Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

1965. JANUÁR 29, PßNTEK Mtasi &tírtap Szállítják a bányafát A (elszabadulás 20. évfordulójára Hétfőn temetik Bokros-Birman Dezsőt r4 g- Bokros-Birman Dezső Kos- j $ suth-díjas szobrászrmívészt, a £ Magyar Népköztársaság érde- | mes művészét február 1-én, % hétfőn 14 órakor temetik a £ Farkasréti temetőben, a fővá- £ rosi tanács által adományozött 4 díszsírhelyen, í -----------------­T ovább szépül Szentendre Százéves asszony ^ Századik születésnapját ün­g nepelte Majs községben özv. g Hóman Jánosné. A rokonokon, ^ ismerősökön kívül a helyi tár­^ sadalmi szervek képviselői is g köszöntötték az idős asszonyt ^ és ajándékokkal kedvesked­g tek neki. £ Szentendre a Dunakanyar kapuja. Ezt az immár köz- használatú jelzőt elsősorban földrajzi fekvésével, termé­szeti adottságaival nyerte el történelmi múltú kisváros. Hogy valóban azzá, kedvező benyomást, látványt nyújtó kapuvá, az idegenforgalmat befogadó és ellátó várossá váljék Szentendre, ennek ér­dekében az országos, a me­gyei és a helyi szervek sokat tettek az elmúlt években. A helyi erőforrások jó és hasz­nos felhasználását mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy Pest megyében a fel- szabadulás 20. évfordulója tiszteletére kezdeményezett, s A Gödöllői Állami Erdőgazdaság csévharaszti erdészeté­nek Monoron van a lerakodó telepe. Innét szállítanak nagy mennyiségben bányafát az ország különböző bá­nyáiba. Kovács Dániel és Borkúti Pál ügyes szerkezettel könnyítik munkájukat. így gyorsabb a fa vagonba rakása (Foto: Kútvölgyi) Balesetelhárítási kiállítás Vácott g (Tudósítónk telefonjelentése) 4 Többhetes előkészület után 4 csütörtökön délelőtt a váci ' • Bottyán Múzeumban 2 Vak 2 A változás megkezdődött n A ráckeve-pokolhegyi ci­gányok nagyon rossz körül­mények között éltek. Munká­hoz alig jutottak, egészségügyi körülményeik is rendezetle­nek. Legfőbb ideje volt, hogy végre ne csak sajnálkozzanak rajtuk, vagy szidják őket, ha­nem határozottan segítséget nyújtsanak nekik. Először a helyi Vöröske­reszt, majd a pedagógusok, az orvosok és a tanács mozdul­tak meg és sokat tettek értük. Tavaly júniusban történt az első látogatás a telepen, s ha­marosan a Vöröskereszt 16 cigány- család patronálását vállal­ta magára. Azóta törődnek e családok kisgyermekeinek élelmezésé­vel, ruházatával és ami a leg­döntőbb: tíz férfit állandó, rendszeres munkába állítot­tak. A következő lépés a túl­koros gyerekek iskoláztatásá­nak megoldása volt. Dávid Margit tanárnő felkutatta őket, a szülőket rávette, hogy járassák rendszeresen iskolá­ba gyermekeiket. Éppen akkor bővítették a községfejlesztési alapból a pokolhegyi iskolát és a ráckevei tanács áldozat- készségéből külön hely jutott a túlkoros osztálynak. Egy tantermet csak az ő számukra rendeztek be és a huszonhét tanulónak napközit, valamint in­gyenes étkeztetést biztosí­tottak. Felruházásukra mintegy négy­ezer forintot fordítottak, azon­kívül a megyei Vöröskereszt 35 öltönyt, cipőt és más ruha­darabot juttatott részükre. Az iskola nagyszerűen be­vált. Az elmúlt évben szinte nem is volt lemorzsolódás. Ez főleg Jávor Ernő tanítónak köszönhető, aki minden sza­bad idejét a gyerekekkel tölti, s a tanításon kívül néprajzi gyűjtést is végez közöttük. A pokolhegyi cigányok is