Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-28 / 23. szám

IMS. JANUAR 28. CSÜTÖRTÖK na T ueevet K^drhsp Magyar berendezés kerül a kairói jégszínházba Kairóban most szervezik, rendezik be az első jégszín­házat, amelyet magyar mű- jéggyártó berendezéssel lát­nak el. Az ehhez szükséges kompresszorokat és a csőháló­zatot a KOMPLEX Külkeres­kedelmi Vállalattól rendel­ték meg. A Diósgyőri Gép­gyárban készülő kompresszo­rokat a vállalat márciusban küldi el Egyiptomba, ahol néhány hét alatt felszerelik azokat, így még a nyáron megkezdődhetnek az előadá­sok Kairó első jégszínházá­ban. A KOMPLEX már évek óta több országba exportálja a hűtőházi kompresszorokat, azonban ez az első eset, hogy ezt az exportcikket jégszín­házi berendezés céljára hasz­nálják fel. (MTI) a megyei KÖJÁL székhaza Rohamosan csökkennek a fertőző betegségek Tíz év alatt hatszor több egészséges közkút A Pest megyei Közegészség- ügyi- és Járványügyi Állomás külön épülethez jut rövidesen, így határozott — amint azt már jelentettük — legutóbbi ülésén a megyei tanács. Jelen­leg a megye egészségügyének ez a rendkívül fontos intézmé­nye a megyei Semmelweis Kórház Stahly utca 7 szám alatt lévő épületében műkö­dik rendkívül szűkös körülmé­nyek közepette. Vegy vizsgálatok — vendégségben Amikor az ország 19 megyé­jében és négy városában 1954­A felszabadulás 20. évfordulójára: A községfejlesztési versenyben elsők: a gödöllői járás, Szentendre város és Szigetcsép A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a napokban értékelte a felszabadulásunk 20. évfordulója tiszteletére ren­dezett községfejlesztési verseny eredményeit. Az elmúlt év decemberében a következő rangsor alakult ki a járások között: első lett a gödöllői 220 ponttal, második a monori 218, harmadik a váci 209, negyedik az aszódi 208, ötödik a budai járás 177 ponttal. Utánuk következik a rácke­vei járás 166, a dabasi 164, a ceglédi 150, a szentendrei 147, a nagykátai 146, a szobi járás 135 ponttal. A járások versenyében az első díjat a gödöllői nyerte, s így ők kapták a százezer forintos főjutalmat, amelyet a járás tizenhárom községe között osztanak szét. A második helye­zett monori járás 80 ezer forint községfejlesztési jutalmat kapott. Harmadik díjat ketten kaptak, a váci és az aszódi járás, mivel eredményeiket csupán egy pont választja el egy­mástól. A városok között éppen a legkisebb, Szentendre vitte el a pálmát. Kétszáz pontot szereztek. Utánuk Vác következik 178, majd Cegléd 177 és végül Nagykőrös 159 ponttal. A győz­tes Szentendre 50 ezer forint külön jutalmat kapott, A községfejlesztési versenyben az első öt helyezést elért községet részesítették jutalomban. Szigetcsép 651 pontot ért el és 30 ezer forintot kapott. Váchartyán 497 pont után szintén 30 ezer forintot, Káva 484 pont után harmincezer forintot, Vácduka 409, Vácegres 371 pontjával 20—20 ezer forint ju­talmat kapott. A pontok számát a kiadási terv teljesítése, a társadalmi mi nka mértéke, a saját helyi anyagfelhasználás és a házi kezelésben elért megtakarítás mértéke alapján számították ki. Megyénkben 1964-ben összesen 19 444 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek, ami azt jelenti, hogy egy-egy választópolgárra harminchat