a szabályokat a változó, alakuló élethez. Xenkely Miklós TÉLI ÖRÖM Ivanics István: SERIE, A JUBILÁNS tott a söntéspult körül sündör- gő feszolgálónak: — Kohá- nyok! Az urak rendelnek, Ser- te fizet. Már jóval éjfél után járt az idő, amikor kikötöttünk a Békében. Kacsa időközben teljesen elázott és hazament. Egy sarokasztalhoz ültünk és sört rendeltünk. Két üveggel lenyeltünk egy kukk nélkül. Amikor a zene elhallgatott, Serte töprengve körülnézett. — Várj, azonnal jövök — mondta és kiment Jó tíz perc múlva jött visz- sza, leült és lezser mozdulattal magához intette a pincért. Csak akkor szólalt meg, miután magunkra maradtunk. — Gyere, felugrunk a Búsuló Juhászba. Előbb, ahogy kint voltam, összeakadtam egy haverral. Ideadta a kocsiját egy órára, amíg ő táncol a kupolában. A bejárat előtt valóban parkírozott egy kis vajszínű Skoda Felicia. Beültünk. Serte a volánhoz, én mellé. Pillanatok alatt magunk mögött hagytuk a Margit-hídat. Nem volt szívbajos, azt meg kell hagyni. Úgy tépett a késő éjjel meglehetősen néptelen utakon, hogy a villamosjegyek fél óra múlva is lobogtak mögöttünk. A Búsulóban köszönés helyett magasba lökte a karját és harsányan felkiáltott. — Munkáskádereket a püspöki karba! Persze, mindenki a hasát fogta. Már ismerték. A pultnál megittunk egy feketét. Én a mixernőre figyeltem, de Serte leintett, kár a gőzért, már foglalt. Pedig jó nő volt, vörös. Nem sokat időztünk, mert alig néhányan lézengtek csak és a kocsit is várták. Visszafelé én vezettem. Népi akartam, hogy Serte szívbajosnak nézzen, engedtem a motort. Az éles kanyarokat majdhogynem két kerékkel vettem. Meg is jegyezte elismerően: — Szerencse, hogy éjszaka van. Ha nappal így mennénk, a közlekedési rendőrök a súlyos életveszélyre való tekintettel mind leszerelnének. Mindig ilyen marhaságot beszélt. A kocsit nem az eredeti helyére állítottuk vissza, hanem a Béke másik oldalán, a Szondy utcába. „Azért, hogy ráijesszünk a haverra” — mondta. Visszaültünk a sarokasztalhoz. Serte elégedetten hátradőlt és kajánul vigyorogva kérdezte. — Nem érdekel, hogy kié volt a márka? Nagyon bambán nézhettem rá, mert hangosan felnevetett. — Ne gyötörd magad, pajtás. én se tudom. Emlékszel, hogy mielőtt elmentünk, kiszaladtam néhány percre, akkor láttam, hogy egy pali kiszáll a kocsiból a nőjével és elindultak a kupolába. Nyilván most újította be a maskarát, mert a nagy buzgalomban elfelejtette lezárni az ajtót. Na, mondom, amíg ti benn időztök, mi utólagos en- gedelmetekkel felugrunk a Búsulóba. A többit már tudod. Ilyen még nem fordult elő Nagyobb buliért jobban hazavágják az embert. Mondtam is a még mindig röhögő Kacsának: — Majd ha leszállt az öregről a hapsid, bemutathatnál. Serte észrevette, hogy róla beszélünk, mert otthagyta az öreget és elindult felénk. A Suszter egy pillanatra elhallgatott, de aztán folytatta, ha lehet, még hamisabban: „Nézz le a Lánchídfői ..." Serte odaállt elénk, és unottan megszólalt. — Végtelenül elszomorítana, ha nem közölnétek, hogy minek köszönhetem a kitüntető figyelmet. Kacsa, habár mint szenes, még egyszer annyit keres, mint mi, respéktálja a sofőröket, ezért inkább engesztelőén, mint haverkodva hátbavágta Sertét. — Ne hülyéskedj, a bapsim. Éppen azt mondta, hogy mutassalak be neki. ö is sofőr. A taxinál. Különben kőbányai, egymás mellett lakunk a telepen. Serte megenyhülten vigyorgott. — Bocsánat lordom, nem akartam megsérteni. Ha nem veszi rossznéven, bemutatkozom: Bállá László, közönségesen