Pest Megyei Hirlap, 1965. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-23 / 19. szám
.4 félévi „bizonyítvány“ előtt: Szülőknek a szorgalomról Most félévkor az ellenőrző könyvben gyermekeink bizonyítványába új jegy kerül: a szorgalom. Mi pedagógusok azt szeretnénk, ha a szülők már most megismerkednének az új osztályzat jelentőségével és jó- maguk is részt vállalnának gyermekük szorgalmi osztályzatának kialakításában. A szorgalom, az igyekvés szép emberi tulajdonság. Kialakulását több minden segítheti, vagy akadályozhatja. A környezet, a szülök példája döntő hatású lehet. A gyermek szorgalma korán kialakul és a körülményektől függően fokozódik, vagy lankad. A szorgalom istápolása tehát a szülők és a pedagógusok feladata. Ettől függ a gyermek tanulása, fejlődése. A szorgalom nemcsak a körülményekhez, hanem a képességekhez mért erőfeszítés is. Az esetek többségében az a helyzet, hogy a szorgalmas tanulók valamennyi tantárgyban egyformán szorgalmasak, ami persze nem jelenti azt, hogy egyforma jó eredményeket is érnek el. Szorgalmasnak azt a tanulót tekintjük, aki nem válogat, hanem igyekszik valamennyi tárgyban a képességeihez és a körülményei- j hez mérten jól helytállni. Találkozunk azonban olyan gyermekkel is, aki né- 1 ha szorgalmas, néha hanyag, 1 nemtörődöm. Egy-egy tárgy- . ból (amelyet szeret) jó ered- I ményt tud felmutatni. Viszont, ha a kedvenc tárgyakban megfelelő szorgalmat tanúsít és azokból megfelelő eredményeket ér el, ez annak a jele, hogy ugyanezt valószínűleg más tárgyban is meg tudná tenni. Itt a hiba a kötelességtudót körül van. Akadnak olyan tanulók is, akik ól ólában szorgalmasak, kötelességteljesítők és tudásuk egy-két tárgynál mégis csődöt mond. Azt mondják: ők nem szeretik ezeket a tárgyakat. Áz igazság: nincs bennük elég akarat, s ez bizony —1 akárcsak az imént, a hiányzó kötelességtudat esetén — a szorgalom rovására megy. A szorgalom érdemjegy mindenképpen a tanulónak a tanulás iránti kedvét, akaratát, kötelességtudatát, szívósságát, kitartását mint általánosan jellemző tulajdonságait összegezi. Segítsék önök a pedagógus munkáját, ösztönözzék szorgalomra gyermeküket, s akkor a szorgalom rovatba nem kerül rossz érdemjegy. (—Kova—) IX. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM 1965. JANUAR 23, SZOMBAT A történelmi vetélkedő után budapesti kirándulás Dankovszki Sándorné igazgató néni vezetésével történelmi vetélkedőt rendezett iskolánk két nyolcadik osztályos i^ja, A zsűriben helyet foglalt Buresch Vencel igazgató- helyettes bácsi és Báli’ tanár bácsi, a csapatvezetőnk. Tizennyolc pajtás indult a vetélkedőn. A vetélkedő- témája: Forradalmak 1905-től 1917-ig. A pajtások kérdéseket húztak a témából. Az első fordulóból tizennyolcán jutottak tovább, majd négyen kerültek a döntőbe. Nagy küzdelem után dőlt el a vetélkedő a nyolcadik „A” osztályosok javára. Az elsőséget Víg Magdolna szerezte meg, Sztanyik Ilona, Öcsai Magdolna és Bán Katalin előtt. Az első helyezett jutalma egy budapesti kirándulás. A többiek helyezési sorrendjüknek megfelelően a kirándulás költségeinek csak egy részét kapták jutalmul. A helyezetteken kívül a többiek is szépen szerepeltek, dicséret illeti őket jó felkészültségükért. A vetélkedő után az igazgató néni vendégül látta a versenyzőket az iskola napközijében, ahol a komoly verseny után vidám szórakozással töltötték az időt. Rehák Irén Sakk- és asztalitenisi- bajnokság Az úttörők sakk-bajnokságát február 21-én,»az