igénylik a társadalmi életet, azonban nem volt hol össze­jönniük. Kapóra jött tehát egy használaton kívüli majdhogy életveszélyes régi kocsmahe­lyiség. A cigányok sok mun­kával és szeretettel többé-ke- vésbé rendbehozták. Itt, ha szegényesen is, de összejöhet­nek előadásokra, fiknvetítés­A gyerekek iskolába járnak Új óvoda épül — Sikeres egészségügyi tanfolyam re. Egy alkalommal még tánc- mulatságot is rendeztek, amelynek tiszta jövedelmét az építendő óvoda céljaira tették félre. Idén szeretnének'továbblép­ni. A jelenlegi pokolhegyi óvoda kicsiny, csak néhány cigánygyereket tudnak fel­venni. Az új óvoda műszaki terveit Mészáros Tibor és Blá- boli Endre társadalmi mun­kában elkészítik, a szükséges téglát, cserepet és ami kell, a lebontott épületek anyagá­ból biztosítják. Tíz családapa húsz napi társadalmi munkával vál­lalta, hogy elvégzi az ala­pozást. Az iskolásgyermekek a tég­lahordásban fognak segíteni, míg a takarítás és a parkosí­tás az asszonyokra marad. Ha a megyei tanács tervosztálya a terveket időben jóváhagyja, az óvoda tavaszra elkészül­het, nyárra pedig már 30 kis­gyermek nevelkedhet megfele­lő körülmények között. Az ősszel újabb kezdemé­nyezés vált valóra: Lindner Miklósnak, a megyei KÖJÁL munkatársának vezetésével hét előadásból álló egészség- ügyi tanfolyamot hallgattak végig a pokolhegyiek. Általá­ban 30—40 ember vett részt egy-egy foglalkozáson, meg­lepő érdeklődéssel. A hét elő­adás alatt csak kétszer volt fűtött a terem, amikor a ta­nács tüzelőt adott, mégsem maradt otthon, jóformán sen­ki. Az érdeklődésre jellemző, hogy egy alkalommal, amikor szállítóeszköz hiányában Lind­ner Miklós nem tudta kivinni a vetítőgépet, az egyik férfi befogta a lovát, s elment érte Ráckevére. A befejező összefoglalót a múlt héten tartották. A fel­nőtt hallgatók közül mindösz- sze öten jelentkeztek feleletre, annál élénkebbek vol­tak a fiatalok, akiken már meglátszott a tanulás, a rendszeres foglalkozás ha­tása, bátran, értelmesen válaszol­tak a feltett kérdésekre. A vizsga után a gyerekek jól si­került műsort rendeztek Jávor Ernő vezetésével — váratlan csattanóval. Mert utána ked1 vet kaptak a szereplésre az idősebbek is és rögtönözve népszokásaikat mutatták be nagy sikerrel. Pokolhegyen még távolról sem könnyű az élet. Van még nyomorúság, elmaradottság bőven. Sokuknak nincs még állandó munkája, mezítláb szaladgálnak az apróságok a hidegben. De a változás már megkezdődött és a társadal­mi segítséggel — ha maguk is akarják — mielőbb szerény, de biztonságos körülmények közé juthatnak. Komáromi Magda megnyílt a Pest megyei Rend­őrfőkapitányság és a megyei balesetelhárítási tanács közös kiállitása. A „Közlekedjünk helyesen” című országos vándorkiállítás négy teremben nagyszámú fényképfelvétellel, térképpel és grafikonnal mutatja be: mi mindenből származhat karam­bol, baleset. Huszka János rendőralezre­des, a Pest megyei Rendőrfő­kapitányság közlekedésrendé­szeti osztályának vezetője megnyitó beszédében elmond­ta, hogy ma már világszerte szinte újabb népbetegségnek számít a járművek okozta sok sérülés, haláleset. Pest megye — mint a főváros kapuja — országos viszonylatban sajnos vezető helyet foglal el ebben a tekintetben. Két év alatt meg­háromszorozódott a közúti balesetek száma. Tavaly 1731 esetben akadt munkája a me­gyei közlekedésrendészetnek. 