forint jut. Saját anyagot össze­sen 6 141 000 forint értékűt használtak fel, míg a házi keze­lésben végzett munkáknál több mint tízmillió forint megta­karítást értek el. Magyarországon találták meg először csaknem 2400 őskori állatfaj maradványait Jegyzékbe foglalták a magyarországi „originális“ ősáilatmaradványokat A Magyar Állami Földtani Intézet kiadásában megjelent a Catalogus Originalium Fossi- lium Hungáriáé első állattani kötete, azoknak az ősállati ma­radványoknak a jegyzéke, ame­lyeket nálunk találtak meg elsőnek. A kötet összeállítása megfeszített munkával is két teljes esztendőt vett igénybe, hiszen hazánk földjéből ed­dig — csupán az ilyen „origi­nális” leleteket számítva — csaknem 2400 ősállati ma­radvány került elő. Közülük talán a legértékesebb a Pla- cochelys Placodonta — a „Ka­vicsfogú álteknős” — Veszp­rémben talált állkapcsa és páncéltöredéke. Ebből a triász elején, csaknem 200 millió évvel ezelőtt élt állatfajból ugyanis eddig az egész vilá- "on csupán ezt az egyetlen pél- 'nnyt sikerült megtalálni! A jegyzék összeállítását el­sősorban az tette szükséges­sé, hogy az elmúlt időkben kü­lönböző okokból — elsősor­ban a háború miatt — a ma­gyar leletanyagnak és termé­szetesen az originális dara­boknak is igen nagy része el­veszett. Mivel ez a kataló­gus nemcsak a ma is megle­vő leletanyagokat dolgozza fel, hanem azt a szakirodalmat is, amelyben az ilyen magyaror­szági „eredetű” leleteket leír­ták, most már megvan a lehetősége a veszteségek pon­tos felmérésének, ami után megkezdődhetik a pótlás mun­kája. Ugyanakkor a katalógus ösz- szeállítása egy nagyarányú nemzetközi együttműködés alapját is megteremtette. Ez ugyanis az első olyan jegy­zék. amely az ország egész ori­ginális ősállati leletanyagát tartalmazza. ben megalakultak a közegész­ségügyi és járványügyi állo­mások, a Pest megyei ennek az épületnek öt kis szobáját kapta meg. Akkor hat orvosát is beleértve 15 főből állott a létszáma, azóta feladatai meg­sokszorozódtak, például a munkaegészségügyre, a megye területén lévő ipari és mező- gazdasági nagyüzemekre szin­tén kiterjed munkássága, most már ötven dolgozója van, de csupán nyolc kis helyisége, az is csak néhány hónapja. Az állomás 14 dolgozója „ki­helyezve” dolgozik különböző országos intézmények labora­tóriumaiban, amelyek egy év­tizede elvállalták, hogy a szükséges vegyvizsgálatokat elvégzik a laboratóriumot nél­külöző Pest megyei KÖJÁL helyett. Időközben azonban a megyei vizsgálatok száma annyira megszaporodott, hogy az intézetek országos felada­taik és tudományos kutató­munkájuk mellett saját dolgo­zóikkal már nem végeztethet­ték el azokat. 1954-ben a megyében csu­pán 352 közkűtat tartott nyil­ván és ellenőrzött a KÖJÁL, tavaly pedig már 2-100-at. Az ezekből vett vízminták vizs­gálatát és még sok egyéb bak- teorológiai, meg parazitológiai vizsgálatot az Országos Köz­egészségügyi Intézet végzi. Egyik feladata a KÖJÁL- nak a vendéglők, cukrászdák és más közétkeztetést ellátó konyhák tisztasága felett őr­ködni, s meggyőződni arról, hogy azokban az egészségre ártalmas anyagot tartalmazó, vagy romlott ételt nem szol­gálnak-e fel. Évente most már háromezernél többre tehető a víz gálát alá vett ételminták száma, amelyeket