pedig Serte. a Szőrme Nagykereskedelmi Vállalat Kossuth-díjjal többszörösen kitüntetett patkányirtója. — Hátra sem fordulva odakiálA Lordok Házában talál• koztam vele először. Elmélyült í figyelemmel hallgatta az Éne- í kés Suszter szomorkás dalait íés közben rumot ivott. Ilyen- ! kor az Énekes Suszter tiszte- ; lettudóan abbahagyta a kor- ' nyikálást, kiitta a sörét, majd ' felcsukló zokogásra emlékez• tetően folytatta: „Nézz le a i Lánchídról a vén Dunára ...” í Kacsa, a szenes úgy röhö- ; gött, hogy kicsordultak a köny- ! nyei. < — Szédületes ürge ez a Ser1 te. Már egy hete melegíti az ' Énekest, hogy ő az Operaház zenei igazgatója és rövidesen j szerződteti magánénekesnek. ; Azóta minden este itt ülnek és ' az öreg olyan kitartással kor- ; nyikál a fülébe, mint egy sze- ■ relmes kandúrmacska. Te még ; nem ismered Sertét. Majd be- ; mutatlak neki, ha végzett az í Énekes Suszterral. Nyolc hó- nappal függesztették fel há- rom évre, de különben bele- való srác. \ Nem mondhatnám, hogy va- £ laha is különösebb vonzódást í éreztem volna azok iránt, \ akiknek meggyűlt a bajuk az ■: igazságszolgáltatással. Hanem í ez a Serte, vagy mi a frásznak £ hívják, valahogy megtetszett. 't, Olyan bizalomgerjesztő a képe, \ hogy nem is nézné ki belőle az £ ember azt a nyolc hónapot, í Nem lehetett valami főbenjá- ró bűn, ha felfüggesztették. zetek többségében. A gondos tervezés eredményeképpen Nagykőrös város tanyai lakossága rendszeresen jut vá- logatottan jó könyvekhez, filmvetítéssel kísért előadásokhoz. Nagy gondot fordítanak a felnőttek továbbtanulására is, egyrészt a dolgozók esti és levelező tagozatú általános iskolájában, másrészt a mezőgazdasági szakmunkás- képző tanfolyamokon és termelőszövetkezeti akadémiákon. Munkájuk eredményességét jelzi a hét termelőszövetkezeti akadémia, vagy az olvasók számának meghökkentően nagy aránya: o‘ tanyai lakosság 17 százaléka beiratkozott, rendszeresen olvasó könyvtári tag! A lakosság művelődésének ad tág teret a termelőszövetkezeti klubok hálózata. A Szabadság Termelőszövetkezet a város Alszegnek nevezett negyedében rendezett be három évvel ezelőtt egy szép otthonos, tágas klubot, televízióval, könyvekkel, újságokkal, szórakozási lehetőségekkel. De klubszobát biztosít a termelő- szövetkezet a Feketei dűlőben és a hangácsi részen lakó tagoknak is. A Dózsa Termelő- szövetkezet a Tormás-közben, a Hunyadi Termelőszövetkezet pedig a Felszegen tart fenn klubot. Ezekben a klubokban rendezik meg a mezőgazdasági szakmunkásképző tanfolyamokat, a termelőszövetkezeti akadémia előadásait, és minden más ismeretterjesztő előadást, sőt, az esetek többségében a taggyűléseket és vezetőségi üléseket is. A téli estéken a klubokban mindennap eleven élet zajlik, s a „hivatalos” program mellett rendszeresen rendeznek csalá-, di esteket, közös vacsorákat, ] műsorokat. A klubok népsze- j rűségének egyik oka. hogy az ; emberek szeretnek összejárni, j kedvelik a társaságot, a másik i oka pedig, hogy a klubélet a \ régi hagyományokra, a gazda- ; körök haladó hagyományára épül. Az eredmények és egészsé- : ges kezdeményezések, s alko-: tókészség mellett azonban bő- : ven van gond, bőven akad ; nehézség is. A tanácskozás ] részvevői ezt is megvitatták és | egymás tapasztalataiból pró- ] háltak megoldást keresni ; gondjaikra. Vannak azonban olyan prob- , lémák, amelyek megoldása i meghaladja mind a tanyai ; népművelési ügyvezetők, mind | a város népművelési szakem- ; hereinek erejét, hatáskörét. j