34 ezer intézkedést kellett fo­ganatosítani, szabálysértések, helyszíni bírságolások miatt Ennek zöme gyorshajtásból, engedély nélküli vagy ittas vezetésből adódott A közle­kedésrendészeti osztályt most megerősítették megyénkben, számbelileg és technikailag is. A kiállítás február 8-ig marad Vácott. Naponta többször filmvetítést is beiktattak. még ma is tartó községfej­lesztési versenyben, a városok között Szentendre nyerte el 1964. évi eredményeivel az el­ső helyet. A megtisztelő elis­merés örömet okozott azért is Szentendrén, mert a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága ebből az alkalomból 50 ezer forint jutalommal növel­te a város községfejlesztési alapját. Hogy mennyi munka, s mi­lyen arányú fejlődés van az elért kiváló helyezés mögött, arról beszélgettünk Sziráki Ferenccel, Szentendre város tanácsának vb-elnökével. ö mondta el: tavaly a városi ta­nács műszaki tervét maradék nélkül, 100 százalékra teljesítette, ezen belül pedig a lakosság által 327 ezer forint érfékben végzett társadalmi munka, a legmagasabb arányú saját anyagfelhasználás és jelentős megtakarítások biztosították a sikert. A rövid, tömör összefogla­lást érdemes részletekre bon­tani. A tanácselnök elsőként említi a kül- és belterületek villamoshálózatának gyarapo­dását: tavaly összesen 14 ut­cában sűrítették a közvilágí­tást, megépült a vezeték az új lakótelepekhez, egyik tá­voli településen, a Szarvas­hegyen 50 lakóházban kará­csonykor gyulladt ki a vil­lanyfény. Itt a lakosság szép példát mutatott: Bobák Ár-/ pád tanácstag vezetésével 100 oszlophelyet ástak ki, s ezzel gyorsították a vezetéképítést. Hasonlóan jó teljesítmény a vízvezeték-hálózat háromkilo­méteres bővülésé is. Annál is inkább, mert a megyei víz­mű- és kútépítő vállalat csak az elmúlt év utolsó negyedé­ben kezdte meg a csövek le­fektetését. Az érdekelt lakos­ság azonban, 117 ezer forint értékben, időben elvégezte két kilométer hosszúságban a földmunkát. A fejlődés e té­ren egyébként nagy és gyors ütemű: míg 1959-ben 17 ki­lométer csőhálózata volt a városnak, jelenleg már 33 ki­lométer hosszú a csővezeték. Tavalyelőtt ezer, 1964-ben pedig 1052 házba kötötték be a vezetéket. Mégis, a villany- és vízve­zeték-hálózat bővítése csak nehezen tud versenyezni az­zal az irammal, amelynek nyomán új, színes családi há­zak épülnek, új utcák háló­zatát alkotva a tó melletti Szőlőhegyen, Alsóizbégen és a Fehérvíz környékén. Az el múlt évtizedben 350 új csaiá di ház épült Szentendrén, kö zülük 141 csak a legutóbbi két évben, de gyorsan fejlő­dik a Duna-parti övezetben az üdülőtelep is: itt mintegy 200 új hétvégi ház tarkállik. Szentendrén összesen 215 ház van állami tulajdonban, karbantartásukon kívül a vá­rosi tanács gondoskodik a ré­gi, korszerűtlen épületek fel­újításáról is. Az elmúlt négy évben 11 millió forintot fordí­tottak erre a célra. Nagyban növelte a város idegersforgal'- mi vonzóerejét, hogy rendbe­hozták, restaurálták az összes műemléket és az ilyen jellegű épületeket. Sajnos, a városkép további szépítését, elsősorban a főut­ca házainak korszerűsítését, gátolja, hogy Szentendre nincs csatornázva. Ez egyébként itt a legfontosabb megoldásra vá­ró kérdés: a csatornázástól függ a közegészség és tisztaság szükséges színvonalra emelése. Biztató