az Országos Élelmezés- és Táplálkozástu­dományi Intézet végez el. A megye üzemeinek légszennye­zettségét és a munkaártalmak megelőzésére vonatkozó egyéb vizsgálatokat pedig az Orszá­gos Munkaegészségügyi Inté­zet. — Együttműködésünk mind a három intézettel nemcsak kitűnő, de nagyon szép is volt, és az ma is — mondja dr. Só­lyom Sándor a -negyei KÖ­JÁL igazgató főorvosa. — Ah­hoz azonban nem kell magya­rázat, mennyi nehézséget okoz, hogy a szükséges vegy­vizsgálatokat három különbö­ző helyen kell elvégeztetnünk. Eltűnt és csökkenő betegség Amint megépül a székház, meg lesz a saját laboratóriu­muk, s ugyanakkor kerülhet sor a KÖJÁL dolgozói szá­mának növelésére is. Az új feladatkörök és a betegség- megelőzés újabb követelmé­nyei mellett a jelenlegi lét­számot legalább kétszeresére kellene növelni, amire azon­ban jelenlegi szűk helyisége miatt gondolni sem lehet. Vi­szont, hogy szűkös viszonyai mellett is milyen eredményes munkát végez megyénkben a KÖJÁL, az leginkább a fer­tőző betegségek statisztikájá­ban mutatkozik. Köztudomású, hogy három év óta egyetlen gyermekbénu­lás sem fordult elő Pest me­gyében. Ez pedig elsősorban annak köszönhető, hogy a KÖ­JÁL a Sabin-cseppek beadá­sát előrelátó gondossággal I szervezi meg évről évre. Ugyancsak eltűnt Pest me­gyéből esztendők óta a kiüté­ses tífusz és a malária is. Va­lamennyi többi fertőző beteg­ség pedig a lakosság növeke­dése ellenére is számban csök­kent vagy legfeljebb stagnált. Példaként elég megemlíteni, hogy 1959-ben még 13, 64-ben már csak egy diftéria, 33, il­letve 14 vérhas, és 1701, azaz 1200 fertőző májgyulladás for­dult elő. Hol lesz a KÖJÁL? A megyei és városi Kö­JÁL-ok székházai ország­szerte felépültek már vagy befejezés előtt állnak. Vala­mennyihez az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott típusterveket használtak fel. A Pest megyei KÖJÁL szék­háza számára is kiválasztották már a megfelelő típustervet. Eszerint az épület négyemele­tes lesz, de külön melléképü­letet emelnek a szolgálati sze­mélyautók, meg a fertőtlenítő- és a fürdetőgépkocsi számára Ugyanitt lesz a helye a kísér­leti, állatoknak is A tervező intézet még ez év vége előtt befejezi a részletter vek kidolgozását, a kijelölt építővállalat pedig vállalja, hogy amint megkapja a ter­veket. azonnal belekezd a munkálatokba, amelyeket 1967 folyamán be is fejez. Egyelőre azonban még tisz­tázatlan, hol épül fel a megyei KÖJÁL A főváros tanácsa készségesen felajánlott több számbajöhető telket a budai hegyvidéken és a IX. kerület még be nem épített külső te­rületén. A felajánlott telkek közül most választják ki a legalkalmasabbat és azután kerül sor a helykijelclési el­járásra, mégpedig minden va­lószínűség szerint már a leg­közelebbi napokban. Sz. E. MESEL A BABA (Foto: Kútvölgyi) „MajdkH í izavpii ős terma?!" Reális költségvetési terveket! Szakmai tanfolyam a pénzügyi áb-tagoknak Nem első ízben adhatunk hírt a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottságának olyan irányú kezdeményezésé­ről, amely a néptömegeknek az államigazgatási feladatokba való fokozott bevonását, s a tanácsd ellenőrző és irányító munka megjavítását célozza. E kezdeményezések között is fontos helyet foglal el a vég­rehajtó