asztalitenisz- bajnokságot pedig február 28-án rendezi meg a városi úttörőelnökség. Mindkét számban csapatversenyek lesznek. A sakk-bajnokságban hatos csapatok indulhatnak. A lányok részére külön versenyt írunk ki, a csapatoknak lány- tagjai is lehetnek. Az asztalitenisz-bajnokságon mind a lányok, mind a fiúk hármas csapattal vehetnek részt. A nevezéseket január 31-ig kell beküldeni a városi elnökségre. Takarékos kisdobos Verseny oroszból Folynak az orosz tanulmányi versenyek az általános iskolákban. A Táncsics Mihály iskolában Pintér Katalin és Veiket Imre szerezte meg az első helyet. A Széchenyi úti iskolában Ócsai Magdolna és Tyukodi Erzsébet került az első helyre. Pályaválasztás előtt A nyolcadik osztályban a legtöbb beszédtéma most már a pályaválasztás. — Mi akarok lenni? — merül fel mindenkiben a kérdés. A válasz nem könnyű. Tudjuk, hogy döntésünk egész életünkre szól. Szüléink és nevelőink sok tanácsot adnak a pályaválasztáshoz. Tudjuk, hogy a tehetségen és a képességeken túl, nagyon fontos a munka szere- tete, megbecsülése és a hivatástudat. Többen közülünk már évek óta elhatározták, hogy milyen pályára készülnek. Néhányon még csak most kezdenek gondolkodni. Hogy a választás jól sikerüljön, igyekszünk sok mindent megtudni azokról a szakmákról, amelyekre készülünk. Sokat segít a döntésben osztályfőnökünk, Bálint Miklósné tanár néni. Reméljük, mindannyiunk választása jól sikerül és megtaláljuk azt a munkát, amelyen egész életünkben dolgozhatunk majd. Reggel Csilla Jó mulafásf! A Kossuth Művelődési Ház emeleti tánctermében szotnba- ton este 8 órakor táncestély lesz. Ugyanott vasárnap délután 3 órakor kezdődik a Délpest megyei „Ki mit tud?” vetélkedő. Vasárnap délután 5 órakor tánczenei koktél lesz a művelődési ház emeleti tánctermében, viszont vasárnap délután filmvetítés nem lesz. Az esti előadás a „Ki mit tud?” vetélkedő miatt este 8 órakor kezdődik. A KGV kultúrtermében szombaton este 8 órakor tánc- eslély. Éjfélkor tombola! Belépődíj 6 forint. Játszik: a Klub-együttes. Üzemeinkben komplex tervek születnek: A múltunk akarják a veszteségek több ezer óráját- Irodai létszám helyett termelékenység- Friss kenyér is hamarább lesz a boltokban Házi építkezés — olcsóbb energia MOZIMŰSOR CEGLÉDEN — a Szabadság Filmszínházban szombait-vasárnap a Na hagyd magad, Pitkin! című angol filmet, — a Dózsa Filmszínházban szombat-vasárnap a Férjhez menni tilos! című magyar filmet, — a Kossuth Filmszínházban szombat-vasárnap az Űri muri című magyar filmet vetítik. ALBERT1RSÁN — szombat-vasárnap A vas- szűz című angol filmvígjátékot, JÄSZKARAJENÖN — szombat-vasárnap a Küszöböd előtt című szovjet filmet, TÖRTELEN — szombat-vasárnap a 2x2 néha 5 című magyar filmet játsszák. Amint az elmúlt évről készülő mérlegek előzetes adatai már mutatják, üzemeink eleget tettek mennyiségileg tervteljesítési feladatuknak. Az előzetes adatok is felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a termelékenység nem növekedett és az önköltség sem csökkent olyan mértékben, mint ahogy azt az egészséges fejlődés, a gazdaságosság megkövetelné. Cegléd hat kiemelt vállalata 1961-hez viszonyítva több mint száznegyvenhétmillió forinttal növelte termelésének növelését. Közben viszont csaknem ezer fővel növelték létszámukat. 1961-hez, az ötéves terv első évéhez, viszonyítva tehát a városban egyáltalán nem teljesítették azt a célkitűzést, hogy a termelés felfuttatása legalább kétharmad részben a termelékenység növelésével történjék. Különösen komoly figyelmeztetés az, hogy vállalatainknál nem annyira a munkáslétszám nőtt, mint inkább az adminisztrátorait száma.