s reménytnyújtó kez­detnek tekintik a város lakói, hogy a Pest megyei párt- és tanácsszervek vezetőinek kez­deményezésére, tavaly elké­szült Szentendre csatornázásá­nak beruházási programja és a VIZITERV már dolgozik a kivitelezés részletes műszaki tervein. Nagy szükség is van erre. nemcsak a helyi lakosság, de az ugrásszerűen megnőtt ide­genforgalom érdekében is. Tavaly, a Lajos-forrási turista- szállót nem számítva, összesen 33 ezer vendégnapot töltöttek az átutazó turisták a városban és a látogatók kétharmada kül­földi volt. Két éve 4500 turis­ta táborozott a nyári hónapok­ban a Duna partján, a Pap- szigeti campingben, tavaly már 13 ezren vertek sátrat ezen a nagyszerű üdülési adott­ságokkal rendelkező helyen. Idén a Dunakanyar kapuja szép fejlődésének útján újabb lépésekkel halad előre. Az állami költségvetés és beru­házás, a községfejlesztési alap­pal együtt, minden eddiginél nagyobb összeget, 27 millió forintot biztosít Gondom lesz rá ahol épkézláb segéd­munkások — igaz, hogy egyre gyérebb létszámban — moz­gatják az anyagot. A harmadik napon meglazult az ajtóki­lincs és a telepvezető azt mondta: gondom lesz rá. A negyedi­ken a ki futó lány fo­ga lazult meg, és ak­kor is leszögezte: gondom lesz rá. Az ötödik napon a revizorok megbí­rálták az ügyinté­zést, a hatodikon kifogásolták a mun­kavédelmi előírások évtizedes elhanya­golását. A nyolca­dik napon a telep­vezető ismét biztos volt abban, hogy gondja lesz Logar Mihályra, s a másik negyvennyolc órán belül kiadta az uta­sítást, hogy ha bár­mi történik ezzel a fickóval, jelentsék. Es jelentették, hogy az anyagmozgató ke­zében megrepedt hét darab ajtófélfa, mi­előtt kivihették volna a hulladéktelepre, és állandóan az or­rán engedi ki a ci­garettafüstöt. Később azt jelentették, hogy még mindig a vilá­gon van, sőt a tele­pen van. De elérkezett a ti- zenharmadika, ami­kor lejárt Logar Mi­hály próbaideje, s oda kellett adni ne­ki a felmondóleve­let Az ügy olyan bürokráciamente­sen intéződött el, hogy a szomszédos vállalattól is csodá­jára jártak, — per­sze senki sem tudta, hogy a telepvezető a házi oltár előtt megfogadta: amíg ö él, addig nemcsak a telepen, hanem a tizenötezer munkást foglalkoztató tröszt egyetlen üzemében, műhelyében sem lesz nyugta. Ha mégsem menne... de ő arról majd gondoskodik. Gondoskodott is. Feltárcsázta a ko­a már tervekben lefektetett sokféle feladat megvalósításá­ra. Tovább épül a villany- és vízhálózat, új parkokkal, gyer­mekjátszótérrel szépítik a vá­rost, új járdák, kőburkolattal ellátott utcák javítják majd a közlekedést. Befejezik Ízbégen a négytantermes új iskola építését, két másik iskola ré­szére politechnikai épülete; emelnek. Gyarapszik a három fiókkal működő 12 ezer köte- lompolóüzemet, o^tes könyvtár, újabb kulturális kereskedelmi igaz- g események, képzőművészeti ki­gatóságot, a munka- g állítások emelik majd a mű­erőért esdeklő /ő-?vel°dés színvonalát. Felkészül - osztályt, — és azután g nek az idegenforgalom továb- hiába kopogtatott g bi emelkedésére is: tavaszra bárhol is Logar Mi- Í befejezik a Határ-csárda újjá- hály, mindenünnen g alakítását, s ezenkívül egy na­lemaradt egy b?.rre- g gyón is szükséges új étterem géssel. g építéséhez kezdenek a Duna­Elkeseredve hívta $ Parti sétányon. S hogy minél fel a város, másik