Ilyen például a különben jól ■ működő termelőszövetkezeti ; klubok céltudatosabb, egysé-: gesebb vezetése. A jelenlegi : pénzügyi rendelkezések nem : teszik lehetővé, hogy tisztelet- i díjas, fizetett klubvezetőt állítsanak a klubok élére. Jó lenne, ha a közeljövőben végre intézkedés születne általában a klubvezetők honorálására, különös tekintettel az egyre nagyobb számban alakuló; termelőszövetkezeti klubok vezetőire. Két megoldás is kínálkozik. Egyik, hogy a város népművelési költségvetésében szerepeltessék ezt az összeget és onnan engedélyezzék a kifizetést, másik, a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjából lehetne tiszteletdíjban részesíteni ezeket a klubvezetőket. Al Új esztendőt fontos tanácskozással kezdték Nagykőrösön azok a tanyai pedagógusok, akik munkájuk mellett mint népművelési ügyvezetők vagy könyvtárosok dolgoznak a város tanyavilágában. A tanácskozás fő témája a szocialista tudatformálás volt. Nagykőrös város közel 40 ezer holdas határában 5000 ember lakik. Szétszórt tanyák, úttalan utak, petróleumlámpa és feltörekvési vágy jellemzik a végtelenbe nyúló tanyák világát. A feltörekvési vágy, a kulturális élmények iránti vágy jelképei a rádió, a könyv és ahová már eljutott a villany: a televízió. Hat termelőszövetkezet működik ezen a nagy földterületen és egy-egy termelőszövetkezethez egy-egy népművelési ügyvezető is tartozik, de van olyan közös gazdaság, amelyiknek hatalmas határában két-három tanyai pedagógus is vállalt népművelési munkát. Nyolc népművelési ügyvezető és kilenc könyvtáros képviseli a 40 ezer holdon a népművelést. Ezenkívül két helyen a művelődési autó lát el rendszeresen olvasnivalóval letéti könyvtárat. Filmvetítés hat helyen van, heti egy alkalommal. Nagykőrös város arról nevezetes, hogy a megyében ez az egyetlen hely jejen pillanatban, ahol ilyen nagy népművelői gárda dolgozik a tanyai lakosság körében. A munkát szinte csak jelképes — havi 150—200 forintos — tiszteletdíjért végzik azok a pedagógusok, akik régebben is, külön megbízás nélkül is, anyagi elismerés nélkül is, hivatástudatból terjesztették a kultúrát a tanyai iskolák körül, akik hivatásuknak érzik, hogy kint élve a tanyavilágban, megváltoztassák az emberek gondolkozását, kulturális igényeket teremtsenek és tanulásra, fejlődésre ösztönözzék az embereket. A népművelési gárda — ugyancsak egyetlenként a megyében — legfőbb feladatának azt tartja, hogy szoros kapcsolatot teremtsen a termelőszövetkezeti vezetőkkel, rajtuk keresztül a termelőszövetkezet egész tagságával. Immáron három éve, hogy a város valamennyi termelőszövetkezetében — éppen a népművelési ügyvezetők közreműködésével — évi kulturális munkaterv készül. Megyénk népművelési tevékenységében ez a gyakorlat egyedülálló. Amit Nagykőrös város három éve végez, azt a megyei szervek — jórészt éppen az ottani tapasztalatok alapján — most a megye valamennyi termelőszövetkezetének, valameny- nyi népművelési szakemberének ajánlanak. Az első két évben jórészt még kísérleti jelleggel és egységes elgondolások nélkül készültek ezek a munkatervek, de az idei népművelési évadra a városi pártbizottság agitációs és művelődésügyi osztálya mellett működő művelődésügyi bizottság egységes irányelveket dolgozott ki, tmely egyaránt vonatkozik a táros egész területére és a tanyavilágra is. Az irányelveknek megfelelő részletes tervkészítéshez Kovács Ambrus, a városi népművelési felügyelő, személyesen adott tanácsokat a termelőszövetke