------- ■■ M esedélután (Foto: Gulicska) Az utóbbi négy év alatt mindössze a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat, az Egyesült Villamosgépgyár, a húsipari vállalat és részben az építőipari vállalat javította érdemlegesen , termelékenységét. Ezzel szemben romlott a termelékenység a cipőipari vállalatnál, a ruhaipari vállalatnál, a szeszipari vállalatnál. A ceglédi ipari és kereskedelmi vállalatokra is áll ez a megállapítás, hogy termelésükben nem igazodnak megfelelően a szükséglethez és különböző okokból jelenleg közel tízmillió forint értékű fekszik a raktárukban — hiába. Egyes üzemek évről évre jelentős nyereségrészesedést fizetnek ki, ugyanakkor egy sor másik üzem évről évre lemarad ettől a lehetőségtől. A fények és az árnyak összevetése mellett érdemes tehát nagy figyelmet szentelnünk annak a mélyreható elemző munkának, amely most üzemeink politikai, társadalmi, gazdasági vezetőit foglalkoztatja. Készülnek már azok a komplex tervek, amelyek hivatva lesznek biztosítani a tervek mennyiségi teljesítése mellett a termelékenység növekedését. A nagy lehetőségeket kínáló belső tartalékok feltárásával keresik azt a módot, amely a műszaki fejlesztés célirányos biztosításával és a technológiai és munkafegyelem megjavításával lehetőségei ad majd arra, hogy az év végére alapvetően megjavuljon a termelés gazdaságossága. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy a komplex tervek készítői megértették a központi útmutatást. A szeszipari vállalat új termelési lehetőséget teremt már ebben az évben. Tízmillióval akarja túlszárnyalni a tavalyi exportját. Ugyancsak ők 1963-ban még szénnel fűtötték a kazánokat, 1964-ben pedig már bevezették a sokkal olcsóbb pakurát 1965-ben Disznótorból a presszóba — Én nem is tudom, hogy mit csinálok addig. Ilyen hideg időben kinn ücsörögni? Meg, tudja a derekam is fáj már, érzi az öregséget. ondom a néninek, hogy van itt egy szép eszpresszó, ahol a fáradalmakat is kipihenheti, jó meleg is van, no, meg jólesik a disznótoros után egy kis édesség. — Jaj, hogy gondolja kedves? Hogy mehetnék én be oda az esz..,, mibe, még a nevét se tudom kimondani! Nem értem én rá flancolni az életemben, mindig dolgoztam! — De aranyos néni. nem flancolni járnak oda az emberek. Hisz azok is dolgoznak épp eleget. így próbálom meggyőzni a nénit. Nem nagyon megy. — Dehát nem merek én oda bemenni, azt se tudom az olcsóbb energiához új gépeket állítanak be és a kevesebb kiadás révén legalább hétmillióval akarják javítani az önköltséget. A Sütőipari Vállalat közel hét százalékkal szeretné a termelékenységet növelni. Felülvizsgálják a kenyér és sütemény szállítási rendszerét. Biztosítani akarják, hogy a kora reggeli szállítással egyrészt a lakosság időben juthasson hozzá a friss kenyérhez, másrészt ilyen módon növekedjék mennyiségi termelésük. A lakosság ugyanis és most már egyre jobban a falusi lakosság is keresi a tojásos, omlós, leveles süteményeket. önként adódik tehát a feladat: ezekből a termékek-_ bői is juttassanak ki minél' többet, minél korábban az üzletekbe. A Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat belső átszervezéssel a szalagszerű javítás bevezetésével törekszik a gazdaságos termelés előmozdítására. Csökkentik az improduktív létszámot és az így felszabaduló munkaerőt a tényleges termelésben