g többen tölthessenek a láioga- végében 'füstölgőink közül itt hosszabb időt, r gyárat. Mikor meg-íPaP~s7:igeti camping mellett mondta, mi járatban \ strand épül, a tábort pedig a tárcsázott, azonnal | jelenlegi napi 300 helyett 1000 a vezérigazgatóhoz 4 vendég befogadására teszik al- kapcsolták, aki j kalmassá. nyomban letegezte g Mindezt s még ezenkívül L és megnyomott egy 4 sok kisebb-nagyobb építkezést gombot. A gyárka- $ átalakítást vajon hogyan si- pu előtt felreppent ^ kerül majd megvalósítani? a zászló, ezzel a fel- f Sziráki Ferenc tanácselnök bi- írással: Szeretettel% zakodó. A községiéi lesztek köszöntjük legújabb ^ munkákat saját vállalatul' dolgozónkat. g végzi, ezekkel biztosan elké­Es Logar Mihály g szülnek. De a városban dol°o- belépett az Első g zó idegen vállalatok munkáját Magyar Lebbencs g is állandóan figyelemmel kísé- Müvekhez. Titokban 4 rik, segítik őket a felmerülő jött, sötétben, álru-f akadályok elhárításában, kü- hában, álszakállalAVmböző anyagok, egyebek be- hamis személyi iga- 4 szerzésében. És csak annyit zolvánnyal, nehogy g terveztek idén is. amennyit régi telepvezetője g biztosan el lehet véaezni, s megtudja, hol vál- g amire van pénzüffvi fedezetük lalt munkát, mert g Ezért bízik iogffal a Szenterd- hátha továbbra isgrei Városi Tanács az idei si- gondja lesz rá ... g kerekben is. Krajczár Imre í Hetesi Ferenc Pál I A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE v. á A kormány Tájékoztatási Hi- $ vatala közli: $ A Minisztertanács csütörtö- ^ kön ülést tartott. A kor- 4 mány elnöke beszámolt a ? Varsói Szerződés politikai ta- '4 nácskozó testületének leg- '4 utóbbi üléséről és az ülé- t; sen vezetésével részt vett í küldöttség tevékenységéről. A j Minisztertanács a beszámolót ^ jóváhagyólag tudomásul vette. jí A külügyminiszter jelentést í tett a kormánynak francíaor- 4 —. ___________ [ szági hivatalos látogatásáról i és a francia külügyminiszter­rel folytatott - tárgyalásainak eredményeiről. A kormány a beszámolót elfogadta. A Központi Népi Ellenőr- \ zési Bizottság elnöke jelen- I tést tett annak a vizsgá- ! latnak megállapításairól, ame- i lyet több ipari üzemben o gyártmányok minőségével kap­csolatban folytattak. A Mi­nisztertanács a jelentést elfo­gadta. majd egyéb ügyeket tárgyalt. A tavalyi siker és ami mögötte van — A víz- és villany­hálózat versenyben az új házakkal — Tizenfíáromez'' vendég a lampingben \ ; Logar Mihály se- ; gédmunkás az első \ nap megbotlott a \ műhelyben. Szeren- J esetlenül esett, be- g\ repedt a páncélixol- lander betonmere- g vítöje, azonnal ki- '/ kapcsolódott a köz- í világítás és leállt $ az összes lift, mielőtt % kiírhatták volna bár- g hová is, hogy nem g működik. Drót Mi- g hály, a telep vezető- í je megállt előtte, és } azt mondta neki: £ gondom lesz maga- í ra. y g A második napon g sem feledkezett meg 4 róla, mert a műve- f zetö jelentette, hogy elszakadt a patagó- $ niái importból szár- g mazó azbesztheve- g der, darabokra zú- g zódott a gyémánt­ig fúró, és egyébként g is, ahol Logar Mi- g hály ott van, ott min- 4 dig történik valami. 4 Ha más nem, akkor '4 kitör a nevetés. g A telepvezető me- g gint elhatározta, g hogy gondja lesz rá, g mert aki ennyire 4/ kétbalkezes, az ne í rontsa a levegőt ott,

Next

/
Thumbnails
Contents