bizottságnak az a tö­rekvése, hogy az eddiginél alaposabb, hatékonyabb szak­mai oktatást biztosítson a ta­nácsi szakosztályok munkáját segítő állandó bizottságok tagjainak. Az előző évek gyakorlatától eltérően, idén a különböző állandó bizottsági tagok már nem együttesen, hanem szak- i ágazatonként, speciális szak­mai továbbképzésen vesznek részt. Az első ilyen szakmai tanfolyam megnyitására teg­nap került sor, a megyei ta­nács nagytermében. A megyei tanács vb pénzügyi osztályá­nak kezdeményezésére a hall­gatók köre is kiszél esült: a tanfolyamon nemcsak a me­gyei és járási, hanem a na­gyobb községek pénzügyi ál­la-ndó bizottságának képvise­lői részt veitek. A megnyitó előadásit Rigó István, a Pénzügyminisztéri­um osztályvezetője tartotta, az állami költségvetés szerke­zetéről, s a költségvetési gaz­dálkodás legfontosabb problé­máiról. Megyónikneü az or­szág gazdaságában elfoglalt helyéről szóló erdekes tájéüoz- taitojia után Rigó István is­mertette a költségvetési gaz­dálkodás számos gyakorlat. kérdését. A mindenáron való tervteijesítés, az év végéit fennmaradó pénzösszegek meggondolatlan elköltésére). szólva, a pénzügyi rovatok szükségletnek megfelelő, ru­galmas átcsoportosítására hív­ta fel a jelenlevők figyelmét. A továbbiakban rámutatott az irreális költségvetések, a la­za tervezés káros következ­ményeire. Költségvetési gaz­dálkodást folytató szerveink­nél — mondotta —, jó pár esztendeje kialakult az az ár­talmas gyakorialt, hogy mel­lőzve a valódi igényeket és lehetőségeket, a költségvetés terveket a szükségesnél többe igényelve állítjuk össze, mond ván, hogy a felsőbb szervei piros ceruzája úgyis leíára, majd belőle. Kialakult eg' szémlélet, amely így hangzik „Ha reálisan tervezünk, ab bál is lefaragnak. Kérjünk in kább huszonöt százalékka többet, legalább ha lefarag nak belőle, jut is, marad is.’ E szemlélet leküzdése nen könnyű, sem az alsóbb fokú sem a felsőbb szerveknél. Eh hez a harcos, az őszinte, reá lis tervezés megvalósításához minden tanácsi szerv segítse gére szükség van, beleértve i pénzügyi állandó bizottság tagokét is — hangsúlyozta befejezésül Rigó István. Az előadást követő vitában tizennégy felszólaló adót hangot lakóhelye költségve tó problémáinak, s annak a vé­leményének, hogy a most e indított tanfolyam értéke szakmai segítséget jelent a v> lasztók érdekében végze munkájához. A rendőrség felhívása A budai járási rendőrkapitány­ság üzérkedés és esalás büntet;:: miau eljárást indított Ebner Tibor (Bia, Bethlen Gábor utca 29. szám alatti lakos) volt asztalos kisipart , ellen. A rendőrség felhívja, mind­azokat, akiket Ebner Tibor meg­károsított, és még nem tettek el­lene feljelentést, hogy személye­sen, vagy Írásban jelentkezzenek a legközelebbi rendőri szervnél, vagy a budai járási rendőrfőkapitánys: - gon. Bp. VI. kerület Aradi utca 21—23 földszint 15 szám alatt. Be­jelentésükkel egyidejűleg adják át a birtokukban lévő nyugtákat és átvételi elismervényeket is. Egy pohár borral kezdődött Negyedévenként egyszer a televízió nyilvánossága előtt húzzák a lottószámokat A februári lottósorsolások menetrendje A heti lottóhúzásokon, az ország legkülönbözőbb vidé­kein százezrek ismerkedtek meg a népszerű játék sorsolá­si módjával. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság most még nagyobb nyilvánosságot akar biztosítani a húzásoknak: negyedévenként egyszer a tv is közvetíti a sorsolást. A következő havi lottósor­olási menetrendbe már fel­a környékbeliek, de ezt valahogy senki nem tudja igazán hinni. Feketéék jól éltek, soha hangos szó nem volt közöt­tük, Az asszony szo­lid, szorgalmas te­remtés. Ritkán jár el hazulról. Otthon varroga t, főz, mos, takarít. A Icárvallott szom­széd ezt mondja: — Soha semmi bajunk nem volt egymással. Különösebb barát­ság sem volt köztünk igaz, de harag sem. Egyszer-kétszer itt járt Antal, beszél­gettünk, néhányszor kért valamit, ha ta­lálkoztunk, köszönt. Aztán egyszer csak jövök haza s kiabál­ják: ég a ház. — Mit gondol, mi­ért tehette? — Nem tudom ... ★ — Mindent úgy kiméit — sírja az asszony — úgy fél­tett ... Aztán egy­szer csak ez történt. Az ember két hétig a rendőrségen volt. — Mikor hazajött, rossz volt nézni az elkeseredését. Fel- alá járkált egész nap. Folyton azt mond­ta: nem értem ... Ö sem értette. És azt is mondta: — nem emlékszem semmire ... anyu­kám hidd el... ★ Az eset november hatodikán történt. Munka után. Feke­te Antal kijött a gyárból. Százasok­kal a zsebében. Rá­diót indult vásárol­ni. De nem jutott el az üzletig. A munka­társak az italboltba invitálták. Egy po­hár borra. Szabódott egy kicsit, de nem sokáig. Már tudta, hogy nem illik. — Azt mondogat­ta az uram, szégyell- te volna magát, ha nem megy. Kinevet­ték volna. Csúfolták volna, hogy papucs- kormány alatt él. 1 Fekete Antal har­mincnégy esztendős csőgyári munkás szoba-konyhás saját házban lakik Király­erdőn. Szép bútora van, tiszta otthona, motorkerékpárja, te­levíziója. Apránként gyűjtötték össze. Gyerekük nincs, es­ténként néha mozi­ba mennek vagy rö- miznek a feleségé­vel. November hatodi­kén délután Fekete átment a szomszé­dokhoz, felfeszítette az ajtajukat, össze­törte a bútort, meg­gyújtotta a dunyhát. Aztán odahaza ugyanezt tette, fel­borította a kreden- cet, tönkrezúzta a televíziót, fűrésszel rontott a motorke­rékpárnak. Azt mondják, olyan volt mint az eszeveszett. Rendőrök vitték el. ★ — Féltékenységből [ tette — rebesgetik Mondtam neki, hagy­jad, hadd beszélje­nek. De ö úgylátszik nem tudta hagyni... Pohár borral kez­dődött hát ez is. Az­tán pálinkával foly­tatódott és mustot is adtak neki. A munkatársak. A jók... ■k A kitört ablaküve­get rendbe hozatták. A szomszédnak a kártérítést kifizet­ték. Három bögrét vásároltak a készle­tek helyett. S me­gint gyűjteni kezde­nek a televízióra. — Tegnap már — vidámodik meg ki­csit az asszony — ott matatott a mo­torkerékpárja körül. De baj ez így is. Hiába próbálnak fe­ledni, hiába próbál­nak nem beszélni ró­la, beszélnek róla mások, s úgy hírlik, tárgyalás is lesz. Fekete Antal egye­dül áll majd a bíró előtt. B. L vették az első tv-közvetítést. ^ Február 5-én már a képernyő-? ről is értesülhetnek a lottózók^ a nyerőszámokról. Február 'j 12-én Tatabányán, 19-én Ká- £ Ion, 26-án pedig Győrött sor- ^ solják a lottót. Ezenkívül február 1-én ren- ^ dezik a januári tárgynyere- ^ mény-húzást, február 8-án pe- 4 dig a lottó rendkívüli juta- j lomsorsolását í

Next

/
Thumbnails
Contents