hasznosítják. Az Építőipari Vállalat komplex terve már majdnem teljesen elkészült. Egyedül a termelékenység javításával négyszázezer forint többletet akarnak elérni. Alapvető célkitűzések, hogy csökkentik a munkahelyek számát. Koncentrálják erőiket, s ezzel egyrészt lényegesen lerövidítik az építkezések határidejét, másrészt megteremtik a lehetőséget a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelmére. A munkaidő perceinek kihasználására átszervezik szállítási rendszerüket. Minden munkahelyre időben kijuttatják az anyagot és így a múltnak akarják átadni a várakozási idők több ezer óráját. Az első tapasztalatok azt mutatják, hogy az 1965-ös év eredményeiben hasznosabb lesz minden korábbi gazdasági évnél. A tervek azonban csak annyit érnek, ameny- nyit azokból megvalósítanak. A legszebb és legtartalmasabb komplex terv készítőinek sem szabad tehát megfeledkezniük arról, hogy a tervek reálisak, a célkitűzések mérhetők legyenek. Ha komplex tervek elkészítésében szerepet juttatnak a munkásság, a műszakiak és az adminisztrátorok javaslatainak, akkor megszületik az a biztosíték, amely az üzemen belül a cselekvési egység lehetőségét adja. (dézsa) A ceglédi iparitanuló iskola KISZ-esei a tavalyi oktatási évben kimagasló eredményeket értek el a Szakma kiváló tanulója cím elnyerésében. Helyi és megyei döntők után 17 ceglédi ipari tanuló jutott el az országos versenyre. Az országos vetélkedőn elért helyezésük alapján azonnal megkapták a szakmunkás bizonyítványt. A múlt évi tapasztalatok alapján ez évben is meghirdették a Szakma kiváló tanulója címért folyó mozgalmat. Egyéni és csoportos vállalásaik között jelentős helyet foglalnak el az április 4-re tett felajánlásaik. Többek között április 4-én gyakorlati munkájukból kiállítást rendeznek a helyőrségi klubban. A . kiállítás megtekintésére meghívják majd az általános iskolák felső tagozatú tanulóit ÍSt í TVjaponta utazom Nagyko- lx rösre és vissza. Ilyen- ^ kor mindig találkozom ér- ^ dekes emberekkel, sok érde- ^ kés esetnek lehetek szem-, £ illetve fültanúja. ^ Az alábbi történet a napok- í ban történt. Egy idős néni ^ szállt fel a buszra Nagykő- ^ rösön. Félszeg mozgásán lát- szott, hogy ritkán fordul ^ meg emberek között. ^ Velem szemben volt egy '/, üres hely, leült. ^ — Aranyoskám, ez a busz £ megy Ceglédre? — kérdez- ? te és választ sem várva el- ^ mesélte, hogy a lányánál ^ volt, disznót öltek, és hát ^ jól jött a mama segítsége. ^ — Most megyek vissza az ^öregemhez, mert tudja ked- ^ vés, az én öregem olyan, ^ hogy inkább éhenhal, de az ^ ugyan nem főz magának. ^ Tudja már, milyen ez a fér- ^finépség! Közben az is kiesül, hogy a néni Tápiószől- í lősre igyekszik, és bizony ? elég sokat kellett várni a ' buszindulásig. mit kell ott csinálni — sza-; badkozik már gyengébben. — Tetszik tudni mit, majd ; elkísérem, jó? — Megtenné? Jaj de ara-: nyos lenne! A vége az lett, hogy a néni: a cukrászdában cukrászsüte-: ményt kért. Komótosan megette, közben • beszélgettünk. Megtudtam azt,; hogy nyugdíjasok a tsz-ben \ és hogy elég unalmasan tel-! nek napjaik. — Nahát kedves, ha ezt el- : mondom a páromnak, hogy: hol jártam, el sem hiszi. Majd i elmesélem neki, hogy ez a; sütemény még annál is jobb \ volt, amit én sütök, pedig < az már nagy szó, „higgye”! meg nekem. K özben eltelt az idő és a; néninek menni kellett. \ — Tudja, milyen jót tett; velem? A fájós derekamnak; nagyon jólesett a jó meleg, 5 nekem meg az a finom, jó í krémes. ; — percze —
